Fórum témák
» Több friss téma |
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal! - Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni! - És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
Természetesen nem egy egyszerű Led-et szándékozok rákötni, hanem egy teljesítmény Led-et, hiszen akkor nem választottam volna ezt a kapcsolást, pláne nem a 3A-t szolgáltatni bíró IC-vel. Viszont, hogy meg tudjam választani a kapcsolásban található L1 induktivitás értékét, ahhoz tudnom kellene az áramgenerátor kimeneti feszültségét, amit az IC adatlapjában található képletbe (22-23. oldal) behelyettesítve és ezt felhasználva a 31. ábráról le tudom olvasni, milyen értékű induktivitást is kell használnom.
Persze használhatnám a kapcsolásban látható értékű induktivitást is, csak én nagyobb árammal szeretném hajtani a Led-et, mint a rajzon szerepel és nem ugyanazt az IC-t felhasználva.
Megválaszoltad már magadnak. Kb. a LED nyitófeszültsége lesz a kimeneten, ami hőmérséklettől is függő, szóval +-10% tűréssel rakhatsz be induktivitást. Ha jól tudom, a hatásfokot befolyásolja az induktivitás értéke, mondjuk 90% helyett 91%-ot kapsz, ha méretezed az induktivitást. Én beraknám az elsőt, amit a fiókban találok, aztán megnézném, megfelően működik-e, főleg, hogy minden mag máshogy viselkedik, az áramtól függ az induktivitás, van telítési árama is, stb.
A hozzászólás módosítva: Okt 27, 2018
Rendben, köszönöm a választ és a hasznos tanácsot! Nem voltam biztos magamban, ezért is kérdeztem meg.
És még annyit tanulságul: vélhetően a TP4056 védelme a ludas (van enélküli modul is, de az nekem nincs), ugyanis a B+ és OUT+ pinek simán össze vannak kötve a nyákon (azaz mindegy, melyikre kötöm az MT3086-ot), míg a B- és az OUT- nincs összekötve. Amikor a B- pinről veszem le az áramot, simán, stabilan 1.0A-t lead (lásd a képen a multiméteren), miközben a tápból jó 2.8A-t szív (jobb felső sarok) 4.7 Ohm terheléssel. Ilyenkor az 5.5V feszülséget persze már nem tudja tartani, de 4.5V-on megáll (jobb alsó sarok). Szerencsére a zene teljes hangerőn is csak pillanatokra okoz ilyen csúcsokat.
Amikor mindezt az OUT- pinről csinálom, egyből elhasal. Azaz: meg lehet csinálni a TP4056-tal is, csak a B-ra (azaz az áramforrásra) kell kötni a negatív lábat! A hozzászólás módosítva: Okt 28, 2018
Azt hozzátenném, hogy ez a védelem csontig merítette az akksimat, púposodásig. És jól vopt bekötve! Szóval érdemes labortápról letesztelni, működik-e, és hogy megfelelően kapcsol-e le?
Abszolút igazad van Kovidivi. Le is teszteltem, 3.0V-nál lekapcsol az OUT- pin nekem, de valahogy a nagy áramokat nem szereti, ha jól értem (mosfet, meg egy másik chip van ott, amihez nem értek). Mivel a cella védett önmagában is, és a cella saját védelme 5A-t enged, elvileg nem lesz baj, de hamarosan ezt is tesztelem. Most az volt a fontos, hogy "labortápról" menjen jól és megtaláljam a hiba okát.
Azt szeretném kedves barátaim kérdezni a trafónál miért mindig a primer szakad romlik el?
Vékonyabb a kábel
A hozzászólás módosítva: Okt 28, 2018
mMost szétszedtem a trafót, és találtam a primer egyik végén egy hőki oldót (125 °Cfok), azt levettem, és igy a tekercset mérve nem szakadt. Aakkor ez a hőki oldó lehet a rossz? E_enélkül lehet használni?
A hozzászólás módosítva: Okt 29, 2018
Moderátor által szerkesztve
Döntés kérdése.
A hivatalos válasz: Cseréld ki.
Egy próba erejéig kiveheted a hőkioldót, de nélküle nem ajánlott használni. Pont az a funkciója, hogy a túlmelegedett trafót lekapcsolja a hálózatról. Ha ezt kihagyod, tűzveszélyessé teszed a berendezést.
Az lehetséges ,hogy ez a hő oldó tönkremegy
?
Abban az esetben igen,ha a trafód túlmelegedett valami oknál fogva.
Át lehet kötni,de csak próba miatt.Ilyenkor ellenőrizni kell a tekercs/trafó hőmérsékletét,és nem szabad felügyelet nélkül hagyni a berendezést.Ha jónak mutatkozik,akkor ki kell cserélni a hőkioldót. De hőkioldó nélkül nem szabad (értsd: TILOS) üzemeltetni!
Köszi természetesen megfogadom a tanácsot
Azt szeretném még kérdezni ,hogy a hőoldót sorosan vagy párhuzamosan kell kötni?
Ahhoz, hogy megszakítsa a védendő fogyasztó áramát, sorosan kell kötni.
Igen lehetséges. Időnként a "tervezett elavulás" aktív elemének tekintem. Ha annyira fontos lenne, minden trafóba beépítenék.
Igen, az Arduino+Vasútmodellezés témakörének valóban nagy irodalma van, első sorban a különféle protokollok adaptálásáról, buszrendszerekhez illesztésről. Amiért mégis bátorkodtam ide írni: igazából a vasútmodellezés-témától függetlenül szerettem volna valamiféle egyszerű tippet, pl. hogy egy 12V-os elektromágnest tudok csattogtatni egy szimpla BC547-tel, 2N3055-tel, 2N3904-gyel, 2N7000-rel -- a sort pont most kezdtem összeírni a Gúgiról, millió találat, mindegyik más tranzisztort/FET-et tartalmaz, és fogalmam sincs, hogy melyiknek mi az előnye/hátránya, meg egyáltalán, mi alapján kellene keresnem...
Csak egy bolt rövid leírását nézve:
BC 547 B NPN 50V 0.1A 0.5W 2N 3055 NPN 100V 15A 115W 2N 3904 NPN 60V 0.2A 0.62W 2N 7000 FET NCh 60V 200mA 0.4W Ezek a 3055 kivételével nem terhelhetőek azzal a 2 Amperrel, amit korábban írtál, az viszont 300 Ft. Amit én javasolnék inkább: IRLZ 44N FET NCh LOGL 55V 47A 110W 5 Voltnál van specifikálva egy nagyon alacsony RDSON, de jó eséllyel 3v3 esetén is eléggé kinyit. A gate és a uC lába közé 100 Ohm, és a gate és a föld közé 10k lehúzó ellenállás.
Kicsit félrevezető az írásod. 2A kapcsolásához nem kell 100W-ot disszipálni tudó félvezetőt használni. Példának okáért elég csak az AO3400-at megnézni, sot23 tokozással mire képes 3V gate feszültség mellett! 2A kapcsolása mellett az IRLZ44N-hez képest ugyanakkora hő keletkezik mindkét FET-ben, tehát teljesen felesleges egy óriási, TO220-as drága FET-et berakni, amikor egy pár Ft-os alkatrész, két gombostűfejnyi helyen ugyanazt tudja nyújtani.
Sziasztok!
Honnan tudnám letölteni a Sprint layout 6 ot, lehetőleg magyarul?
Szia!
Küldtem privátot.... aztán vagy sikerül, vagy nem.
Ha neked drága, akkor keress másik szoftvert. Ha ezt szeretnéd használni, akkor vedd meg.
Elhiszem hogy az is jó, én nem ismertem. Ma is tanultam valamit.
Üdv minden fórumozónak!
Két napja kezdtem el építeni egy H-híd kapcsolást, de azóta is csak szenvedek vele. Ma jutottam el oda, hogy szátszedtem az egészet és részenként tesztelgetem. Az imént raktam össze egy leegyszerűsített fél H-hidat, és már az sem működik. Arra számítottam, hogy ugyanarra a pontra kötve a két bázist a két tranzisztor eyszerre fog nyitni, ill. zárni, tehát mindkét LED szinkronban fog világítani. Ehhez képest nyitófeszültségre állítva a közös bázist, csak az alsó LED világít. Pár átalakítás után rájöttem, hogy ennek az az oka, hogy az alsó collector mindig max feszültségen van mikor kinyitom az alsó tranisztort, így a felső tranzisztor emittere és bázisa között nem tud létrejönni a megfelelő feszültségkülönbség (lévén a felső emittere és az alsó collectora össze vannak kötve). Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a felső emittert földre kötve, már szépen szinkronban világít a 2 LED. Az lenne a kérdésem, hogy ennek mi az oka, ill. hogyan lehetne kiküszöbölni. A válaszokat és minden segítő szándékú megjegyzést előre is köszönök Idézet: „a felső tranzisztor emittere és bázisa között nem tud létrejönni a megfelelő feszültségkülönbség” Kösd +5V tápra a közös bázist, de kb.: 1K ellenállást tegyél mindkét bázis elé. Ha 0.7V-ot kap a közös bázis, ennél jóval magasabb szinten van felső tranzisztor emittere, ezért nem nyit.
A két tranyót külön-külön kösd a táp és a föld közé, a bázisokat közösítheted.
Ha a hidat szeretnéd megvalósítani, ahhoz PNP és NPN tranyók kellenek. Nézd meg a neten full bridge és half bridge néven. |
Bejelentkezés
Hirdetés |