1. A trafó váltó áramot ad, kondenzátort meg egyenárammal lehet tölteni.
2. A "nagyobb szikrákhoz" magas feszültségek kellenek, "magas feszültségű" kondenzátort hol találsz?
3. Mi értelme?
4. A nagyfesz veszélyes...

Nem szeretnék pofátlan lenni, de
1. TV sorkimenő trafón a beépített feszültség sokszorozó miatt egyenfeszültség jelenik meg.
2. A nagy szikrákhoz nagy térerő kell, ami a töltésmennyiség függvénye. Igaz, hogy egy akkora kapacitású csúcsba akkora töltés akár több millió V-ot is összehoz a földtől, de nem lényeg. 1 réteg noname polietilén fólia elszigeteli annak a trafónak a feszültségét, de mindegy mert kicsit se ez lessz a legnagyobb gond.
3. Semmivel sem több mint egy tesla tekercsnek

Javítsatok ki ha tévedek!!

Nagy szikrához nagy feszültség kell... (Már ha a "nagy" alatt a hosszú szikrát érted.)
(Ez már a szikroszkóp kezelési utasításában is benne van: "Kis szikra kis feszültség, nagy szikra nagy feszültség." )

Hát most na, egy 10pF-os szikracsúcsra (hasamra ütöttem) 150nF-os kondi tartalmának a harmada biztos rászabadul, azaz 1mAs 20kV-on. Ezek alapján olyan 100 milió V lenne a feszültség benne.

Ez nem így működik. Ha van egy 20 kV-ra feltöltött kondenzátorod, és azzal párhuzamosan kapcsolsz egy töltetlen másikat, akkor a különböző feszültségek miatt indul el a töltésvándorlás. Addig tart, míg van feszültségkülönbség. Vagyis maximum közel ugyanakkora feszültség lehet a másik kondenzátoron is, ha a második kondenzátor elég kicsi az elsőhöz képest. A U=Q/C összefüggés írja le a viszonyokat. A töltés nem vész el, csak átmegy belőle a másik kondenzátorra is. A két kondenzátor eredője nagyobb kapacitású, mint az első, ezért egy állandó töltést nagyobb kapacitással osztva kisebb feszültséget kapunk, mint előzőleg.
(A kondenzátor tartalmának nem a harmada töltődik át, hanem a kapacitások arányában oszlik meg a töltés (ha a veszteségeket elhanyagoljuk) ).

Cirka 19.998,6 voltra esik vissza a feszültség, ha a 20 kV-os 150 nF-ra 10 pF-et teszel töltetlenül párhuzamosan.

Okééé

Csak a csúcshatás miatt egy 5m hosszú drótba jóval több töltés szabadul mint elméletileg mondjátok. Igaz, hogy mondjuk nem a harmada mint előbb a gondoltam de a 8-ada azért valószínűleg igen.

Fennáll a veszélye annak, hogy a kérdező sem tudja, mit is akar valójában kérdezni.
1. Rajz, miről beszélünk, rajz nélkül egy ilyen esetben nem lehet mit mondani.
2. A nagyobb feszültség nagyobb szikra akár igaz is lehet, de az átütési folyamat és a kialakuló szikrahossz ennél jóval bonyolultabb dolog.

Így nem lehet tervezni, meg válaszolni sem semmilyen kérdésre/felvetésre, hogy hát ez talán valamennyinek egy valamekkora része, meg valószínűleg pont majdnem ekkora stb.

A csúcshatást nem kellene összekeverned a tárolt töltés mennyiségével.
A te 5 méteres drótod képvisel egy bizonyos kapacitást a környezettel és ameddig a villamos térerő nem halad meg egy bizonyos értéket a két "fegyverzet" között, nem lesz olyan töltésmegoszlás, hogy a drót végén pl. szikrában nyilvánuljon meg.
Próbáld csak ki, hogy egy 150 nF-ot és egy 5 méteres drótot (vmivel szemben) tölts fel 20 kV-ra ( ha tudsz..) , aztán csinálj ugyanakkora lassan csökkenő szikraközt és hasonlítsd össze a felszabaduló szikra energiáját, amikor áthúz... - nyolcada? hogyne... - vicc.

A szekunder elkészült. Jöhet a lakkozás és a kivezetések megoldása. (ZVS + ZTFN65008A lesz a meghajtás egy teszt erejéig - utána egy IGBT-s SSTC váltja majd fel. A ZVS+sorkimenő jelenleg ~6 cm-es szikrákat produkál, 30V DC-ről, 7A áramfelvétel mellett, 59 kHz-en, úgyhogy remélhetőleg meg tudja hajtani)

Sziasztok!

Van egy monitorból kiszedett trafóm ezt hogyan kellene bekötni hogy nagyfeszültség jöjjön ki belöle? Illetve kapcsolási rajz is kellene hozzá!

Előre is köszönöm!

Helló.
A topic képei között találsz kapcsolást...
A googliba bepötyögöd a rajta lévő sorszámot lehet h kidob vmi bekötési rajzot...
Összegezve ennyi.

Sziasztok!

Ózon generátort szeretnék építeni, de semmiképp nem vásárolni készen. Ilyen kerámia lapokat néztem ki hozzá Bővebben: Link De az is lehet még, hogy valami hasonlót tákolok első körben amit itt látni: Bővebben: Link.
A kérdésem az, hogy az első linken lévő leírásban az található, hogy 3,1-3,5Kv-ra van szükség a meghajtáshoz 16kHz mellett. Ezt mivel lehetne előállítani? 1db-ra írnak 40W-ot, ha mind az 5db-ot szeretném egyszerre működtetni, akkor az 200W. Annyit elöljáróban, hogy ekkora nagyfesszel még nem foglalkoztam soha, tehát minden tanácsot meghallgatok.
Kb miből és hogyan kéne ilyen tápot készíteni ami 3,1-3,5kV-ot tud 16KHz-en 200W mellett? Ez ha jól számolom, akkor ez nagyjából max 65mA lenne.
Köszi

Hogyan tudom meg, hogy a TX-PS12P Panasonic TV- be, melyik sorkimenő kell?

ahol található árajánlat is?

Köszönettel:

Fonódi János ny. vill. mérnök.

A típust a sorkimenő oldalán lévő sorszám adja meg.
Esetleg itt nézd, meg ha van...
Bővebben: Link

Sziasztok!Találtam ezt a rajzot .Meg tudnátok nekem mondani,hogy ami tranyó szerepel rajta npn vagy pnp illetve mit hova kössek rajta bázis emiter stb .Köszi a válaszokat.

Hű, de kihalt ez a topic... ÉN is most kísérletezem 2N3055-tel, már 2-t sikerült kinyírnom, szerintem kicsi a hűtés, mert védtem is. Nektek milyen kapcsolás jött be a legjobban?

Én is nyírtam ki könnyedén 2N3055-öt, de levágtam a tok tetejét és kiderült, hogy hajszálvékony az emitterbevezetés csatlakazódrótja... Hamisítvány. Gyanús volt az is, hogy a tok teteje mattra volt maratva és úgy feliratozva, a tok többi része fémszínű maradt. Aztán olvastam valahol, hogy Indiában csinálják ezeket és terítik, mint olcsót.

Nem tudom, lehet, hogy az enyém is ilyen, majd levágom én is, belekukkantok Nekem nem maratva van, hanem ilyen béna festés van a tetején, amit még újjal is le lehet törölni! Azt nem tudom, hogy MOSFET-es vagy ilyen tranzisztoros megoldás lehet-e a jobb.....

Sziasztok!
Van egy sorkimenő trafóm egy régi crt tvből. Fogalmam sincs melyik láb melyik, gugli barátom nem dob semmit a sorszámra. A kérdésem az lenne, hogy hogy tudnám megállapítani, hogy melyik a primer és a szekunder tekercs? Illetve mi kellene még a bekötésnél a magasfesz. előállításához?

A tévéd rajza alapján meghatározhatóak a kivezetések.

Keress vissza a nevemre, ha jól emlékszem, tettem közzé infót, miként kell csinálni a beazonosítást.

Valószínűleg vak vagyok, de sajnos nem találom...
Ha nem nagy kérés, légyszi, küldj egy linket

Pedig ott van a következő oldalon, ha 50-re állítod a megjelenített bejegyzések számát: Bővebben: Link

Amúgy keresni a "Csak ebben a témában keresés" menüponttal tudsz, ezzel a hivatkozással: Keresendő kifejezés * topic:804 user:_BiG_

Próbáltam, de valahogy nem az igazi a dolog... a 0V pin még megvan. 1ohm viszont nem csak 2 láb közt van (viszont csak egy olyan pár van, ami egymás mellett található, gondolom az lesz az). A 9V-os elemes résznél viszont elvéreztem. Még csak nem is közelít 30 volthoz... 64 Voltot is mértem és bőven tartja a trafó, ha rajta hagyom a szekunderen a 9Voltot (igaz, nem elemmel hanem 9V-os táppal csináltam, ez gond lehet?).

Nos, a 9V-os elemes trükk a tekercs "polaritását" hivatott megtalálni. A "polaritás" itt azt jelenti, hogy nem mindegy, melyik primer kivezetésre kerül a táp és melyikre a kapcsolóelem (pl. fet), ami földre kapcsolgatja. Az a lényeg, hogy a szekunderrel ellentétes bekötés kell (ha láttál flyback kapcsolást, ott ezt jelölik is pöttyökkel, kiemelve, hogy ellentétes a bekötés). Mivel a szekunder adott, fixen bedrótozva rá az egyenirányítás (sokszorozás), így csak a primert lehet variálni. De miért is kell variálni? Azért, mert ha rossz irányból van gerjesztve a primer, akkor nem pozitív nagyfesztüske jelenik meg a szekunderen, ami a diódákon át tud menni és használható, hanem negatív. Azt a diódák megfogják. Hogy mégis mérsz egy kisebb feszültséget, az azért van, mert nem csak kikapcsoláskor indukálódik feszültség a szekunderen, hanem bekapcsoláskor is, csak kisebb, és ellentétes polaritással. Ez az ellentétes polaritás ki tud menni a diódákon át, csak kicsi lesz.

Az, hogy tartja a nagyfeszt, az azért van, mert van benne egy kaszkád sokszorozó, ami kondenzátorokat is tartalmaz. Ezek feltöltődnek és tartják a feszt (és nem az elem rajtahagyása az ok). Teljesen jó.
Az elem, ha rajta hagyod, feleslegesen merül. Mert az egyenáram már nem csinál semmit, csak mágnesezi a vasat. Csak az áramváltozás (ki-be kapcsolás) indukál a szekunderen feszültséget.

Sziasztok!
Ezt a szerkezetet szeretném megépíteni:https://youtu.be/w8d0GorQmrY
A kérdésem az lenne hogy a flyback trafómon melyik a primer tekercs,ezt hogy tudom eldönteni ,mert ugye 10 kivezetés (tüske) van rajta.A másik kérdésem hogy a visszacsatoló tekercset azt ugye a vasmagra kell rátekerni.Mennyi menetnek kell lenni a visszacsatoló tekercsnek és milyen vezetéket használjak?

Olvass vissza pár hozzászólást, ha eddig nem tetted volna meg, mert pont az "előbb" beszéltünk erről mással...

Helló!
Szeretnék segítséget kérni!
Szükségem van egy nagyfeszültségű transzformátorra, egy elektromos rovarcsapdához.
primer feszültség: 230 Volt
szekunder feszültség kb.: 10000 Volt
teljesítmény kb.: 1 Watt
szekunder áram kb.: 0,1 mA

Hol lehet ilyet beszerezni?
Köszönöm a segítséget!