Fórum témák
» Több friss téma |
Már ha arra állnak a fülek, amerre a horonymaró ment. Ettől függetlenül kell gipsz a doboz és a fal közé. Nem?
De igen kell, de marad ott még hely a gipsznek ( csemperagasztónak ) . Főleg, la lukacsos téglába kell fúrni.
A hozzászólás módosítva: Júl 23, 2017
Ennyi erővel, véshetnél egy tenyérnyi lyukat is neki... Ha jól csinálják, elég a 65ös lyuk neki...
Köszi a linket. Jónak tűnik, de majd kiderül. A téglát biztos viszi, remélem a beton blokkot is. Bár az nem tömör beton, a közepe üreges.
Én is ilyet rakok be, van hogy 4-5 kell egymás mellé. Konnektor, koax,utp leállás,stb.
Nem a doboz átmérö a teljes méret hanem a soroló fülekel a doboz 85mm kell neki ....
Te biztos régi talpas szerelvény doboznál jársz még anak elég biztos 65mm igy semi gipsz nem megy melé ilyen passzos furatba magyarul furat és a doboz fala közöt üres lesz ugy a körmök sem fognak semit ha beszoritásnál dugajná ez szar rögzitést eredményez kell a gipsznek is hely... A hozzászólás módosítva: Júl 24, 2017
éÉrdekes vékonyka sds SDS száral ezek a nagy 65/ 80 korona fuúrok, mikor a T-72 hilti HILTI is néla könnyezik, megfogja rendesen 85_mm, ha fuúrni kell doboz helyet tégla, beton közegbe...
A hozzászólás módosítva: Júl 24, 2017
iIgen hasznos, bár ez még olcsó. aAmitk födémbe, vagy zsaluzott betonba való dobozok, azok már elég drágák... de a kötöő dobozai is!
A hozzászólás módosítva: Júl 24, 2017
Idézet: „mikor a T-72 hilti is néla könyezik megfogja rendesen 85mm ha furni kell doboz helyet tégla beton közegbe...” Igen, pont ezért használom a 65 mm-est, gyorsabb, pontosabb, kevesebb a szemét, gondolok az utánam jövő kőművesekre és festőkre is. Legyen szó akár tégla, ytong, gipszkarton, könnyűszerkezet vagy betonról, amibe fúrni kell. Üreges betonelemről nem is beszélve, amit ha nem tudsz előre, abba már nehézkes a rögzítés. Idézet: „ugy a körmök sem fognak semit ha beszoritásnál dugajná ez szar rögzitést eredményez” Vízszintesen elhelyezett sorolható dobozoknál a rögzítő karmok helyett előnyben részesítem a csavaros megoldást. Ezért van kiképezve a doboz szélén a rögzítő furat. A hozzászólás módosítva: Júl 24, 2017
Szerintetek ez a jelenség még létezik AC-s FI relénél?
http://ans.atw.hu/
„ugy a körmök sem fognak semit ha beszoritásnál dugajná ez szar rögzitést eredményez”
Ezt a régi talpas szerevénydobozra irtam ha nincs normálisan gipszelve... uj sorolható már csavar szemes igy nem kel szoritó fül.... A hozzászólás módosítva: Júl 24, 2017
Mit írnak ott? Ilyen ostoba színösszeállítást és oldalelrendezést képteleneség normálisan olvasni.
Lényege az hogyha a fi relé után terhelésmentes időszakban egy nulla-földvezető zárlat alakul ki akkor nem fog lekapcsolni, de akkor sem ha utánna terhelés alá kerül a rendszer vagy hibaáramok fognak folyni.
Nulla és védővezető zárlatnál általában leold a FI-relé. A dolog attól függ, hogy a zárlati ponton mekkora a két pont közötti potenciálkülönbség. Terhelésnél, a vezetékek és kötések ellenállása miatt pedig sokkal valószínűbb, hogy a Fi-relé megszólal.
Pont ez benne a lényeg. Terhelés alatti nulla-föld zárlatnál leold. De viszont ha terhelés nélkül jön létre a zárlat, akkor utánna már hiába terheled megvakul a FI. Ez benne a veszélyes. Mindenki azt hiszi hogy leold olyankor tutira.
Egyszer kipróbálom már itthon. Egy a lényeg, ezekszerint létezik olyan meghibásodás vagy szerelési hiba amely a fi relé után van de a fi relé működésképtelenségét okozhatja.
Nem értem az indokod. Találkoztunk már több olyan esettel, amikor a föld-nulla zárlatra éppen a nagyobb terhelés mutatott rá.
A föld-nulla zárlat és annak hatása a fi relére függ attól is hogy milyen messze van a zárlat a relétől.
Ha pl pont a főelosztóban lesz zárlatos akkor nemhogy 30mA-re de 3000 -re se fog leoldani. De én sem értek hozzá konkrétan, csak ez esett le a linkelt weboldal alapján. A lényeg az amit kérdezni szerettem volna, hogy van-e olyan valid scenárió ami alapján a helyesen bekötött és működő fi relé mégsem véd meg. Hát ezekszerint van....
A nulla átmegy a Fi-relén, a földelés pedig nem, elméletileg is és gyakorlatilag is a földelés felé kissebb az ellenállás, tehát arra több áram fog folyni, nullázott rendszer esetén. TT hálózatnál pedig általában van akkora potenciál a nulla és a földelés között, hogy elég csak a kettőt összeérinteni.
Egyébként valóban megeshet ilyesmi, mint amit leírsz, de kellenek hozzá körülmények, mondhatni igen ritka eset. Viszont, a Fi-relé még mindig sokkal, de sokkal jobb attól, mintha nem lenne. Remélem nem a laborkörülmények között előállított eset miatt mond le bárki is az ÁVK-ról!
Én ugye most szereltem be őket, a bajom az hogy soha senki, sőt még sok szerelő sem tudja hogy esetleg a fi nem biztos hogy mindig véd.
Aztán a havonkénti tesztgomb nyomogatásnál sem hozzák fel ezt az érvet általában hogy van olyan zárlat amikor működésképtelenné válik... Nem lemondani akarok róla, de ha ezt tudom esetleg jobb minőségűt veszek. De persze a bolti eladók sem tudják ezt szerintem. Laborkörölmények? Pl kint felejtek egy hosszabbítót, beázik nulla-föld zárlatra... Vagy pl van egy testzárlatos mosógép. Bedugják, leveri. Kísérleteznek vele, aztán bedugják fordítva, felkapcsolják... jé mostmár működik. Ja amíg valakit meg nem ráz az áram. Tehát erről szerintem figyelmeztetni kellene a vásárlókat... nincs erről valami hivatalos kimutatás aztán pl a fogyasztóvédelemnél kezdeményezni valamit? De amúgy a mai AC- s relék ez ellen védettek? Az A -s relé hogyan tudja ezt kivédeni? Idézet: A fizika törvényeit szerintem ők sem tudják megváltoztatni.„nincs erről valami hivatalos kimutatás aztán pl a fogyasztóvédelemnél kezdeményezni valamit?” AC-s Fi relé: csak váltóáramú földzárlatot érzékel. A-s Fi-relé: félhullámú földzárlatot is érzékel. B-s Fi-relé: egyenáramú és félhullámú földzárlatot is érzékel. Ezeknek semmi köze a föld-nulla zárlathoz. Ha ezt írják a cikkben, akkor az butaság. A hozzászólás módosítva: Júl 24, 2017
De pl a dobozon feltüntethetnék hogy miért kell havonta tesztelni... Illetve amelyiken még ezt sem írják akkor ott mivel indokolják hogy nemkell???
Pl az enyémre nincs ráírva semmi, gyári prospektust sem találtam hozzá.
Én nem elégszem meg a nyomógomb féle teszt alkalmazással, mert azzal csak a készüléket próbálom ki. Azon az AC-s áramkör minden végpontján végzek egy kb 25 mA-es hibaárammal fázis -védővezető közötti tesztet, ezzel egyben a védővezető folytonossága is ellenőrzésre kerül.
Tudom milyen a sorolható doboz, de érdekes, nálunk annak se kell 85ös lyuk... Csak rendesen kell megcsinálni! Végül is, ha 85ös lyukkal meg édes mindegy a pontosság, biztos ezért szereted Remélem gipszkarton falba is 85össel fúrod a szerelvénydobozok helyét
Karmos rögzítést meg kimondottan rühellem, az sokra nem jó...
Gipszelős szerelvény>dobozroól volt edig szó. hHogy jön ide a gipszkartóonba való szerelés? Az egy másik technoloógia!
Remélhetöőleg a kezetek többet jár, mindt a szátok, a villanyszerelésel kapcsolatban, vagy éhen haltóok belöőle? Előbb talán sepregethetnél a saját házad táján, mielőtt máokat kritizálsz, főként ilyen hangnemben! A hozzászólás módosítva: Júl 25, 2017
Te vágsz mindennek 85ös lyukat Remélem a csöveknek is jó vastag hornyot marsz, ha már lúd, legyen kövér alapon
Ahogy gondolod. lLegyen uúgy. sSok fantáziád van, látom.....
Ez a stílus itt nem jön be! Változtass rajta, ha maradni akarsz! A hozzászólás módosítva: Júl 25, 2017
Áh, tudtam hogy láttam már a munkáid egy helyen te kis huncut
Hihetetlen, hogy ilyeneket meg mernek csinálni. Borzasztó.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |