Akkor feltétlenül megmondom, hogy nézzen körbe a víz merre folyik esőzéskor. Mert ha egy csatorna közel van, akkor az új alap is megsüllyedhet akár.
Gondolom a kádból jövő víz víznyelőt csinált a ház alá. Lehet csak egy szigetelő szalagon múlt az egész...

Ez minden esetre érdekes. Én eddig úgy tudtam, hogy a dió levele olyan magas csersav-tartalmú, hogy az elsavasítja a talajt. (Hogy ebben mennyi az igazság, nem tudom, de a régi "öregektől" ezt hallottam. Ők elégették a dió levelét.)

Erről nem tudok/akarok nyilatkozni...

Ez így van, ahogy írod, viszont külön kezelve a diólevelet, ugyanúgy felhasználható, mint a többi komposztált zöldhulladék, mert ennyi idő után már lebomlanak a benne található káros anyagok. De ha biztosra akarsz menni, akkor várj vele egy évet és utána használd csak fel a diólevél komposztot. Egy cikk ezzel kapcsolatban: Bővebben: Link

Jó a cikk, bár kissé elnagyolt. Én a 2 éves komposztálást ismerem a diólevéllel kapcsolatban. Addigra szinte minden káros anyag lebomlik, átalakul benne és szabadon keverhető az egyéb komposzttal. Érdemes foglalkozni vele, mert az egyik legnagyobb tömegű komposztanyag.

Két év után szerintem már teljesen nyugodt szívvel felhasználható a diólevélből készült komposzt, de a tanulmány szerint, amire a cikk hivatkozik, kilenc hónap is elég hozzá. Nekünk négy diófánk van, plusz a családban van még egy ötödik diófa másik helyen, ezt mind egy helyen szoktam komposztálni, így két év alatt már nekem nagyon sok diólevél felhalmozódna, de akinek van helye rá, az hosszabb időt is szánhat rá. A tanulmány hosszabban taglalja a tárgyban végzett kísérletet: Bővebben: Link
Így van, ha helyben intézi ember a diólevél hasznosítását, akkor sok ráfordított energiától mentesítheti a környezetét és az elégetéssel járó környezetszennyezéssel sem terheli azt.

Nekem nem megy, mert sosem szárad ki annyira, hogy elégne. Lehullik félzölden, őszi párás nyirkos esős idő miatt nem szárad eléggé.

Várj tavaszig.

Sőt a diófalevél a bolhákat is elriasztja. Én úgy tudom.

Nem tudom, mennyire kötött a talaj, és mekkorák a diófák. Tudom, olcsó kibicnek lenni, de én megpróbálnám helyben komposztálni, a diófa alá ásott gödröcskében.

Két hatalmas fa. A kert sarkában összerakva elrothad a levél, nem különösebben probléma.

Nem maradhat szétszórva mert az udvarban van, ahol állandóan járkálunk kocsi, biciklik. Összerakva már nem szárad.

Köszönöm, ősszel kipróbálom.

Nem is egyszerű. Sokáig csak füstöl, mire kínkeservesen kiszárad annyira, hogy elégjen. Addig meg csak a füst száll mindenfelé. Viszont a nálunk megjelenő mennyiség olyan nagy, hogy a komposztálás - főleg ennyire hosszú ideig tartó módon - legalábbis kétséges, hogy meg tudjuk-e oldani. De megkíséreljük.

Ledarálható levélszívó géppel, jóval kisebb térfogat lesz. Csak nehézkes a dolog, mert a jórészt fürtös a levél -egy száron több- nem fér be a szívócsőbe, nemigen szívja be az enyém. Ha van türelem, az összegereblyézett levelet kézi segítséggel beadagolva megy a dolog. Vagy erősebb gép esetleg simán megoldhatja.

Mivel nálam is van egy hatalmas 8+ méteres diófa, ezért a levél problémával én is küzdök, jelenleg elkülönítve gyűjtés az egyetlen megoldás amit tudtam alkalmazni, de:
sokszor megfordult a fejemben, hogy leginkább off-grid emberkék szerte a világban építenek hordókból olyan égetőt, mely jócskán túlhevítve szinte bármilyen hulladékot / zöldhulladékot / fáradt olajat elégetnek. Ez egy irányított levegő befújással segített égető, így szinte füstmentesen ég benne minden, nagyon magas hőfokon. Az off-grid emberkék értelemszerűen olajat, szemetet, zöldhulladékot égetnek benne, de sokszor estem már gondolkodóba, hogy építek valami hasonlót a diófa levélnek Ezekről főleg lombgereblyézés közben álmodozom

Az biztos hogy mókásabb az építés mint a gereblyézés

Nem tudom, de a magas nedvességtartalom párolgás miatti hőelvonása lehet szerintem probléma. Ha nincs külön hőbevitel.

Lassú, fokozatos adagolással minden megoldható. Az a lényeg, hogy ne a teljes égési felületet takarjuk be. Ha mellette ég, akkor kiszárad, a huzat meg elviszi a párát. Külön előny, ha van egy enyhe szellő, ami teríti, így nehezebben lokalizálható. Én így készítek parazsat a "szalonnasütéshez".

Ezért olyan a konstrukció, hogy a hordón oldalt is vannak lukak, és alulról-oldalról tolják bele a levegőt. Így nem tud összetapadni, lazán-levegősen tartja az égetendőt.
Kvázi egy duplafalú hordót kell elképzelni, aminél a belső perforált a levegő miatt, illetve a belső kisebb gyűrű és a külső hordó között folyamatos a légáramlás. Nem csak a kényszerített befúvás által, hanem a két fal között a hőhatás miatt is áramlik a levegő befelé.

Kvázi fluid ágyas "kazán". Erőművekben is használják persze picit kifinomultabb technológiával. (adagolás, salak eltávolítás, füstgáz visszavezetés, előmelegítés stb ). Itthon a vegyi (vegyes tüzelésű) kazán felfűtés közben "megeszi" a félszáraz dió levelet is.

Próbáltam, a kéményben erős lerakódás lett tőle -a füstjétől- pár óra alatt. Utána begyújtani, kiégetni kellett a kéményt. Lehetett volna pucolni is, de nem volt mivel.

A kéményem falon kívüli belül rozsdamentes 7 m magas és végig szigetelt D 180. Hozzá tartozik hogy begyújtás után, mikor már a kémény bemelegedett akkor kezdem beadagolni a nem teljesen nedves hulladékot. A kazán egy elég régi, de remekül működő felül töltögetős két aknás guntamatik . Eddig nem volt gond a lerakódásokkal.

A ház közepében lévő régi téglakémény, ami a házzal együtt készült. Van külső fém, de oda csak a gázkazán csatlakozik.

Ja kérem az adott dolgokon csak megfelelő indokkal változtatunk. Egyébként esetlegesen másra IS használjuk. Ilyen a fűtés rendszer is. A dió és egyéb hulladék eltüntetése nem igazán indokolja egy beruházás,átalakítás költségeit.

Azt is ki lehet bélelni saválló csővel de masszívan zsebbenyúlós.

Szét kellene bontani egy oldalon. Nincs már értelme, fatüzeléshez jó, nincs lerakódás.

Sziasztok!
Nem tudja véletlenül valaki, hogy mi a helyzet most a németországi munkavállalással?
Kell a beutazáshoz és a munkába álláshoz védettségi igazolás, vagy elég a PCR-/antigén-teszt?

Ahogy én tudom semmi nem kell.

Szevasztok,
Van itt meg valaki 2005-bol?
Vegre ujra van nemi idom, epitettem egy ujabb labort es forrasztok... Igy 16 ev utan vissza jonni ide :'D kiraly, hogy meg mindig megvan a site.
@topi meg a kalauz?