A kábelhossz jelentősége attól függ, hogy dobozon belül van-e a trafó, mekkora távolságra és mennyire van árnyékolva.

Amúgy az OPA1612-őt is érdemes említeni.

Habár elektromos szempontból a tengely hosszabbítás a legjobb, valóban nem okozhat nagy problémát a kábelezés.
A két megoldás közül nekem az szimpatikusabb, amikor csak a potenciométer van kivezetékelve. Ennél a verziónál ugyanis az illesztő erősítők rövid tápvezetékkel csatlakoznak a végfokhoz, valamint a potenciométerhez menő vezeték alacsony impedanciás meghajtást kap. A csúszka impedanciája pedig legfeljebb R/4, vagyis 10kOhmos poti esetén legfeljebb 2,5kOhm. Ez a visszatérő kábel meghajtó impedanciája. A poti felé menő gnd-n pedig nem folyik csak hangfrekvenciás áram.
Másik megoldás esetén az illesztő fokozathoz menő vezeték gyakorlatilag meghosszabbítása az interkonnekt kábelnek, így ez rendben van. A visszatérő vezeték is első körben kis impedanciával hajtja meg magát a végfokot, tehát ez is rendben lenne. Csakhogy a távtáplált fokozatok miatt a jelföldön is folyhat tápáram, ami esetlegesen gondot okozhat. Az előző verzióban ilyen hiba nincs.
Persze ez csak vélemény, nem szigorú ajánlás. Bízom benne hogy nem vált ki olyan vitát mint a biztosíték létjogosultsága.

Köszönöm a véleményalkotást. Még töröm a fejem nálam milyen megoldás lenne racionális. Nem igazán sietek, vannak hátráltató tényezők, amik jelentősen csökkentik a motivációmat.

Benéztem ezt az impedanciaillesztőt. Elfelejtkeztem róla, hogy - jó esetben - mindegyik műsorforrás kimenetén van csatolókondi. (Azért írtam, hogy "jó esetben", mert arra is volt már példa, hogy a CD játszó tervezője is úgy gondolkodott, hogy minek rontsa le hangot a csatolókondival, amikor az előerősítő bemenete úgyis ezzel kezdődik és volt 30mV DC a kimeneten.) Szóval, észnél kell lenni ha ezzel a DC csatolt szerkezetekkel játszadozunk. Mindenképpen mérni kell DC szinteket mielőtt beüzemeljük az erősítőt.

Amit benéztem. Ha R2-n nem folyik áram akkor az első MC33078 kimenetén kb. 5mV offset drift lesz, ami sok. R3 egyenlő kell legyen R1-el, hogy a driftet elkerüljük. A 18 kOhm-ot viszont már túl nagy impedanciának tartom a neminvertáló bemeneten, ezért inkább legyen feszültségkövető az első fokozat. Nem egyszerű viszonylag jól megcsinálni még ezt az egyszerű kapcsolást sem... mindig minden tele van kompromisszumokkal. Az opamp azt szeretné, hogy kis impedanciával legyen meghajtva, az előtte lévő fokozat meg ennek az ellenkezőjét szeretné látni, minél kisebb terhelésre dolgozni. Az invertáló erősítők elvileg jobban szólnak, de akkor meg itt van ez a "melyik ujjamat harapjam meg?" kérdés.

R9 a végfok bemeneti ellenállását szimbolizálja. Akik biztosak mernek lenni abban, hogy a kimeneten nem lesz DC (max. 2mV lehet) hagyják ki C2-t, vagy lehet jumperelni, vagy meghallgatni C2-vel és anélkül... az egész impedanciaillesztő izé egy szükséges rossz.

Nem könnyű döntést hozni a kondenzátoros csatolás mellett vagy ellen. De még a töréspont időállandójáról sem. Már néha eszement bonyolultságú megoldások jártak a fejedben (meg az enyémben is), de nem biztos hogy nagyon egyszerűen meg lehet oldani a problémát.
Ha ugyanis a hallható sávban vagy annak közelében van a töréspont, akkor megváltozik a hangkép. Ha pedig letoljuk egészen 1-2Hz-ig vagy még lejjebb, akkor pedig olyan lassú a kimeneti DC beállás, hogy másodpercek múlva is jelen van még egy kis ofszet. Erre jött az a gondolat egyszer, hogy kondenzátoros csatolás után a gnd felé alacsony értékű ellenállással le kellene zárni relé kontaktussal, vagy egyéb vezérelt kapcsolóval. Ezt aztán egy bekapcsolási késleltető kinyitná. No meg egyéb perverzió is lehetséges, napokig lehetne foglalkozni vele.

Hát igen.... most az a dilemma tárgya, hogy a "csupasz" poti sokat ront a hangon, tehát valami egyszerű impedancia illesztő kell utána. Bonyolultan egyszerűbb lenne megcsinálni, de abba nem fog belevágni senki, vagy csak nagyon kevesen.
A legkedvezőbb eset az lenne, ha a műsorforrásból nem jönne ki semennyi DC és az opampok tartanák magukat az adatlapi 0.15mV-os drifthez és akkor lehetne az egész áramkör DC csatolt.

Ez csak úgy eszembe jutott arról, hogy melyik vezeték milyen hosszú legyen és van-e hatása egyáltalán a vezetékeknek a hangképre.

Az első kép a generátor kimenetén mért 2MHz-es négyszögjel jelalakja.
A második két 60 cm-es vezeték végén mért jelalak (a multiméter mérővezetékei).
A 3. kép egy 1m-es árnyékolt RCA kábel végén mért jelalak illesztetlen esetben.
("Mellesleg" még 1 kOhm-os lezárásnál sem változik jelentősen a túllövés mértéke.)

A 2 MHz-es négyszögjellel való mérésből lehet következtetni a hallható frekvenciatartományra (és jó eséllyel szinuszhoz közeli jelalakra) gyakorolt hatásokra?

Valóban az egyik legfőbb probléma a műsorforrás kimenete. Nálam is a Sony CD kimenetének DC-zése nem jött össze, mert nem csak ofszetes a DAC benne, de még a hőmérséklettel változik is. Ki akartam trimmelni, de nem jött össze.
Amúgy mekkora probléma ha egy 10kΩ bemeneti ellenállású (szándékosan nem impedanciát írtam, mer jó eséllyel közel Ohmikus a bemenet terhelése) erősítőt 10kΩ ellenállású potenciométerrel hajtjuk. Nyilván nem valósul meg a gyári elfordulás/leosztás karakterisztika, mert legrosszabb esetben 2,5kΩ az osztó (potméter) belső ellenállása, ami kevesebb mint 2dB az egész szabályzási tartományban. Gyáriasan kisebb mint +/- 1dB. De ez szerintem jelentéktelen. Persze a 100kΩ-os potméter az már kicsit nagy a 10kΩ-os terheléshez, de az kényszermegoldás volt a kérdező részéről.
Még egy kicsit a kondenzátorokhoz visszatérnék. Tegyük fel, hogy mindenképpen alacsonyra szeretnénk tenni a törésponti frekvenciát. Erre két féle lehetőség kínálkozik. Jó nagy, esetenként sokszáz µF kapacitás beiktatása a jelútba. De ne legyen már elkó, mert az olyan mittudoménmilyen, hanem fólia. Ebben az esetben jó nagy húskonzerves doboz méretben kellene gondolkodni, ami nem is lehet olcsó. Ja, persze mert 10kΩ fogja követni. Nagyobb ellenállásértékek használata meg csak impedanciaillesztő fokozat esetén jöhet számításba. No meg a DC szervó.
Csak felmerül mint kérdés, hogy a DC szervó okoz-e annyi hibát, mint egy impedanciaillesztő.

Az ember azt gondolná, hogy nem, mert ilyen állat már nincs is, de ha egy erősítőt elkezdünk több MHz-en kikompenzálgatni akkor általában a mélyátvitel javul. Vagyis a jól kompenzált erősítőnek szubjektíve több mélye lesz általában.
Ha egy berezgésre hajlamos rendszert impulzusjellel gerjesztünk, az a teljes átviteli tartományra hatással lesz. Minél keskenyebb ez az impulzus, annál szélesebb sávban terül el.
(Dirac-delta impulzus.)

Elvesztettem a fonalat. Az a kérdés, hogy legyen-e csatolókondi, vagy az, hogy mekkora legyen a hangerőszabályzó poti értéke.
Azt értem, hogy tegyünk-e inkább DC szervót csatolókondi helyett. Azt a fajtát amit Te mutattál nekem és amit sok helyen használtam már, azt szerintem érdemes csatolókondi helyett használni, de nagyon ki kell találni a kapcsolást hozzá és nagyon jó opampot kell a DC szervóban használni.

Én annó közvetlenül visszacsatolt műveletierősítőt használtam impedanciaillesztésre, azzal mi a gond?

Értem... ez milyen? Próbálom magam elé képzelni, de nem látom. A kimenet van visszacsatolva a bemenetre? Közvetlenül? Megfogtál... lehet, ezt a fenti DC szervót érzed szivatásnak, pedig nem az. Béla találta egy orosz szkópban

Sziasztok!
Köszi szépen, hogy agyaltok a hangerőszabályzás problémáján. Igazából a hangminőséggel nincs probléma a poti használatával, csak hogy nem a poti karakterisztikája szerint hangosodik az erősítő, úgy egyenletesen, ahogy kellene.
Szerintem ne tegyünk be a jelútba egy kondit, ha már lett egy frankó DC csatolt erősítőnk.
Nekem két ötletem lenne ezzel kapcsolatban, bár lehet hogy a kettő ugyanaz lesz.
1. A CD játszónak, ha DC van a kimenetén, akkor azt nem lehetne megoldani, hogy ez a DC úgy vezérelje az erősítő bemenetén lévő műveleti erősítő ofszetjét, hogy az kinullázódjon automatikusan?
2. A bemeneti földelést úgy eltolni, hogy az lebegjen a CD játszó kimeneti DC szintjén, hogy azt az erősítő meg se érezze?
A bemeneti poti nekem most egy 100kOhmos Yaxley, ezt bármilyen értékűre át tudom építeni, vagy veszek egy 10kOhmos ALPS-t, vagy amilyet javasoltok.

Karesz, milyen előerősítőt használsz? Arra is nyitott lennék, hogy azt eléépítsem.

Az a probléma, hogy ofszetes jelforrás esetén csatolókondi vagy DC szervó szükséges. Viszont bármelyik megoldást választjuk, az fog rendelkezni egy időállandóval, ami felfogható felüláteresztő szűrőnek is.

A forgókapcsoló az jó megoldás, csak legyen elég sok lépése. Karesz szerint is elég a 2 dB lépésköz, nem érdemes sűrűbben kapcsolgatni.

Megmértem multiméterrel a CD játszóm kimenetét, nincs rajta DC feszültség. Csak a zenei jel. Úgyhogy nekem szerencsém van, de hát nem lehet csak az én mérésemre alapozni, mert van olyan CD, pl a Tiéd, melynek van DC a kimenetén.
Akkor ha 10kOhmosra átszámolom, és átépítem a forgókapcsolómat, akkor az jó lehet? 25 állása van, kb 2-2,5dB lépésközzel számoltam, így olyan -60dB körül jön ki a csillapítás a legalsó lépésnél. A végén persze földeli a bemenetet. Zajosabb szobában nem is hallani a legelső lépést. Bőven elég.

Kapcsolós "potméter" huncut dolog. Mikor már bekapcsolt valamelyik fokozatban akkor jó, de félúton már nem annyira. A kapcsolótól alapvető elvárás, hogy átkapcsoláskor nem zárhatja rövidre az egymás melletti érintkezőket. Ha ez így van, akkor minden váltáskor lesz olyan pillanat, amikor lebeg a "csúszka". Azt gondolnám, ez egy olyan bizonytalan állapot, amit inkább kerülni kellene mint támogatni.

A hangerő szabályozására gyártott sokállású kapcsolók pontosan úgy készülnek, hogy folyamatos legyen az érintkezés, tehát legyen rövidrezárt állapot két fiksz helyzet között.
Az angol rövidítés ezt nevezi MBB (make before break) kivitelű kapcsolónak.

Vettem elemet a zsebszámolóba
10k bemeneti ellenállásra, 10k terhelésre ilyen...

Az én CD játszómnak sincs a kimenetén egyenfesz, mivel a dac és a kimeneti rca között két helyen is van csatoló kondenzátor. De én szerettem volna a kondikat kiiktatni, természetesen megfelelő áramköri megoldással. Konkrétan a dac IC-nek van referencia kimenete, ezen akkora az egyenfeszültség mint a jelkimeneten, szóval csak egy differenciál erősítő kellett. Elméletileg. Csakhogy a dac kimenetén a gyakorlatban van még egy 30mV körüli ofszet, ami ráadásul melegedéstől változik. Így maradt a kondenzátor.

Ha osztót készítesz, nem gond ha nem dB-ben egyenletes. De ha maximalista vagy, az osztó tagjainak számításába be lehet kalkulálni a terhelést.

Nem ezt nevezik terhelt osztónak, aminek az ellenállásértékeit az imént számoltam ki Gery-nek?

A negatív bementre volt visszacsatolva, , pozitvra ment a bemenet, így egyszeres erősítése volt, nem piszkálta a hangot, csak impedanciát illesztett.

Oké, értem, köszi.

Természetesen azt. Amikor elkezdtem bepötyögni egy ujjal a hozzászólást, még a tiéd nem volt fent. Aztán mire végeztem vele, már láttam hogy a teljes táblázat felkerült.

Köszi szépen a számolást, akkor ezekkel az ellenállásértékekkel átépítem a Yaxleyt. Ma is hallgattam kicsit az erősítőt, nagyon jó hangja van... Nem tudom megunni. Nagyon kellemes, hosszan hallgatható, világos, és tiszta.
Milyen előerősítőt használsz hozzá?

Átpötyögtem neked az osztót szabványértékű ellenállásokra, hogy a gyakorlatban is meg lehessen csinálni. Elég jól kijött így is szerintem.
PWM előerősítőt használok hozzá, relés hangerő szabályzóval.

Sziasztok!
Elkészült még egy! Alkotó jóvoltából a panelek minden téren felülmúlhatatlan minőségben, és esztétikában rendelkezésre állnak minden lelkes amatőrnek. Hibázásra nincs-is lehetőség.
Az erősítő: HÁT nem is tudom hogyan írhatnám le.
Első meghallgatás: KOPP DURR PUFF ezek az állak hangja volt amikor földet értek.
Nekem ilyet még egy szett sem ért el. Mind energia, sztereó tér, a zenészek helyzete "amit most már elég jól fel lehet ismerni és meghatározni" a helyére került!
Köszönöm az áldozatos munkát, hogy egyijen amatőr mint én megtudja építeni ezeket az értékes eszközöket.
Végül egy pár kép.
KÖSZÖNÖM!

Nagyon szépen megcsináltad, gratula!

Köszönöm!

Sziasztok,

Nagyon szemezgetek ezzel a kapcsolással (a TDA,STK,JLH-n már túlvagyok), ez egyetlen visszatartó erő a transzformátorok költsége. Ahogy látom a képeken legtöbben 2db 200-250 wattos toroiddal építik, ez 400w, nekem ennél kisebb teljesítmény is bőven elég lenne, mi az a "minimum" transzformátor teljesítmény ami elegendő lehet egy mezei halandónak?
A kapcsolás "meggyalázásának" minősülne kapcsolóüzemű tápról hajtani?

Üdv.:Imi