Valóban szükséges lesz ha nem akarsz vele sokat disszipálni, és nem gond hogy "zavargenerátor" van az analóg áteresztőd előtt.

Sziasztok!
Átolvastam a fórumban leírtakat, számomra hasznos volt, úgy a felvetett problémák, mint az adott válaszok összessége. Az Alkotó v1.4.2 tápegységét szeretném megépíteni szimmetrikus kivitelben.
Korábbi oldalakon láttam és nagyon tetszett az LPSU3A50V tápba épített E-Fuse megoldás. Kérdésem elsősorban Alkotó és Proli007 fórumtársak felé, hogy az Alkotó féle v1.4.2-be hogyan lehetne beépíteni, melyik pontokra kell csatlakoztatni a biztosítékokat és az E-Fuse kapcsolót?
Segítségeteket előre is köszönöm.

Szia!

Én külön áramkörrel oldottam meg a dolgot.

Hello! Végső soron ugyan úgy el lehet helyezni a kapcsolót és a sors diódát, a D4 katódja és az IC2 2-es lába közé. De a D4-el párhuzamos 2,2k is fontos. (De ez maga a "biztosíték", csak épp "elektronikus formában".)

Szia! Köszönöm szépen az útmutatásod, amellyel segítségemre voltál.

Sziasztok!

Van egy kis labortápom (DF1730SB3A) amiben egy hy3002d-3(5) nyák található.
Találtam egy kapcsolási rajzot, ami nagyon hasonlít a benne lévőre.

A probléma a következő:
Egy kis teljesítményű akkut töltöttem róla, terhelésként egy izzót kötöttem rá, amit alkalmanként ki/be kapcsoltam, hogy kicsit merítsem az akkut... sajnos ekkor a táp hirtelen a max 30V helyett 48V-ot kezdett mutatni, és azóta nem reagál a feszültség vagy áramkorlátra. Van valakinek ötlete, mivel lehet a baj? Van kis hozzáértésem az elektronikához, de ilyen hibakeresésben ki szeretném kérni a hozzáértők véleményét. Melyik ponton mit kell mérnem, és hogy találhatom meg a hibás alkatrészt.

Előre is köszönöm.

Nem fordulhatott elő olyan eset, hogy az akku rajta volt a tápegységen, de az közben le volt kapcsolva? Akkor az áteresztő tranzisztoron visszafele is folyhatott áram, amit nem szeret. Ha ez volt a hiba, azzal előzheted meg, hogy egy megfelelő teljesítményű diódát is bekötsz az akku és a táp közé. Áramszünet / kimaradás is lehet bármikor, nem csak te kapcsolhatod ki a tápot.

Szia. Nem tudom biztosra mondani. Minden esetre simán beépítek egyet... úgy érted sorban a tranzisztor után ugye?

Nekem a két tranzisztoros verzióm van, akár a tranzisztor után is beépíthetem közvetlenül a 2db-t?

Szia!
Q3b, 2N3055 szinte biztos, hogy zárlatba ment. Oka lehet a rascal által leírt eset. Ez a kapcsolás nincs védve visszáram ellen.

Nem úgy érti. A diódát a rajzon a Q3B-vel kell párhuzamosan kötni úgy, hogy a katódja a tranyó kollektorán, anódja pedig az emitterén legyen. Ezért jobb az ilyesmit (is) FET-tel csinálni, abban alapból benne van a tokban a dióda, ami ráadásul gyors is és izmos is.

Ez sem árt, de nem is erre gondoltam. Én már a tápegységen kívül kötnék egy diódát sorba az akkuval így alkalmilag, hogy ne dumálhasson vissza. Tápegység pozitív kimenete - dióda anódja; dióda katódja - akku pozitív sarka; akku negatív sarka - tápegység negatív sarka. Abból indulok ki, hogy aki így tölt akkut, az úgy is folyamatosan figyeli mi történik és manuálisan beavatkozik amikor szükséges, ezért a dióda által bevitt feszültség pontatlanság kompenzálható.

Oda minek, az csak plusz veszteség. Gyakran töltök én is labortápról akkut, mert most éppen az összes kapcsolóüzemű töltőmet eladtam. A labortápban éppen az a jó, hogy nem kell lesni. Be van állítva a kívánt feszültség és a max. töltőáram, ami akkor csökken le amikor akar, az sem baj ha napokig rajtamarad.

Nem is értem!?,akinek labor tápja van,hogy tehet fel ilyen kérdést. Az eredeti hsz-hez,kipurcant az áteresztő tranyó.

És óvatosság. Magamból indultam ki, ha beszerzek és nem építek egy készüléket (ahogy a kérdező esetében is történt szerintem), és csak használni akarom, akkor kívülről gondoskodom valami védelemről ha szükségét látom, nem feltétlenül nézek mindjárt bele. Ha ritkán kell csinálni, akkor nekem belefér egy kis plusz odafigyelés. Ha rendszeres dologról van szó, akkor már más kategória.

Rakd a diódát még a visszacsatoláson belülre, így a rajta eső feszültség ki lesz kompenzálva. A tranzisztor után közvetlenül mehet.

Sziasztok!

Köszönöm az értékes hozzászólásokat. Találomra kiforrasztottam az első tranyót, és működött a masina. (Persze kicseréltem utána a rosszat, sőt még volt hely egy harmadik tranyónak is, csak egy 100 OHM és egy 0.8/5W Ohm ellenállást igényelt pluszba).

Mindenféle beállítás nélkül 4,6A-t tud most már... (Persze ezt nem akarom huzamosan "kihasználni" a trafó teljesítmény miatt).

A visszacsatolás előtti diódán is elgondolkoztam, de sajna 5-6 A feletti diódám nem igen van itthon... Habár rossz számítógép tápba kell lenni legalább egynek... De a fő, hogy minden ok.

Még egyszer köszi.

És szeretném megragadni az alkalmat, hogy egy primitívebb elektonikából egy nagyteljesítményű trafóval (kb 20V/20A..igen...20 A) hasonlót építsek... Találtam egy egyszerű kapcsolást LM723-al. A kérdésem az, hogy hogy lehet kibővíteni, hogy több 3055-öt hajtsak meg vele? Ha jól emlékszem van pár BD241... tranyó itthon és még kisebb teljesítményű is ha kell... És van egy 4db 3055-öt fogadó hűtőbordám is mellé.

Köszi előre is

A 4db 3055-el max 6-8A körül számolj. Az eldisszipált teljesítménnyel mit kezdesz?

Levezetem egy lankás ösvényen....

Csak elméleti síkon...
Egy ilyen tranyó árama nem max 15A ? és 115W?
Ha 30-50%-on "használom" darabját az 5A... És kb 150-200W-ot tartósan "elfűtök"...

Rövid ideig kéne tudnia akár 15-20A-t is... rosszul gondolom? (Őszinte véleményt "örömmel fogadom")

Rosszul. Nézz utána az adatlapon megfogalmazott adatoknak,mivel az okés hogy a 15A-t "maximumon" tudja,de te most mondjuk kiveszel a tápból 1V 20A-t,akkor a maradék 19V 20A -el fog fűtődni,ami tranyónként: 5A ,és mivel P=U*I így 19*5= 95W -ot disszipál darabja,na már most ez a négy tranyónál már 380W és ezt hogy vezeted el? Nem elég egy lemezlap ide már,az meg egy másik kérdés hogy azokat az adatokat,kb.~ 20C-on tudja a tranzisztor és nem mondjuk 90-en,amire igen gyorsan fel fog szaladni rossz hűtés esetén.

Ez a "legrosszabb" eset... de nekem szimpatikus... már csak azért is, mert van hozzá minden idehaza... vagy valami kapcsolóüzeműbe gondolkozzak?

Mindig is érdekelt a téma, hogy pl egy számítógép tápot hogy lehet kicsit "felturbózni".
Elméletileg kapcsoló üzemű, simán bír 10-15 A-t... csak azt kéne megoldani, hogy változtatható legyen a feszültség...

A második "kevésbé" fontos az áramkorlát... egyenlőre meg tudnék lenni nélküle... csak feszültséget tudjak állítani.Ebben is érdekelnek a vélemények...

Attól függ mennyire értesz a dologhoz. A kapcsoló üzem megoldás lehet a problémádra,de oda nagy szaktudás szükséges a módosításokhoz,mivel ott a nyers hálózati egyenirányított feszültség is jelen van! Az áteresztős táp is egy más kérdés,de a legfőbb először is: Mihez ekkora tápegység? Ez a legfontosabb kérdés. Nem volt még olyan készülékem itthon ami 10A-nél többet tudott volna lenyelni (még egy önindító is elindul 12V 10A-ről,bár nem nyomatékos de tudod legalább hogy megy). Tehát az első kérdés amit meg kell fogalmaznod magadban az az hogy mihez is kell a tápegység,utána pedig hogy amit választasz út az jó-e az adott készülék táplálásához.

Az ismeretlen belsejű táp az más tészta, oda valóban ajánlott ilyen esetben.

- Nos. A 723-ashoz találsz egy ennél szimpatikusabb és használhatóbb kapcsolást is ha keresel a témai képei között, egy egyszerű nyáktervet is tettem fel hozzá. Áteresztőnek a 3055 helyett inkább műanyag tokos tranyókat ajánlok, vagy inkább feteket, mert azok strapabíróbbak.

- A számítógép táp alakítgatásának van külön topikja, szintén jól működő labortáppá alakított rajzokkal, megoldásokkal. Állítható és szabályozott a feszültsége és az árama is.

- Lehet hogy meg tudsz lenni áramkorlát nélkül, viszont a táp kimenetére aggatott különféle dolgok sok esetben nem, így egy tápból az áramkorlát nem hagyható el, labortápból pláne nem.

- Ha véleményre vagy kíváncsi azt is mondok. Először is azt kell eldönteni hogy milyen tápot akarsz építeni, és hogy annak a megépítéséhez mennyi ismereted van. Mivel a többségnél utóbbiból nem sok van, ezért általában után építenek egy már meglévő, kipróbált valamit. Cselekedhetsz ugyanígy, vagy dönthetsz úgy, hogy bővíted az ismereteidet, amit kiegészítve a fellelhető információkkal építesz valami mást.
És a "milyen" esetében azt is el kell döntened hogy analóg kell, kapcsolóüzemű, vagy valami hibrid. Utóbbira is van itt egy (szükség)megoldás SMPS csúfnévvel, ezt én mondjuk nem tartom követendő példának, de építhetsz olyat is. Velem a tapasztalat azt mondatja hogy kell építeni egy analógot 1-2A áramra, meg mellé egy kapcsolóüzeműt, amit meg lehet úgy is csinálni, hogy a belőle kivehető teljesítménynek csak a hálózati automata szab határt. Erre jó megoldás lehet akár egy átalakított PC táp elvén működő híd vagy félhíd topológia, azaz abból egy jóval combosabb kivitel.
Végül csinálhatsz kapcsolóüzemű-analóg hibridet is, amiben az itt épített "SMPS"-t továbbgondolva nem böszme hálózati trafó, hanem egy hálózatról működő kapcsolóüzemű tápegység van, utána pedig egy analóg áteresztő, amik ugyanúgy "együttműködnek" egymással, minimalizálva ezzel az analóg áteresztőn disszipálódó teljesítményt, tehát az analóg rész a kapcsolóüzeműt is szabályozza pwm-ben.
Ez utóbbit viszont neked kell megcsinálni, mert erre még nem láttam működő példát, talán nem is véletlenül. Egyszer elkezdtem építeni egy ilyet, aztán abbahagytam, mert rájöttem hogy az én igényeimet az analóg és mellette a kapcsolóüzemű tökéletesen kielégíti, semmi szükségem rá hogy vegyítsem a kettőt.

Sziasztok Kedves HE Társaim! Szeretnék építeni egy 0-30V-ig Kb 3A-es szimetrikus labortápot. Olvasom a topikot, de még nem értem a végére.. Nagyon sok megoldást találtam, de nem tudom eldönteni melyik lenne a a jó választás. Tudnátok ebben segíteni? Előre is köszönöm! További szép napot!

Sok megoldást nem találhattál, mert ha jól emlékszem szimmetrikusból egyetlen egy rajz van a topikban, az ELPS-1. Mert ugye azt írtad hogy szimmetrikusat akarsz építeni, nem azt hogy szimmetrikus feszültséget szeretnél valahogy előállítani, pl. 2db sorba kötött táppal. A csatolt kép egyértelműsíti miről is van szó.
A szimmetrikusban 2db komplementer áteresztő van a nullához (földhöz) képest, a másik megoldásban pedig 2db teljesen egyforma táp van sorba kötve, melyekben a pozitív ág van szabályozva a nullához képest.

Szia Ge Lee! Szimetrikus labortápot szeretnék csinálni. Hasonlót, mint a képen látható.

A kép alapján ugyan nem teljesen egyértelmű, de nagy rá az esély hogy az valóban szimmetrikus, mert van + és - kivezetése a földhöz képest, és mindkét tápág feszültsége és árama egyetlen potival állítható. Az ELPS-1 ilyen, keress rá a topik képei között, elvileg feltettem régebben a teljes dokumentációt, rajz, nyák, leírás, élesztés, bemérés stb. Az Elektor újság 92/4-es számában van, a 25-29 oldalakon. Annak a 3B-nek egész szép ára van.

Szia! Az általad belinkelt tápegység bal oldala DC, jobb oldala pedig AC feszültség kiadására képes. Két külön tápegység egy házban (az már más kérdés, hogy függetlenek-e a kimenetei) Adatlapja alapján a sárga földelés jellel ellátott csatlakozási pont a készülék házával egy potenciálon lévő védőnulla szerepű csatlakozás. Így ez a labortáp nem szimmetrikus. Legalabb is semmi nem utal arra...

Szia Barni87! Most, ahogy mondod, tanulmányoztam egy kicsit, és valóban nem szimetrikus labortáp, de a kimenetei függetlenek. Még csak pár napja érkezett a céghez és nem nagyon volt időnk megvizsgálni a szerkentyűt. Függetlenül én szimetrikus labortápot szeretnék készíteni..
Köszönöm a hozzászólást!
Üdv: Dezső