Fórum témák
» Több friss téma |
Sziasztok!
Van egy Beag ~100VA-es toroidom (D=87mm; Magasság: 48mm). Leszeretném bontani az összes szekundert és csak egy 7Vac-os kimenetet szeretnék tisztán! Kérdésem az lenne, hogy milyen vastag huzal kellene hozzá és kb. hány menet menne rá? Előre is köszönettel várom hozzáértők válaszát!
Mérj meg egy szekunder tekercset hány voltot ad , majd tekerd le és a menetszámot oszd el a feszülséggel . Megkaptad a voltonkénti menetszámot ezt szorzod 7 -el és már meg is van mennyit kell feltekerned . A vastagságot meg táblázatból tudod kiolvasni kb14A áramot adhat üzemszerűen a 100W os trafó 7volton
A hozzászólás módosítva: Aug 2, 2022
Szia!
Ha maradunk a 14 ampernél, azt is tudni kellene, folyamatos üzemre tervezel, vagy rövid szakaszosra. Az is kérdés, milyen huzalod van ( vagy lesz ) és milyent tudsz egyáltalán betekerni. Ha számolunk pl. 3.5 A/mm^2-es áramsűrűséggel, mivel kívül van és jól tud hűlni, egy szál huzallal 2.2 +/-0.1 mm-es átmérő jó lenne attól függően, hogy milyen az üzem ( fent ). Ha 2 párhuzamos szállal tudsz tekerni, akkor 2x1.7 +/- 0.1 mm átmérő kell.
Illetve inkább annál is vékonyabb kell, mert még az 1,7-est sem fogja tudni gép nélkül rendesen ráhajtogatni arra a magra. Olyan 0,8-asnál vastagabbal meg sem próbálkoznék, abból kellene összefogni a kellő áramra valót.
Igen, erre rá is kell készülni, betekerni nagyon vékony szalaggal - "kézben" nem lehet megcsinálni..
1,4mm átmérőjű van. Nem lesz folyamatos üzem és a 14A sem kell.
Ez sacc 6 amperre jó... de ha elfér 1 soron, még töbet is megengedhetsz neki.
Az esetleges 2 szálas tekerés már elég meredek, 12 amperre kb...
Az egészen vastag vezetékeket még a hivatalos gyártók is kézzel tekerik. Ügyes kézzel nagyon sok mindent meg lehet oldani. Lassabban és drágábban, de a végeredmény szempontjából ez egyáltalán nem hátrány.
Több szálat összefogva, a kézi tekerés körülményesebb, mert nehéz szépen vezetni a szálakat, és az egyenletes feszítés is kihívás lehet. De az ügyesség itt is besegíthet.
Mint pl. itt is. Pedig ez egy apró mag, nem is lemez hanem porvas, ezt még nehezebben lehetne kézzel. Nem egy olyan toroid volt a kezemben amin vastag huzal volt, de az mind 1000% hogy géppel volt tekerve, a kézi tekerés eleve meglátszik a huzalon. Illetve itt a finommechanikai gyárban sem tekertek soha semmiféle toroidot kézzel, azt mindig géppel tekerték, az 50VA-est is meg a 4kVA-est is.
Csináltak hiperszilt ami akkora volt mint egy 20 literes vödör, két ember sem bírta megemelni, na arra a fazonhuzalt azt kézzel tekerték, illetve a gép forgott, és kézzel vezették/feszítették.
Nem akarok veled vitázni. Köztudottan mindent jobban tudsz mindenkinél. Sajnálom ha félrevezettelek.
Én csak bejárok a tekercselőbe néha, és látom mi történik ott.
Nem, ahhoz nagyon kevés vagy hogy engem félrevezessél, de másokat se kéne! Barokkos túlzás az egyetlen műhelyben látottakból olyan következtetést levonni, hogy mindenhol úgy készül. Kb. sehol nem készül kézzel, 1-2 kivételt leszámítva... Való igaz, én is csak 4 ilyen műhelyben jártam, meg egyről kaptam dolgozói videót, de azokból és az általuk elmondottakból is ez jött le.
A bókot külön köszönöm, nem, nem tudok mindent másoknál jobban, csak néhányat, az meg nekem épp elég. Egyébként, hogy az általad favorizált műhelyben mennyire is jól dolgoznak arról is (mármint a végeredményről) van valahol videóm, csak azért nem teszem be ide mert nincs kedvem bíróságra járni. Pedig valószínűleg nem marasztalnának el, mert pusztán csak tényfeltáró, papírral, számlával, mindennel... A hozzászólás módosítva: Aug 3, 2022
Idézet: „A bókot külön köszönöm, nem, nem tudok mindent másoknál jobban, csak néhányat” Felesleges szerénykedned, mindent jobban tudsz
Toroid transzformátor vasmagokra van-e valakinek táblázata ami tartalmazza a fizikai méreteket, a megengedett gerjesztést, az ajánlott áramsűrűséget. Itt találtam egyet, de esetleg más sorozatok is érdekelnének.
A gerjeszthetőségük nem méret hanem anyagfüggő. Táblázatot nem nagyon fogsz találni, de ha találnál sem mennél vele sokra, meg kell mérni. Normális gyártó normálisan elkészített magjaival nincs baj, de sok olyan van forgalomban aminél a hőkezelést csak valahogy összecsapták, esetleg el is maradt. Ezeket úgy lehet kiszűrni, hogy (nagyjából mérettől függetlenül) meg van hajtva 1,85-1,95T-val, az a normál gerjesztés, ekkor vesz fel üresjáratban 11mA körül a hálózatból. Aztán van az, ahol csak 1,45T az indukció, ennek ellenére a felvett áram 40-50mA vagy még attól is több. Na az ilyet vissza kell adni a gyártójának.
Hiperszilekhez elég jó táblázatok vannak, SM, SG stb. sorozatok.
Ezek szerint toroidra nincs ilyen, és mindig gyártófüggő?
Úgy van ahogyan mondod, anyagfüggő.
Ami nem zárja ki azt, hogy lehet táblázat a méretezéshez. 1.9 T az én izlésemhez toroidnál is sok, de spóroni kell a rézzel... Akit érdekel, TI oktató anyag, háttérként.
Valamikor nagyon régen ez úgy volt, hogy volt 1 adott gyártó, aki megcsinálta a lemezt, amiből aztán vágtak EI (vagy tetszőleges) lemezeket illetve szalagot is. A szalagot felcsévélték hol kör (toroid) hol ellipszis (tekercselt vágott mag, csúfnevén hiperszil) alakóra, utóbbit aztán kettévágták és párban mágnesasztalon összeköszörülték. Ma meg az van, hogy a jó és tudja hány lemezgyártó van, és abból még hány további gyártó vagdos ki tetszőleges formákat, és gyártón belül is többféle anyagjellemző van, vagyis eltérnek a lemezötvözetek is. Egyet tudok mutatni, én tőlük vettem a kimenőtrafónak valót, ebben le van írva az adott anyag pár jellemzője, van az általuk gyártott toroid magokról is némi infó. Ha jól láttam annál pl. 1,88T engedhető meg. Aztán adott ötvözeteken kívül vannak még vastagságok is, nem csak 0,5mm-es lemez van, hanem vannak annál jóval vékonyabbak is (átlag kimenőhöz 0,35-ös lemezt használunk, de állítólag minél vékonyabb a lemez annál jobb).
Aztán a méretek is olyanok mint maga a méretezés, oroszok pl. előszertetettel vagdosnak olyan méreteket hiperszilnek is, amik aztán semmiféle katalógushoz vagy "szabványhoz" nem illeszkednek, van nekem is ilyen itthon. A hozzászólás módosítva: Okt 11, 2022
Ugye, attól függ ki csinálta (gyártotta), miből és mit. Mértem már toroidnál 1,25-től 1,92T-ig szinte mindent. Amíg nem megy 40-45 fok fölé a mag addig jó. Már ha nem jön egy kis hálózati elbillenés mert azt meg ugye nem szereti, mindjárt elkezd rá morogni meg brummogni mert egyik irányban túlmágneseződik.
Alapvetően egy kérdésem lenne: mire akarod használni?
Sziasztok! Olyan problémám van,hogy adott egy toroid transzformátor. Olyat produkál,hogy a szekunder egyik végére rá kötöm a fázist, a másik vége szabadon van, akkor a primer ágaira rá teszem a fázisceruzát és világít. Újra kell tekercselni?
Szia! Ohm-os ellenállást mérj a primer és a szekunder között! A tekercsek közötti kapacitás jó szigetelés esetén is visz át egy parányi váltakozó áramot ami a fázisceruzának elég, de a működés biztonságát nem zavarja.
Szia! Nincs fizikai kapcsolat.vagy is nem mutat semmit. 200M ohm-ba se.. Ez egy aktív hangfal. És zavaró,hogy néha beserceg. A másik,hogy a hangfal negatív és a föld között 190voltot mérek. Ilyet nem szabadna mérni szerintem.
Kép a föld és a negatív vég közötti feszültségről. És a trafó csak a fázist kapja. Nullát nem.
A hozzászólás módosítva: Dec 25, 2022
Galvanikus kapcsolat nincs, de kapacitív van. Ez utóbbi annyira elég, hogy a fázisceruza világítson, a multiméter mutasson valamit, de többre nem. A dolog normális, nem kell megijedni tőle.
Az aktív hangsugárzó erősítője nem kap elegendő hűtést, a hangszóró az alkatrészeket és a forrasztásokat szétrázza. Természetes dolog a rövid élettartam. A transzformátor jellemző hibája inkább a menetzárlat.
Az általad észlelt jelenséget bármely trafós, vagy kapcsoló üzemű tápegységnél megfigyelheted.
Van egy toroid trafóm, akkutöltőt szeretnék belőle készíteni, de nagy áramot ad le. Ha letekerem a szekundert és úgy tekerem vissza hogy nem körbe hanem csak a toroid feléig akkor elképzelhető hogy nagyobb szórása lesz a trafónak és kisebb áramot ad le?
Szerintem jobb ha az áram-feszültség szabályzást az elektronikára bízod , inkább legyen benne tartalék minthogy leégjen .
Miért nem azt csinálod, hogy a kezdő véget ráviszed a graetzre, aztán tűvel megbököd a másik végnél lejjebb és ahol elfogadható lesz a maximális áram, oda csatlakozol be a graetz másik váltó kivezetésével? Természetesen akku legyen rajta.
1 menetet kicsipsz és úgy forrasztod be a szabad tekercsvéget.
Akkutöltéshez szórótrafó kell, a feszültség szabályozás meg tirisztoros lenne.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |