Pedig akkor ott valami nem kerek, lehet hogy a táppal sem. Nekem is van olyan labortápom, amin az 5,5 digites műszer 2 utolsó digitje is ugrabugrál, meg van olyan is, amelyiken az utolsó digit is úgy áll mint a cövek. De ezt majd megnézem legközelebb mert lehet hogy nem jól emlékszem. Nekem a labortápra elég lenne már a 4,5 digit is, ha nem csal többet 1 értéknél az utolsó számjegy mint a képeden a középső.
Az egyértelmű hogy külső referencia kell majd hozzá, azoknak az adatlapján meg van adva a saját zajuk a frekvencia függvényében, meg némelyiknél a zaj csökkentésének módja is, ez általában egy kondi egy külön lábon.

Nem rossz ez sem, viszont ahogy összemérte a referenciával, itt is előjött a nonlinearítás. Igaz nagyon kicsi, de ennél is az lenne bennem, hogy oké, hogy látom öt tizedesjegyig az értéket, de igazán csak a harmadik tizedesig mutatja jól. Persze ez már csak szőrszálhasogatás részemről.

Ha megnézed az értékeket, akkor a 10V-nál brutál jó pontosságot kapott. A legrosszabbat meg a legkisebb feszültség esetében kapta, ez 0,016%, ami egy 5,5 digites műszer pontossága, tehát még mindig nagyon jó. És ez betudható duplán magának a mérésnek is, tehát valójában lehet hogy még ennyire sem rossz.
Ugye, egy multiméterrel a 10V-ot és a 2,5V-ot is ugyanabban a (általában) 20V-os méréshatárban tudod mérni, amiből következik, hogy 19,99999V esetében lesz a legpontosabb, a 2V környékén meg a legpontatlanabb, az a műszer is, amivel a referenciát is megmérték. Tehát egy 5,5 digitesnek nagyon is jó az a műszer, főleg ha azt nézzük hogy mennyiből lehet megépíteni. Újban egy ilyen asztali műszer (mondjuk az mást is tud, ellenállást mér, AC-t, stb.) 200000Ft-nál kezdődik.

Megmértem most két labortápomat, egyik az A a másik a B, utóbbira kellene most műszer ami a mérésekből is látszik. Tehát az A labortáp kb. 1 perc alatt amíg néztem, a két érték között vándorolt, ugrált fel-le, azaz valamivel több mint 2mV-ot mászkált. Nem csináltam videót de azon jobban látszana.
A B labortáp pedig csak 0,3mV-ot, tehát erre már bőven érdemes lenne (ezért is van tervben) egy pontos 4,5 digites műszert tenni kijelzőnek.
Mondjuk ebben a nagy különbségben talán benne lehet az is, hogy míg az A táp el van látva műszerekkel, segédtápokkal, ventilátorral, addig a B teljesen csupaszon van, minden ilyen nélkül.
Tehát vagy eleve benne van ez a stabilitási különbség a két kapcsolásban, vagy pedig csak a kiegészítők okozzák, a ventilátor által termelt zavar, valamint a körben lévő műszerek és segédtápjai. De ennek kiderítéséhez az A-t is le kellene csupaszítanom, ami nagyon nagy munka lenne, meg nem is lényeges, hiszen a B-re akarom a műszert.

Mint írtam, részemről szőrszàlhasogatás és elvi kérdés. A műszaki lelkemnek jobb ha nem látom azt, ami nem is annyi Természetesen ez, ennyiért nagyon is kíváló. Mellèkesen labortápon engem az is piszkálna, hogy ha kell 7.53 V és a kijelzőn 7.53327 van. A kisördög addig piszkálna, hogy állítsam be a 7.53000-át, ami kicsit nehéz lesz. Persze ezek az èn problémáim, a müszer ettől még jó.

Ez így rendben is van, de ha letekered 1V közelébe már máshol van az utolsó digit, 200mV-nál még inkább mocorog. Ráadásul ez gyakorlatilag terheletlen táp, ha kap valami dinamikusabb terhelést, mindjárt megugrik a mocorgása. Én azért vetettem ezt el, mert az esetek 99%-ában nincs ekkora pontosságra szükség a kijelzésben. Ha mégis, ráteszem az asztali műszert.
Egy ilyen műszernek ugye 20000-es kijelzése van. Ha nincs méréshatár váltás 200V-os állásban kell használnod, így a millivoltok már úgysem látszanak. Ezen segíthetne a uC, mert az tudna méréshatárt váltani, vagy más kijelzést megvalósítani.

Ez így igaz, na de mihez kell 1V-os tápfeszültség? Minden amihez általában használva van, biztos hogy 2V feletti feszültség kell. A dinamikus terhelés dolog is rendben van, de hát a tápnak van statikus üzemmódja is, és ha abban (is) jó, akkor legalább lássam.
Ezt a kis autó nagy autó dologhoz tudnám hasonlítani. A kicsi kevesebbet fogyaszt, de nem tudsz vele gyorsan menni, meg nem tudsz bele pakolni sem. Viszont a naggyal is tudsz alacsony fogyasztást produkálni, ha nem taposod.
A kontrolleres dolgok valóban sokoldalúbbak, de mint írtam azt én nem tudom magamnak megcsinálni. Bár ahogy néztem, arról a linkelt oldalról le lehet tölteni az első szériás nyákterveket, meg egy ino kiterjesztésű fájlt, amit elvileg közvetlenül be tudok tölteni az arduinoba és működik.
Meg ott van valahol maga a nyílt forráskód is, hozzáértő át tudja írni, hogy elhagyja az utolsó digitet aminek a billegése már valóban zavaró.

Sziasztok.
Labortáphoz tervezek egy panelműszert. Van bármi értelme annak, ha tud mAh-t és Wh-t mérni? Szerintem teljesen felesleges funkció. Aki labortáppal tölt, annak úgyis lényegtelen, hogy mennyi kapacitást töltött be. Ti mit gondoltok?
A hőmérséklet mérés/venti indítást hasznosnak találom, plusz a lágyindítást is beleépítem, a feszültség, áram mérés mellé.
Vajon annak van-e értelme, ha tud a panelműszer csipogni (pl. túlterheléskor)? Túlmelegedésnél a csipogást hasznosnak tartom, sőt, lesz egy kimenete, ahova relét kötve lekapcsolja a kimenetet (magasabb hőmérsékleten, mint amikor csipog).

Semmi. Ha értenék a programozáshoz akkor 2 fajtát csinálnék. Lenne az alap, ami tud 4,5 digit kijelzést, és ezt pontosan, mert ha csak látvány annak nem sok értelme van, és ettől több infóra nagyon ritkán van szükség. Aztán lenne egy másik akinek meg olyanra van szüksége, azt meg egy nagyobb méretű kijelzőre mint pl. Bakman adatgyűjtője, aztán arra ki lehet tenni bármit, azt is hogy az illető hány sört ivott meg aznap, vagy hogy mekkora volt a legnagyobb tranziens csúcsértéke és egyéb értelmes vagy értelmetlen dolgokat.
Olyat viszont felesleges tervezni, amit megkap az ember az ebay-en 2-3 dollárért.

"Olyat viszont felesleges tervezni, amit megkap az ember az ebay-en 2-3 dollárért." - ez nem olyan. Nincs saját söntje, tehát nem esik rajta plusz feszültség, alsó és felső oldali sönthöz is alkalmazkodik, 15bit ADC, stb. A feszültség hullámossága és a csúcsok jó ötlet, köszi.
Melyikre gondolsz egyébként, lehet merítenék belőle ötletet.
A kis kijelzősökre, ami a 0.1V felbontással saccolnak? Vagy az 5-10$ közötti kategóriát, ami LCD-s, és csak feszültséget jeleznek ki?

Már látom mire gondoltál: Bővebben: Link 3$. Hát tényleg elgondolkodok, hogy van-e értelme az egésznek.

Erre gondolok. Egy értelmesebb labortápra már van értelme 4,5 digites műszert tenni, akár már az LPSU-ra is. De ennek csak úgy van értelme, ha az a műszer valóban pontos, mert ha az utolsó digit csak dísznek van, akkor nem ér az egész semmit. Tehát ha azt látom rajta hogy 12,043V akkor az valóban annyi, és akkor nem kell bekapcsolnom még mellé az asztali multimétert is.
Ezen felül nyilván ki lehet jelezni bármit, de az igen nem, megy nem megy dolgokra általában elég 1db LED is. Mert egy 2 dolláros saccográf is jobb mint a semmi, de attól még az is jobb ha veszek egy 800Ft-os komplett multimétert ami mér mindent, és belefabrikálom valahogy a dobozba.
Én most azon a MAX1447-es IC-n gondolkodom amiről már volt is szó, igaz hogy nem olcsó, viszont akkora LED kijelzőt tesz rá az ember amekkorát akar, és akkor nem nagyítóval kell nézegetni az LCD-t, le lehet rendesen olvasni távolról is, nyilván többet nem tud mint csak feszt mérni. Csak mostanában nem lesz arra sem időm hogy vegyek egyet belőle és kísérletezzek vele. De ott van az a 6,5 digites LCD-s műszer is valahol a neten a forráskódjával együtt, azt sem lenne hülyeség mondjuk 5,5 digitre visszabutítani, annak már komoly használati értéke is lenne, akár önmagában is.

Gondolkodtam ezen a labortáp panelmérős projekten.
A terv ez lenne: egy LCD-s panelmérő, ami 60V-ig és 20A-ig tud mérni (igazából a határok majdnem lényegtelenek, az ADS1115-ben állítható gain van), 0.00183V felbontással, amit kerekítve 0.002-nek vehetünk (Bakman adatgyűjtője is ennyit tud, 0.001V csak egy kis túlmintavételezéssel/elmosással lehetséges). Kijelezni szerintem bőven elég lenne két tizedesjegyig (esetleg programból átállítható 3-ra). Áram mehet 0.001A felbontással (0.00061A egy bit), több, mint elég. Én kétpontos kalibrációt szoktam alkalmazni, ilyenkor az offszet kiesik, a két ponton tökéletesen pontos a mérés, közte pedig az ADC linearitás hibája okozhat pici eltérést, amit nem tartok túlságosan nagynak.
Aztán hőmérséklet mérés, venti indítás (akár PWM-mel fordulatszám szabályzás), lágyindítás kimenet 12V relének, és ami miatt nem mondtam le a tervről:
labortáp mindkét oldalának mérése, és egy LCD-n kijelezni. A két mérőmodul között optocsatolóval leválasztott kommunikáció folyik, oda-vissza. Viszont a modult lehet egymagában is használni, tehát egy csatornás labortápban, vagy két csatornásnál oldalanként egyet-egyet.
A nyákot kialakítanám úgy, hogy 1602-es és 2004-es LCD-t is tudjon fogadni. Egy nyáktervet készítek, amiből ha az embernek kettő van, akkor csak egymásra kell rakni (tüskesorral és csavarral), csatlakoztatni 2db egymásól független 12V-ot (vagy 8-20V AC vagy DC (univerzális megtáplálás)), plusz a labortápra oldalakra bekötni (3 vezeték: kettő a kimenetre, harmadik pedig a sönt ellenállásra). A nyákon van 4 gomb, ezekkel első indításnál kalibrálni kell mindkét nyákot, külön-külön.
Ezek után kijelez mindent, feszültség, áram, teljesítmény, hőmérséklet, plusz amire szükség van.

Előny: egy kijelzőn helytakarékosan minden adat megjelenik (akár big font-ot használva)
Hátrány: nehezebb leolvasni, mint a régi, jól bevált LED-kijelzőket... Viszont ha egy dupla labortápra 4db ilyen kijelzőt szeretnénk beépíteni (oldalanként külön feszültség és áram), akkor az egész előlapon nem maradna hely.

Jó lenne ez a panelmérő, lassan, de biztosan elkészül egy labortápom, kicsit nagyobb teljesítménnyel, kelleni fog hozzá panelmérő. Az Ebay-esek nem tetszenek, akármilyen olcsó is. Szeretném látni a kimenő teljesítményt is, és a pontosságukban sem vagyok biztos, hogy elegendő.

Nem lenne jobb mondjuk 128/64-es oled kijelző,már vannak elég olcsó fajták is,arra már ráférne minden?Én már évek óta csak oled kijelzővel tolom . Nálam is tervben van már panelmérő-szerűség,csak még időm nem volt vele foglalkozni.És bár én mindig külső ad-t használok ,így a sebesség sem elég mondjuk tápvezérléshez,de a panelmérőhöz elég lenne.

Nem tudom. Szerintem drágább lenne, mint egy 2004-es LCD. Többszöröse. Méretben 2.4" kellene. Nem ismerek megbízhatót sajnos.

Elvileg ugyanaz a bekötésük, nem? Fizikailag természetesen nem ugyanakkoràk, de szerintem az még kijelzőfajtàn belül sem egységes néha, találtam már eltérőt, gyártótól függően.

Szerintem is jobban járnál a 128x64 felbontàssal, sokkal szabadabb a felhasznàlàsa, mint a karaktereseknek.

A méretük nagyjából egységes. Kép alapján látszik, hogy passzol-e a méret, vagy sem.
Nem sok tapasztalatom van a TFT kijelzőkkel. Talán a Színes LCD + PIC témában elférünk: Bővebben: Link
Egy biztos, hogy találni kell megfelelő fontot, ami rengeteg helyet foglal el, a kijelzőre kerülő alakzatok kirajzolása felemészt rengeteg program memóriát, és én Atmega328-cal szeretném a problémát megoldani, tehát 32KB programmemóriával... A színes LCD témát figyelem, oda írjatok. Köszi.

A labortápomban én is hasonlóan oldottam meg a kijelzést - 1 2 soros 16 karakteres kijelző, két mikrovezérlő a két oldalnak külön-külön, opton kommunikál a master(ami az LCD-t is kezeli) a slave-el..., és teljesen elégedett vagyok ezzel a takarékos elrendezéssel. Igaz, nálam a kis doboz miatt alapban helyszűke volt, tehát más verzió fel sem merülhetett volna...

Külső ADC-vel mérsz? Ha igen, milyennel? Kalibrálást hogyan oldottad meg? Potival?

Igen,az bizti,hogy drágább,csak akkor lenne hasonló ára,ha a vezérlőtápokat is megcsinálnád hozzá(bár ne sok minden kell hozzá). Tény,hogy némelyik csatiját macera forrasztani .

Ezt asszem tőlem kérdezted
MCP3553-as nálam a külső adc +ref193 a referencia,ez így eléggé stabil gépezet,bár lassú vele a mérés,de ahová terveztem még sok is.
A kalibrálás itt másképpen megy,mint a labortápnál,mert a mért egység adja a referenciákat.
Majd próbálok beszerezni nagyon alacsony ppm-es ellenállásokat,azzal lesz majd meg a kalibrálás,itt annyira az érték nem számít,csak a hőfok-függősége,szerintem.

Vannak kimondott tápmérő ick is (én pl: INA226-ot próbálgattam) esetleg érdemes körülnézni. Ha grafikus modulban gondolkodsz, azt bízdhatod egy másik mikrovezérlőre, úgyis kell valami soros protokoll.

Ha már ennyit beleterveztél:
- Egy USB vagy uart kapcsolat a PC -vel egy nyúzópróba dokumentálható lenne,
- A feszültség és a pillanatnyi áram mellett az áramkorlát értékét is ki lehet jelezni,
- Előre beállított feszültség és áramkorlát paramétercsomagok beállításának lehetősége,
- A legutolsó beállítás mentése (másnap innen folytatom a mérést),
- Több egység egymáshoz való időzítése a tápfeszültség sorrendiségi tesztekhez,
- Kvázi szimmetrikus táp megvalósítása: A negatív és pozitív táp figyelésével elérni, hogy ha az egyik feszültsége lecsökken (túlterhelés), a másik ág feszültsége is ugyan annyival csökkenjen le.

Ahhoz a megcélzott 15 - 16 bit pontossághoz a panel felületén történő vezetés okozta hibaáramokra is gondolni kell.

Szerintem ,csak labortápnál nincs értelme grafikus lcd,oled,e-paper fölé menni,mert nincs olyan sok infó ami megkövetelné a nagyobb felbontást.Ha még lenne benne mondjuk frekimérő,jelgenerátor,stb,akkor már mehetne a tft.Lassna nekiállok én is a tft-s projectnek,csak még nincs eldöntve,hogy melyik kontroller fogja hajtani.16 bites nem bizti,hogy elég lesz hozzá,a 32-esnél meg még egyenlőre falra mászok az objektumorientált programozástól

Szia. Örülök, hogy írtál.
Nem digitális labortápot szeretnék készíteni, hanem csak egy panelmérőt, amit bármelyik labortáphoz lehet illeszteni.
- USB kapcsolat már készen is van, az Arduino Nano miatt.
- 15bit lesz amivel tudok mérni. Odafigyelek majd a kúszóáramokra, köszi.

Ismerem az IC-t. Ebay-en 1$-ral drágább mint az ADS1115, és csak 36V-ig tud mérni. A söntön max. 82mV eshet, ami azért elég kevés ... Az ADC 16bit-je jónak tűnik, amiből úgyszintén 15bit marad csak, mint az ADS1115-nél.
Próbálom a műszert minél egyszerűbben, olcsóbban, gyorsabban kihozni.

Mindenki panelműszere érdekel, ki, mivel oldotta meg. Nekem nagyon szimpatikusak az Alkotó-féle ICL mérők, van is kettő használatban 2013 óta, jól működnek, csak a méréshatár váltás zavaró (20V, 200V, 2A, 20A).

Ha a két tizedes kijelzésen azt érted hogy nem lesz rajta mV érték, azaz ugyanolyan lesz mint az eddigi összes többi, akkor szerintem nem érdemes belekezdeni sem. Pont az lenne a lényeg, hogy azoktól jobb legyen. Mert akkor vesz az ember 5000Ft körül az ebay-en egy Aneng-et, és az is tudja ezt, ráadásul az 10V-ig mV-ra pontos, és addig mérek vele ameddig akarok, nem csak 60V-ig.
A méréshatár váltást nem nagyon lehet megúszni, mert nekem legalább 20V-ig mindenképpen kell a pontos, mV-os kijelzés is, viszont nem biztos hogy elég a 60V, mert 80V-os tápjaim vannak. Szóval részemről akkor marad majd a MAX-os projekt, vagy külső, programozni tudó segítséggel annak a 6,5 digitesnek az újragondolása.

Igen, arra gondolok, hogy ne legyen mV-os kijelzés. Azért valljuk be, hogy van különbség aközött, mikor a 0.02-0.04V felbontást átlagolják, szétkenik, hogy 0.01V-onként lépkedjenek a számok a kijelzőn, meg aközött, mikor 0.002V felbontással tudsz mérni, és ebből csak 0.01V-onként mutatod meg az értéket. Az alsó tartományban talán 20V-ig valóban lehet értelme a 19.452V kijelzésnek, de lehet felesleges. Mivel a panelműszer programja bármikor módosítható, ezért szerencsére nincs megkötve a kezem.

100V-ig el lehet menni elméletileg méréshatár váltás nélkül is,csak akkor fel kell menni 20bit fölé,de még itt is lesz 1 kis difi az osztó hőfokfüggése miatt.Szerintem kivitelezhető,csak 1-2 cucc költségesebb lesz . Ami adc-t használok annak a legkisebb felbontása 2,5uV+- .