A lényeg ott van, hogy csak azonos belső ellenállású akkukat lehetne sorbakapcsolva tölteni.
Egy akkumlátoron belüli celláknál ez a feltétel azért nagyjából teljesül, és ezt lehet 12 V -os töltővel tölteni. A "csak úgy" vásárolt 12 V -os akkuk sorbakapcsolt (24, 36, 48 V) akkuk töltésénél szerencse kérdése. Ebből ered az is, hogy a szerkezettel együtt vásárolt gyári akkuk jobban is teljesítenek, mert gyakorlatilag egy gyártási szériából származnak.
A vásárlásnál válogatni kellene, de erre nem sok lehetőség van, de azért célszerű, ha viszel egy multimétert, és legalább azonos, vagy nagyon közeli kapocsfeszültségű példányokat veszel, bár ez sem 100, de legalább.
Otthon azért célszerű először egyenként feltölteni, majd kisütni, és újra külön külön feltöltve használatba venni. Elég babrás, de jobb eredmény érhető el.
(nálam bevált, igaz, hogy még csak egy alkalommal játszottam el 24 V -os elektromos mopeden)

Nem én keverem. Mellesleg oda van írva a képre amit csatoltál csak meg kellett volna nézni: constant voltage. Hiába akarsz te konstans árammal tölteni ha az akku azt már nem veszi fel, és a töltés vége felé már nem fogja. Eleve ugye nagyon nem mindegy, hogy 14,4 vagy 15V. A gyártó egy laza mozdulattal tett a két érték közé egy kötőjelet. Gondolom azért, hogy néhány év múlva vegyél újat. És ez tapasztalat, amióta nem 15V-ra töltöm ezeket az akkukat hanem csak 13,6-ra azóta nincs is velük gond, előtte meg látványosan és rohamosan csökkent a kapacitásuk.

Hogy ne keveredne? Mint írod, van kicsi is meg nagy is, eleve a kicsik és a nagyok közt jó nagy különbség lehet, de ez csak akkor látszik amikor meg vannak egyenként mérve. Ezek a mértek teljesen "egyforma" akkuk, méretre, típusra, ugyanúgy 36Ah-sak, az egyikben ebből meg van még 19Ah a másikban 20Ah, de mivel más más cég gyártotta őket, belül óriási a különbség, mutatom. Nem is akarnak sorosan kötve "együttműködni" egymással, nem véletlenül.

Tehát, az egyik akkut a műszer 100%-osnak látja, a másikat meg csak 30%-osnak, holott nagyjából egyforma kapacitásúak csak a belsőellenállásuk tér el jelentősen, már új korukban is.

Értelek de nálam vagy csak a kicsik vagy csak a nagyok vannak bent . Vegyesen sosem tenném őket nem is férnének el.

Lehet, hogy oda van írva, hogy costant voltage, de általában nem egy kíméletes megoldás. álladó árammal célszerű tölteni a savas akksit is, még akkor is, ha zselés akkuról van szó, folyékony savasnál kifejezetten káros.
Egy lemerült akku feszültség generátoros töltésnél nagy áramok alakulhatnak ki, amely deformálhatja az elektródákat, így zárlat alakulhat ki viszonylag rövid idő alatt.
Egy zselés akkunál ennek esélye viszonylag alacsony az elektródák közötti betétek miatt, de azért mégsem kéne kísérteni a dolgot.
A mopedemhez adott autpmata gyári töltő is áramgenerátoros, a 14,2 V -ot elérve kis idő múlva csepptöltésre 13,6 V -ra vált, és így tartja, amíg le nem veszed a töltőről. (csak sajnos már négy éves, ideje újakat szerezni, még a tél előtt)

Sok töltőt javítottam és láttam belülről, de ezek egyike sem áramgenerátoros, hanem feszültséggenerátoros áramkorláttal. Tehát fix a feszültsége, azzal tölt, de van mondjuk még rajta egy 4A-es áramkorlát, ezért sem tud nagy áram kialakulni. Van olyan töltő is (itt nekem is) amelyiknek az áramkorlátja külön kütyüvel (ami nekem nincs hozzá) programozható, hogy 4, esetleg 6 vagy épp 12A legyen.

Az is ott van, hogy "Initial current, less than 2.7 A". A többit pucuka leírta.

Itt van némi fogalomzavar.

Áramot csak úgy tudsz korlátozni, ha csökkented a feszültséget, így máris áramgenerátoros a rendszer.
Az, hogy ez belüről hogyan van megoldva, kb. lényegtelen. Az a fontos, hogy a kimeneten mi jelenik meg. Ha x mennyiségű áramnál nem tudsz többet kicsikarni belőle és közben nem kapcsol le, akkor az áramgenerátornak tekintendő. Mindemellett minden áramgenerátoros tápegységnek van egy maximális kimenő feszültsége is.

Fából vaskarika. Ha van áramkorlát, akkor áramgenerátoros.
Talán fordítva akartad írni, mert úgy van értelme:
Feszültség korlátos áramgenerátor.
Azaz állandó árammal tölt, mikor eléri a beállított feszültséget, azután csökken az áram.
Nekem ez már a második szerkentyű, hidd el belenéztem a "hasába" műszeresen is. Segédeszközként "kaptam", és hidd el, olyanok számára készítették, akiket egyáltalán nem lehet szakembereknek nevezni. Volt is vitám a szervizzel, de kiderült nekem volt igazam.

Tudjátok min filóztam?
Lehetséges hogy a nagy akkumat nem tudja a moci töltője rendesen feltölteni.
55-56volt között van a teljesen töltött kész kikapcsja a töltőnek.
Az meg 13,75-13,9volt között van.

Viszont az akkunál meg 14,4-14,7-et írnak.
Megpróbállom külső töltővel feltölteni amint a pulzusos nyekletés kész és kitudja .
Lehet eléggé érdekes feszültségre fog beállni.
Csak az a fura hogy ennyire negy külömbség lenne akku és akku között?
Lehet eddig nem is jól volt töltve csóri akku azért nem bírt annyit amit kellene neki.

Gondolom többen, többször leírtuk:
12 V névleges feszültségű ólom kénsavas akkumlátornál
Teljesen feltöltött akkumlátor feszültsége: 13,6 V körül
Gázképződés határa 14,4 V felett
Üzemi feszültsége 12,6 V
Max kisütési feszültség 10,6 V alatt.
Egy két tized eltérés lehet.
Lényeges a belső ellenállás, idővel, töltési ciklusok számával növekszik, és a savsűrűség, bár ezt már az újabb zárt akksiknál nem lehet mérni.

Van vagy 20 db. 250 A 2V-os akkumulátorom ! Ezeknek a típusa 5OPzV 250 /C10/, a leírás szerint 20 éves élettartamúak.
Nagyon régen , olyan 15-20 éve vásároltam őket egy szélkerék álomhoz.
Sohasem használtam őket , kint voltak egy konténerben.
Sajnos egy pár darab a fagytól /gondolom / megrepedt. Tulajdonképpen PVC házban vannak , a benne lévő anyag a repedt akkukban kikristályosodott , olyan porszerű.
Arra gondoltam , hogy rendesen kimosom őket , mármint a repedteket , aztán PVC ragasztóval a repedést beragasztom majd feltöltöm akkumulátor savval , tulajdonképpen átalakítanám a zselés akkumulátort.
Ha valakinek már volt ilyen elrugaszkodott gondolata, kísérlete , kérem , hogy jelezze.
Ezek elég drága akkumulátorok ,most napelemhez szeretném őket felhasználni.
A másik témám , ugyanilyen típusú akkumulátorok , feszültségük üres járásban megvan, viszont terhelésre némelyik nagyon lecsökken . Mi lenne ,ha desztillált vizet töltenék ezekbe az akkumulátorokba ?
Egyáltalán mit lehet kezdeni ezekkel az akkumulátorokkal, a méhtelepen kívül?

Azt már moshatod... Mértél még a többin feszültséget? Az akkuk halála a mélykisütés... Ha 20 évig nem töltötted akkor annak már annyi

Hát ez nem egészen így van ezeknél az akkumulátoroknál , a nem repedt akkumulátorok feszültsége 2V körüli.
Egyébként sok videót lehet találni a gél aksik teljes felújításáról .

A repedt akkumlátoroknál semmi remény, azok a mélykisülés miatt mentek tönkre. Mélykisülés esetén a sav fajsúlya csökken, azaz közelíti a víz fajsúlyát, es akkor meg tud fagyni. Feltöltött akkumlátornál a sav 1,28 kg/l) nem fagy meg, a teljesen kisütött akkunál az elektrolit fajsúlya 1,1 kg/l, ennek fagyáspontja -10 fok körüli. Ezért fagyveszély fennáll. Ezért a szabály az, hogy az ólomsavas akkut teljesen feltöltött állapotban kell tárolni. Az önkisülése ugyan nem túl nagy, de van.
A savas akkukból a víz, amivel a kénsavat higítják, tud párologni, ill túltöltés esetén vízbontással (14,4 V felett) gázzá alakul a biztonsági szelepen keresztül távozik. A víz lényeges összetevő, amit lehet pótolni, ügyeskedve a biztonsági szelepen keresztül, pl. injekciós tűvel.
Ez a módszer lehet, hogy visszahozza az akkut.
Azonban a mélykisülés folyamán az akku el is szulfátosodik, ami már nem vesz részt a töltés - kisütés folyamatában, ezzel pedig a kapacitás is csökken.
A viszonylag jónak mutatkozó akkuknél is fennáll a szulfátosodás, nem tudni milyen mértékben, de mosás, és újra savazás után kiderül.

Megnéztem pár videót , a zselés akkumulátoroknál azt csinálják, hogy levágják az akkumulátor felső részét, kiveszik a belsejét szépen megtisztítják , újra zselézik , majd visszaragasztják.
Úgy tűnik ez is működik , egyébként ezek speciális aksik , egy darab majdnem 400 ezer Ft.
Sajnálnám kidobni .

Darabja itt 100 alatt (persze ez sem kevés): Bővebben: Link

Természetes egy próbát mindenképp megér.
De a tisztítás azt jelenti, hogy eltávolítod az inaktív ólomszulfátot, és honnan szerzel ólomszulfid kenőcsöt? A zselé sem egyszerű, ami tkp. a felitatott elektrolit.
Egyébként hajrá, ha lehet várjuk a fejleményeket.
Azért én először megpróbálkoznék egy vizes injekciós tűs módszerrel, már ha zárt akksiról van szó.

Kiszáradt "gel" motorakku celláit feltöltöttem ioncserélt vízzel...ugye ez OK?
Kisáramú töltéssel úgy tűnik magához tért...bár nagyáramú tesztet még nem végeztem vele.

Valamennyire biztos, de kérdés, hogy mennyire. Savsűrűséget, és belső ellenállást kéne mérni, már ha lehetséges. Azonban meg lehet mérni a megmaradt kapacitását.

Végül pár nappal ezelőtt szétszedtem egy 2V 250A -es cellát vagy
akkumulátort . Kimostam a zselét belőle , egy ecsettel tisztogattam a lemezeket. Szépen visszaraktam a lemezeket elválasztó gumiszerű lapokat , persze előtte alaposan lemostam.
Aztán vissza a kimosott PVC szerű dobozba . Készítettem gél-es akkumulátorból sima savas akkumulátort.
Egy volt akkumulátor szerelő , karbantartó ismerősöm azt mondta , hogy ez megoldhat , hát majd meglátjuk.
Feltöltöttem savval , több mint három liter ment a PVC házba.
Aztán elkezdtem tölteni , kis árammal - 5-6 A .
Két napja töltöm ., már 2.4 V-al és kb. 3 A-el.
Remélem pár nap múlva feltöltődik , aztán valamiféle terheléssel tesztet végzek. Mivel ez napelem energia tárolásához kell ,az sem lenne nagy tragédia ha 50%-on teljesít. Ha nem akkor újra szétszedem és valamiféle lúggal lemosom a lemezeket. Hát egyenlőre itt tartok.

Lúggal ne nagyon keveregj, egy savas akksi körül, legalábbis, ha nem szeretnél végleg elbúcsúzni tőle.
Szerintem azokat a cellákat, amelyek nem sérültek, és a kapocs feszültségük 1,9 V -nál nagyobb, először csak desztilált vízzel töltsd fel, hagyd állni egy napot, majd próbáld feltölteni, ha veszi a töltést, végezz egy töltés/kisütés/töltés ciklust. Egyúttal meg is mérheted a megmaradt kapacitását.

Ha sikerül feléleszteni egy pár akkumulátort . jó lenne vásárolni vagy építeni valamiféle töltés kiegyenlítő rendszert. Az a probléma , hogy nem nagyon találok 2 V-os rendszert .

Közben az egyik akkucsoportot mértem , és találtam egy akkumulátort ami átpolarizálódott , ötször mértem - nem tévedés ! Most kiszedtem a rendszerből.

Nem is fogsz találni, mert általában nincs rá szükség. Esetedben te magad leszel a "töltéskiegyenlítő rendszer". Töltés közben időnként ellenőrizd a cellafeszültségeket, és amelyik nagyon eltér azt külön kell tölteni. Kicsit babrás, de előbb utóbb a külön töltött cella visszakerülhet a sorba.

Több napig töltöttem egy átalakított akkumulátort , végül is felment 2,1V-ra a feszültség . Délben levettem a töltést
és 6 órán át merítettem egy12V 60 W-os autó égővel . Természetesen nem világított .
Most mértem újra a feszültséget , pontosan 2.1V , nem változott .
Lehetséges , hogy jó úton járok , Jó lenne vagy 6 db. akkumulátort felújítani.
Vagyis átalakítani a rossz géles akkumulátort sima savas akkumulátorrá.
Azért ez a töltéskiegyenlítés nem hagy nyugodni , jó lenne rá valami megoldást találni.

Kapcsolódva a korábbihoz , kicsit bonyolultnak találtam az akkumulátorok szétfűrészelését , próbáltam egyszerűsíteni . Elég nagy feltöltő nyílás van ezeken a nagy zselés vagy gél akkumulátorokon , ezért
megpróbáltam kimosni . Most jön a szentségtörés , egy 180 bar-os nagynyomásúval .
Többször átmostam , átöblögettem .
Majd feltöltöttem akkumulátor savval , elég sokat vásároltam , mert kb. két liter kell egy akkucellába.
70 órán át töltöttem 3-4 A-rel , a feszültség így 2.2V lett.
Négy darabbon végeztem el eddig ezt az átalakítást , majd betettem őket egy 26V-os rendszerbe / 13 db. 2V-os cella /
Sötétedés után közelítőleg 4A kell 12V-on leadnia ennek a rendszernek egy DC/DC -n keresztül.
Minden reggel mérem , a legnagyobb feszültség az átalakított cellákban van , az éjszakai terhelés után. Úgy tűnik ez az átalakítás járható út , persze , hogy meddig működnek így , azt nem tudom.