Amit különösen utálok, az a gégecső. Amikor bevési, a fél falat kiveri miatta. Amikor be kellene húzni bármilyen okból még egy szálat...
13-as csőbe simán befér, aminek 25-ös gégecsövet húznak és bármikor utána lehet húzni.

Ilyenkor szoktam mondani a tulajnak, hogy fényképezze le amíg lehet,mert ha később fel akar fúrni a falra valamit, legalább legyen viszonyítási alapja

Én úgy hiszem,hogy az használ gégecsövet falba, aki nem tud műanyag csövet hajlítani.

Esetleg a saját munkáidról is tudsz feltenni képet? Okulásként, referenciaként.

Leginkább kapcsolószekrényeket építek. Másnak gyártottat nem fogok feltenni, ez saját célra készül.

Te kis huncut, ezen a képen nem látszódik a profi dobozbeépítési technikád.

Most nem megyek el a szüleimhez, tépkedem körbe a tapétát a kedvedért, hogy nyomjak egy fotót Meg én nem vagyok fészbúk fotós, hogy mindent fotózzak

De ezek installációs problémák, nem a készülék problémái. A hibaáram egy részét átvezetni a FI-relén, arról mindig is tudta mindenki, hogy az nem egészséges.
Az A osztályúra vonatkozó megjegyzésedből következőleg jártál azon az oldalon, amit a szerző belinkelt (mert ezen az ingyen honlapon az osztály szó nem fordul elő például), de hát ott olvashatóan abból, hogy "osszegyűjtöttem néhány, eltérő gyártmányú, hibaáram névértékű és osztályú..." abból szerintem még elég merész következtetés egy osztályt elkaszálni.

És még én sértegetlek ilyeneket mutogasz nekem?
Ismersz a való életbe találkoztunk már személyesen?

Helló! A képeket nézve aki ezt csinálta látott már villanyszerelőt[b][/b]kategóriához tartozik.

Ez tetszik, nagyon kemény.

Aztán hogy kerültél te oda? Lelépett az eredeti szaki? Vagy a tulaj rájött hogy így nem kóser...

Én is láttam ilyen szerelést, Gödöllőn a Szabadság téri nagy emeletes lakásokban.
Hasonló, de csak részlet ebből a hullámos szerelésből.

És még szakneve is van, "hullámos szerelés". Ez kész.

Szia!

Megrendeltem,és ma megjött. Elég masszív darabnak látszik. De mivel az egyik szobában kész vagyok a szereléssel és már csak a festés meg a laminált padlózás van hátra, így csak a következő szobánál tudom majd letesztelni. Hátha megkímél egy rakat véséstől

A FI relé megfelelő működését akadályozó hiba ellen nem jó más típusú FI relé sem. A cikkben tárgyalt hibának és a FI relé típusának közük nincs egymáshoz.

A FI relék alapja egy áramváltó transzformátor (minden típusban). Ha ezt a transzformátort (egy tekercsét) rövidre zárod, akkor nem képes a feladatát ellátni, működése teljesen felborul, az érzékenysége nagyon leromlik. Ez a rövidzár kialakulhat úgy, hogy előtte és utána is össze van kötve az N és PE.
Az előtte lévő N-PE kapcsolat TN-C betáplálás esetén (új bekötésnél) adottnak feltételezhető.
Ha a FI relé után is összekötöd és a relén egyébként nem folyik áram, akkor az összekötéstől nem old le. Ezzel a rövidzárral az áramváltó működését is lerontottad annyira, hogy a névleges hibaáramára, amit a teszt gomb létrehozna, nem reagál. Ebben a helyzetben minden terhelés is hibaáramot hoz létre, de a leoldáshoz ennek már nagyobbnak kell lennie a lerontott érzékenységnél.

A jelenséghez elegendően kicsi ellenállású rövidzár leginkább csak szerelési hibával jöhet létre (és nem pl. beázott hosszabbítótól). Ilyen esetben nem a FI relé gyártóját kell a fogyasztóvédelemnél jelentgetni. A fogyasztókat arról kell tájékoztatni, hogy a nem megfelelő szerelés az veszélyes lehet.

Miért? Ezt át kellene gondolnod még egyszer. A gyakorlatban valós hálózatnál egy ilyen föld-nulla rövid-zárnál még feszültségmentes állapotban se lehet a Fi relét felkapcsolni.

Nem a relé érzékenységét rontod hanem a hibaáramnak egy megkerülő áramutat hozol létre (N-PE összekötés a FI után) ezáltal a megkerülő és a rendes áramút ellenállásának arányában fog az áram megoszlani ami normál üzemi körülmények között is folyamatos hibaáramot generál a relé szempontjából. A teszt gomb ebben az esetben tökéletesen működőképes marad!

Ebben az esetben a normál üzemi áram a megkerülő áramút miatt folyamatosan gerjeszti a FI transzformátorának a vasát így, ha élünk azzal a feltételezéssel, hogy a megkerülő és a normál áramút azonos ellenállású és a relé 30mA hibaáramú, 60mA normál terhelésre a relé le fog oldani.

TT hálózatnál, vagy olyan TN-C-nél, ahol a mérőhelyet nem alakították utána, nincs esély még a felkapcsolásra sem egy föld-nulla zárlatnál. A rég meglévő bekötések többsége szerintem ilyen, akár ezt is értelmezhetjük "valós hálózatként".

Ha távol van egymástól a PEN szétválasztás és föld-nulla zárlat, a kialakult hurok ellenállása és reaktanciája miatt már nem jelentkezik merev rövidzárként a FI áramváltóján. Ha a FI által védett hosszabb-kiterjedtebb áramkör közvetlen közelében van áram járta hálózat, akkor áram, de még akár feszültségmentes állapotban bármikor lekapcsolhat (vagy fel sem kapcsolható). Ez is egy valós helyzet. Vagy inkább nevezhető "életszerűnek".

Ha közel van egymáshoz a PEN szétválasztás és a FI utáni föld-nulla zárlat, akkor feszültség alatt, de árammentesen vagy minimális terheléssel simán felkapcsolható a FI relé. A kívülről rövidre zárt áramváltója miatt a névlegesnél sokkal nagyobb hibaáramra van szükség a lekapcsoláshoz. Itt jönnek képbe a szerelési hibák. No nem a szabványosan kivitelezett, kellően nagy keresztmetszetű vezetőknél elvégzett PEN szétválasztás, hanem a lakásleosztóban gyufaszálnyi dróttal (nem csak rosszul, de rossz helyen is) összekötözgetett föld-nulla. Ekkor jöhet létre a fentebbi szituáció, amikor még a terhelés is hibaáramot hoz létre, de annyira érzéketlen a FI relé, hogy csak jelentőse0bb áramok esetén kapcsol le, terheletlen hálózat vagy kisebb terhelések mellett nem látja el feladatát.

Bármilyen árammal megkerülöm a FI relét egyik vezetéken, azzal éppenséggel hibaáramot hozok létre. A problémát nem önmagában a megkerülés, hanem az áramváltó rövidre zárása okozza. Ha ez elég kicsi ellenállású, akkor borul minden. A gyakorlatban ez leginkább súlyos szerelési hibával (vagy szándékosan - kipróbálni) hozható létre, jó működő hálózaton ilyen közeli, kis ellenállású rövidzár magától nem nagyon jöhet létre. Ha szerelés után még év. műszerrel is tesztelték az installációt, akkor a véletlen is kizárható...
Ezért is írtam a téma felvetőjének, hogy ez nem a fogyasztóvédelem ügye.

Úgy döntöttem, kipróbálom.
A PEN szétválasztás után 2m-re lévő FI (2P, A típus, 30mA) N kimenete és PE közé tett rövidzár, mérsékelten terhelt állapotban nem tudom felkapcsolni (már 30mA terhelésnél sem). Ha az L és N oldalt megcserélem, akkor terhelés alatt is felkapcsolható. Mint kiderült, ezen a példányon hamarabb zár az L-nek kötött oldal, mint az N, (nem jelölt, adatlap szerint is tetszőlegesen köthető, amelyiknél előírt a bekötés, annál az N zár elsőként és nyit utoljára, tehát megfelel annak, ami nálam fordított bekötés). Terheletlenül minden esetben kapcsolható (pl. előbb a FI, utána a megszakító bekapcsolása).
Bekapcsolás után a teszt gomb hatástalan. Eddig mérve 400mA terhelésig próbáltam, nem kapcsol le, névleg 1kW-ot rákötve azonnal lekapcsol.
Amit még ki kellene próbálni alaposabban: egy távolabbi és/vagy nem a legkisebb ellenállású N-PE zárlat. Amit ebből kipróbáltam, az a rövidzár 100W-os izzóra cserélését jelentette. A teszt gomb így sem működik, de már 90mA-es terheléssel (mással nem próbáltam) is lekapcsol.

Az A típusú Fi relé sokkal okosabb és érzékenyebb az ilyen zárlatra azt olvasni a neten.

Ennek ellenére még nálad is reprodukálható volt az a jelenség amit még sok villanyszerelő sem ismer...

Nos akkor a legolcsóbb AC típus meg pláne veszélyes ilyen téren...

Nem kell szerelési hiba, elég egy konnektorban pl ha megolvad pont a nulla vezető és hozzáér, lezárlatol a föld érintkezőre... Vagy egy testzárlatos mosógép amibe pl a nulla vezető dörzsölődött ki..
De akkor egy beázott hosszabbító is csökkentheti az érzékenységét?

Mert ha nem a fázis szivárog hanem a nulla meg a föld között lép fel akármekkora "átjárás" az a fi relére bizony kihat.
Aztán pl egy beázott hosszabbítónál előfordulhat hogy nemhogy lekapcsol hanem pont hogy érzékennyé válik.

Szerintem te még mindig kevered a dolgokat. Az 'AC'-s Fi-relé csak váltóáramú zárlatra old le. Az 'A' jelűek a félhullámú zárlatra is, lásd a kép jobb oldalát.

A típusnak ehhez a jelenséghez nincs köze. Olyan ok áll mögötte (írtam...), ami ugyanúgy jelen van a 4000Ft-osnál és az 50000Ft-osnál.
Csak néhány szituációt próbáltam ki, de nagyjából az történt, ami várható volt. Kis ellenállású rövidzár és kis terhelés kell. A beázott hosszabbító inkább leoldja, nem az érzékenységét rontja, de ha csak az N és PE közé kerül víz, annak túl nagy az ellenállása ahhoz, hogy számottevően befolyásolja a FI relé működését. A mosógép szintén nem túl jó példa, amint nagyobb áramot felvesz (motor indul, fűtőszál bekapcsol...), a FI lekapcsol, ha fordítva dugnád be, akkor a kismegszakító kapcsol le (sokkal gyorsabb, mint a FI relé).

Továbbá...
A FI relé egy kiegészítő védelem. Nem helyettesíti a többi érintésvédelmi megoldást.
Az AC-nál fejlettebb FI relék zavarvédelemben és/vagy váltakozótól eltérő hibaáramokra érzékenységben tudnak többet. A mindenféle zavarvédelem (szelektivitás, impulzusállóság, stb.) nem a hibás szerelés kivédéséről, hanem az indokolatlan leoldások elkerüléséről szól.
Az A típus se nem okosabb, se nem érzékenyebb, mindössze nem csak váltakozó hibaáramot kezel a névleges érzékenységén belül, ami nem hátrány, ma szinte minden készülék tápja diódákkal kezdődik, egy többes hiba esetén akár lüktető egyen hibaáram is kialakulhat.

Az AC típus sem csak váltakozó hibaáramra oldd le. Lüktető egyenre is leold, polaritás függősége konstrukciófüggő. Sőt, nagyobb DC impulzusra is leold, de csak egyik(!) polaritással. (kipróbálva) Viszont a névleges érzékenységét csak AC-n tudja, ezt garantálja a gyártó, erre minősítették, védelemként csak így lehet számolni vele.

Más kérdés:
200 méteres, 1mm2-es hosszabbítónál ha zárlat alakul ki akkor leold a 25A-es megszakító?


Illetve mióta a főelosztót szereltem olyan mintha a nagyobb terheléseknél jobban bevillannának a lámpák mint régen. Pl bekapcsol a szivattyú, villan a lámpa.
lehet hozzá köze vagy beképzelem? A kötések biztos jók.

Igen, ezt tudom, de Buszt nem akartam összezavarni mégjobban.

Az első kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni, műszerrel ki lehet mérni a várható zárlati áramot, amit sok dolog befolyásol, kezdve az utcai hálózattal.

Hiába jók a kötések, ha a közbenső elemek ellenállása nagyobb a kelleténél, ezt is lehet ÉV műszerrel mérni.

Nagy eséllyel nem. Végeztem egy elnagyolt számítást. Azért elnagyolt, mert a konnektort amibe beszúrod a hosszabbítót ideális feszültségforrásnak vettem, vagyis annak belső ellenállásával nem számoltam. Így 230V betáplálási feszültséget feltételezve 33,8A áram folyna zárlatban. Viszont a hálózatnak is van ellenállása ami szintén növeli a hurokellenállást, ami még jobban csökkenti a zárlati áramot. Ezért mondom, hogy a 25A-s biztosítékot nem fogja kioldani egy zárlat. Helyette 7,7kW teljesítményt fog a hosszabbítód elfűteni (szintén nem számolva a hálózat belső ellenállásával, csak a hosszabbítóéval).
De remélem ez csak egy elméleti kérdés. 200m hosszabbítóval számolva 16A terheléssel nagyjából 108V feszültségesésed van (csak a hosszabbítón), amiben nincs benne a hálózatos belső feszültségesése.
U.i.: Mellesleg ekkora hossznál már nagyobb keresztmetszet esetén is földszondával földpotenciálra kell hozni a PE vezetőt a "hosszabbító" végén, ugyanis a 200 méternyi PE vezetőn már tud kialakulni akkora feszültségesés ami halálos áramütést okozhat egy testzárlatos vagy lecsökkent szigetelési ellenállású fogyasztó esetén.

Ha létre is jöhetne az a 33,8A zárlati áram, 25A biztosítással akár 1 óránál tovább is fennállhat, megszakítás nélkül (már kisebb hálózati feszültségeséssel is közelítheti, vagy meg is haladja a 2 órát).
Az adott szituációban azonnali leoldáshoz B4A vagy C2A biztosítás kellene, "ideális" hálózatnál a B6A még beleférne, a C4A már nem. Kicsit messze vannak ezek a 25A-től.

Vagyis ha hosszú hosszabbítóval vágok füvet akkor ha elvágom a kábelt csak max szikrázik vagy kigyullad de lekapcsolás nem lesz...
Ilyenkor felizzik a kábel és kigyullad?

Fi relére visszatérve meg.

Kísérleteztem egy tanyai melléképületben, 100mA -es NDK FI relé van felszerelve.
Egy 15W-os izzó felizzik majd utánna kapcsol le.

Ha a földet meg a nullát összezárom akkor nem kapcsol le. De viszont ha lekapcsolt állapotban zárok és utánna kapcsolnám fel akkor már nem lehet felkapcsolni.

De egy 40W-os izzó felkapcsolásával összezárt nulla-földdel azonnali leoldást vált ki.
Tehát az NDK relé egész jól vizsgázott föld-nulla zárlatra, de hozzá kell tennem hogy szerintem azért mert egy 30 méteres hosszabbító után van a relé, és a hosszabbító előtt van a nulla-föld összekötés a főelosztóban.

Vagyis ezekszerint sokkal biztonságosabb a fi relé ha nem közvetlen előtte van a föld-nulla kötés, hanem jóval jópár méterrel előtte.

Nem tudom az új bekötésnél a villanyóra mögül hány vezeték jön ki. De ha 3, akkor pl egy kerítésoszlopban elhelyezett mérőnél, majd onnan már szétválasztott föld-nulla- fázis vezeték jön és pl 20 méterrel arébb a házban a főelosztóban van a fi relé akkor ezekszerint sokkal de sokkal jobban kivédi a föld-nulla zárlat által okozott vakulást...