Gyakorlatilag igen!
Én is egy gázszerelőtől kérdeztem. 100% az amit a gázból ki lehet nyerni. (gyakorlatban nyilván nem lehet 100%-ban kinyerni) A többi az égés során keletkező, az égéstermékben lévő vízgőz "lecsapatása" során nyert hőenergia.

Pontosan! Az mást is ki tud venni a vízbül nem csak a zoxigént. A gyártók ugyanúgy mint bármilyen más témában, könnyedén kihasználják az emberek hiszékenységét és tudatlanságát. Haverom szülei már meglett korúak, eddig kizárólag fatüzelésű kazánnal fűtöttek, de hogy a kor nehogy a fűtés rovására menjen, kiegészítették az egészet egy kondenzációs kazánnal is, lévén hogy azzal nem kell szórakozni (kivéve mikor hibakóddal leáll ), be van kapcsolva és meleg van, nem kell begyújtani, hamuzni és egyebek. Na ment is vagy 3 hónapot egyedül a kazán a fás nélkül, hogy mi is a helyzet. Olyan szinten tekerte meg a gázórát, hogy inkább megoldják valahogy a napi begyújtásokat csak ne menjen folyamatosan a gáz mert horror számlát csinált a fatüzelés költségéhez képest a 100+%-ával. Meg tudnék még a közelemből vagy 3 hasonló példát, de nem koptatom a billentyűzetet vele.

De előtte a vízgőzt fel kellett melegíteni a gáz energiájával.

Nem egészen.
A vízgőz az égés során keletkezik.
A földgáz metán: CH4. Tökéletes elégetése során CO2 és H2O keletkezik.
Egész pontosan:
CH4 + 2O2 = CO2 + 2H2O

X mennyiségű földgáz elégetése során Y mennyiségű hőenergia keletkezik, amiből Z mennyiség jut az égéstermékre. Ha ezt megfogod, akkor is jó esetben 100 %-os a hatásfok, de e fölé nem lehet menni még elméletben sem, gyakorlatban megközelíteni is kétséges.

A 100 % feletti hatásfok a korábbi rendszerű kazánokkal összehasonlítva jöhet ki, miszerint az egyik kazán valamennyi, a másik pedig valamennyi + egy kicsi energiahasznosítású.

A gond ott van, hogy a hatásfokot összekeverik a hatékonysággal és etetni próbálják ezzel a butasággal (is) a nagyérdeműt.

A kérdés az, hogy érdemes-e nekik ilyet felszereltetni, hogy elkerülhető legyen a 3M-s beruházás amit a fűtés kérne (erről már van árajánlat). Ha kivitelezhető és fenntartható (pl. 2 darabbal), akkor inkább ezt szereltetnék fel, nem a gázrendszert.

Azért írják rá, hogy például 120% hatásfok, mert nem a szabadba a füsttel együtt távozik a kéménybe kerülő hő, hanem azt is vissza lehet nyerni. De tényleg parasztvakítás, mert többe kerül a leves, mint a hús, nem beszélve ezeknek a gázkazánoknak az árával, turbo kémény stb. Akkor már sokkal gazdaságosabb egy alacsonyabb előremenővel dolgozó hőleadó felület (padló, mennyezet, oldalfalfűtés vagy fan-coil), valamint egy hőszivattyú, ami nem kell nagy hőfokot előállítson és gyakorlatilag a kinti levegőt kell csak áttranszformálnia egy kompresszoros rendszer segítségével. Nyilván ez is energia, de sokkal kevesebb és nyilván emiatt lesz összességében gazdaságos+ H vagy Geo tarifa. (B). Itt a COP is varázslás, de legaláb van alapja. Ez a COP. Ha 1 villanybojlerhez képest nézed, ami 1kW áramból készít 1kW hőt az 1-es COP. Ha 3,6-5 közötti érték, akkor nyilvánvaló, hogy mennyivel gazdaságosabb, hiszen 3,6-5kW hőt állít elő 1kW áram felhasználásával. Ráadásul hűtésre is alkalmas az említett hőleadó felületekkel.

Ha jól értelmezem azt írod, hogy van egyszer az égés során keletkező hőmennyiség ez valamilyen hatásfokú, és van ennek hasznosítása, azaz ebből mennyi kerül a lakásba melegként.

De akkor az égéstermék hőjét hasznosítjuk, nem megy ki a kéményen. Ha jól gondolom.

Szerintem jogi téma is lehetne a dolog. Aki hivatal nem engedi kivágni az előreláthatóan majd nagyobb kárt okozó fát, annak vállalni kellene az általa tiltott megelőzés miatt ezt a kárt. Azaz hivatal fizesse a beszakadt tetőt.

Hahaha! De jó vicc!

A párolgás hőt von el: hűt
A kondenzáció ennek ellentéte: hőt ad le.
A kondenzációs kazán az égés során keletkező vízgőz kondenzációja során keletkező hőt hasznosítja. A hagyományos és turbo-s kazánok ezt nem teszik.
A dupla kémény előmelegíti a beszívott levegőt, ott is lehet hatásfokot javítani.
Egy jól illesztett rendszerben (alacsony előremenő hőmérséklet) egy lángmodulációra képes kondenzációs kazán igenis jó alternatíva a hagyományos kazánokkal szemben.
De nem tökéletes....

Pedig így lenne normális.

Itt egy cikk erről.

A kondenzációs kazánnak még az kulcskérdés, hogy a visszatérő víznek hűvösnek kell lenni, és az előremenő sem lehet akármilyen meleg. Így tud a kondenzáció valóban megtörténni. Ugyanis a hőátadóban le kell hogy tudjon csapódni a vízpára, olyan hűvös kell hogy legyen a hőcserélő.

Ha egy nagyobb hőfokra tervezett rendszerbe beteszik a kondenzációs kazánt, akkor előfordulhat, hogy nem tud spórolni semmit, mert olyan "hűvösebb" vízhőmérséklettel nem fűt eléggé.

Egy másik "spórolós" megoldás az újabb kazánokban, hogy a tűztér középen van, és körbeveszi a hőcserélő, így lefelé sem veszik el hő. Ez is javítja a hatásfokot, azonban a szigetelésével tud probléma lenni, a szerelőnk szerint érdemes előre megelőzőleg kicserélni pár évente, mert ha kifúj a láng, akkor óriási kárt tud okozni.

Az, hogy valóban kinyeri még a párolgáshőjét a keletkező víz egy részének, az tény, azzal lehet vitatkozni, hogy jogos-e ezt 100% feletti hatásfoknak hívni.

Helyes és logikus érvelés !

Látom kémiát tanultál, de a termodinamikáig nem jutottál el. Ne beszélj/írj hülyeségeket, még akkor se, ha a reklámok ezt szajkózzák.

Az a hőmennyiség - amit a füstgáz tartalmaz - valahonnét származik. És ezt nem az "isten" adta ...
100% fölé semmilyen körülmények közt nem lehet jutni, még az- elméleti - "zárt rendszerek" esetében sem. A "valós rendszerek" ettől nagyon messze állnak.

Minden olyan állítás, ami 100% feletti hatásfokot igér/ír/prognosztizál nem valós alapokon nyugszik. Csak valamihez képest jobb.

Sajnálatos módon a "szakképzésünk" az utóbbi időben eljutott a bányászbéka segge alá. Nem látom, ki fogunk-e jutni e gödörből.

Akinek nem inge, ne vegye magára! De, a többiek, öltözködjenek már fel !!!

Így! De mo-on hivatal fizessen. Kizárt.

Le kellene szállni a magas lóról. Nem írtam valós rendszerekről.
Azt hiszem leírtam hogy tisztán a tüzelőanyag elégetésével nem érhető el 100% hatásfok még a régi számítási módszer szerint sem:
Fentebb elolvashatod, de berakom ide is:

Égés során keletkező, az égéstermékben lévő vízgőz "lecsapatása" során nyert hőenergia elérhet (nem állítom hogy a Jóska Pista bácsinál üzembe helyezett kazán el is ér) 10-11%-ot.

Galfy linkelt cikke szerint: ovasd el, de a lényeg ez:


Emiatt a két mondatod miatt itt befejeztem. Sem téged sem másokat nem akarok meggyőzni semmiről. Lehet hogy a bányászbéka *** alatt nevelkedtem én is.

Ejnye!

Azt kell mérlegelni, hogy villamos szempontból is alkalmas-e a ház (és a megfelelő megszakítók is a villanyóránál, és a szekrényben), illetve rendben van-e számukra az, hogy szobák között komoly hőmérséklet különbség lesz, az átkeringetés sosem 100%-os megoldás, illetve a hőntartáshoz folyamatos légkeringetés szükséges (por problémaköre).

Egy szó mint száz, természetesen fenntartható, működőképes megoldás, de mindenképp a hátrányokkal is kell számolni.
Légkeringetés szükséges majdnem folyamatosan (még ha kis mértékben is), ahogy nyáron nehéz a klíma hidegét átvinni másik szobába, úgy a meleglevegő átkeringetése is nehézkes (sokszor nem komfortos). Kisebb, beltéri egységgel nem érintett helyiségekre is gondolni kell, hogy oda miképp megy be a meleg (wc, fürdő, stb). Adott esetben ide fűtőpaneles kiegészítő fűtés kellhet.
Viszont vitathatatlan, hogy nyernek vele egy nyári kellemes hűvös környezetet, hűtés üzemben.

Technikai szempontból amire még figyelni kell: folyamatos használat esetén fontos, hogy téli szezonban ne egy fagyos / árnyékos zugba legyen elrakva a kültéri ahol pillanatok alatt lefagy, illetve nyáron a komoly mennyiségben bennt keletkező cseppvíz kifolyást is meg kell oldani, lehetőleg cseppvízszivattyú nélkül (itt ugye a beltéri szerelési magassága, és a vízkifolyás lejtések jönnek szóba). Cseppvízszivattyúk sokszor beadják a kulcsot egy idő után, a gravitáció viszont nem romlik el sűrűn, karbantartani sem szükséges. Finom lejtéssel kifolyó cseppvíz a legjobb megoldás.

Érdemes-e kérdésben nem tudok igen-nemet mondani, amiben tudok segíteni az a döntést megsegíteni kérdésekkel, megfontolandókkal és gyakorlati "mire kell odafigyelni" tippekkel. Mindegyik jó megoldás, ahogy írtad a gázrendszer kiépítés/felújítás is, és a klímás megoldás is. Nincs egyértelmű igen-nem, de mégis a döntést segítheti egyik-másik fentebbi észrevételem. Hátha van köztük olyan, ami segít.

Nos, a valós kémiai egyenlet - igen leegyszerűsítve és a könnyebb követhetőség miatt, kissé kerekítve:

CH₄ + 2O₂ + 4N₂ = CO₂ + 2H₂O + 4N₂

1. Nem kellene elfelejteni, hogy a föld légköre ~78℅ Nitrogént tartalmaz ( az egyéb légkörben lévő összetevőktől tekintsünk el ).

2. Minden ipari, szabályozott tüzelőberendezés minimálisan 1.1 -es légfelesleg tényezővel üzemel. A háztartási - szabad égésterűek - ettől lényegesen magasabbal. ( Amennyit a huzat behúz. ) Ezt legfeljebb te tudod szabályozni, vagy a gyártó valamilyen formában befolyásolja a be és kilépő keresztmetszetekkel.

3. Minden füstgáz tartalmaz szabad O₂ -t, CO -t és változó formában NO_x nitrogén-oxidokat.

4. A Magyarországon fellelhető legjobb minőségű orosz földgáz CH₄ tartalma 92 - 96℅. A nemzeti színű magyar sokszor a 75℅ körül tendál. A többi inert gáz, jó esetben van benne CO is.

Ezen információk birtokában próbáld már levezetni, hogy egy kondenzációs kazán csupán a vízgőz "lecsapatásával" hogy tud 10 - 11℅ -ot javítani a hatásfokon.

1986 -ban szigorlatoztam fizikai-kémiából és előtte jó két évig a Tüzeléstan volt az egyik szaktárgyunk. Úgyhogy ne fogd vissza magad, meg fogom érteni - ha lesz mit.

Minden cigány a saját lovát dicséri. Egy gyártó sem fogja azt mondani, vedd a konkurenciáét. Ha, meg sokszor hallasz marhaságot, hajlandó vagy el is hinni. ( Én is ... )
Az az ujságíró/firkász, aki ilyeneket ír, szerinted mennyit ért hozzá ?

Olyanokba kötsz bele amit én sehol nem állítottam.
Itt egy honlap szerintem hozzáértő újságírók:
Bővebben: Link
Tisztán elméleti szinten próbáltam leírni hogy hogyan lehetséges 100% feletti hatásfok.
Sehol nem állítottam hogy ez gyakorlatban elérhető lenne
Leírtam hogy a keletkező vízgőz kondenzálódása ad némi plusz energiát. Ennyi!
Fentebb leírtam hogy nem akarok senkit meggyőzni semmiről. Téged meg főleg nem.

Visszafogom magam, ne haragudj érte. Elfogadom hogy a kémia és a tüzeléstan felszentelt papja vagy, és nem érhetek fel nagyságodhoz. Megnyerted a vitát, én tévedtem.

Köszönöm a hozzászólást, igyekszünk eszerint (is) mérlegelni a kérdést!

Mindenféle hátsó szándék nélkül: nézd át, mi a hatásfok fogalma. Gyakorlatban nem lehet elérni a 100 %-ot. Elméletben igen de azt is csak akkor, ha nem számolunk a veszteségekkel. Lásd energiamegmaradás törvénye.

Attól, mert az egyik kazán jobban hasznosítja az égéskor keletkező energiát (pl. 110 %-ot ér el a másikhoz képest), még nem jelenti azt, hogy 110 %-os a hatásfoka. Lehet, hogy a gyengébb 70 %-os hatásfokú, a másik 77, de egyik sem közelíti meg a 100 %-ot.

Ezt a hatásfokot ne vegyük a mechanikai vagy villamos hatásfokkal egy kalap alá. (perpetuum mobile)
De értem és igazad van.

Igen röviden ...
A táguló gázok/gőzök lehűlnek. Ha összenyomod őket, felmelegszenek - hogy, miért és hogyan - ne menjünk bele. A kondenzációs kazánban a vízgőzből lesz víz -> térfogat csökkenés, hő leadás mellett.

1l víz elpárologtatása/elgőzölögtetése ~ 250-300°C - os gőzzé 1600-szoros térfogat növekedéssel jár együtt. Ezt a "térfogat változást" lehet hő formájában "visszanyerni". Szinte jelentéktelen a szén-dioxid és a nitrogén által elvitt hőmennyiség mellett, de kimutatható és hasznosítható.

Sokan szaggatják a szájukat a fa tüzelés ellen, mennyi, rengeteg káros anyag kerül a légkörbe '''
Bátorkodom megemlíteni - nem láttam, csak olvastam róla - minden évben több Magyarországnyi erdő terület ég le Kaliforniában, Szibériában vagy az Ausztrál bozóttüzek. És nem említettem az Amazonas medencét vagy Borneó szigetvilágát, Pápua-Új-guinea stb ...

Persze ez egy nagyobb városban fuldokláshoz vezetne - sokszor e nélkül is fuldoklik a város. De vidéken, kisebb településeken még mindig ez a legelterjedtebb fűtési mód és - érzésem szerint - sokáig az is marad még.

Volt szerencsém a Ceaușescu időkben Nagyváradon járni, többször is. Télen az emeletes tömbházakban az emberek - hogy ne fagyjanak meg (központi fűtés természetesen nem volt) - kitörtek egy ablakot és beállítottak egy kályhát. Abban égettek el mindent amit ellehetett.

Kissé elkanyarodtunk az eredeti témától, de véleményem szerint ár/érték arányban a fa tüzelés verhetetlen jelenleg. Egy szóval sem állítom, hogy a legkényelmesebb és egyeltalán nem biztosít egyenletes meleget, de biztos hogy a legolcsóbb - még akkor is, ha venni kell a tűzifát.

Egy központi fűtés kiépítése - alsó hangon is !!! - min. 3 millió és ebben még semmi geotemikus, meg egyéb megújuló huncutság sincs. Ha megspékeljük a dolgot még egy kis napelemmel meg hőszivattyúval hát, a 10 millió sem tűnik soknak, de inkább 15. Egy vegyes tüzelésű kályha 60 - 80 ezer, egy fűtési idényre a tűzifa 150.000 -ből kijön. Ez így nagyjából 12 - 15 év, amég "elfűtök" egy központi fűtés árát.

Természetesen én is a "megújuló energiaforrásokat" támogatom. De ez nagyon pénztárcafüggő.
Aki teheti, ruházzon be ilyesmibe, de ne akarja meggyőzni a csóringer vidékit, hogy csak ez létezik és csak ez a jó !


p.s.
Beleolvastam a cikkbe amit ajánlottál:



Ne haragudj, de ekkora marhaságot az elmúlt 20 évben nem olvastam !

Idézet:
„... de ha a kb. 15°C-os földgázt elégetem és a füstöt még a kazántesten belül vissza tudnám hűteni 15°C-ra, akkor 111 egység hőt nyernék ...”

Ez még elméletileg is helytelen. Ha a füstgáz hőmérséklete "szoba hőmérsékletű lenne" nem lesz huzatod, az égéstermék nem fog eltávozni az égéstérből. A huzat a gázok hőmérséklet különbsége miatti sűrűség(fajsúly) különbségből alakul ki.

Ha megnézel régi építésű gyárkéményeket, azok felfelé "keskenyednek". Ennek nem csak statikai oka van, hanem a hűlő füstgázok térfogat csökkenéséből adódó térfogat változást is kompenzálni hivatott, az állandó "húzóerő - huzat" fenntartásához. Manapság már nem építenek ilyeneket, mert kényszer huzatot alkalmaznak egy elszívó füstgáz ventilátor által. (Ne menjünk bele, miért ...)

Jövőre ültetni akarok fűzfát. A hátsó telken meg majd ledarálom a gallyakat. Addig marad ez a kettő.

Ritkán értek veled egyet, de ezt most tökéletesen összefoglaltad. Illetve egy dolgot nem említettél meg, pedig legalább olyan fontos, ha nem még jobban. Addig teljesen értelmetlen zöld energiáról beszélni, amíg az áram nagyobb részét nem zölden termelik meg, hanem pl. égetéssel.

Néztem az elmúlt 1-2 nyárban az ausztrál és az amerikai tüzeket, nem volt semmi, ahhoz képest az országunk fűtése csepp a tengerben.

Fatüzelés. Fa van, meg lenne is, ha nem szántanák be manapság még a dűlőutakat is. Szennyez? Igen. Lehetne tenni ellene? Igen, csak nem ez már az érdek! A mechanikai részét nagyon könnyen lehetne szűrni, a gázokat meg részlegesen semlegesíteni. Sok dolog van vele, mert fűrészelni kell, meg cipelni, meg hasogatni, na de pl. nálunk a legtöbb ház mögött van akkora terület (az önkormányzaté papíron de nem foglalkozik vele, a lakók használhatják) ahol a tüzifa egy részét meg lehet termelni saját részre, mindenféle egyéb ráfordítás meg engedélyek nélkül. És, valóban jóval olcsóbb mint a gáz.

Korszerűbb lehetőségek. Na ilyen nincs. Annak van, akinek tízesével, százasával állnak a milliói a bankban. A pórnép nagy részének az sem egyszerű, hogy kifizesse a havi rezsit, egyik hónapról a másikra él. Honnan akasszon le 10-20 milliót fűtés korszerűsítésre?

De még ha lenne is neki. Van egy elavult fűtési rendszere, ami elvisz mondjuk havonta 25-30 ezret a költségvetésből. A korszerű meg mondjuk csak 10 ezret vinne el. Igen ám, csak ehhez nem kell már beruházni semmit, ahhoz meg be kellene mondjuk 8 milliót. Vajon mikor jönne abból vissza az a havi 15-20 ezer? Úgy 35-50 év alatt, amikor ő már nem is él, meg a gyerekei is rég elköltöztek onnan...

Talajkollektor nem 2Ft, a klíma meg csak 1-2 helyiség fűtésére jó, meg hangos is. A harmadik szomszéd klímával segít a konvektoros fűtésén, ha kinyitom az ablakot elég durván hallatszik a ventilátor zaja. Akkor mekkora zajszint lehet ott nála az udvarban? A levegős hőszivattyú dettó, az meg még hangosabb, pesten pl. voltak már pereskedések miatta, mert a szomszédot zavarta.

Addig nincs baj, amíg nem a hétköznapi emberrel akarják megfizettetni mindezt. De ha visszatekintünk az időben akkor látható hogy de, amikor olcsó volt a vezérelt, sokakat beleugrasztottak a hőtárolós kályhákba, utána meg a gázba, most meg megint a villanyba meg a napelembe. Aztán 2 év múlva már a napelemmel megtermeltet sem akarják "visszavenni" csak nyomottabb áron... Egyik korszerűbb lehetőség jobb mint a másik.

"Jövőre ültetni akarok fűzfát", ezen jót mosolyogtam. Felénk fát szoktak ültetni, a tűzifát vesszük/vágjuk. Picit nézz utána az erdőgazdálkodásnak, az is egy szakma. Az egyik leggyorsabban növő fa fajta (ami alkalmas tüzelésre) az akác. Ez ültetéstől számítva kb. 5-6 év után gyéríthető, teljes vágás érettség kb. 10-12 év. Elsőnek meg kell határozni kb. hány m3 fára van szükséged egy téli szezonban, legyen mondjuk 10m3, abba most nem mennék bele ehhez konkrétan mekkora földterület szükséges, de szorozd meg 10-el, ha 10 éves vágási ciklusban gondolkodsz. Továbbá, a frissen vágott fával nem szokás fűteni, 1-1,5 év száradás kell mire lecsökken a nedvesség tartalma és a legjobb fűtőértéket adja. Ha jövőre ültetsz "tűzifát" akkor jó eséllyel 6 év múlva fűthetsz vele.

Alapjaiban teljesen egyet értek veled, de ...



Ez vidéken - de szerintem máshol is - úgy néz ki, hogy tegnap még a rigó fütyölt a fán, holnap már Mari néni rakja a sparheltbe ... ( Ki fog megfinanszírozni 1 év száradási időt ? Sok "fakitermelő" már előre elkéri a pénzt és csak később szállítja le az árút. A vevő meg boldog, hogy megvan a téli tüzelő... )

Egyébként amit leírtál az megfelel a valóságnak ...