"A másik kérdés, hogy miből épít az ember. "
Senki nem érti miért akarok bontott, kétes eredményt produkáló alkatrészt felhasználni. A válasz egyszerű: környezetvédelmi okból. Ami nálam ki köt azt nem egy útszéli bokorban fogjátok megtalálni mint ahogy azt már mutattam korábban. Akkor az akác erdôben ott hevertek a ruszki 402-es tévék. Az off topikban megtaláljátok. Nekem a gyártó hiába írja egy alkatrészre, hogy ennyi az értéke. Majd elhiszem ha a műszer is azt mondja. Ma mértem le példának egy 10k-s ellenállást. 10,02. Be is raktam jó gyorsan. Majd ha havi fél milliót keresek valószínűleg én is inkább megveszem amit kell. De mint amatőr hagyjuk meg az építés örömét. Szóltak, hogy a lemezt megcsinálták. Holnap megyek érte. Gondolkoztam rajta, hogy a táp és a fűtés külön trafóra kerüljön.

Ugyan az ellenzőknek teljesen igaza van, és nem is vagy már fiatal, tudásszintedet meg végképp ne ismerem. De azt mondom csináld meg! Semmit nem fog érni, és műszernek sem lesz mondható, de amit tanulsz vele az a tiéd lesz! És nagyon sokunknak az a mély áramkör ismerete hiányzik amit itt (is) lehet megtanulni!!

Azért egyre vigyázz. Szinte minden szkop ( még a Tek is) azon döglik, hogy rosszak a kapcsolok vagy a potik. Volt olyan vadonatuj szkop is, ami már gyárbol használhatatlan kapcsolokkal jött ( készakarva elhallgatom a márkát). Azon ha az ember hozzáért a kapcsolohoz eltünt a sugár és percekig kellett keresni. Nos a bontott kapcsolokra ez meg alapbol jellemzö lesz - és ezen nem segit a szenteltviz sem. Nincs nagyobb méreg, ha már odasikerült érinteni a szondát ahova kell és ránézel a fekete képernyöre, mert közben a sugár eltünt.
Azt se feledd fábol soha nem lesz vaskarika, akármennyit is dolgozol vele.

Én nem "n" betűvel kezdtem volna, hanem inkább "p"-vel.
Fiatalabb/tapasztalatlanabb kollégák lehet megkérdezik, hogy mi az a "pirvána".

Épp most számoltam a fűtő trafót. A 10 menet 1,664V-ot adott és nekem 6,3 kell.

Akkor tekerj 38 menetet. Az lesz a 6,3 Volt.

Majdnem. Maradhat?

Tökéletes. Kíméli a csöved fűtőszálát. Azért tekerhetsz mondjuk + 4-5 menetet még egy + kivezetéssel és így lesz lehetőséged növelni-csökkenteni a fűtőfeszültséget. Hány cső fog innen táplálkozni?

Egy. A DG7. A többi külön megy.

Szerintem jó lesz.

Közben mutatnám a haladást. A fűtés vezetéknek milyen szabályai vannak az elhelyezést illetően?

A ks. cső és a hálózati trafó egymáshoz viszonyított elhelyezése kritikus lehet, ne látsszon az 50Hz mágneses szórása a ks. cső vonalán. Árnyékolás mellett is beleszórhat az elektronsugárba. A trafó helyzetét -és elfordítási helyzetét is- most nem kellene véglegesre csinálni, majd a kész működő gépnél kellene kibogarászni.

Ennek a gyakorlati megvalósítása érdekelne. Elképzelem, ahogy a már valamennyire működő szkóp trafóinak (többszáz V-os feszültségek!) huzalait meghosszabbítja és körbesétál velük a szkóp körül, hogy megtalálja a legkedvezőbb helyüket. Majd konstatálja, hogy ott már van valami a készülékben. (Meg ez a gyenge mechanikai szerkezet amúgy sem teszi lehetővé, hogy nagy tömegű alkatrészeket tetszés szerinti helyre rögzítsél)
Szerintem az évtizedek alatt kialakult építési gyakorlat ennél pontosabb támpontot ad.

Olyan embernek adtál tanácsot, aki a jan 16.-i fotó tanulsága szerint vett 4db helipotot ehhez a kapcsoláshoz és a tegnapi fotó alapján már be is építette azokat. Nem vagyok biztos abban, hogy megfelelőképpen tudja értelmezni a tanácsodat.

Látva a fórumtársak segítőkészségét és főként János elhivatottságát nem lenne ideje ajánlani neki hozzáférhető alapvető szakirodalmat?

Talán beszélni kellene valamilyen régészcsapattal hátha találtak ilyesmit valamelyik ásatás folyamán.

Te komolyan azt hiszed, hogy létezik alapvetö szakirodalom ilyen készülék épitéséhez. Egy szkop soha sem volt egy alapvetö készülék, amit minden amatörnek meg kellett csinálnia. A mai DSO sokkal inkább az, mint egy DG csöves valami. Talán egy tucat majdnem egyforma kapcsolási rajz forgott közkézen és minden rászorulo ugyanabbol az irásból épitkezett és mindenkinek valahogy sikerült. Sajnos még azt sem lehet megmondani, hogy mennyire jol vagy rosszul. (Akkoriban nem voltak ilyen forumok ahol be lehetett számolni a sikerröl vagy kudarcrol). Ez a szerkezet nagyon primitiv, sem kalibrálni, sem nagyon minösiteni nem lehet (ehhez képest a filléres DSO több nagyságrenddel pontosabb, komfortosabb és kalibrálhato).
Sokszor már az is gond egy egyenes vonalat beállitani (ott lehet a trafo befolyása), minden más csak mese és tájékozodási jellegü. Mást ez a szkop nem tud.
Ezért irtam pár napja, hogy a csövet egy permalloy burába rakták, és a gyári verzioban (ilyen is volt ebböl a primitiv konstrukciobol ) a trafo is kapott egy árnyékolo burkolatot. Az megkönnyitette a gyári munkát, de a szkop attol nem lett jobb - csak gyárthato.

Vagy így, vagy ha nem, akkor nagy eséllyel hullámos lesz a vonal. Mint Massawa írta, ehhez nincs szakirodalom. Gyári szkópok drága permalloy árnyékolása -trafón is- sokat jelent, itt nem ilyen lesz.

Méregettem egy kicsit és bár a fűtő áram stimmel a 6,3V nincs meg. Csak 5,7. Na ilyenkor mi van? Minden tekercs két csövet hajt. Terhelés nélkül 6,7V.

Árammérés a fűtőkörben, megfelelő-e az áram. Terhelésre nyilván esik a feszültség.

Tovább fogja birni a csö......

Nem fogja. Alulfűtés is káros, mert a teljes katódáram csak a melegebb pontokon fog átmenni és csökkenti az emittáló réteg élettartamát.

Régi RT évkönyveket kell olvasni, rengeteg hasznos cikk van bennük csöves készülékek és csüves szkópok építéséről.

Ez közismert, hiszen Jani is ebböl dolgozik ( és ha jol emlékszem abban is a téma csak 2 ilyen tipusu szkopról szolt, mert alig volt más képcsö és alkatrész elérhetö).
De olyasmire, hogy hova rakd és hogyan a trafot ( amiröl most szo van) aligha olvashatsz tanácsot, mert minden trafo más.

Az alapvető szakirodalom alatt nem a szkópépítés alapvető szakirodalmát értettem. Először is szkóp használatét. Aztán némi elektronikait. Végül azokat a cikkeket, amik megjelentek a szkóp témában és valamiért neki is hasznos lehet. Holnap írok ide az egyikről.

Ilyen nincs.
Van egy könyvnyi leirás többnyire ugyanarrol az amatör ( primitiv) szkoprol ( akár több nyelven is de alapbol ugyanaz).
A használatához intelligencia, meg megfelelö tanulmányok kellenek és a felhasználonak kell kitalálnia a modját, hogyan használja az adott méréshez. Univerzális metodus nincs - ahogy a francia kulcshoz vagy a svájci bicskához sincs.
(Régebben sok profi berendezés gépkönyvében megirták, milyen szkoppal és milyen beállitásokkal kell az adott mérést-beállitást elvégezni.)
Az egy fokkal jobb szkopokat már otthoni körülmények között nem lehetett megépiteni, mert ahhoz komoly labor és alkatrész (gyárto) háttér kell. ( vegyél elö egy korabeli primitiv, kalibrált gyári szkopot és bámulni fogsz mennyi különleges, gyakran igen bonyolult megoldás van benne. (Az egész azzal kezdödik, hogy stabilizálni kell a nagyfeszültséget. Egyszerü, ugye?)
Azután jönnek a kompenzált osztok, zavarvédett erösitök egy olyan környezetben, ahol sok 100 Voltos fürészjel magas frekvencián folyamatosan megy és zavar. Stb.
Szoval nem véletlenül voltak ezek a készülékek drágák meg méregdrágák és egyáltalán nem hobbi mühelyekbe valok utánépitésre. És hány profi szkop került a piacra, ami porfogo lett, mert használni nem lehetett a rossz minöség miatt.
Volt olyan szkop is - ami állitolag az ürbe is kikerült, hogy negyedoráig tartott, mire megtaláltad a sugarat. A késöbbin már volt egy gomb, amivel a sugarat a képernyö közepére huzták, hogy legalább az ember tudja honnan jött oda, azaz honnan kell behuzni a képernyöre.

Folytatom, még a gyári elkészült készülékek is bonyolult mérnöki bemérésnek voltak alávetve, amikor még esetenként tarnzisztorokat is kellett csereberélni mire összejöttek a paraméterek, és nem ment ki a sugár 20 perc bemelegedés után a képernyőről.

Hát nekem is volt szerencsém két gyári drága porfogohoz. Megvettük, mert ezt ajánlotta a használt berendezés gyártoja - de egy elkěpesztöen rossz szkop volt egy korabeli Tektronixhoz hasonlitva. Nem is használta senki - csak a raktárban foglalta a helyet.

A fűtés vezetékeit össze kell sodorni(2-szálat) és a fém szerelőlaphoz minél közelebb vezetni. A KS-cső fűtése független a többi csőtől, erre figyeljünk!
A hálózati transzformátort a KS-cső hosszanti tengelyének vonalában kell elhelyezni úgy, hogy a szórásvonalak a cső tengelyével párhuzamosak legyenek. Nyilván olyan messzire a KS-csőtől, amennyire lehet. Szükséges a hálózati transzformátort kívülről körbevevő réz-szalag, fólia, amit szigetelten, de szorosan rányomva a kész transzformátorra egy rövidrezárt menetként, visszakényszeríti az erővonalakat a vasmagba. Ezenkívül is kellhet még vaslemezes árnyékolás a tápegység körül, vagy a transzformátor körül. A földelési, illetve a testelési pontokat próbáljuk minél rövidebbre venni és lehetőleg egy pontba összekötni.

Üdv!

A zárt lemezt így oldottam meg réz híján.

Ha jól rémlik, ezt a "fél szkópomban" én is így csináltam, aztán mégis hurkokat rajzolt egyenes vonal helyett. A cső le volt árnyékolva (mondjuk nem permalloy lemezzel, hanem sima közönséges tömör vassal), a hálózati trafó árnyékolására, a szórt tér rövidre zárására már nem emlékszem...
Nem egyszerű ez...

Hát igen sok embernek fogalma sincs a különbségekröl mert kivülröl sok szkopon hasonlo képet lát. De pl nem véletlen, hogy egy csöves Tektronixban a horizontális idöalap kapcsoloja többe került, mint akkoriban pl. egy egyszerü csöves szkop a Conradban. Pedig abban is voltak különleges alkatrészek, pl szalagbowdennel mozgatott kapcsolok (a kapcsolo maga a hátso panelen volt) meg egyébb ilyen aproságok).

Ajánlom figyelmedbe az RTÉK 1976-ban lévő "Oszcilloszkóp építés " cikket (SiposGy.), ez nagyon tanulságos. Ha nincs meg, szívesen elküldöm Email mellékletként (ide nem férne fel).