A multi viszont nem biztos hogy bírja az órás tesztet
Az enyémre legalábbis oda van írva, hogy max 10sec / 15min

Akkor 10cm kábel, ha van beépített árammérőd a tápban.

Ma vegre sikerult megepitenem a 723-as tapot, viszont nem sikerult eletre keltenem.
Leellenoriztem a kapcsolasi rajzomat, paneltervemet, illetve osszevetettem az eredetivel, alkatreszeket atneztem, es nem talaltam hibat. A panelt is kimeregettem, nincs rovidzar/szakadas sehol. Annyi valtoztatas tortent az eredetihez kepest, hogy 2x4700µF van benne, 2n3055 illetve 1k-s trimmer poti hijan 20kohm-osat tettem bele, amit 500 ohmra allitottam a teszt erejeig.

A problemam az, hogy nem reagal egyik potmeterre sem, a kimeneten folyamatosan 23V van. (24V egyenrol jaratom.) Terhelni meg nem probaltam, nem volt mivel.
Kis segitseg kellene, hogyan fogjak neki, hol keressem a hibat?

Mar nem enged szerkeszteni, de meg annyit hozzatennek, hogy az IC viszonylag meleg volt, ami nem tudom, mennyire normalis jelenseg.

Semennyire. Nézd át újra az egészet, mert ha melegszik az IC akkor vagy rossz, vagy valami el van kötve vagy fordítva van betéve valamelyik félvezető.
Trimmerpoti sehova sem kell bele, két forgó kell bele, amivel majd az előlapon a feszt illetve az áramot állítod.

A trimmer ideiglenesen van bent, az aramkorlat beallitasahoz. (a rajzon RImax)

Azota taltam hibat, kis keveredes volt a 4-es es 13-as labnal, rossz helyre volt kotve az egyik 470pF kondi es a 680Ohm ellenallas. Ezeket kijavitottam de sajnos ugyanazokat a tuneteket produkalja. Megprobalok korulnezni a tranzisztorok korul, hatha...

Megint dupla, bocs.

Kozben rajottem, hogy nagyon hulye voltam. Mivel 24V egyenrol teszteltem az aramkort, a diodahid utan taplaltam meg a tapot, a pozitivot kenyelmes volt a tranzisztorra csiptetni, viszont itt sikerult a kollektor helyett a bazisra tennem. Sajnos ma mar nem tudom kiprobalni, de ha minden igaz, ha egy kicsit jobban odafigyelek mukodni fog.

Az áteresztő tranyók hosszú távú terhelhetőségére megjegyezném, hogy a TTi PL330 típusú ipari tápomban (kimenet 32V/3A Pki=96W) 6db TO3 tokozású tranyó van kimenetenként, az 5V/7A-es kimenet 2db TO3 tokú tranyót tartalmaz, ventilátor nincs, csak nagy hűtőbordák. Ügyeltek a megbízhatóságra, ezzel valószínűleg nem lesz gond hosszú távon.

Helló.
Csak egy tapasztalat, azoknak, akik még labortáp építés előtt állnak. Ha két csatornásat épít az ember, a két oldalhoz különálló DC be/ki kapcsolót kell beépíteni. Éppen most tesztelgetek egy DC-DC konvertert, az IC-t és a nagyáramú részt külön táplálom. Ha az IC oldalát hamarabb kapcsolom be, próbálná a 0V bemenő feszültségből előállítani a kimenő feszültséget, nem sikerül neki, és folyamatosan próbálkozik, majd mikor bekapcsolom a nagyáramú oldalt, az áramkorlát működésbe lép, és korlátoz 2.5A-nél. Csak úgy indul el a konverter rendesen, ha előbb bekapcsolom a nagyáramú oldalt, majd utána az IC is kap tápot. Végleges konstrukciónál tökéletesen párhuzamosan jelenik meg a feszültség az IC-nél, plusz van beépített alacsony feszültség védelem is, ami lekapcsolja, amit én most direkt áthidaltam, így nekem kell vigyáznom a sorrendre.

Üdvözletem!
Megépítettem Alkotó v2.7.4b tápegységét, és a felélesztés közben már kétszer is elhalálozott.
Össze volt rakva rendesen, mind a három Tranzisztorral, elszigetelve egymástól és a földeléstől, rendesen felbordázva. Beindítottam, beállítottam a fesz. maximumot, aztán rövidre zártam a kimenetet a multival, hogy az áramot is beállítsam, ahogy régebben az LPSU50V3A tápomnál is tettem, ott minden gond nélkül. Bírt így max 6-8 mp-et, valahonnan jött valami kis füst, és kikerült a tápfesz a kimenetre.
Kiméregettem a tranzisztorokat, szerencsére csak egy ment tönkre, újra kezdtem a másik kettővel. A kis 12V 3A-es panelfúrómat tettem rá, és gondoltam hogy majd lassan emelem a fesz 12V-ra, hogy ne kapjon olyan sokkot.

Hát még annyit se bírt, alig pörgött fel a fúró, megint elszállt a táp.

Gondolom első esetben, a hirtelen 0V 3A tett be a tranzisztoroknak, de másodjára nem tudom mi gondja lehetett.


Annyi lenne a kérdésem hogy most mégis mit csinálok rosszul, vagy mire kellene használnom a tápegységet, ha erre se? Feléleszteni sem sikerül.

Az árammérővel való rövidre zárást semmiképpen sem nevezném jó megoldásnak. Erre a célra inkább valamilyen izzós terhelést javaslok. Az első élesztésnél hasznos feltételezni, hogy esetleg követhettél el hibát, ami okozhat bosszúságot, ezért érdemes mértéktartónak és óvatosnak lenni. Ha megoldható, akkor a trafó primer körébe is lehet tenni egy 60 W-os soros izzót, ami áramkorlátként működik.
A táp kimenetére tegyél egy 24V-os 10-20W-os izzót. Ezen mérés nélkül is látod a feszültségváltozást (az izzószál világítási mértékéből), illetve az áramkorlát működőképességét is. Ha ezek jól működnek, akkor jöhet a határok beállítása.
Először a feszültség, amit kb. félálásban tekert potméterrel jó kezdeni, amit aztán feltekersz addig, amíg a kimeneten nem lesz meg az elvárt maximum. Ha ekkor már végállás van, akkor a trimmerrel kell növelni, de még nem érte el a maximumot, akkor a trimmerrel csökkenteni kell. Így elérhető, hogy nem kerül szélsőségesen nagy feszültség a kimenetre.
Az árambeállítást is így kell csinálni, de ennél van egy plusz tennivaló. Kb. 1/3 árammaximumnál egy kicsit járatni kell a tápot, és nézegetni a melegedés mértékét. Ha rendben van, akkor jöhet a 2/3, de itt is meg kell állni és figyelni a melegedést. Ha esetleg túlzott a meleg, akkor nem jól méreteztük a hűtést, vagy rossz a mechanikai szerelés, vagy ócska másolat a félvezető stb. Ha a meleg értelmes határon belül van, akkor jöhet a maximum beállítása, a feszültségnél leírt módszer alapján.
Ez a módszer feltételezi a helyes szerelést és működést, mert ezek hiányában lehetnek meglepetések.
Csak megjegyzem, hogy a 30V/3A- hez, ha mondjuk 36 V a bemeneti puffer feszültsége, akkor 36x3=108W hőtermelésre kell számítani. Ez több mint két Weller páka, vagy 2 forrasztóállomás páka együttes hőtermelése, azaz óriási hőmennyiség.

Terhelés nélkül, a P3 állításával a P1 és a P3 közös pontjára állíts be 0.68V -ot a C1 negatív kivezetéséhez mérve. Ezután a P1 -et tekerd le, hogy az IC10 lábán közel 0V legyen. P2 -vel állíts be 12V -ot a kimenetre, ha az áramhatár LED világít, a P2- tekerd egy kicsit feljebb. Keress néhány 12V -os autós izzót. A kimenetre tegyél egy voltmérőt, és egy 12V 3W izzót. Mérd a feszültséget az izzón. Ebben a beállításban igen alacsonynak kell lennie, hiszen a beállított maximális áram közel 0. Az áramhatár LED -nek világítani a kell. Óvatosan tekerd feljebb egy kicsit a P1 -et, ekkor a feszültség (és az áram is) emelkedni fog. Ne tekerd fel a P2-t nagyon. A 12V 3W izzón a névleges feszültségnél 0.25A folyik. Ha 30V a bemenő feszültség esetén az L alakú alumínium idomot 4.5W fűtené. Mekkor hűtőfelülete van a három tranzisztornak? Mekkora a bemenő feszültség? Ha nagy a bemenő feszültség (20-30V), az L alakú alumínium önmagában nem elegendő a keletkező hő elvezetéséhez.

Üdv!
A bemeneti feszültség pufferelve 40V terhelés nélkül, terheléssel olyan 34V,akkor adja ki a trafó a nagyjából 26VAC-ot, amit a kapcsoláshoz ír Alkotó.
Egyébként minden funkció jól működött, egy pc-s ventilátorral kipróbáltam, a feszültség-és áramkorlát állítás is tette a dolgát olyan 300mA-ig, ameddig próbáltam. A LED-is jelzett, ahogy kell. Az áramkorlát nullára tekerve jelenleg is jelez, csak a tranzisztorok múltak ki.

A három tranzisztornak egy 12x7x4cm-es sűrű lamellázott processzorhűtő borda van. A teszt idejére nem raktam fel a ventilátort rá, de még csak langyos se lett, olyan hirtelen elszállt.

Világos számomra is a probléma, csupán azt nem értem, miért megy tönkre, amire elvileg tervezték, ha jól van szerelve, eredeti és meg is van hűtve. Ezzel szemben a FET-es tápom meg simán bírja.

Érthető, hogy az álló motor is rövid zár, kis feszültség és nagy áram párosa, de így akkor motort sem lehet rá kapcsolni?

Sziasztok,

megépítettem az Attila féle labortápegységet.
Tápegység

Szépen működik a kapcsolás, de sajnos a mért és a kijelzett érték nem igazán stimmel. Ha a multiméteren 2-3V-ot állítok be akkor a kijelzőn 13V körüli érték jelenik meg.
Az áramot mérő rész viszont teljesen fals értékeket mutat, valamint eléggé ugrál az érték.

Ha megpróbálom állítani a feszültséget terhelés alatt (1 LED volt bekötve) akkor a multin nem változik a mért érték viszont ha leveszem a terhelést akkor ismételten tudom mérni a kimenő feszültséget.

Valamint az 7805-ös eléggé melegszik.

Mivel elektronikában eléggé kezdő vagyok kérlek segítsetek mit hol mérjek, hogy közelebb kerülhessek a táp helyes működéséhez.

Köszönöm a segítséget

Milyen típus a 3 tranzisztor? Mutass néhány jó képet a szerelésről és a hűtésről.

A tranzisztorok ST TIP3055 típusúak, mind újak, innen a store-ból. A dátum-kód nem teljesen egyezik, de nem is ilyen sorrendben mentek tönkre.
Csatoltam néhány képet, sajnos most csak ilyeket tudtam csinálni.
Lehet hogy elég kuszának látszik, de jó lesz ez, csak amig nincs minden véglegesen benne, nem akarom lerögzíteni.
A doboz olyan amilyen, számomra elérhető áron nem találtam gyárit, de ez sem annyira rossz, szerencsére a bordák pontosan passzolnak bele legalább.

A hűtést egy fórumtárs ötlete alapján tervezem megcsinálni, lesz a ház oldalaiban egy szívó és egy fújó ventilátor, és ezek tolják majd keresztül a levegőt egy "csatornában" a ház végében és a bordákon keresztül, természetesen a lukacsos hátlap befedése után.


Átnéztem a furatokat is, de sorjásak se voltak, hogy esetleg kitartanák a tranzisztorokat . Lehet csak simán rossz szériát fogtam ki. Látszik hogy kifolyt valami ezüstös anyag belőlük.

Ha szimplán egy darab LED a terhelés, akkor pontosan így kell viselkednie, mivel a LED félvezető dióda, a nyitófeszültségét mérhetted. Izzólámpával terhelj, bár az sem lineáris, de legalább ohmos ellenállásként viselkedik, nem félvezetőként.
(Mint kezdőnek mondom: az egyes alkatrészek viselkedését célszerű megismerni előbb.)

A másik, hogy több infót ossz meg az ittlévőkkel, hogy ne 20 oldalon keresztül mazsolázzák, mit ronthattál el. Tehát megépítettél valamit, de változtattál-e? Másik nyákot terveztél-e? Ha igen, jóminőségű képet tölts fel.
Lényeges még, hogy eltértél-e másban az eredetitől? Alkatrészekben? A táptranszformátor feszültségei?

Jó kérdés, hogy a panelt milyen minőségben sikerült elkövetni, mert zárlat, szakadás, forrasztási hiba lehetséges. Ezeket ellenőrizted? Babra meló, de enélkül minden további lépés másodlagos.

Melyik 7805-ös melegszik, mert van kettő is, ha jól láttam.

Aztán írta ott valaki:

Ezt figyelembe vetted?

2 javaslatot tennék, saját tapasztalatom alapján. Az említett tranzisztor típust még nem használtam, de általánosságban ezt gondolom:
- A szilikon szigetelés -az adatlapi paramétereinek szépsége ellenére-, iszonyatosan rossz választás. Annyira vastag, hogy szinte nem is bír már hőt átvezetni, kizárólag borzasztó tapasztalatom van vele. A vékony csillám nagyságrendekkel jobb.
- A saját furaton való rögzítés -hibába éppen erre találták ki- vitatható felfogást/szorítást tud csak megvalósítani. Helyette fémkengyelt javaslok, ami a félvezető két oldalán lévő csavarkötéssel tud szorítani. Ennek lényegesen jobb a felfogási képessége, és önmaga is hőt von el. Pl. így.

Ha az áteresztő elem a tápban egy FET, az minden esetben sokkal strapabíróbb lesz mint egy tranzisztor mert nincs másodlagos letörése. Gyakorlatilag egy teljesítmény fetet addig lehet nyúzni amíg konkrétan meg nem fő, tehát el nem éri a lapka belül a kritikus hőmérsékletet.

A védődióda rajta volt a tranyókon? Amiket használtál azokkal nincs tapasztalatom, de nagy rá az esély hogy közel sem teljesíti a katalógusban lévő adatokat. Hogy hamis azt már le sem merem írni, hiszen olyan nem létezhet!

Nekem a 723-as analóg tápomban 2db BD245 van összesen, és 2,6A esetén (ennyire van beállítva a max) nem rövid időre, de akár órákra is rövidre zárhatom anélkül hogy baja lenne. Szóval elvben működni kellene a dolognak, ha mégsem akkor az van amit leírtam.

Ha rossz a mérési eredményed, az lehet kontakthiba, vagy sönt probléma. Maga az alapműszered milyen? A panelmétered milyen? Kicsit több infó kell a segítséghez is. Minden kapcsolatot, forrsztást, kontaktust nézz át alaposan. Néha egy szemre szép forrasztás is lehet hibás. Mérni kell.

Üdv! Hát Alkotó alapból tervezett ilyen védő diódát bele, az benne van a panelban. Van még vagy három TIP3055 itthon, azokkal meg csillámmal kipróbálom, ha elszállnak akkor beleépítem a BD249-jelű tranzisztort, ami szintén ajánlott a kaopcsoláshoz, hátha az többet bír.
Köszi a segítséget, meglátom hogy sikerül

Vékony csillám + kengyel! Ez a kombináció a legígéretesebb.
Sajnos a tranzisztor már azelőtt megfuthat (főleg az olcsóbbak, és a tiéd riasztóan olcsó), mielőtt a tok átmelegedne.

Veled értek egyet, mondhat akárki akármit, rengeteg félvezető van a piacon, amik még megközelítőleg sem tudják a katalógusokban megadott paramétereket és terhelhetőséget. Ez az átka annak, mikor költségcsökkentés címén spórolnak a félvezető lapka méretével, a szükséges anyagok helyett pedig más alternatívákat használnak.
Egy saját, kb. 30 évvel ezelőtt épített kis erősítőmmel jártam úgy, hogy készítettem új, jobb végfokokat bele. Igazából új hangszórókra cseréltem a régieket és a 8 Ohm -ról 4 Ohm -ra váltás miatt lett átépítve. Eredetileg BD245/246 pár volt a végfokokban. Szólt is rendesen, de ezek a tranzisztorok 4 Ohm -ra már eléggé határon igénybe vannak véve, ezért inkább cserélve lettek -és ha már úgyis bele kellett nyúlni-, új végfok panelek kerültek a régiek helyére. Minden más változatlan maradt. A harmadik garnitúra végtranzisztor után feladtam. Első két alkalommal azonos tipusokat rendeltem, ugyanonnan és azokat tettem bele, utána más helyről, más tipusokkal próbálkoztam. Ugyanoda, ugyanúgy lettek felfogatva, mint ahogy az eredetiek voltak, tokozásuk is azonos méretű volt, teljesítményük, áram és feszültség terhelhetőségük pedig nagyobb, mégis az új tranyók rövid idő után sorra elhaláloztak. 4 Ohm -os terhelésnél, ahogy emeltem a hangerőt, 10W környékén eldurrant mind. Megtaláltam az okot is végül, mert ellenállásos védelemmel a tápágakban sokáig próbáltam életet lehelni a végfokokba. Nagyobb áramok esetén nagyon gyorsan, irreálisan megemelkedett a tranzisztorok plasztik tokjának (!) a hőmérséklete, a fém hűtőfelületük (nem a borda, hanem maga a hordozó) hőfoka pedig jóval kevésbé emelkedett. Pár másodperc alatt megfőttek a szilícium lapkák, lavinaszerűen egymásra nyitottak. Olyan, mintha a szilícium lapka és a hordozók között rossz lenne a hőátadásuk. Végül visszatettem az eredeti, jó öreg MEV -es tranzisztorokat és köszönik szépen, jól vannak, az új végfok panelekkel is.

Hali,

nos a tápegység története röviden annyi, hogy jópár évvel (kb. 6-8) ezelőtt építettem meg, nem változtattam csak a puffer kondit 4700µF-osra. Mint most kiderült annó egy rövidzárlat miatt a trafóban lévő hőbiztosíték megadta magát akkor tettem félre.

Most vettem elő újra a kapcsolást kicseréltem a hőbiztosítékot és a 24V-os 2A-es trafó szépen üzemel. A két 12V-os ág pedig egy 12V 10Va-es táp biztosítja (2x12V és darabonként 416mA). Valamint kicseréltem a puffer kondit és a Graetz hidat is.
A nyákot átnéztem és szakadást rövid zárt azon kívül ami tönkretette nem találtam. A kijelző környékét is lesípoltattam de úgy tűnik minden rendben.
Ami még érdekes lehet, hogy az ICL7107 az egy mintadarab volt kb. akkor rendeltem a maximtól amikor építettem a tápot. A hátuljára ez van gravírozva: ICL7107CPL, 2 db-ot kaptam anno mind a kettővel ugyan az a helyzet. Az egyik egy műanyag tokban pihent eddig a másik pedig a tápegység foglalatában.

A probléma kicsit jobban körülírva annyi lenne, hogy amikor multival rámérek a kimenetre akkor szépen látom a multin a beállított értéket. Viszont a tápegység kijelzőjén lévő érték a közelében sincs. A kimenetre az említett LED-et kötve szépen világít viszont egy ventilátort (sajna nincs most itthon izzóm) már nem tud elindítani a kapcsolás. Próbáltam 4V-ot beállítani és egy 100 Ohm-os ellenálláson keresztül meghajtani a LED-et azt még világított.
A melegedő alkatrész egész pontosan az L7805CV amire a hűtőzászlót kell tenni a vízszintes panel jobb oldalán (szemből nézve)

A nyákon nem változtattam vasalással készítettem el mind a két nyákot és szerintem egészen jól sikerült.
Képet holnap tudok felrakni ha szükséges, de ez a része az eredeti kapcsolásnak felel meg.

A multiméterem egy Maxwell MX25-101-es. Elég öreg darab de eddig megbízhatóan üzemelt.

Remélem nem hagytam ki semmit.
Köszi a segítséget

Töltöttem fel képeket a tápegységről a saját albumomba. Elvileg megosztottam, ha nem működne szóljatok.

Tápegység

Szia!
A jelölt alkatrész egy átkötés? Nem igazán látom, de annak ellenállásnak kéne lennie nem?
Továbbá a BD245 nincs fordítva huzalozva véletlenül?

Hali, igen mind a két észrevételed helyes.
Sajnos átkötést tettem be ellenállás helyett. Jól olvasom ki a kapcsolási rajzból és az ICL7107 adatlapjából, hogy annak ott egy 47K-s ellenállásnak kell lennie (kapcsolási rajzon R26)?

A BD245-öt pedig megfordítom közben.

Köszi

Én maradnák a cikk határain belül, tehát nem az IC adatlapján javasolt értéket nézném, hanem a szerző által megadott értéket keresném meg, ami meg van adva "Kapcsolási rajz" néven a cikkben. Viszont, hogy használható infód is legyen a szövegemből Igen R26 47K
Javaslom Skori leírása szerint ellenőrizd BT-t Bővebben: Link
Én csak belenéztem az áramkörbe, szóval lehetnek még hibák, nézd át ismét az egészet!
A BD241 is fordítottan tűnik... Azt is ellenőrizd!

Helló,

na úgy tűnik működik a dolog. Szépen működik a tápegység. Szerencsére a tranzisztorok se haláloztak el a fordított bekötéstől.

A kijelzőn először furcsa volt mert csak fele akkora érték jelent meg mint a multiméteren, de aztán rájöttem, hogy a függőleges panelon lévő többfordulatú trimmer potival ezt lehet beállítani.

Viszont még egy olyan kis problémám lenne, hogy a multiméteren 4-5 tizedes jegyeket ugrál a mért feszültség terhelés nélkül. Miközben a kijelzőn változatlan érték jelenik meg. Ez mitől lehet?

Valamint még 1 dolog amit nem tudok, hogy a maximális áram korlátot hogyan lehet beállítani?

Köszönöm a segítséget.

Örülök, hogy sikerült működésre bírni!

Olvasd azt a cikket! A fenti mondatot abból idéztem.
A másik problémádra sajnos én nem tudom megadni a választ.