Pontosan így van, ahogy írod. De tegyük át a gyakorlatba. Adva van 4 db 1 W-os led, amiknek meg kell oldani a biztonságos hűtését. Na, erre kellene valami adat. Sajnos nem úgy van hogy bemegyek a boltba és veszek hozzávalót. Marad a barkácsolás, meg a kísérletezés.

Erre nincs adat, mert az egy bemenő adat, hogy mekkora a LED-ed disszipációja, de a többit nem igazán tudjuk. Mekkora a környezet hőmérséklete, mennyire zárt helyen van elhelyezve, hány LED van a bordán, stb. Ha lehet, akkor a lehető legnagyobb hővezetés a preferált, a hőmérsékleti határadat pedig az abszolút felső érték a LED hőmérsékletét illetően.
Nyilván a távol-keleti gyártók is először kísérletileg határozzák meg a hűtőfelület nagyságát, nem számítással.

A spiáter valójában aluminium és magnézium ötvözete, tehát fémes tulajdonságai megvannak!

Az alumínium az igaz, a magnézium már kevésbé.
Cink-alumínium ötvözet. Alumíniumból is csak néhány százalékot tartalmaz.

Lehetséges!
Csak azt tudom róla, hogy eléggé könnyű és eléggé törékeny. Viszont be lehet krómozni.
A valamikori "kocka Ladák" fénykürt-karikái nagyon gyakran törtek a kormánykerék közepén ...

Nem tudom hol láttál 8W-ot az oldalán, ami ott van az a típusszáma. Az adatlapja szerint 2X6W.

aluminium+olom!

Nem ártana hozzászólás előtt rákeresni. "-Gugli a te barátod."
Spiáter anyagismeret
Spiáter címszó alatt

Én már megnéztem, de van aki még nem.

Az autókra utólag felszerelhető mindenféle (autósboltokban kapható) nappali fényes LED megoldásoknak csupán egyetlen nagy baja szokott lenni, bizony elég hamar behalnak az egyes LED csoportok, magában a LED sorban. A lámpatestben általában kettesével vannak bekötve + az ellenállás, és így jön ki a 4x2, azaz 8 ledes felállás.
Hogy aztán ezek 1 W-nál nemigen képesek többre, az csak egy dolog (miközben a gyári megoldások már eleve 2 vagy 3 wattos szerelésben léteznek), de hogy még csak azzal se nagyon számolgat a gyártó, hogy ezen olcsóbb kivitelekben mekkora maga a tápfeszültség.
Általában alap 12V-ra méretezik, miközben egy autó elektromos hálózata többnyire 11,8 és 14,4V között mozog.
alapjáraton csak az akksi feszültsége, de "pörgetésnél" - de 3-4 ezres motorfordulatszámnál pl. rögtön a másik végletérték a jellemző. A LED fények pedig általában CSAKIS 12 voltra méretezettek, így nekik az a 2,5 V-os túlfeszültség néha már sok!
Én egy stabilizátorkocka bekötésével megpróbálom pontosabbá tenni a folyamatában csakis 12V-os üzemet. Egy 8V-os stabkocka diódákkal (vagy esetleg még egy Zener) emelt kimenőfeszültségét 11,8V-ra állítottam be, így a LED-ek csakis 11,8V-ot kapnak - akár alapjáraton, akár teljes padlógáznál.
Nem nagy utólagos befektetési költség, ám az többé nem fordulhat elő, hogy az egész szépen csendben elkezd "megvakulni". Gyakorlatilag az XLO-ban megvásárolt nappali fényemben bizony többször cseréltem már LED-eket, és pontosan a fentebb megemlített jelenség miatt.

Gondolatmenetedben egy buktató van, a stabilizátor IC feszültségvesztesége. Ez kapásból 2 Volttal csökkenti a bejövő feszültséget, így 11,8-2=9,8V táppal számolhatsz.
Ez a tény kényszeríti az igényesebb tervezőket, hogy feszültségnövelővel kombinált áramgenerátort alkalmazzanak. Konkrét adatlap híján el lehet játszani egy áramgenerátorral, hogy az adott LED mekkora áramnál adja azt a fényerőt, amit elvársz tőle.

Igazad van, és mégsem teljesen. A motor működése közben 14V alá nem nagyon esik a feszültség, tehát a stabkocka elméletileg működhet.
Viszont nem értem, hogy miért kell 8V-os stabkockát 4-5 diódával 'felhúzni' (vagy zenerrel), amikor 11,8V-ot 1db soros diódával is simán megkapna egy 12V-os kockával.
Persze, ez csak részletkérdés.

Egy autóban a járó motor csak a teljes üzemidő egy része. Méretezéskor azt a helyzetet is figyelembe kell venni, amikor nem jár a motor.
Azt értem én, hogy miért 8V stabilizátort használ a kolléga: az volt a fiókban, vagy a boltban. De azt már nem értem, hogy szerintetek miért diódával kell a kimenő feszültséget módosítani, miért nem elég egy két ellenállásból álló feszültségosztól? Horribile dictu a nagyteljesítményű stabilizátor helyett egy kisebb teljesítményű is megtenné, megfejelve egy combos NPN tranzisztorral.
Legvégül hozzáteszem, azt, amit már az előző hozzászólásomban terveztem, hogy a bejövő feszültségből 2V megy a levesbe, hacsak nem LDO-t használunk. Annak már húzósabb az ára, így a leggazdaságosabb megoldás az előbb említett, feszültségnövelő kapcsolás, áramgenerátorral kombinált üzemmódban.

Természetesen, megint csak igazad van, és mégsem teljesen
A menetfény pont CSAK akkor kell működjön, ha jár a motor.
A többi részével egyetértek 100%-ban. De 4001 -es diódám van itthon kb 1500db, és nem sokat kell vele számolni/dolgozni.
És persze LED-re csak áramgenerátor.

Amikor nem jár a motor, a nappali fény nem világíthat. Illetve csökkentett fényerővel, helyzetjelzőként.

Értem az elgondolásodat és jónak is tartom. Ez a lehető legegyszerűbb, legolcsóbb megoldás. Így még a ledek is védve vannak a hőmegfutás ellen. A feszültséget azonban úgy állítsd be hogy egy ledre 3,3V-nál több ne jusson, mert attól már károsodhat. Azt azonban tudnod kell hogy ebben az összeállításban a 8 led összteljesítménye nem éri el az 1W-ot (0,792W), ami igencsak messze van az általam ajánlott 4W-tól.

Az, hogy a pillanatnyilag aktuális szabályozások szerint melyik csicsa milyen körülmények között működtethető egy autóban(gépjárműben), engem teljesen hidegen hagy. Még csak nem is ebbe a topikba tartozik. A fiatalabb korosztályt felvilágosítom, hogy ezek az előirások az éppen hivatalban levő apparátus beidegződésétől (halvány emlékek az iskolai tananyagra) függenek, mint a pótféklámpa története azt elég jól demonstrálja. Valamikor helyszíni főbelövés járt érte, majd megtűrték, végül szinte kötelező lett. Tudtommal a világítás mértékegysége a Lumen. Nem a Watt, ahogyan (ha jól tudom) a KReSz definiálja a világítótesteket - legalábbis amikor utoljára megnéztem.
Ezek után hab a tortán, hogy a fedélzeti feszültség változhat. 6V, 12V, 24V, de az akkumulátorok kémiája, technológiája is hozhat meglepetéseket.

Felejtsd el a LEDre jutó feszültséget. Nem a feszültség, hanem az átfolyó áram melegíti, és az átfolyó áram hatására alakul ki rajta valamilyen feszültség Ez a feszültség, amit a katalógusokban, adatlapon olvasol, soha nem egy konkrét érték, hanem egy tartomány, valamilyen hőérsékleten.

Ha elolvastad FAZ1 fórumtársunk hozzászólását, aki arról írt hogy stab IC-vel akarja alacsonyabb feszültségen tartani, stabilan, a ledekre jutó feszültséget, akkor el kell fogadnod hogy egy ledre jutó feszültség maximum, csak a megengedett áramot képes áthajtani a leden. Többet nem. A melegedést ebben a kapcsolásban el kell felejteni.

Oldalakon keresztül írjuk ennek az ellenkezőjét, kíváncsian várjuk a magyarázatot.

Az IC állítólagos feszültségvesztése nálam már alapból is bele van kalkulálva.
Nem kiszámított, hanem már a gyakorlati deszkamodellen mért érték!
Azért írtam, mivel nálam 8V-os lenne a tápkocka, ami egy ZPD 3,6 (vagyis 3,6V-os) zenerrel és mellette még 1 szilicium diódával (1N4148) felhúzva a valóban megfelelő (szerintem 11,8V bőven jó) értékű kimenetre. Ennek aztán lehet a bemenetre tolni bőven 15V-ig, mert a kimenete stabil 11,8V!
Nem igazán az a kimondottan áramgenerátor módszer, na de 2x8 db. LED-nél nem megteszi?
Kissé melegszik is, és úgy oldottam meg, hogy hűtőlemez, és a nappali fény kapcsolóreléje már eleve ezt a tápértéket kapcsolja ki mindkét oldal LED-es lámpáira, azaz a 16 db. LED-re.

A diódák (azért van több) - bizonyos szinten - magát a hőkompenzálást is egyből megoldják ...

"értem én, hogy miért 8V stabilizátort használ a kolléga: az volt a fiókban, vagy a boltban."

Dehogy érted!
Nem azért tettem éppen 8 V-os kockát az áramkőrbe, hanem azért, mert ahhoz csupán 2 db. dióda kell (a 8V-os kocka esetében), és nálam aztán van itt a fiókban - az 5V-ostól a 24V-osig - szinte mindenféle változat. Sőőőt!
Van a sima stabkocka, és vannak az állíólag szabályozhatóak. Van nálam otthon olyan, aminek eleve 4 lába van, de már 5 lábúakat is láttam. De azok már eléggé speciálisak (amint írtad is - Annak már húzósabb az ára. Nekem valójában meg sem kellene vegyem, ámde én mégis az egyszerűségre törekszem.
Vagy betehettem volna egy sima 12-es kockát, oszt lesz ami lesz, de én nem ezt tettem.

Én abszolút értem az elgondolásodat. Mert nem csak a diódák, hanem a soros ellenállások is besegítenek a hőkompenzálásba. Az én számításom szerint 11,1V esetén állna be az általad várt legjobb fény/teljesítmény érték, de biztos vagyok benne hogy Te megtalálod a számodra a legjobbat.

Bakman:
Ebben a kapcsolásban az össz teljesítmény nem éri el az 1W-ot, ami 8 felé eloszlik.

Átersztös stab icvel diszipáció nagy lesz még kisseb árannál is rossz megoldáss!
Ha teheti vagy kipakolja tápfesz értékét nyitó feszig ledekböl soros kötésben vagy egy dcdc step down ezel igy a lekisebb veszteségü megoldás..

"arról írt hogy stab IC-vel akarja alacsonyabb feszültségen tartani,"

Én nem alacsonyabb feszültségen szeretném tartani, hanem inkább egy állandó (stabil) feszültségen. Ha gyárilag 12V-ra számolták a LED-ek paramétereit, ne kapján már néha a másfél volttal többet. Aztán persze - égnek ki sorjában a szegmensek, mert nem bírják a túlfeszt.

Kicsit tévedésben vagy, mert a ledek nem 12V-ot kapnak, hanem max 6.6V-ot, ebben a kapcsolásban. Ha betennél eléjük 1 db 6V-os stab IC-t, akkor nem kellenének ellenállások, direktbe mehetnének a ledek 6V-ról. Mindkét oldal megtáplálására bőven elég az 1 db stab IC, mivel a rajta átfolyó áram max 240 mA lehet. Hűtőlemezre szerelve max 2W-ot kell eldisszipálnia annak a stab IC-nek, amelyik 7,5W-ra képes.

Én is már eleve egy darab stabilizátor IC-ben gondolkoztam - a két oldal áramellátására, de inkább nem akartam beleavatkozni magába a nappali fényes "lámpák" oly primitív elektronikájába.
Lehetne persze azokban a 150 ohm-os ellenállásokat mind 68 ohm-ra kicserélni, s akkor stabil 8 V-tal simán elmenne, viszont én már a legelején úgy gondolkoztam -
a meglevő (és általában a boltokban szinte "szabványos"-ként megkapható) ilyesmi jellegű elektronikus dolgokon már inkább NEM változtatok.
Így meg aztán - simán csereszabatos tud lenni bármivel ...

Látom nem érted még mindig. A LED egy félvezető, pontosabban egy dióda. Minden félvezető akkor működik stabilan és megbízhatóan ha a munkaegyenesének egy bizonyos pontján üzemeltetjük, ezt nevezzük munkapontnak. Minden félvezetőre igaz, hogy a munkapontot ÁRAMGENERÁTORRAL lehet stabilan tartani. Ezt primitív módon lehet készíteni egy egyszerű soros ellenállással de lehet bonyolultabb áramgenerátort is használni. A választás sok mindentől függ, ebbe nem megyek most bele.
Megkérnélek, hogy ha az elektronika alapjaival sem vagy tisztában és sokadik magyarázatra sem érted akkor ne osszál hibás tanácsokat másoknak!