Az elektronok az új könyvek szerint is ugyanúgy áramlanak mint a régi szerint, meg a mágnesesség törvényei sem nagyon változtak azóta. Lövésed sincs róla hogy hogyan is működik egy egyszerű transzformátor. Nem baj, ez a hobbielektronika oldal. De van gugli, utána tudsz nézni a mágnesezési görbének, trafó helyettesítő képének, mi a fluxus, hogyan alakul ki, mágneses erővonalak iránya a vasban, stb. stb. Bár a tekergetéshez annyi infó is elég, hogy kell a réz amit rátekerünk a csévére, beledugjuk a vasat oszt kész.
De ha csatolsz ide egy ábrát, vagy levezeted nekem hogy hogyan lehet egyszerre pozitív és negatív irányba is mágnesezni egy vasat, komolyan mondom én elhiszem.

40 éves tapasztalatom azt mutatja, hogy a csövek kb 90%-a jóval tovább el megy a megadott élettartalmukon túl, ha a kapcsolásban tartják az előírtakat. Ez általában gyártó függő. Az ezer óra azt jelenti, hogy a cső katalógus szerinti paraméterei ennyi idő után romlanak valahány százalékkal. Ennek utána kellene nézni, de talán mintha 10%-ra emlékeznék. Példának okáért, és az érdekesség miatt megemlítem, hogy egy 1961-ben vásárolt Orion rádiónk még símán működött redeti csövekkel 2006-ban, pedig nem ezret, és nem is 5 ezret ment. Állandóan hallgattuk rajta a SZER-t. A végcsövek azért nem bírják ilyen sokáig, de volt a kezemben restaurálni olyan erősítő, ami 2X75 Wattos volt, 1978-ban készült, s a megmaradt eredeti csöveivel 2006-ban a helyre állítás után még szólt. Igaz, nem tudni mennyit használták korábban. A gyártási év a két fehér drót Y elágazásában látható a NYÁK-on.

Ha csökkennek valamennyit a paraméterek az még nem gond. De ugye az nagyon nem mindegy, hogy azt az állapotot amikor már ki kell hajítani 1010, vagy esetleg 3010 óra alatt éri el. Na mindegy, szerencsére nem százezer darabja, rendelek majd a mostani 2 új mellé még 2 garnitúrát, azzal már elleszek jó pár évig.

Eléggé egzotikus csövekkel szeretnél építkezni, ezért nem nagyon fogsz találni kész kapcsolási rajzot. Azonban ha az építés öröme mellé bevállalod a tervezés tanulás örömét is, akkor lehetséges a megoldás.
A végfokozatra (PL82) találhatsz megoldást ebben a topikban is, nem túl nagy igények esetén egy TV hangkimenő felhasználásával. Bár ha hajlandó vagy megtanulni a kimenő tervezését is, akkor viszonylag egész jó végfokozatot tudnál készíteni ezzel a csővel.
A meghajtó fokozatba használható az E83F, és a PCF80 trióda része. Teljesen közönséges alapkapcsolásban is. Érdemes előszedned mindhárom cső adatlapját.
Az E83F - PL82 párosból építhetsz egy megfelelő érzékenységű végfokot, az E83F áramköréhez némi tervezés szükséges. Így kb. 4 W -ra számíthatsz. A hangja? Először építsd meg, működjön jól, aztán finomíthatsz. Ha TV -be jó volt, olyan nagyon nem lehet rossz. Kutakodhatsz a Kádár könyv TV kapcsolások oldalain is.
A PCF80 esetében a triódarész kapcsolását ki tudod puskázni, pl egy ECC82 - EL84 kapcsolásból, a fennmaradó pentódát felhasználhatod bemeneti fokozatnak, esetleg a pentóda, és a trióda rész közé hangszínszabályzót építhetsz.
Azt írtad tudsz trafót tekerni. Ha már hálózati trafót tekersz, arra rátehetnéd a fűtőtekercseket is, mivel mindegyiknek 300 mA a fűtőárama, sorba kötheted őket, a trafó fűtőfeszültségét mindjárt úgy alakítod leágazással, hogy mindkét esethez jó legyen.

Az E83F - PL82 páros nekem megfelelő lenne, még a 4W is bőven elég. Ami a fütőtrafót illeti van belőle gyári 6,3 V-os és 16,5V-os így a két cső fütése megoldott. Az adatlapok már megvannak, viszont tervezésben 0 vagyok, sajnos kezdő vagyok e témában. Így megyek keresgélni, olvasgatni új ismereteket szerezni ebben a témában.Továbbá az ismerőseimtől, bontott rádió-Tv ből próbálok szerezni egy 3K kimenő trafót ami a PL82-höz kellene majd.

Mindkét cső adatlapján megtalálod az általános beállításokat, és a hozzá tartozó értékeket is. Ha azokkal az adatokkal készíted el a kapcsolásodat, nem nagyon lőhetsz mellé.
A kapcsolás maga mindkettőnél egy általános kapcsolás kondenzátoros csatolással, amit bárhol megtalálhatsz.
A segédrácshoz akkora ellenállást tegyél, hogy a tápfeszültségből az adatlapon előírt áram folyjon.

Szeretnék tanácsot kérni, ugyanis elérkezett az erősítő dobozolására. A keret-váz fából lenne, viszont nem tudom milyen vastagságú és anyagú lemezt ajánlott a tetejének, illetve aljának tenni? Vagy pl az alja lehet valami vékony fából is, vagy azt is muszáj lemezelni?

A PL82 re találtam kapcsolást, az E83F-re nem, gondolom a rajzon szereplő PC86 helyére azt kellene valahogyan hozzákapcsolni, a shéma alapján.

Az EF86 adatlapján találsz kapcsolást a pentódás fokozatra, természetesen az adatokat az eltérő paraméterek miatt át kell számolni. De ha nem teszed, működni attól még fog, csak nem optimálisan. Az EL82 adatlapja részletesebb, a fűtés kivételével ugyanaz a cső.
Bővebben: Link
Bővebben: Link
A rajzod az jó lenne a pentódára is, csak azon két visszacsatolás is van, ami a cső csere miatt nem biztos, hogy megfelelően fog működni.
Javaslom, hogy a deszkamodellt légszereléssel készítsd, mer így könnyebb a változatok átépítése. Aztán meglátod.

Heló.
Csak ötletként. Az én végfokom eleje-oldalai tölgyfa csiszolva, lakkozva. Hátlap és alja- teteje 2-es alumínium lemez porfestéssel festetve.

Köszi a tippet!

Hát, az egzotikustól elég messze van. Én inkább "elfekvő készletnek" mondanám. Talán összejön Neki, de szerintem időpocsékolás. Hajrá

Figyelj, ha a minoseg masodlagos es csak tanulni szeretnel, tapasztalatot gyujteni, akkor miert nem veszel/szerzel egy radiot valahol?
Vateran kaphatsz mar nem sok penzert mukodo peldanyt es abban meregethetsz, csereberelhetsz alkatreszt vagy akar ujra is epitheted.
Altalaban egy egyszeru SE van a vegen, valami ismert, gyakori csovel, szinte tuti hogy van hozza rajz is a neten es a tapegyseg is adott egybol. Csupa elony
Sokkal egyszerubb es haladosabb, mint nullarol epiteni (ami vagy mukodik vagy nem, es ha nem miert nem...stb)

Mert úgy gondolja, hogy van a fiókban néhány csöve, és majd épít köré egy erősítőt. Aztán majd rájön, hogy a munka oroszlánrésze nem is az, hanem a sok fúrás, faragás, reszelés, meg a küzdelem a brummal meg a zajjal. De ha neki ez öröm, akkor csinálja.

Miért ne jöhetne össze. Nem kéne ennyire elvakultnak lenned. Az EL82 (PL82) -est eleve hangfrekvenciás végcsőnek tervezték, csak időközben lett (jobb híján) a TV sorvég csöve.
De kérdem, mennyivel jobb eset egy PL36, PL500, vagy az általatok oly istenített 6C3P ami amúgy színes TV -kben ballasztcsőként funkcionált.
A meghajtó csövek pedig akár az E83F, akár a PCF triódája megfelel a célra, bár nem erre tervezték.
Megépíthető egy jó átlagos erősítő biztosan ezekből a csövekből. Azt nem tudom, hogy kényes füleiteknek ez mennyire felelne meg, de ennek a topiknak nem arról kéne szólnia, hogy melyiknek milyen a "hangzása", hanem egy olyan emberkét, aki csak szeretne építgetni, segítsünk, hogy egyáltalán összehozza élete első csöves erősítőjét. Aztán ha az jól működik, eldönti, hogy jó-e ez neki, vagy megjön a kedve a továbbfejlesztéshez. Ha olvastad volna, ezért ajánlottam neki a légszereléses technikát, mert azzal könnyebb a változtatások átvezetése.
Ha neked időpocséklás, akkor maradj csendben, senki nem kíváncsi rá.

Örök élet 3 nap. Ha csak nem vagy 30-nál fiatalabb.

Erre mondják, Te is voltál kezdő, Te is tanultad valakitől, akkor is ha irodalomból önállóan tetted.
Tartsd tiszteletben mások jogát is erre. Azt meg kikérem magamnak, hogy "kezdők homokozója". Nem Ti játszotok homokozóst a bolha micsodáján a szőrszálak nagyedelésével, amikor alapvető gondok vannak.
Miért kellet erre a fórumra átköltöznötök, mert talán a régi, ahol játszottatok becsődölt? Ezt is szét kell cincálni? Ha elolvasnád, és főleg megértenéd, hogy a fórum neve HOBBIelektronika, és nem hiper szuper HIFIdyer vagy mi.
Miért kell egy elektronikával foglalkozónak az energia áramlással foglalkoznia, ahelyett, hogy impedanciákkal számolgatna?

Itt egy kis segítség kedves Jani1987. A vas szabványos EI84. Minden adatot megtalálsz a táblázatban. Ha a számolt keresztmetszetet tartod, akkor másik trafó vasat, pl M vasat is használhatsz. Bátran szigetelj a P és Sz tekercsek között. Huzal vastagságnak nyugodtan használj 0,15mm átmérőt, és 0,9mm-est. Mindkettő szabvány vastagság. Jelszó: menetet, menet mellé!

Te nem érted. Ezen az egész fórumon nem kellene nektek birkózni, mikor ezt megtehetnétek más fórumokon is. Az önállóan nyitott topikra sem volt semmi szükség, egy idő után az is legalábbis fagyasztva lett volna, a sok veszekedés miatt. amúgy is van csöves erősítő rengeteg, még ez a topik szinte kizárólag csak egy nyamvadt végfokról szól, vérre menő vitákkal kísérve.
Kérdem én, mi szükség erre?
Ha meg valaki túljutott a kezdeti örömökön, és tovább szeretne lépni azt ebben a topikban is megteheti, de itt "nagymenőkre" ilyen formában szerintem semmi szükség nincs. Erre van sok más fórum, szíveskedjetek ott ölni egymást, hagyjátok meg ezt a fórumot, és topikot a valóban kezdő, és kevésbé kezdők számára. Egy indokot mondjál miért kellett ide jönnötök észt osztani?
Nézd csak meg az előző jónéhány oldalt, _szörnyű_ ami történt, nem hiszem hogy ebből bárki bármilyen hasznos dolgot le tudna szűrni.

Szerintem a 'Moderaciot kerek' menuben kerhetnetek (en mar megtettem), hogy tunerman kapja meg vegre a sajat topic-jat. Ezt gondolom a moderatorok is megertik miert lenne jo. Mindenkinek.

Már van saját topikja ,minek még egy?

Szerintem ne erőltesd ezt az übermen dolgot, egyszerűen nem áll jól neked, meg már meg is bukott látványosan.
Az is rád vall, legalábbis erre a gentleman stílust nem épp erősítve, hogy utólag törölted a hozzászólásodat.
Szóval Dunning-Kruger hatás ide vagy oda, aki egy kapcsolási rajzból meg tudja mondani, hogy az hogy fog szólni, az a jós.
A kapcsolási rajz csak egy recept, a szakácstól függ, hogy milyen étel lesz belőle, mert a lekozmálja, vagy megégeti, túlfőzi, nemfőzi stb, akkor oda a legjobb recept is.
Ezzel részemről befejeztem maradok azok segítésénél, (ha tudok) akiknek szüksége van rá.

Elnézést kérek a topiklakóktól csak sajnos elszakadt a cérna, nem sűrűn szokott előfordulni, de úgy látszik öregszem.

Mentségére: Nem ő törölte, hanem a népharag...

OK, ezt a kijelentést visszavonom. Elnézést, én nem láttam zongorázás közben.

Túl sok mindent tételezel fel előre az emberekről is, meg az elektroncsöves kapcsolásokról is...
Én meg nem törlöm le a hozzászólásaimat - nem vagyok köpönyegforgató, aki nem győzi az álláspontját változtatni.
TJ.

Elnézést is kértem az ebbéli állításomért, vissza is vontam nyilvánosan, mert a törlést csak akkor vettem észre, hogy megtörtént, amikor visszanéztem az postomat.
De te is olvashattad volna.
Attól, hogy valakinek az álláspontja megváltozik az nem baj ha tényekkel meggyőzik, nagyobb baj, ha ennek ellenére sem változik.
De tényleg legyen vége az offolásnak, még a végén szankcionálva lesznek, amit nem szeretnék.
És használd Te is a topikot, arra amire való a hobbisták segítésére.

Megkérhetlek a magam és a fórumozók nevében, hogy a vitát privátba folytassátok? Kérlek.

A no NFB ECC85/EL34 PP triódas kapcsoláshoz feltennék egy kis elvi kiegészítést, amely a végcsöveknek egyfajta "kiterjesztett" üzemmódját próbálja elemezni. Ez nem új ötlet, a McIntosh cég push pull végerősítői már a '60-as évektől - több más mellett - ezt az elvet használja.
A verzió:
Igazábol ez egy PP tetróda kapcsolás lenne, mivel a G1 mellett a G2+G3 is vezérelve van. Előnye a nyitáskor bekövetkező szaturációs pont lejjebb szoritása
B verzió
Ez a PP kimenet fokozat alapvetően trióda kapcsolású marad, de a G3 ellenütemű vezérlésével a pentóda belső tértöltése megváltozik. A G2 és anód közötti távolság virtuálisan "lecsökken" a G3 gyorsítő rácsként való használatával- - lineárisabb trióda üzemmódot kapunk. Ez sem új ötlet, mert a nagyon korai felülszivott elektroncsövek (Vatea DGP3) rendelkeztek a katód és a G1 között ugyanilyen ráccsal.
TJ.

Nem vagyok elvakult. Összejöhet, azért írtam, hajrá. De ha kezdő, inkább a járt utat ajánlanám az ötletelések, és végeláthatatlan segélykérések helyett.
Az "általatokat" "kényes fületeknek" nem tudom értelmezni, egyik brancshoz sem tartozok.
Én is próbáltam általában segíteni, pont ezért írtam amit írtam.