VLEDIN 3,2V
VDDIN 3,2
LED EN 3,2
LED_PWM 9,2V
Másik végén van a panelnek a tekercs és a dióda, meg a VLED OUT, ott mindenhol 9,2V
A vékony csatlakozóban lévő kábel bal szélén nincs semmi, a jobb szélétől pár lábon meg 9,2V
LED1 2 3 4 es pontokon sincs semmi.

Ez a kis fekete IC a képen.
50565
8IAAG
Úgy látom, ez a kis fekete IC, ameddig még elér a manna, de onnan kéne mennie a csatlakozóba és talán a led1 2 3 4 pontokra a csatlakozó alatt, de semmi!

Ha jók a méréseid, akkor ez alaplapi gond lesz, de nem kizárt esetleg az LCD okozta a gondot. De egy próbával azonnal kiderül.
Eredeti lapnak mi baja volt amúgy? Bp délinél vagyok, néha meg 11 kerben Albertfalván, de Bpn belül nincsenek nagy távolságok úgysem. De írtam privátot amúgy és adtam számot is, felhívhatsz.

A PWM_LED nem tetszik, az az alaplapról szokott jönni, tehát a 3.3V-os rendszer része.
Hacsak nem ez az, ami direktben táplálja a ledeket, akkor meg kevés. A LED OUT is kevés, ezek 20-27V körül szoktak lenni (tipus és képernyőszélesség-függő, hogy hány dióda van sorba kapcsolva). De legalább a stepup működik.
Akkor én a ledsorokra tippelnék, valamelyik elszállt, ezért a legrosszabb helyzetre állt be a rendszer, ahol még kialakul az áramablak. Ha tudsz, óvatosan, áramkorláttal állíts be az egyes vonalakon egyenként (ugye 4 van) mondjuk 20mA-t labortáppal. A csati persze ne legyen bedugva.

A csati lábainak a kivezetései kellenek legyenek a LED1-4. Ha ott nincs kontakt, az gond. Próbáld meg újra bedugni és mérni, hogy a mérőponthoz képest ad-e kontaktot.
A panel másik oldalán nincs semmi vezetékezés?

Biztos ami biztos alapon nézd meg, hogy nem-e csak a Windowsban lett levéve a fényerő, némelyik laptop elég alacsonyra is le tud menni.

Ha feltűnt, 20V-ot sem mért sehol sem és a pwm-en biztos nem lehet annyi, tehát mérési hibák is vannak, innentől kezdve nem biztos meg fogja oldani. Ha meg tényleg 9V van rajta akkor a led dcdc boost icje halott és alaplapon az EC valószínűleg nem örült a 9V-nak. LED-re nem táplálnék be a helyében, mielőtt a tápon beindul az áramgenerátoros mód, a kondikban tárolt energia baromi jól kilövi a ledeket. Na és azt ki nem fogja cserélni. Neked sem lehet reális egyszerre elromlik az alaplap és mellé a ledek is pont elromlanak, nyilván nem ez a helyzet. Sok dolog van, amit tapasztalat nélkül nem érdemes erőltetni, ilyen a ledekre betáplálás is, főleg ócskább labortáppal.
(Arról nem is beszélve ez egy keret nélküli slim kijelző, vagyis elég könnyű a COF-ot is elszakítani vagy eltörni már csak próbálkozás közben is, mert vissza van hajtva a szélén és nem alatta van a nyák, ami picit védi.)

Tettem egy olyan kitételt (ha figyelmesen olvastad), hogy a csati ne legyen bedugva. Akkor semmi más, még egy kondi sincs a táp és a ledsor között.
A többiben igazad lehet.

Sziasztok! Arduino- val szeretnék egy ~24V -os , kb. 260mA áramfelvételű relét vezérelni.
Egy optócsatoló - triac páros kapcsolgatná, ez eddig rendben is van. A kérdésem az, hogy hogyan válasszam ki a megfelelő szupresszor dióda típusát, melyet párhuzamosan raknék a tekercsre. Előre is köszönöm!

Itt a hullámmal a váltóáramra akarsz utalni (?) mert oda nem szoktak diódát rakni...

Szia! Igen váltóáram. azt olvastam, hogy a " tranziens feszültség" miatt kell "szupresszor" dióda.

Lehet, de ha nullátmenetnél kapcsoló triakod van, nem kell. 24 VAC csúcsértéke 24 x 1.41 = 33.84 V. Ehhez hozzáadsz némi tartalékot és kijön, hogy 40 - 50 V-os szupresszor jó lehet. Ha a kapcsolóelem kibír pl. 150 V-ot és nem nullátmenetnél kapcsol, akkor bőven elég a 100 V-os.

Köszönöm szépen!

Még egy elméleti kérdés. Ha direktbe kapcsolgatom ezeket a szelepeket egy kapcsolóval, a váltóáramú ,24V -os egyszerű dugasz tápra, akkor az mit szól ezekhez a tranziesns feszültség tüskékhez? Mert engem rendesen megrázott kikapcsoláskor.

A "megrázott rendesen" eléggé relatív dolog, lehet, hogy más meg sem érezte volna.

Egy egyszerű gudasztáp csak legyint a dologra.

Igen, jogos. Még egyszer köszönöm szépen!

A teszt táp kimenetén van kondi, kínai szemeteknél sok µF és feltekered a tápot 30V-ra 27V nyitófesznyi lednél, amire a szabályzás magához tér és a kondi kisül, a ledek már halottak. Tudom, mert ledes lámpák utólagos hibakeresésénél sikerült ezt párszor eljátszani már, amikor a gagyi tápot használtam, mert úgysem akartam megjavítani, csak kerestem melyik halt meg a sorban. Rákötve és alulról közelítve a nyitófeszt jól működik a dolog. De tekintettel a furcsa mérési eredményekre és a 20V hiányára, ez egy alaplapi gond vagy egy durva mérési hiba és tekintette a laptop és LCD árára, érdemesebb lenne személyesen megnézni és nem kísérletezni.

Sziasztok,
Megépítettem az alábbi kapcsolási rajzot amin a tekercs ha érzékel egy rövid áramfogyasztási impulzust akkor a műveleti erősítő kimenetén megjelenik egy 5v-os jel aminek a feszültsége arányos azzal amit a tekercs mért. LMV722-es műveleti erősítővel működik a kapcsolás, viszont keresek egy furatszerelt (DIP) tokú helyetesítőt a kizárólag SMD-ben kapható LMV722 helyett. Próbáltam az LM833-at, de annak a kimenetén folyamatosan 5v körüli feszültség jött ki attól függetlenül hogy a bemeneten mekkora impulzus volt. Miért nem működik a kapcsolás az LM833-al és mivel lehetne helyetesíteni? Csatoltam az összehasonlítását a 2 IC-nek.
A választ előre is köszönöm.

Rail-to-rail műveleti erősítőt keress.

Ha 5V a kimenet, az nem arányos a tekercs által mért jellel, mert 5V. Valamit elírtál, vagy rosszul értelmezted.
Az Ic. C3+ bemenetet jó lenne védeni túlfeszültség és negatív irányú feszültség ellen pld.: zener diódával. Tekercsben más is indukálhat nagyobb feszültséget ami a közelébe kerül.

Vagy én értelmezem rosszul, alapból 5V, jelre változik.

Köszönöm a válaszokat.
rectamas: Utánanézek a rail-to-rail kifejezésnek.
nagym6: Úgy működik a kapcsolás hogy alapból szinte 0V jön ki belőle és amikor jön az impulzus a tekercstől olyankor a mágneses térrel arányos feszültséggel feltölti a 100nF-os kondenzátort. Az LM833-al az volt a baj hogy folyamatosan 5V jött belőle ki.

Szia!
A tápellátásról nem adsz meg infót, csak az LMV722 miatt feltételezem, hogy egy asszimetrikus 5V-os tápod van. Az LM833 minimális tápfesze +-5V, már ezért sem fog jól működni. A többiek már írták a másik problémát, az LM833 nem képes úgy működni, hogy a bemenete a 0V közelében van, azaz nem rail-to-rail a bemenete.
Az olcsóbb műveleti erősítők közül az LM358 jöhet esetleg szóba, de annak a kimenete kb. 3,5...4V-os jelszintett tud kiadni maximumban, ami tovább csökken az egyenirányító dióda miatt, ezért csak kb. 3V-os kimeneti impulzusra számíthatsz.
Ahogy a többiek is írták, a bemenetet védeni kell. Ha -0,3V-nál alcsonyabb feszültség jut a bemenetre, az hibás működést, és a műveleti erősítő tönkremenetelét okozhatja. Szintén gond LM358 esetében 5V-os tápnál, ha +3V-nál nagyobb feszültség jut a bemenetre. A nagy negatív feszültségek ellen egy shottky dióda, a nagy pozitív feszültségek ellen zéner, vagy néhány sorbakötött dióda védhet.

Táptól tápig megy a kimenet, azaz a műveleti erősítő negatív és pozitív tápfeszültségéig elmegy a kimenet feszültsége. A nem rail-to-rail típustól függően nem lesz tápfeszültségig a kimenet minimuma és maximuma, illetve az egytáposoknál 0V lesz a minimum, csak a maximum marad el. Pár millivolttal-tízmillivolttal azért elmaradnak a min. és max. táptól az egytáposok, és a rail-to-rail is.

Annyival egészíteném ki, hogy van olyan opamp aminek a bemenetei tudnak táptól-tápig üzemszerűen működni, és van olyan amelynek a ki- és a bemenetei is ilyenek.

Köszönöm a válaszokat.
Megnézem a beszállítóknál hogy miket találok és jelentkezem amint találtam egy listát a kiszemelt műveleti erősítőkkel.

Sziasztok!

Egy closed loop stepper motoros antenna-forgató hajtáshoz, a driver megenged 80V-ig AC táplálást is. (RF zaj miatt nem akaron a kapcsolóüzeműmet használni)
Van is egy toroidom kéznél, 2x25V kimenetét használnám, így 50V-tal táplálnék.
kb.20W-ott kér a driver/motor (alacsony fordulat kell csak)
Kérdésem, kell-e bármi a toridhoz (biztosítékon kívül)? lágyinditó, puffer, akármi?

UI: Mennyi VA-t tudhat a képen látható trafóm vajon?Hogyan tudom kideríteni?

Köszönöm!

120-150W-ra saccolom.

Szerintem, 500 VA, vagy valamennyi. Ez pontosan saccolható a pontos fizikai méretekből.

Ping? Akkor ez megoldódott vagy mi a helyzet? Mert privátra nem válaszoltál.

Létezik ilyen telefon kábel, hogy mind a két vége egyforma? Ma vettem egy telefont de nincs kompatibilis adapterem.

Mit akarsz? Az egy usb c-c kábel és messze sokkal drágább, mint egy A-C kábel, mert tele van icvel és minden okossággal.