Nincs ott olyan hőmérséklet ami a PA6-ot megolvasztaná, különben ennyi idő után már jelentkezett volna. Pedig az enyémben még beljebb is van tolva a hegy mint kellene, nyugodtan kijjebb lehet hagyni akár 1 centivel is, még úgy is rövidebb lesz a teljes páka hossza mint a gyári megoldásé.
Puhafa semmiképp nem jó, talán tölgy vagy akác, de nem lesz egyszerű központosan befúrni 2 oldalról mert a fa szálai elhúzzák a fúrószárat és nem fog találkozni a két furat. Az egyoldalas fúráshoz meg olyan hosszú fúrószár kellene amit boltban nem árulnak, és az még inkább elhajlik menet közben, bár olyan esetben meg nem lényeges ha nem pont középen jön ki a kábel.
Eszterga nélkül is ki lehet fúrni, de nekem mivel van azzal csináltam. A fához meg létezik valami impregnáló anyag is a neve nem jut eszembe ami által sokkal jobban bírja a hőt.
De ez nem segítség mint megtudtuk, a segítség az, hogy rohanni kell azonnal metcalt venni százezrekért otthonra... Bár valahogy ezt senki nem díjazta erre fele sem, inkább elvittek tőlem 3 szál PA6-ot már kifúrkodva (21db nyél).

FAHRENHEIT 28012
Kicsit régebbi modell, Hestore is árulta (ott vettem ha jól emlékszem)
Védőföldeléses, és a védőföld közvetlenül rá van kötve a fejre, ez ESD szempontból nem nyerő.
A vezetéke közepesen hajlékony, megfelelő. A fejek olcsón voltak kaphatóak, most már nem látok sehol. Egy-két webáruházban látható, de fogadni merek, hogy csak nem törölték, rendelni már nem lehet. Eltűnt. Lehet, hogy már több éve vettük, de akkor is nagyon gáz, hogy a fejeket már nem árulják hozzá. Nem egy ismeretlen márka. (Kattogós Wellerhez 40 év után is kapható minden.)
Ezek után milyen bizodalmam legyen ehhez a márkához?

Miért van 3 kivezetés? Az valami hőelem?

Igen, hőelem.

A kép alapján talán jobban érthető. A C2 és a C3 pontok között helyezkedik el a fűtőbetét és a vele sorba kapcsolt hőelem is (ami a szabályozónak adja a feszültséget a hőmérséklet függvényében). Maga a fűtőbetét háza (a C1) pedig ki lett nevezve ESD-nek, de ugye könnyen belátható, hogy ennél a megoldásnál minden kapcsolatban van mindennel, azaz az egész úgy ahogy van ESD is lehet akár. A fűtőbetét (ami a rajzon egy ellenállás) értéke kb. 2,37 ohm, a hőelem pedig kapcsolatban van C1-gyel, köztük 10-20 milliohm mérhető.
Egyébként még annyit a házi nyélről, hogy ez a gyári megoldással ellentétben fél óra üzem után sem meleg ott ahol fogom.

Szerintem kicsit rosszul értelmezed a bekötést! A fűtőtest a C1-2 között van, és a hőelem önállóan a C1-3 között helyezkedik el. Nincs sorba kapcsolt fűtőtest és hőelem..., bár elektromosan akár úgy is be lehet kötni! Kérdés, kibírja e a hőelem ezt az áramot...?!!

A T12 pákahegynél van az, hogy sorba van kötve a fűtés a hőelemmel, és külön a burkolat, földelés célzattal...

Elolvastam a cikket a honlapodon, teljesen korrekt leírás.
Az érveid is érthetők,és kellően alátámasztottak.
mivel már csak félve írok ide,és félve kérdezek:

T245 pinout

Mint írod, ez a helyes bekötés, és valóban.
Itt viszont mivel a föld nincs bekötve, jól látom hogy a hőelemen keresztül van fűtve a hegy?

2pines bekötés

Látom, másnak is feltűnt a furcsaság.Persze ha bírja a hőelem, akkor nincs gond...

Igen, ez így van... ) Csak nem lehet tudni, milyen viszonyban van termodinamikailag a hőelem a pákatesthez képest?! A méréshez ugye nem kell jó hőkontaktus a kettő között, enélkül is gyorsan átveszi a hőelem a hegy hőmérsékletét. Viszont a fűtőáram hatására történő hőelemdisszipáció már jelentősen meghiúsíthatja a valós hőmérséklet mérését....

Ő jól értelmezi a bekötést, általában mindenk más érti félre.
A hőelem pedig az a pont, ahol a fűtőszál le van kötve a kivezetésre, és nem tesznek bele külön hőelemet aminek bírni kéne a nagy áramot.

Akkor vagy a rajz hibás, vagy mindenki más néger...

Olyan írta nekem egyszer akinek gyári állomása van, hogy ha kiköti az ESD szálat akkor is tovább működik a páka, szóval nem azon keresztül van fűtve hanem a hőelemen keresztül.
Persze, egy bütykölős, hobbi oldalon a legértelmesebb segítség nyilván csak az lehet, hogy vedd meg inkább.
A rajzot valami külföldi fórumon csinálták, valóban nem egyszerű eligazodni azon a 3 tüskén.

A rajz jó, még én készítettem kb. 8 éve, és le is írtam hozzá hogyan kell értelmezni.
https://www.eevblog.com/forum/reviews/for-jbc-fans-out-there-jbc-ti...150947

Kicsit részletesebben pedig itt írtam le:
https://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_post_2130701.html

Az eevblog szerint ilyen a BLC bekötése. Ez nem egyezik azzal, amit te mutattál. Kérdés, melyik a valós?!

Ha Ge Lee épített kétvezetékes vezérlést és jól működött a hőelem érzékelés, akkor annak a rajznak helyesnek kell lennie.

Persze..., T12-es szerű vezérlőhöz így lehet használni!
Csak az nem egyenlő azzal, hogy úgy is kellene használni!!

De egyébként belátom, hogy baromira bonyolult dolog lehet ezt kimérni egy ellenállásmérővel! (segítség hozzá: a fűtűtestnek jól mérhető ellenállása van, a hőelemnek viszont alig)

A JBC hegyet úgy kellene használni ahogy írtam, de más bekötéssel is működik, ezért más mindenkié.
A linkelt rajzod pedig a nem úgy kellene használni, de működik kategória.

Megnézve jobban az általad beidézett hozzászólásodon lévő rajzot, pont hogy nem a Ge Lee által mutatott módon van bekötve, hanem az általam linkelten! Akkor most mi is van?

De tök mindegy, mert bárhogy is van bekötve, a hőelem külön kivezetéssel rendelkezik. Talán nem véletlenül... De ha igaz a másik rajzod szerkezeti felépítése, akkor lényegében bírja az áramot, tehát mindenki úgy köti be, ahogy akarja...

Egyébként, pont a napokban foglalkoztam T12-es hegyekkel. Létezhet az, hogy még a 10uV/C-t sem éri el a benne kialakított hőelem termoelektromos feszültsége?

Nem tudom a valós értéket, de létezhet. Ennek az az oka, hogy a sztenderd hőmérésre készített hőelemeknél cél volt a minél egyenesebb karakterisztika, jó feszültség, jó anyagi tulajdonságok egyvelege.
A hőelem ugye két különböző fém összekötése. A Hakko/Pace/JBC/Weller(néhány típusa) pákánál ebben az esetben az a pont a hőelem, ahol a fűtőbetét fel van hegesztve a kivezetésre. Itt már inkább szempont a fűtés, gyárthatóság és költség... a hőelem része meg olyan amilyen. Majd szoftverből megoldják .

Az én méréseim vzoole rajzát erősítik meg. Bővebben: Link.

Csak egy baj van, vzoole-nak nem ez a rajza(csak rosszul emlékszik rá), és nagyon úgy tűnik nem ez a jó rajz....

Sokféle hőelem van, én alapból K-t vártam volna, de nem az van kialakítva benne, az biztos! Egyes források szerint C/D típus(vagy hozzá hasonló karakterisztikájú), kb 12-15uV/C értékkel. Én is ezt vártam volna, de úgy tűnik, ami nekem van még ennél is jóval alacsonyabb értékű...

Szerintem ebből a szerkezeti képből kiderül, hogyan van valójában bekötve ez a páka! Annyi különbséggel, hogy nincs semmiféle TC2-es pont, mert miért is lenne?!! Egyetlen forrasztási pont van a TC1-nél. CN3 anyaga eltér a burkolat anyagától, és a burkolat anyaga a TC1 pontban ér véget, értelemszerűen. Így a helyes bekötés: CN3 közös, CN2 a fűtés, CN1 a hőelemé.

Ezt hogy érted? Az előző hozzáslásomban lévő rajz az EEVblog fórumról való, amit vzoole töltött fel, lásd itt: Bővebben: Link.

Ebben a hozzászólásodban: Bővebben: Link pedig leírást adsz a rajzról ami egyezik azzal, amit én is feltöltöttem.

Elvesztettem a fonalad.

Azt látom, hogy nagyjából mindenki kever mindent mindennel ennél a pákánál(tudom, csak én vagyok helikopter)
De ha figyelmesen elolvasod az előző hozzászólásomat, megérted, melyik a helyes bekötés, és melyik a helytelen!

Te írtad, hogy a fűtés a C1 és C2 között van, abban a hozzászólásban amit linkeltem (lásd melléklet). A szerkezeti képet magyarázva (már ha egyáltalán C245-ös hegy van lefényképezve) a leírásod szerint CN3 és CN2 között van.

Bocs, félreérthetően fogalmaztam, lábkiosztást kellett volna írnom ott, nem bekötést....

Ez a rajz hibás(a baloldali)!

Tehát a helyes lábkiosztás: CN3 közös, CN2 a fűtés, CN1 a hőelemé.

Remélem így már mindenkinek világos. Ez látszik a szerkezeti képből....

A C245-ös hegyet hol lehet kedvező áron beszerezni? Én csak kb. 10 USD áron láttam induló árat. A T12-ből lehet kapni 3 USD-től. Persze mind valami utángyártás, minőséget nem tudom.

Akinek van kéznél egy JBC pákahegye az egyértelműen ki tudja mérni a bekötését. A termoelem két vége könnyen kimérhető, mert itt nagyon kicsi az ellenállás, a fűtés kivezetésé pedig 2,5 ohm körüli a másik kettőhöz képest. Ezután már csak annyi a kérdés, hogy a fűtés másik kivezetése hová van kötve, azaz a termoelem melyik végéhez. Ha megmelegítjük a pákahegyet (pl. másik pákával) akkor a termoelemen mérhető egy hőmérsékletnek megfelelő feszültség. Ekkor a fűtés egyértelműen meghatározott kivezetésének a feszültségét megmérve, a másik két kivezetéshez képest, egyértelműen meg fogja mutatni hová is van kötve a fűtőszál másik vége (mert azzal lesz közel azonos potenciálon).
Arra jutottam, hogy a pákatest a közös pont, és ehhez van kötve a fűtőszál egyik vége és a termoelem negatív kivezetése. A középső kivezetés a fűtőszál, a harmadik legkisebb kivezetés, a termoelem pozitív vége. Ezt a mérést bárki elvégezheti/ellenőrizheti....

Az megint más kérdés, hogy a termoelemen célszerű-e átfolyatni a fűtőáramot vagy sem. De ha a gyári állomás ezt teszi (nem tudom, nincs gyári állomásom, csak volt aki ezt mondta) akkor vélhetőleg nem károsítja, és nem hamisítja meg a mérést. Elegendő tapasztalat híján én jobbnak érzem azt a megoldást, hogy inkább ne a termoelemen menjen át a fűtőáram, de mindenki úgy csinálja ahogy jólesik.....