Ha már a témánál tartunk. Szeretném ha szavaznátok, hogy melyek a fűtési módok sorrendje a költség szempontjából kezdve a legolcsóbbal. Kíváncsi lennék ti mit gondoltok erről.

Konkretizáld a kérdést. Fenntartási költség szempontjából vagy kiépítési költség szempontjából?
A kettő nagyon más kérdés és egyezményes metszéspontja nincs, mert erősen anyagi lehetőség és személyes preferencia kérdése.

Fenntartás. Tegnap 17 kilo fát hoztam be. 2600/mázsával számítva az 440 körül jön ki.

És még mindig kevés a "konkrétum".
Mi általában délután/este érünk haza, és akkor kb 30 kg-ot égetünk el naponta, nagyátlagbon. Ebben ugyanannyi a konkrétum, hiszen én sem mondtam el, mekkora a ház, hogy milyen fa, és milyen hatásfokú a fűtőkészülék.
Ha a fenntartás alatt a tüzelőanyag árát érted, akkor a földgáz a legolcsóbb.

Fenntartás szempontjából legolcsóbb a napelemről járatott víz - víz hőcserélő. Létesítése 15-20 millió közt.

Alternatívaként a sörkollektor, de az nem megbízható. Létesítése a legolcsóbb, de éjjel és borult időben megfagysz.

Minden más esetben a földgáz a legolcsóbb. De ne konvektort! Annak nagyon rossz a hatásfoka.

Kandallót, vaskályhát soha. Csak dekorációnak jó.

Erről kérdezz meg inkább olyat, aki szintén felült ennek a kijelentésnek (és jól ráfizetett). A ma kapható konvektorokat is kategorizálják hatásfok szerint, és a legrosszabbé sem lehet 75%-nál rosszabb. A hagyományos gáz központifűtéseké sem sokkal jobb ennél. De hogy tovább menjek, a szomszédban 2 éve van "korszerű" kondenzációs kazán, nálunk meg 30 éves konvektorok, és nem fizet kevesebbet arányiban. Akkor?
A legolcsóbb megoldás ha van az embernek erdeje, ahonnan minden évben ki tudja termelni magának a fűteni valót mert akkor a fűtés kb. "ingyen" van. Az összes többi megoldásba jócskán ott van a bekerüli költség is. Ha meg azt nézzük hogy milyen megoldásokat akarnak nemsokára ránk erőltetni, akkor nem marad más mint a villany, vagyis klíma meg hőszivattyú. Ugyanis mostanság akarják elfogadni, hogy 2025-től már ne lehessen semmiféle új gázkazánt árusítani és használatba venni. Ha meg gázzal nem szabad majd fűteni akkor gondolom fával sem lesz szabad, csak akkor nem tudom a falusi kisember majd mivel fog, mert neki nem lesz 20 milliója kiépíteni egy korszerű fűtést. A háza sem ér annyit.

Fenntartás szempontjából egyértelműen víz-víz geotermikus (talajkollektoros) hőszivattyú. 170+nm-es lakást csak padlófűtéssel kifűtök kb. havi 8E Ft-ból (HMV-vel együtt).
De ehhez kellett 10 környi 32-es KPE hőcserélő kinnt (körönként kb 200m) glikollal a kertbe, technikai okokból változóan 2.5 - 5.5m mélységben.
De ahogy "mnyugger" is írja a költségek 20+ körül mozognak. Ha nem csak kíváncsiságból csináltam volna, akkor zavarna hogy a megtérülése elképesztően sok idő.

Paraméter még a komfort fokozat is, mert egyértelműen a legjobb érzést az alacsony hőmérsékletű csak padlófűtéssel fűtés adja (nyáron pedig mennyezet hűtés). Ezzel télen nyáron állandó hőmérsékletet lehet tartani nagyon minimális fenntartási költséggel, és gyakorlatilag zéró konvekcióval (nem kering a nagy hőkülönbség miatt a por a helységekben). Sőt, ugye a nyári meleget pumpálod bele a talajba, ami hőmennyiséget télen visszakapod (az első pár fűtéssel töltött hónapban ez egyértelműen látszik - gyakorlat).

Geotermikus hűtés-fűtés + hővisszanyerős szellőztetés a legjobb kombináció, de ha a járulékos plusz költségeket (pl. Villamos költségek, stb), nem is számolja az ember, ez a költség nagyon magasra szökik, nálam majdnem 40 körül állt meg a dolog startra kész állapotban (hűtés-fűtés + szellőztetés).

Innen egyel visszább a levegő-víz hőszivattyús rendszerek vannak (kint klíma kültérihez hasonló eszköz, bennt pedig a gázkör másik része hőcserélővel. Ennek sok hátránya van. Egyrészt a kinti egység jegesedése (és min. hőmérséklet határ), másrészt a zaj, amit a kültéri egység kiad magából. Ez szintén alacsony előremenő hőmérsékletű felületfűtés megoldásokkal.

Innen egyel visszább a kondenzációs gázkazán felületfűtési megoldással (padló, mennyezet).

Még visszább a vegyes üzem, a kondenzációs kazán felületfűtéssel és radiátoros fűtéssel.

Még visszább már lassan nem is engedélyezik új kivitelezésben. Sima gázkazános radiátoros rendszer magas előremenő hőmérséklettel.

Ez alatt a pellet/fa/fagáz rendszerek, magas előremenő hőmérséklettel.

Az, hogy a fűtőanyag "ingyen" van-e, szerintem csak nagyon rövidtávon paraméter. Egyrészt a környezetszennyezés miatt, másrészt ha ezzel nem is foglalkozik az ember, és nem méregzöld, akkor is számos körülmény megváltozhat (akár egészségügyi okokból például nem tudsz fát hordani), vagy egyik napról a másikra rajtad kívülálló okból nem lesz ingyen a fa.
Harmadrészt pedig nem elhanyagolható, hogy ha csak nem outdoor-boiler jelleggel házon kívül tüzelsz, a szénmonoxid veszélye mindig fennáll, és egyre nehezebb megoldani a beltéri tüzelés lég utánpótlását a modern légtömör nyílászárókkal, adott esetben például konyhai elszívó társaságában.

Ha az erdő mellett laksz, a fa sokkal olcsóbb ...

Szerintem meg az ország lakosságának legalább 80% -ánál az a szempont, hogy minél olcsóbban megússzon egy téli időszakot. Sajnos nem mindenkinek van kitömve a párnája pénzzel, ezért nem tud milliókat áldozni csak a fűtésre. Sokan - nagyon sokan - ma is egyik napról (hónapról) a másikra élnek.
Ha nem hiszed, menj el egy kicsit az ország "peremvidékeire", ami már mindjárt a központi mag mellett kezdődik ...

Erdő mellett nem jó lakni...

Hamar elfogyna az az erdő, amely mellett lakik az ember, ha a mai igényeknek megfelelően fűt vele. Ha gazdálkodik vele, akkor kicsit később.
Persze, az is nevetséges, amikor a városi lakosság pénzt ad azért, hogy a viharkáros fát elszállítsák valakik, és a vállalkozások is inkább pénzt adnak azért, hogy az egyutas raklapokat elégesse valaki -miközben én szívesen hazaviszem, és ugyancsak elégetem. Lehet, hogy pénzt kellene érte kérnem, a nagy környezetvédelem nevében

Az igaz, hogy az szempont, hogy minél olcsóbban ússza meg az ember. De ahhoz hozzá is kell jutni -és az "erdő mellett lakás" nem korlátlan megoldás, még a tulajdonosnak sem. Nem véletlenül szakma az erdőgazdálkodás.
Az az állítólagos 80% az majdnem 100%, hiszen keveseknek mindegy.
De kár a populizmusért, épp ma kaptam meg, hogy milyen nehéz kijönni a nyugdíjból. Akkora nyugdíjból, amennyi az én fizetésem. Mi a majomfüléért kell mindig panaszkodni, miközben kilóg a lóláb???

Megöregedtél, papa ???

Évekkel(évtizedekkel) ezelőtt "megnyertem" a cégnél a VÁM -oltatási feladatot ... is.
K....ra rühelltem a dolgot, amég az előnyeire rá nem éreztem.
Történt egyszer - egy péntek kora délutáni - napon, hogy "vámosék" bográcsoznak az udvaron. A tűzet, egyszer használatos raklapok biztosították ... Elszörnyedve láttam a dolgot, akkortájt építkeztem. Mennyi fájin zsaluanyag ...
Kérdém:
- Nem-e lehetne-e kapni pár darabot ???
- Mennyi kellene ?
- Hááát, amennyit tudtok adni- válaszoltam bizonytalanul.
Óriási röhögés, testületi szinten.
Majd az egyik megszólal: Gyere ! - és elvezet egy épület mögé.
Akkora rakás raklap, talán még a raklapgyárban sincs.
- Vigyél, amennyi kell ...
- Mivel tartozom ?
- Ha legközelebb jössz, hozz pár üveg sört ...
Vittem. (Alig tudtam becsempészni a vámolásra váró "tömeg" közt. ) Na, innentől megvolt az "ismeretség".
Már várták, hogy menjek, elvették soron kívül (!!!) a papírokat, adtak pénzt - mivel céges kocsival voltam - irány a legközelebbi sörvételezési hely, majd vissza. Mire vissza értem készen voltak a papírok - cseréltünk: sör be - vámárú nyilatkozat ki. Tartott vagy 10 percig a máskor 1.5 - 2 órás vámoltatás.
Ez úgy az 5 - 6. alkalommal történt, a melóhelyen nem is akarták elhinni, hogy minden rendben van. De rendben volt. Innentől kezdve viszont én lettem a " Vámügyintéző" is...
Raklapom meg annyi volt, amennyit el tudtam vinni.
A vámhatóság által lefoglalt árúkat megsemmisítették, de a raklapokkal nem tudtak mit kezdeni. Innen volt a temérdek raklap.

"Tájékoztatjuk, hogy a 63. sz. főúton társaságunk megbízásából végeznek fakivágást. A kivágott fák faanyaga állami tulajdon, melynek vagyonkezelője a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.), aki az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X.4.) Kormány rendeletben foglaltaknak megfelelően hasznosítja azt.".

Magyarul bek...ja mindenki.

Ki az a "mindenki"?

Nos, ha nem is ezekkel a szavakkal, amit használtál, azt fogalmazták meg, hogy nem szabad préda az útmenti fa -pláne, ha ők vágták ki.
De nálunk is megtörtént, hogy a szomszédnak útmenti fája lett legálisan. A község útja mellettit kellett kivágni, és ő vállalta. Cserébe (mintegy munkadíjként) övé lehetett a fa. De hülyén is jött volna ki, ha ő dolgozott, a készet meg elvitte volna más, aki csak meglátta, hogy ott van a kivágott, darabolt fa.

Ez így van, tilos elvinni, pedig milyen jó lenne...
Az egyik ismerősöm is vállalt ilyen karbantartást és ennek fejében elvihette a fát.
Egyszer valamilyen fenyőket kellett kivágni és legnagyobb bánatára nem tudott tüzelni az anyaggal. Nem akart égni.

Gratulálok, megragadtad a legfontosabb részét a teljes hozzászólásnak!
De nem bosszankodom, ilyen rosszindulatú emberek is kellenek ahhoz, hogy a magyarok folyamatos negatívkodása és rosszindulata fennmaradjon, anélkül mi lenne velünk.

De egyetértek "szs" fórumtársunnkal. Az az állítólagos 80% amit írtál, az gyanús hogy 100%. Én nem tudom ki az aki nem a lehetőségeihez mérten legolcsóbb megoldást akarná választani.

Ez kb. hasonló eset, mint pest megye határán az egyik ismerősömmel történt. Hívta a település önkormányzata, hogy a kisváros határán lévő főút melletti fasor sok tagját kidöntötte a vihar, jöjjön a cimboráival és segítsen felvágni-kivágni-megtisztítani az utat, cserébe elviheti a fát.

Dörzsölte a tenyerét, hívta a cimboráit is, lesz tüzelő, hivatalosan.

Öröm egészen addig tartott, amíg ki nem derült hogy azt a rengeteg fát azért döntötte ki a vihar mert azon a szakaszon a fák 99%-a belül szétrohadt-szétkorhadt volt, és kis túlzással csak a kérge volt ép.

Amit jani1987 kért általános összefoglalót, melyik fűtési rendszerrel milyen üzemeltetési költség arányok vannak, azt a listát annyival egészíteném ki, hogy ha fatüzelést választasz, akkor a legbiztonságosabb és egyben leggazdaságosabb megoldás a fagáz / faelgázosító kazánok használata.
Mivel ezek sokkal hosszabb égésidőt adnak ugyan azon famennyiséggel (kb. 2-3x-os tapasztalati érték, tehát simán 4-5 óra egy adag fa), ezért kevésbé szükséges lakótérbe telepíteni.

Jani:
Ha építesz egy olyan házmelletti fedett részt, ahol tárolhatod a fát, valamelyest hőszigeteled és oda helyezed a kazánt, akkor ugyan szükség lesz a csövek csőhéjba burkolására, hogy ne hűljön a cső, de egy tűzveszélyes dolgot kitelepítettél a házon kívül, ha pedig legalább szélvédett módon körbehatárolod ezt a részt, akkor a kazán mellett tárolt fát a kazán hője szárazabban tartja.
Szintén ez a kazánfajta (faelgázosító) a legolcsóbb üzemeltetésű és egyben a leg környezetkímélőbb is (földgáznál is olcsóbb, még drágább fából is), mert a füstgáz hőjének nagyon nagy százaléka átadásra kerül, illetve a tökéletesebb égés miatt a kibocsátott füstgázok is jóval barátságosabbak.

Ezek után már csak ki kell választanod, mit enged meg a pénztárca. Ismered nagyjából az összes lehetséges megoldást, csak annyi a fontos, hogy legyél nagyon körültekintő.
Ne feledd el soha a költségek mellé tenni a kémény építési és fenntartási költségét, a fatüzelésű rendszereknél a hőcserélők, salakeltávolítások, puffertartályok, tágulási tartályok árát sem.
Más-más fűtési megoldás esetén más-más mértékben van ezekre szükség, ami elképesztő árkülönbséget tud adni végeredményében. Ha nap közben is (amikor például dolgozni mentél) érdemi fűtést akarsz, akkor fatüzelésű mellé méretes puffertartályra is szükséged lesz, keverőszelepekre, stb. Mert ha ezeken spórolsz, mindig hideg lakásra fogsz hazamenni, ahonnan drágább mindig minden nap visszafűteni.

Engem Szentesen felszólitott az önkormányzat, hogy vágjam ki a kiszáradt meggyfát az utcán. Azt nem irták elő, hogy ültessek helyette másikat, nagyon helyesen (kétszer két sor fa van az utcában, ez meg a kettő között volt). Azt viszont leirták, hogy a kivágott fát megtarthatom. Szerintem teljesen korrekt...

Nálunk a kiszáradtat sem engedték kivágni, ami letört ágai légvezetékeket szakítottak le. Azután engedély nélkül vágtam, a következő nagy ág letörés a háztető beszakítása lett volna.

Ismerős szituáció, alternatív megoldásként aktuális-helyi villamosművek felé lehet jelezni. Nefélj, másnap kijöttek kivágni. Visszavágásnak indult, amíg nem látták milyen állapotú a fa. Utána a visszavágást egészen a talajszintig folytatták.

Ez egy 2016-os adat, gondolom a "hagyományos" fűtési eszközökre vonatkozik:

Igen, vagyis hiányzik belőle a villamos energia azon felhasználási módja amikor csak besegít és nem közvetlenül termel hőt (hőszivattyú, klíma). Azok állítólag valahol a gáz költség szintjén vannak, vagy kicsivel alatta, persze konkrét adatot nem egyszerű találni, reklámadatokat meg nem érdemes nézni, mert ott szoktak 100% feletti hatásfokokat és hasonlókat írni. Ahol pl. fűtőfilmet árulnak, annak a cégnek a "szakembere" simán leír olyat, hogy a konvektor milyen rossz mert csak 30% a hatásfoka, miközben a villanyfűtésnek meg 100%. Aztán miután alatta a kommentelők helyreteszik a szakit, akkor már csak azt hangsúlyozza, hogy de hát kis alapterület (60m² alatt) meg bekerülési költség. Ja. Utána meg az illető gatyája rámegy az éves villanyszámlára.
Ha valóban méregzöld jövőt szeretnének akkor adjanak mindenkinek egy másik lakot valahol délebbre, meg ott munkát, aztán vándoroljanak mint a költöző madarak és akkor nem kell fűteni egy grammot se.

Lehet hogy csak az én figyelmem kerülte el, de mintha erről nem lett volna szó: az inverteres klímákról mi a véleményetek? Fateromnak mostanában kellene a fűtésbe nyúlnia, de nem akarna milliókat ha nem muszáj.

Reméljük igen, mert máskülönben nagyon hibás az ábra. 1kW hőenergia nem mindegy hogy rezisztív hagyományos 1kW-os villamos fűtőtestből jön, vagy 1kW villamos energiából 3-4 körüli COP-val klímagázközeges módszerrel 4kW hőenergia jön ki. Ha a ~11.000 Ft-ot elosztjük 4-el, akkor egyből csak 2.750 Ft-ot kapunk per gigajoule. De egy rosszabb 3.2-es levegő-víz rendszerrel is 3.430 Ft/GJ.

Gyanítom, hogy az ábrában a földgáznál is ugyan ilyen mértékű pontatlanságot csúsztattak a készítők az ábrába. Tradícionális/Kondenzációs különbségre gondolok.

Fánál is fa és fagáz között is hatalmas a különbség.

Talán a gáznál még bocsánatos egy kalap alá venni az energiahordozó felhasználási módokat (mert ott max 20-30-50%-os a hatásfok javulás technikai okokból), de a villamosenergia hőenergia kérdésben nem pár százalékos eltérések vannak, hanem 3-4 szeresek.

Az inverteres klíma nagyon jó dolog, nem is feltétlen az inverter (köhhm.. tehát frekvenciaváltó) a csodatevő, hanem a vele együtt járó EEV (elektronikus expanziós szelep). Ennek segítségével nem ON-OFF üzemben jár a készülék, hanem fokozatmentes teljesítményszabályzással. Ez hatásfokon, zajszinten, és villamos fogyasztáson is látszik.

Folyamatosan azzal fűteni nem célszerű, mert főleg hideg időben a külső hőcserélő jegesedése miatt alkalmanként vagy elektromos leolvasztás vagy gázirány fordításos leolvasztási ciklus indul, ami felesleges energiafelhasználás.

Arra viszont nagyon remek, hogy szinte azonnal légkeveréssel meleget készít, amíg egyéb hagyományos fűtési módszerek utol nem érik magukat. Gondolok itt arra, mire melegek lesznek a radiátorok, vagy 3-4 óra múlva nem állandósul a padlófűtés, stb.

Nekem gázszerelő mondta kondenzációs gázkazánra a 103% hatásfokot. Kérdeztem, hogy akkor gáz nélkül is fűt 3%-ot?