Én konvertálót akarok gyártani,ami az urh-t rövidhullámmá alakítaná.

Lényegében kész van, de nem működik túl jól.

Igaz egyelőre műsorvevő rövidhullámú rádión próbáltam a lekevert
jelet fogni, (ami nem jó fm modulációhoz) de úgy gondolom több
zörejt kellett volna hallanom.

Miből gondolod, hogy több zörejt kellene hallanod? Az FM vevőknél megszokott adás nélküli nagy zaj, az FM vevő tulajdonsága, nem a frekvencia sávé.

Más:
Az FM jel demodulálása az ún. félrehangolt vevővel is lehetséges. A rezgőkör "oldalán" is létrejön a frekvencia változás feszültség változássá alakítása. Az más kérdés, hogy mekkora linearitással. Természetes módon az érzékenység is csökken.
Az sem jó, hogy a frekvencia növekedésével az antenna hatásos felületének csökkenésével csökken az antenna által szolgáltatott teljesítmény (feszültség) is, ezért csak az adó közelében működik a játék.

Én úgy gondolom a nagyobb zajt, hogy a rh-vá konvertált, de fm modululációjú
adás amit okozna az am vevőben.

AM RH vevőhöz AM URH jelet a légi sávban találsz legegyszerűbben.
Ugyan ezt teszi bármelyik szuper elvű vevő.
Magasabb frekvenciát , kisebb frekvenciára keveri.
Aztán csak a további konstrukciós elvtől függ , hogy melyik tartományban hangolnak többet.
KF oldalon szélesebben, fix 1. keverési lokáljel segítségével. Vagy a keverő 1. lokál oszcillátorát hangolják a fix értékű KF-el eltolva.

Én is pont így gondolom.

Viszont aránylag nehezen haladok.

Végül is ez lesz a középfrekvenciám.
(a rövidhullám, ahová lekeverem a urh frekvenciát)

A mixert kötöttem VEF-re, fogtam FM műsorszóró adókat torzan.
Csökkentettem a tekercs induktivitását, elmaradtak az fm adók,
csak, két búgó sáv maradt. Nem tudom mi lehet, lehet Tv adók?

Van közeledben repülőtér? (költői kérdés) Irányadók, 90 és 110 Hz modulációval.

Az jó ha olyat fogtam, komolyan tartottam tőle, valami helyi zavar.

Elég nehezen megy nekem ez az urh fejlesztés.

Régebben írtam, hogy frekvenciakétszerezőt szeretnék használni
hogy 7Mhz-es osc. frekvenciát 14MHz-re alakítsak, rövidhullámú
vevőmhöz.

14 MHz-n is jár az oszcillátor, messze nem olyan stabil mint 7-en.

Ma kísérletképpen alacsonyabb frekvencián próbálkoztam,
500KHz-ből 1MHz-re, majd 1MHZ-ről 2MHz-re sikerült a kétszerezés.

https://sites.google.com/site/interfacebus/Home/transistor-circuits...ircuit


Féltem nehogy tönkremenjen a tranzisztor,(tegnap ez megtörtént) ezért
most a tápfesz. csak 2.4 volt volt, és mértem hogy mekkora
áramot vesz fel az elemről.

A kettőzendő szinusz jel feszültségét is óvatosan növeltem.


Sikerrel jártam, ha a rezgőkört jól hangoltam (bemenet kétszeresére)
A kimeneten aránylag jó jel jelent meg.
Minden második hullám kicsit gyengébb volt mint az elsők.
Ez azért van, mert azok az eredeti frekvencia csúcsaiból lettek,
míg a köztesek az eredeti csúcsok energiájából lettek létrehozva
a rezgőkör rezgése által. Ha jól van beállítva a rezgőkör és a
kimeneten nem túl nagy a terhelés, használható a dolog.

Zsebrádióm Bővebben: Link

Ez jól sikerült

Ha van ic-m hcf4066 (amit mixerként használok), és véletlenül
rosszul adtam rá a tápfeszt,(fordítva) akkor az tönkremehetett.
Nekem nem ment tönkre, de ha károsodott az ic, akkor
paraméterei hogyan romolhatnak?

Le a kalappal! A szelektivitása is jónak tűnik. Bár szerintem valahogyan rögzítsd a hangerőszabályozót, hogy könnyebb legyen tekerni és ne szakadhassanak le róla a vezetékek.

És mivel ferritantennás, az a vétel irányával is lehet variálni, ez is javítja a szelektivitást!

Nincs ember a földön, aki korrekt módon meg tudja mondani, hogy mi hogyan károsodott.
A legjobb, ha összehajtogatod a lábait, és beteszed a veszélyes hulladék gyűjtőbe, és egy új darabbal foglalkozol.

valamikor 7400t forditva raktam foglalatba ... kissé fura volt a jelolese ... persze langyosodott ... vissza forgatas utan az tunt fel hogy mar csak alacsonyabb frekin rezget ... mert 2 kapus kvarc oszcikent volt hasznalva ... kis frekis 1 3 MHz jo volt feljebb meg mar nem 8 10 MHz korul ... elotte meg fentebb is hajlando volt rezegni ... tehat barmi megtortenhet ...

Majd bele kellene rakni egy szappantartó dobozba. Tovább akartam csiszolni, de meguntam kísérletezni.

Most hogy vizsgáltam a 4066-os ict, rájöttem, hogy mennyi mindent nem tudok
a vele épített rádiómról pontosan hogyan működik. Persze nagy vonalakban ismerem,
hogyan működik, a kapcsoló mixer, de nem tudom hogyan működik nagyobb frekvencián,
hogyan változnak a tulajdonságai. Egyenárammal jól tudom vizsgálni, hogy működik,
és az usb oszcilloszkóppal is tudok generálni 1MHz-s jelet, amit 25 Msample meg is
nézhetek, milyen kimenet ad.

De nem tudom mennyire pontos az a modell, ha a 4066-os egy kapujára úgy tekintek
mint egy kapcsolóra, ami zárva 150 ohm körüli, nyitva több megaohm.

Nem annyira az zavar, hogy nem tudom károsodott e az ic, hanem az hogy áramkör(rádióm) működését nem értem eléggé.

Az adatlapot tanulmányozva az látszik, hogy a maximális kapcsoló frekvencia 6 - 9 MHz közé esik, tápfeszültségtől függően. Ez elvileg még jó is lehet a 3,5 - 7 MHz sávban.
A kapcsolónak magának van kapacitása is, de ez kis impedanciák között (on) 40 MHz -et is átvisz, viszont zárt állapotban alig 1 MHz -nél van jelentős (50 dB) csillapítása. Tehát zárt állapotban, eléggé átereszti a 7 MHz -et. De még ez sem nagy baj.
De ha már károsodott az IC nem tudni milyen mértékben, inkább ne foglalkozz vele, vegyél használatba egy újat, nem nagy összeg a tanulópénz.

Régi ötletem, hogy lehet egy jfet is beválna kapcsoló mixerként.

https://www.electronics-notes.com/images/mixer-rf-fet-passive-01.svg

Könnyen lehet, a 4066-nak jobb kapcsoló tulajdonságai vannak, és
ezért jfet -el rosszabb lenne a szelektivitás. Viszont egy bf244 sokkal
magasabb frekvenciát tud.

A 4066 -ban is tulajdonképpen egyszem darab FET a kapcsoló elem, csak a meghajtásához van egy másik.
Keverni sokféleképpen lehet, az egyik módszer a kapcsolgatós. (nem is igazán értem, miért szenvedsz a kapcsolgatós keverővel, igazán csak alacsony frekvenciára jó) A jó keverés lényege a vivőelnyomás mértéke.
Lehet keverni bármely nemlineáris eszközön, tranzisztoron, jFET -en, de egyszem diódán is. 50 GHz felett már nem is nagyon lehet mással, régen mikor még nem voltak igazi nagyfrekvenciás erősítő eszközök, akkor még a 3 - 7 GHz -es tartományban működő eszközök vevőiben is az első eszköz egy keverő dióda volt.
(nemrégiben láttam az apróban egy ilyen keverő dióda patront, a koaxiális kivitele miatt nézett ki így)

Nem feltétlenül ragaszkodok a kapcsolós mixerhez, de hallottam, hogy cmos kapcsoló
ic-k ből jó mixert lehet készíteni, és előbb alacsony frekvenciához (hosszúhullám)
majd tavaly ősszel rövidhullámon is kipróbáltam, sikeresen. Itt a fórumon halottam,
hogy a 4066 sokkal jobb, mint egy ne612, amit nem is gyártanak már. Amikor
a boltban volt 4066, egyértelmű volt hogy kipróbálom. Vettem új 4066-ot is,
de ez nem HCF , csak CD így több paraméterében elmarad a régi mellett.

Tulajdonképpen 2 db fet van egy p és egy n rétegű párhuzamosan kötve, polaritáshelyes vezérléssel.
Ezen keverők hatalmas előnye a kis kapcsolási ellenállás (na nem a cd4066-é), ami viszonylag kis zajt, kis csillapítást biztosít, ezért nem szükséges pl. az előerősítő sem. Több ilyen kapcsoló IC több MHz-ig is működőképes pl 74lvc1g3157 akár 100MHz-ic, a 74auc2g53 150MHz-ig. De a jól bevált fst3253 is bőven 50 MHz felett is használható. E felett valóban már csak speciális IC-ket gyártanak, kifejezetten e célra (pl az AD), de még ezek is megfizethetőek, beszerezhetőek, igaz ezeket biztos nem kapod meg DIP tokban. Előny még a magas IM tűrés, hátránya a négyszögjel vezérlés kialakításának esetleges bonyolultsága.

Az alábbi linken az SDR téma mellett több cikk is található ezekről a keverőkről
Link

Köszönöm, sok jó dolgot írtatok !

Én megtaláltam a 4066 egy kapujának a kapcsolását.

Tegnap rájöttem hogy működik a 4066-os rádióm
osc. jel erősítője. Ezt másoltam valahonnan,
használtam, de nem tudtam hogy működik.
Lehet ez szégyen,(hogy csak most) de most már
tudni vélem hogyan működik!

Nem írom le mert hosszadalmas.

Az adatlap, a CD vagy a HCF verzióé volt?

Felejtsd el a CD, HCF, HEF verziókat! Használj sima HC szériát. Sokkal jobbak a paraméterei azoknál(ugyan kisebb feszültséget is igényel...)