Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Forrasztópákák - melyik miért jó
Szia!
Kb ezt at utat jártam be pákák terén, + én lánggal is. Tulajképp levegővel is ugyanaz az ömledék állapotot kell megismerni, addig elég melegíteni az ónt.
Kaptál válaszokat, méghozzá szerintem teljesen korrekt válaszokat. Persze lehet, hogy nem azt mondta mindenki amit hallani akartál, de attól még ez a helyzet. Ezek után inkább az az érzésem, mintha (újabb) vitát próbálnál gerjeszteni, mert nem estek egymásnak eléggé a válaszadók. Sőt nagyjából egyetértés volt abban, hogy az a páka amit korábban beraktál, és amiről az általad említett ismerősöd azt mondta, hogy hulladék, az valószínűleg tényleg hulladék.
A vitát most gerjeszted te. Olvasd végig azt a beszélgetést mi itt lefolyt. Egyáltalán nem jó hangulatú. A választ ugyan megkaptam, de volt szó masról is. Viszont a vitába nem fogok belebonyolódni. Nincs szerencséd.
De ennél a pákánál nem úgy működik a szabályozás, hogy a PWM szüneteiben méri a hőfokot? Mert ha igen, akkor nem lehet akármeddig lassítani sem...
Idézet: „Minek ide olyan kérdés, hogy mit akarok vele forrasztani?” Ez a kérdés az, ami elgondolkodtató. Mért kérdeztem? Mert a legjobb választ, tanácsot akartam adni. A körülmények teljes ismerete nélkül ez nehéz. Magas szinvonalú véleményt csak akkor kaphatsz, ha jó kérdést teszel fel. Azt írtad, hogy hamar elégnek a hegyek a mostani pákában, ezért a válaszadók arra is választ próbáltak adni, hogy mit lehet tenni, hogy ez ne így legyen. Ezt sérelmezed? Erre nem tudok mit mondani.
De..., ugyanaz az elv ezeknél..., csak a mechanikában, műszaki paraméterekben térnek el lényegében!
A mérés többféleképpen történhet..., pl periódus idő szüneteiben, több periódusnyi szünetben, vagy gyűjtögetéses módban. Az első módban csak minimálisan lehet lassítani, a másodikban már realizálástól függően akár komolyabban is. A harmadikban pedig "tetszőlegesen", mert csak DC szintet lát az erősítő elem amúgy is. Azért az idézőjel, mert mi értelme lenne egy durva lassításnak, hisz maga után vonja a felfűtés lassítását is, máskülönben begerjed a szabályozás...
A felfűtést hogy tud lassabb lenni, amikor az úgy működik ezeknél, hogy eleve DC-t kap? A DC-nél mi tud már lassabb lenni??? Az a hasonló elvű olcsó és egyszerű kínai szabályozó ami nekem van a JBC-hez és eredetileg T12-es vezérlésre készült na az is ugyanilyen. Bekapcsolod, DC fűtéssel megy a páka egészen addig amíg el nem éri a hőfokot (tehát ennél gyorsabban nem igazán lehet felfűteni és csak a feszültség értéke a teljesítménylimit), utána pedig átvált egyfajta ki/be kapcsolgatós oszcillátor módba, ahol az "oszcillátor" vagyis a ki/be kapcsolgatás frekije a hőigény függvénye. Hasonlóan működik mint egy pwm szabályozó de ez nem az, inkább a pfm-re hasonlít. Ha nem nagy a hőelvonás akkor lassabban és rövidebb időket villog az üzemmód LED, ha meg nagyobb akkor egyre gyorsabban és hosszabb időket. Nem néztem meg szkóppal mert annyira nem érdekelt, megelégszem azzal hogy jól működik, de ha jól emlékszem ahogy nő a hőelvonás úgy lesz nagyobb a freki is és a "kitöltés" is.
Persze, hogy abban a dobozkában konkrétan mi van azt csak a gyártója tudja, lehet hogy teljesen más fajta szabályozó van benne.
Igy van, és én sem értem amikor itt PWM meg hasonlo dolgokrol regélnek. A fütötest egy sima porton van, ami ki be kapcsol ( nekem az egyiken van egy kis fütő indikator pont a displayen, attol függöen milyen a páka hömérséklete). Valoszinű be van állitva néhány fokos hiszterézis, azaz ha a páka hegy hömérséklete ez alá esik bekapcsol és füt amig el nem éri ujra a beállitott szintet. Ha dolgozol vele gyorsabban kapcsolgat, ha csak a tartoban van akkor lassabban.
Nincs benne semmi trükk meg ámitás, csak azt teszi amit kell.
A DC-nek itt semmi köze ahhoz a "lassúláshoz", amiről beszélünk, mert tök mindegy, DC, vagy PWM a fűtés tápja, a bevitt teljesítmény a lényeg! A lassítás pedig a bevitt teljesítmény szándékos lassításáról szól... Ha a hőmérés és a reagáló szabályozás nem gyorsabb annál, amit a bevitt teljesítmény alapján kialakuló hőemelkedés fázistolása ad, egy nagy gerjedés lesz az egészből!
Meg kell különböztetni a komparátoros módot(ami a "DC" táplált fűtésnél van), a PI(D) szabályozástól, ami PWM-es. Eléggé más a kettő...
Azért hoztam ezt fel, mert amikor a fűtés aktív akkor pl. a JBC esetében nem lehet mérni, mert a vezetéken eső feszültség összemérhető a termoelem feszültségével. Ezért a méréskor a beállási idő
nem lehet nagy, nem fedhet át több PWM impulzust mert akkor hibás lesz a mérés. Ha az említett páka így működik, akkor a termoelem erősítő nem "átlagolhat" mert a fűtés közbeni hibásan mért értékeket is átlagolná. Magyarán szerintem forrasztóállomás függő, hogy egyáltalán működőképes marad-e a szabályozás, ha lelassítják az erősítőt.
Ez pontosan így van! A fűtés alatt nem lehet mérni hőmérsékletet... De ha gondoskodsz arról, hogy a kitöltési tényező ideje alatti érték ne kerüljön az erősítőre, akkor már semmi akadálya nincs ennek sem, hogy tetszőlegesen átlagolj(pontosabban integrálj)! Pl az én T12-es szabályozóm, második generációs, aktuális áramkörében egy olcsó, lassú zéró offsetes OPA erősíti a kvázi DC jelet.
Erősen pákafüggő a dolog, de pár fokos hiszeterézissel vezérelt kapcsolgatás, általában a hiszterézisnél nagyobb hőmérséklet ingadozást okoz. Minél nagyobb a a fűtőteljesítmény/forró tömeg arány az adott pákánál, annál nagyobb lesz ez az ingadozás.
Tehát egy robosztus nagy tömegű páka hőmérséklete kevésbé fog ingadozni, míg egy kicsi, nagyon gyorsan felfűtő páka akár 20...60 fokot is - ki/be kapcsolgatós szabályozás esetén. A PID szabályozással ez a lengés drasztikusan csökkenthető, ha jó az algoritmus, akkor mindíg pontosan az ahhoz szükséges teljesítménnyel fűt, amennyi a hőmérséklet közel állandó értéken tartásához kell. Pár szóban összefoglalva: nem csak a hőmérséklet statikus értékét veszi figyelembe a szabályozás, hanem pl. a hőmérséklet változás sebességét is, így kismértékben előre is kalkulálhat. A gyakorlatban is elérhető vele érezhető javulás, a kapcsolgatós szabályozáshoz képest. A hozzászólás módosítva: Márc 16, 2022
Idézet: „míg egy kicsi, nagyon gyorsan felfűtő páka akár 20...60 fokot is - ki/be kapcsolgatós szabályozás esetén.” Nem törvényszerű ez! Ha gyors a hőmérséklet mérése, és a beavatkozás is, úgy a ki/be kapcsolgatós módszer sem lövi túl a hőmérsékletet számottevően. A szabályozási hurok(ezalatt a fűtőbetét-hőelem-kapcsoló elem közötti összes részt értem) fázistolása dönti el, mennyit fog túllőni a hőmérséklet?! Kis fázistolású rendszerben(amilyen a T12 alapban), nem nehéz elérni azt, hogy úgy fűtsön fel (25-ről)350 fokra, hogy közben 2-5 fok túllövés lesz rövid ideig, mindenféle trükközés nélkül is. Ekkor a hőmérsékleti adatok szerint egészen a kívánt hőmérséklet határáig kb azonos volt a hőemelkedés meredeksége, a belevitt teljesítmény is valahol a vége körül kezdett csak beállni analóg módba, addig maxon ketyegett. Nehéz ezt behatárolni, mert annyira gyors az egész, kb tized sec-ekről beszélek csak. Ezt nem logoltam sohasem, csak a hőmérsékletet...
JBC-nél logoltam, az nagyon túllendül, ha nincs időben visszavéve a teljesítmény.
A JBC-nél mondjuk lényegesen nagyobb a bevihető teljesítmény is, ez is nehezíti a dolgot! Plusz a vastagított vég miatt talán nagyobb a hőtehetetlensége is, mint egy T12-esének?!
Valahol van lementve 1-2 log ábra, hogyan fűtődik fel jó esetben egy T12-es hegy, este előkeresem majd. Számomra meglepő volt, hogy milyen éles töréssel állt meg a hőmérséklet emelkedése a kívánt hőfokon... Említésre méltó, vagy nagy túllövéseket én akkor tapasztaltam, amikor elkezdtem átlagolni az ADC méréseit(ciklusonként, nem 1 ciklus alatt több mérését). Ez ugye belassította a reakciót, és azonnal az átlagolás függvényében drasztikus túllövéseket eredményezett(15-60fok) A hozzászólás módosítva: Márc 16, 2022
Amúgy ezt könnyű tesztelni, mert ha a P együtthatóját (az erősítést) túl nagyra megnövelem, akkor kapcsolgatós szabályzásként kezd működni.
T12-es pákám nincs, így ezt nem tudom tesztelni, de nyilván mindegyik páka másképp viselkedik. JBC esetén is a különböző formájú hegyek eltérnek egymástól, ezért kellett némi kompromisszumot kötni. Van amelyik pontosan beáll elsőre, van amelyik túllendül pár fokot felfűtéskor. Amiről feltettem mérési eredményeket az pár fokot túllendül, mielőtt pontosan beáll.
Mérés Bővebben: Link A hozzászólás módosítva: Márc 16, 2022
Itt van néhány lementett log 2 jól működő hegyről, és egy olyanról, amivel gond van...
PID az már rettenetesen komoly furmány, ennél komolyab már PhD-nek is sok.
Ahogy nézem a felfűtés sebessége, illetve a sebesség-változás jellege is jelentősen eltér a harmadik pákahegy esetében. Az első két esetben először gyorsan nő a hőmérséklet, majd 150...200°C körül fokozatosan lelassul, és a célhőmérséklet előtt egy hangyányit visszagyorsul - ez önmagában is érdekes, hogy mi okozza. A harmadik pákahegy esetén viszont eleve lassabban kezd fűteni, majd lassan gyorsul a hőmérséklet növekedés sebessége (érdemes lehet megnézni a görbék deriváltját), ezután, amikor már majdnem beállna a célhőfok, váratlanul begerjed. Olyan mintha pont ezen a hőmérsékleten aktivizálódna valami a pákában. Más (alacsonyabb vagy éppen magasabb) célhőfokok esetén is ugyanez a jelenség?
Én meg azt olvasom ki az ábrákbol, hogy valaki nagyon fel akarja találni a spanyol viaszt.
Igen, nekem is fura a jó hegyeknél is a megfigyelhető törés! Nem tudom az okát, de nagyjából mindegyiknél láttam ezt, kisebb-nagyobb mértékben.
A gyengélkedő hegyeknél figyeltem meg, hogy nagyobb cél hőmérséklet esetén stabilabb volt, pl 350-en már nem produkálta a tüneteket, de 250-en viszont igen. Én azt gyanítom, hogy ahol a hőelem ki van kiképezve, ott gyenge lehet a hegesztés, a fűtőáram hatására lokális melegedés zajlik, amitől megkergül a hőmérséklet mérése... De ez csak egy feltételezés...
Esetleg a mélyreható következtetésedet meg is indokolnád?
Senki nem akar feltalálni semmit! Ezek adott tulajdonságokon alapuló ismert szabályozási elvek, nem tudom milyen viaszról beszélsz itt?!
Minek?
Én nem akarok pákaszabályozást épiteni, es nagyon meg vagyok elégedve a 40 éves analog vezérlövel ugyanugy, mint a 3 ujabb processzoros vezérléssel. ( egy gyári T12 meg kettö a weller pákákhoz Johny004 munkája.) Csak gondolj bele, hogyan lehet egy páka felmelegedését gyorsitani… Idézet: „Csak gondolj bele, hogyan lehet egy páka felmelegedését gyorsitani…” Fogalmam sincs! Szupravezetőre cseréled a tápkábelt??! Ahogy korábban írtam, egész a legvégéig max PWM kitöltéssel megy a fűtés! Közvetlenül a kívánt hőmérséklet előtt vesz csak vissza belőle! Ezen én már nem tudok gyorsítani..., de nem is gondolom, hogy kellene!(Nagyobb feszültséggel/árammal ugyan lehetne, de minek?!! Így is bőven elég a kb 10sec 25->350 fok)
Nem az a cél, hogy a páka minél gyorsabban melegedjen?
Bármilyen PWM ebben az állapotban csak lassithatja a melegedést. ( a te ábráidon az 1. meg a 2. kép között éppen a sebességgörbe különbözik, csak ezért kérdeztem, hogy ezt higy sikerült véghezvinni.
Harmadszor is leírhatom, hogy nem a vezérlésen múlott ezen görbék kinézete, mert végig 100%-os kitöltésű PWM-el van hajtva(amíg el nem éri a hőfokot)! Valamiért bebeszélted magadnak a viasz feltalálást, és ragaszkodsz hozzá nem tudni miért... A 3 ábra 3 különböző hegyet takar, ott a nevükben!
|
Bejelentkezés
Hirdetés |