Kérlek ne tedd tönkre az akkud mélykisüléssel, egyetlen akuumlátornak sem tesz jót ha teljesen kisütik.
Nekem 120 wattos napelemem van, és azzal töltök egy 80 ah-at, arról pedig egy laptop megy.
Ha 3 napig nem süt a nap, csak akkor merül 9V környékére az akkum.
Szerintem vegyél még 3 akumulátort.
Én ilyen töltésszabályzót használok már egy ideje.
Kérdés nélkül adnak egy újat 3 éven belül. Illyen a Conrad garancia
Egy képet is feltölthetnél, ha gondolod, elég profin leírtad hogy mit szeretnél, nem sokan jutottak szóhoz jár a zöld kis kéz.

Ja, és a villámhárítót ne felejtsd el megépíteni!
Nálam 1m*2cm gömbanyag van a csúcson, alukábellel, meg bele van kötve az ereszbe is.

A 75 Ah-s akkut ilyen elrendezésben nem célszerű tartósan a kapacitás 1/24-énél nagyobb árammal terhelni. 75/24= 3,125 A. Fűtési célra az izzítógyertya nem alkalmas. A töltésszabályzód kimerüléskor leválasztja a fűtést?
Ha jobban hasznosítani szeretnéd a napelemek áramát, a töltésszabályzó elé köthetnél fűtőbetétet. Az el tudná fűteni azt az energiát, amit már nem tud felvenni az akku. A töltésszabályzón kívül is kellene hőfokszabályzót alkalmaznod, ami nem engedi túlfűteni a vizet. Beépíthetnél egy relét is, hogy ha a napelem termel, akkor csak a 24 V-os fűtsön, válassza le a 12 V-osat, hogy szegény akku töltődni tudjon. Az alkalmanként előforduló 25 A-es töltőáram megöli az akkut. A megadott adatokkal 12 V 40 W-os pákabetét kellene az akku oldalára, 24 V 300 W-os a napelem felőli oldalon.
Az izzítógyertyákkal csak a bekötőkábeleket fűtöd.
Jobban járnál két db 250 W-os napelemmel. Sokkal olcsóbb, mint 5 db 100 W-os.
A rendszer hőtárolási képességére alapozva ilyen kis teljesítménynél az akkut el is lehetne hagyni.

A kábelek jellemzőinek megadásánál a hossz is nagyon fontos tényező.

Köszönöm a válaszod,
azt nem értem, hogy aza a 20-25 Amper ami termelődik napos időben az hova lesz.
Ha megdupláznám az akkumat 150ah-ra akkor azzal egyenes arányba nőne a működési idő?
Viszunt azzal is csak kb.1,5 -2 órát menne a rendszer...
ilyen a töltésvezérlőm és a vízmelegítőm:

Mint írtam, az akku elhagyható lenne.
25 A töltőáramra az akku azzal válaszol, hogy megugrik a kapocsfeszültsége. A töltésvezérlő töltöttnek észleli, leállítja a töltést. Az áramod elvész.
25 A csak néha és rövid ideig mérhető a rendszeredben, reggeltől délig lassan emelkedik, majd estig visszaesik nullára. Kicsit felhős az idő, jó, ha a 15 A-t eléri.

Miért nem a megvalósítás előtt kezdtél itt kérdezősködni?

Köszönöm a válaszod,
valóban melegszik a kábelem az akku és a fűtéskütyüm között.
Próbáltam direktbe rákötni a napelemet, de a feszültség leesett 3 Voltra.

A képen látható csőrendszer is hibás. Ha valóban bele tudnád nyomni, amit az izzítógyertyák bírnak, hamar rotyogni kezdene, mert az egyenes csőszakaszon az áramlás elkerüli a fűtőbetétet.
Ha újat építesz, ne elágazókkal kösd be, hanem egyenesen! Legalább 2-3 liter térfogatú kamrába tedd a betéteket, ha lehet, függőleges szakaszba!
A keringető szivattyút is felesleges járatni, ha nincs termelés, arra is kellene egy eszköz, pl. egy termosztát a fűtőkamrára.

A napelemes rendszereket azért kötik általában sorba, mert távol van a felhasználás helyétől (tető, kültéri váz, ...). Párhuzamos kötésnél olyan áramok lépnek fel, hogy még vastag vezetékeknél is aránytalanul nagy a feszültségesés. Inkább a felhasználás helyén kell a bejövő feszültséget az igényekhez alakítani. Még mindig kisebb veszteség lesz, mint nagy áramon a vezetéken.

Hello! Norbi elírta, hogy "3 db. sorba kötött"...de ezek az izzítógyerták csakis párhuzamosan lehetnek kötve !
Áramfelvétel: 3 X 23 Amper ! Bővebben: Link Vagyis az közel 850W-os fogyasztás !

A viz vezeti az aramot.Az izzitogyertya felesleges.

Nemrég tiltották be az ilyen kazánokat, mivel a csövek is feszültség alá kerülhettek. Mindezek mellett a víz vezetőképessége messze nem olyan stabil, mint egy fűtőbetété.

Nekem 3db. 10amperos gyertyám van. Próbálkoztam már sima 12V fűtőszállal os, de a termelt áramommal kevés hatásfokkal melegitette fel a vizet. Van egy használaton kívüli 3,5kw-s villanykazánom termosztáttal keringetővel vezerléssel , arra gondoltam hogy a fűtőszálak helyére beraknám az izzítógyetyákat. Emgem nem zavar ha van némi áram a vízbe csak melegedjen a radiátor. Vélemény?

Szia!
Én hasonló rendszert építek, de én nem fogok akkumulátort használni. Szerintem te is felejtsd el az akkut, és a töltésvezérlőt is. A tábláidon soros kötésnél kb. 100-110 Voltos feszültség termelődik, ezt közvetlenül bekötheted a villanykazánod fűtőszálára. A szivattyú vezérlését pedig megoldhatod két 48 Voltos relé sorba kötésével. Ha van használható feszültség, a relék meghúznak, a szivattyú bekapcsol. Ahogy erbe is leírta, nagyobb feszültségekkel könnyebb áthidalni a szükséges távolságokat.

Szai, ha jól értem azt javaslod, hogy kössem sorba a napelemeket majd az összejött kb. 100voltot kössem rá direktbe a 220voltos 1200wattos fűtőszálra?

Igen, minek tennénk egy energiatároló elemet, az energiatároló elem elé. És ráadásul, az akkumulátorok hatásfoka kb. hatvan, vagy maximum nyolcvan százalék csak. Elenben az elektromos fűtés száz százalékával.

Én örülnék neki ha akksi nélkül menne a fűtés, gondolod be tudja izzítani az öt darab 100 Wattos napelem a 1200W-os fűtőszálat?

Miért ne tudná, de kipróbálhatod, fogj egy hasonló fűtőszálat és tapogasd meg.

1200 W-os betét kicsit kevés, pontosan 2 db 230 V 1200 W-os bojler vagy mosógép fűtőbetét kellene párhuzamosan. 100 V bejövő feszültségnél ~450 W-ot adnának le. Ezeket már nem is tudod kisebb tokban elhelyezni, mint amit ajánlottam. A német szöveg nem teljesen tiszta. Valamelyik adat nem pontos.

Szabályzó eszközként (túlmelegedés elleni védelem) nem elég egy termosztát, mert annak a kapcsolója nem DC 100 V, 5 A megszakítására készült. Kellene mellé egy DIL00-ás (vagy hasonló) mágneskapcsoló, aminek a főérintkezőit sorbakötöd. A mágneskapcsoló behúz a keringető indulásakor és túlmelegedés esetén a termosztát lekapcsolja. A keringetőnek tovább kell mennie.

Vannak ilyen csavaros bojlerbetétek, amit a legkisebb méretű tokba el tudsz helyezni. Minden másnak ennél nagyobb kell.
Csavaros bojlerbetét
Igaz, ez csak 2000 W-os. Jobb lenne talán 2 db 1500-as. Akár még szembe is lehet fordítani a kettőt, ha egyikről levágod a termosztát csövét és ledugózod, behegeszted.

Mivel egy 3,6kw-s villanykazánom van amiben 3db. 1200wattos fűtószál figyel meg tudom oldani a két fűtószál bekötését. Nekiállok átkötni sorosra a napelemeimet, azt kipróbálom élesbe.
Itt egy kép a kazánról:

Azt hiszem ez az a megoldás, amit életveszélyesnek hívnak. Duplán is.
1.) Az egyenfeszültségnél az elektronok folyamatosan egy irányba haladnak és sokkal nagyobb az anyagelhordódás veszélye. Ugyanezen oknál fogva égnek ki hamarabb az autók izzói is.
2.) Én nem szívesen fürdenék olyan bojler mellett, ahol 100V egyenfeszültségről megy a fűtőszál és mondjuk megszakad.
A nagyobb feszültség valóban távolabbra vihető el. De nem spórolnám el az invertert, amivel a szabvány 230V-os feszültség állítható elő, mert ehhez a boltban is kaphatóak megbízható védelmek és minden szabványos szerelék.
100V egyenfeszültséghez mit kapsz? Még egy normális kapcsolót, vagy biztosítékot sem. Vagy ha igen - horror árban, mert annyira ritka. Az, hogy az akksit elhagyjátok - még hagyján. De érdemes gondolkodni kicsit.

Ha megszakad a fűtőszál és a rendszer földfüggetlen, nem történik semmi életveszélyes. 48 V-os rendszerekben használnak normál kismegszakítókat, tökéletesen üzemelnek sok-sok éve.

Nem szuksegszeru csovek alkalmazasa.Egy viztartalyban levo beallitott ellenallasu vizet arammal melegitunk. Kivehetjuk a hot hocserelon keresztul is...
Ha megis alkalmazunk csovet es megis feszultseg alatt allna eppugy szigetelheto mint az elektromos vezetekek.

Ja.
A keletkező durranógázt meg "szétválogatjuk" hidrogénre meg oxigénre, jól jöhet még valamire... Az elbontott vizet meg időnként pótoljuk...

Hahó, ki beszélt itt villanybojlerről, fürdésről?

Amúgy, meg egy kis keresés eredménye. Bővebben: SSR
Fi

SSR-rel nem tudsz egyenfeszültséget kapcsolgatni. Bekapcsolni be lehet, de addig bekapcsolva marad, míg le nem megy a nap.
FET-tel lehetne kapcsolgatni, de egyszerűbb és biztonságosabb több érintkezőt sorbakötve mágneskapcsolóval. Régebbi nagy szünetmenteseknél is működött.

szsrobert
Nem illendő áramot vezetni a fűtéscsőbe, bárhol is tesszük azt. Nemcsak melegít, a váltakozóárammal szemben elektrolizál is, nemcsak a vizet, hanem a csöveket, radiátorokat is. A vízbe kerülő atomos (naszcensz) oxigén sokmindent hajlandó megenni.
Nascens

Vízben fürdő 230 V-os fűtőbetétre 100 V DC-t vezetve nem lesz olyan mértékű a melegedés, mint 230 V-on, az elhordódáshoz meg nem lesz meg az a hőmérséklet, ami egy autóizzóban. Ami jó esetben évtizedeket kibír. 11 éve van nálam egy Twingo, eddig egy égőt cseréltem benne hátsó lámpában.

Kérlek, nézd meg a linket jobban!Bővebben: Link

Igazad van. A linket nem néztem, számomra az SSR eddig még triakos volt.

Szia

A napelemnek van munkapontja, lásd színes grafikon: Napelem munkapont

A grafikonból láthatod, a napelem durván 30V közelében adja le a legnagyobb teljesítményt. Úgy működik mint egy áram generátor. Áramból többet nem tud leadni, jelen esetben 8A-nél. Ha a feszültséged leesik pl 10V-ra, akkor az csak 80watt, de ha van 30V és 8A az már mindjárt 240watt.

A napelemes inverterek és akku töltés vezérlők, arra törekednek, hogy a legnagyobb feszültség mellet a legnagyobb áramot tartsák. DE a feszültséget mindig 30V körül tartják(a példában szereplő napelemnél) Egy fűtőszál nem nézi a feszültséget.

Elegetve az is fut.
Vagy H hiddal valtakozoaram lesz az egyenarambol.