Fórum témák
» Több friss téma |
Én MC hangszedőt használok (Denon DL-103). Akkor én most sznob vagyok? Érdekes....
Lényegében ezt akartam sugallni én is (a teljesen alap MM is jobb választás szerintem a kerámiánál, főleg, hogy eredeti kerámia ehhez már nincs, tehát mindenképp kell valamit átalakítani). Az MC-nek is megvan a maga létjogosultsága, de valóban nem egy Tesla kompaktban.
Egyébként helyes illesztéssel egy normálisabb kerámia hangszedő egész jól is tud szólni. (A tűnyomása persze továbbra is nagyobb az MM-nél.) Kommersz berendezésekben viszont erre sem figyeltek nagyon, hogy az a bemenő fokozat nagyimpedanciás legyen - pedig a magnóbemenettel (amire ugye egy aktív elektronika kimenete csatlakozik, nem egy kapacitív lapka!) azonos fokozat nem jó hozzá, a 10-50 kohm nagyságrendű terhelő impedancia a mélyebb hangok erős csökkenését okozza esetükben. Megaohmos tartományban kellene lennie, amit régebben csővel, manapság sokkal olcsóbban FET-tel, vagy megfelelően kialakított műveleti erősítős kapcsolással lehet elérni. A "közvetlenül a hangerő potméterre, onnan meg a végfokra" kiépítés ide sem elég, bár tény, hogy legalább hangereje így is lesz, ellentétben az MM-el. Egyébként ha már kapacitív jelforrások: a kondenzátor mikrofon mintájára kondenzátor hangszedővel sosem kísérleteztek..? A hozzászólás módosítva: Okt 12, 2023
A gramofon csucsa joval elöbb volt, mint az elektret ( kapacitiv) mikrofonok megjelenése. Akkor már senki nem ölt milliokat a pickup fejlesztésébe. Megvolt az MM meg az MC technologia, nem kellett már egy további.
A hozzászólás módosítva: Okt 12, 2023
Hogy mi miért lett fejlesztve, vagy miért maradt annyi amennyi, a háttérben mindig az gazdasági érdek lapul.
Szerintem nem. Inkább mondanálak szerencsésnek. Szívesen kipróbálnék egyet, hogy mennyi a hozadéka, és lenne miért egy hiraga előtétet csinálnom.
Az elektret technológia valóban későbbi (bár már a 70-es évek kazettás magnóiban is ilyen mikrofont szereltek túlnyomó többségében), de az mikrofonban is inkább a praktikum, mint a minőség megtestesítője (van belőle azért minimum elfogadható).
Amire én gondolok, az a klasszikus, fantomtápos kondenzátormikrofon, azt már legkésőbb az 50-es évektől szinte kizárólagosan használják stúdiókban, mind a mai napig. Első megközelítésre lehetne hangszedő célra is használni magát a működési elvet. Abban persze igazad is lehet akár, hogy nem lett volna igény rá. De szerintem nem a korszak miatt, hanem mondjuk drágább lett volna anélkül, hogy előnyei lennének az MC-hez képest hangzásban.
Idézet: De. Most nem tudnám a forrást megtalálni, de emlékszem rá, hogy volt ilyen készülék. Sőt optikai úttal is próbálkoztak, ha jól emlékszem, az oroszok. Az egyik RAGYIO újságban volt. Egy kb. 5cm átmérőjő gömb volt a hangszedő. „Egyébként ha már kapacitív jelforrások: a kondenzátor mikrofon mintájára kondenzátor hangszedővel sosem kísérleteztek..?”
Építettem hozzá Hiraga preampot is, és egy JLH-t is. Azóta folyamatos A-B tesztben vagyok... egyelőre (hangban) a Hiraga vezet orrhosszal, de ott a stresszfaktor is nagyobb: vajon mikor fogja megölni a hangszedőt...?
VK4302 van enne. A Gelkás időkben dobtuk, mert csak cserével javítható. A zafír tű, ami benne van barázda gyilkos.
Fotocellás hangszedőt már találtam magam is a neten (nem tudom, hogy az orosz verzió mennyire volt ehhez hasonló) - állítólag jobb is volt a maga idejében elérhető más megoldásoktól, csak hát közbeszólt a második világháború. Itt egy kisebb cikk róla.
Illetve kb. 15 éve olvastam egy tudományos-ismeretterjesztő újságban, hogy építettek tű (és egyéb módon a lemezzel érintkezés) nélküli lemezjátszót is, lézeres kiolvasással (és ma azt feltételezném, hogy valószínűleg digitális feldolgozással, inkább archiválási célra). Ez persze már a 2000-es évek elejének technikája, nem az a korszak, amikor aktívan milliók használták volna napi zenehallgatásra.
Hallottam már többféle elméletet erről a lemezgyilkos hangszedőről - nem tudom, mennyi az alapjuk. Inkább a magasabb tűnyomást szokták mondani, de a tű anyaga is számíthat akár? Itt inkább arra gondolnék, hogy a zafírtű kb. 100-150 lemezes élettartamával jóval nagyobb esélye volt, hogy az ép állapotnál tovább használták csere nélkül.
(Vagy épp olyat, hogy a hangkar primitív csapágyazása is a lemez rongálásához vezethez. Ennek sem tudom, mennyi az alapja, de van egy olyan érzésem, hogy azért nem a "nosztalgiaüzemben" régi korongokkal néha bekapcsolt lejátszóknál van jelentősége, legfeljebb akkor lenne, ha napi használatra szeretnék újra befogni a készüléket.)
Az optikai út egyik állomása 1990-ben a Finial cég optikai LP lejátszója. Annak idején még a HFM is foglalkozott vele (igaz, csak a 776 rovatban). Mellékelek pár képet.
Ma már tudjuk, hogy nemigen terjedt el... Idézet: „Hallottam már többféle elméletet erről a lemezgyilkos hangszedőről - nem tudom, mennyi az alapjuk. Inkább a magasabb tűnyomást szokták mondani, de a tű anyaga is számíthat akár?” Saját tapasztalatom nincs, így megintcsak a HFM-re vagyok kénytelen hivatkozni. Volt egy cikkük, "Zenék ecetben és olajban" címmel (talán a HFM 4-ben?), ahol ugyanazt a lemezt lejátszották előbb kerámia, majd MM hangszedővel (a cikk egyébként nem erről szólt, hanem a zenekritikusok megbízhatóságáról), ebből idézem a szerzőt (DL): "Minden lemezből két példányt kértünk, az egyiket fájó szívvel feláldoztam: a kristályhangszedők nem kímélik a lemezt. Egy kicsit a saját képükre formálják őket (a lemezeket)." Én ezt úgy értelmeztem akkor is, hogy a kerámia hengszedők rosszabb követési képessége és a nagyobb tűnyomás miatt a barázdák "sarkait kicsit lekerekíti, lefaragja", ezáltal a magas hangok tompulnak valamennyire. Nem biztos, hogy tényleg így van, de én így tudnám megmagyarázni a jelenséget.
Csak az a valodi kondenzátoros pickup a mérete miatt használhatatlan a gramofonban. Az ugy müködik, hogy a mozgo membran a fix elött mozog és azzal változik a két elektroda között a kapacitás. Ez a változás adja hang elektromos konverzioját. Azaz a két elektroda között értelmezhetö kapacitásnak kell fennálnia és annak a változását kellene kivezetni. Ehhez meglehetösen nagy membránfelület kell, hogy legyen valamilyen kapacitás, nagyon rugalmas ( optimális esetben levegö) a diekektrikum és meglehetösen nagy feszültség, hogy a kapacitás változása ne legyen a zajszint alatt.
A habot a tortára azt teszi fel, hogy mindezt duplán (sztereo) kellett volna megoldani - és az egésznek pehely könnyünek kellett volna lennie. Ehhez képest az MM vagy MC elképesztöen primitiv mechanikai szerkezet és semmilyen extra energiaforrást nem igényel.
Mindegyik ilyen probálkozásnak ugyanaz volt a gondja, hogyan lehet a tüt sokkal rugalmasabban felfüggeszteni, de azért ne annyira, hogy ne roggyon össze amikor a lemezre kerül, és ne ugráljon mint gyerekszöcske a barázdán. Ebben az optimumot az MC megoldotta, azaz az lett a referencia, maximum egy optikai érzékelö ( duplán) lett volna a vetélytárs, de ahhoz két optokapu kellett, azaz külsö energia és mikromeretü optikai kapu, amin valoszinü az elsö porszem is már balhét okozott volna.
A modern keramikus pickupokra ez már nem igen volt jellemzö, uj korukban semmi gond nem volt velük, a tünyomás is csak kicsivel volt több, mint az MM / MC hangszedöktöl. A gond valoban inkább a tüanyaggal volt, ami egy kicsit gyorsabban kopott mint a gyémánt tü. Voltak gyémánt tüs keramikus pickupok is, de azok ára vetekedett az MM/MC pickupokkal igy eladhatatlanok voltak.
Az MC anno csak drága volt. (80-90-es évek).
Ha mostanság DL-103-at használsz akkor nem vagy sznob, értesz a hangtechnikához A gond ott kezdődik, mikor jelenleg milliós áron adnak nem hozzáértőnek egy régen átlagos paraméterekkel rendelkező MC-t. Ők a sznobok. Megérdemlik. A hozzászólás módosítva: Okt 12, 2023
Ez személyes tapasztalat?
A hozzászólás módosítva: Okt 12, 2023
Még nem, de néztem amerikai retro-tech csatornákat, ahol kísérleteznek ezzel. A hangmintás összehasonlító részek alapján, ha nem is éri utol a mágneses hangszedő szintjét, de egy decken felvett normálszalagos kazettáét simán - vagyis (minimum könnyűzenén) bőven hallgatható, nincs olyan kopogós-sistergős hangja, amilyen ezekben az olcsó gagyi mediamarktos lejátszókban szokott. (Amikor a video elején beköti a sima - 47 kohm bemenő impedanciás - Line-ra, na akkor pont olyan vacakul szól.)
Itthon nehezebb amúgy ez a műfaj (és napi használatra valóban nem is éri meg, mikor egy tízes alatt kapni MM rendszerű hangszedőt, pl. Numark GrooveTool vagy AT3600), mert nem nagyon van forgalomban, és soha nem is volt a maga kategóriájában jó minőségű kerámia hangszedő, csak a KGST-s tömegcikkek. Nyugaton azért pl. a Philips fejekből, vagy a régi amerikai márkákból jobb hangot ki lehet hozni, mint egy itthon (egykor) közismert VK4302-ből. Bár a poén kedvéért kipróbálták azzal a 3 dolláros kínai tömegtermék hangszedővel is, még az sem volt elviselhetetlen így, de azt már tényleg nem illik rendszeres lemezhallgatásra használni, a műanyag tűjével
A KGST sok évtizede megszűnt. Hogy kerül ez egy lemezjátszó oldalra? Nincs több kérdésem. Ez már a vég
A hozzászólás módosítva: Okt 13, 2023
Idézni mindig lehet, személyes tapasztalatról nemigen volt még olvasható okos véleményed..
A hozzászólás módosítva: Okt 13, 2023
Igaz, hogy megszűnt, de a termékei még ma is megtalálhatóak.
Pont egy KGST-ben készült lemezjátszó volt a beszélgetés kiinduló tárgya.
Igaz. De nem én írtam regényeket...
A hozzászólás módosítva: Okt 14, 2023
Éveken át magnókat és lemezjátszókat javítottam / újítottam fel retro-hifi gyűjtőknek mellékállásban - szerintem van valamiféle személyes tapasztalatom a témában. A konkrét esetre vonatkozóan az, hogy kristály/kerámia pickuppal szerelt lemezjátszóból alig volt olyan, hozzám került példány, ahol a gyári hangszedő még működőképes volt. (Ez még önmagában nem volna meglepő, tökéletes lemezjátszót nem visznek javíttatni - csak hát ezekkel szemben az MM hangszedős készülékekben legfeljebb tűt kellett cserélni a hangszedő környékén.) És minden ilyen esetnek az lett a kifutása, hogy eredetit nem kapni, ha meg ajánlatot adok átalakításra - egyedi improvizálással töltött munkaórákat is beleszámolva -, akkor elengedik a készülék (vagy kompaktberendezés esetén a lemezjátszó rész) működőképességét a tulajdonosok. Valószínűleg ha a valaki által itt linkelt, 22 ezer Ft-ért kapható utángyártott VK hangszedőt ajánlom fel, azt sem kérik hozzá. Tehát: gazdasági totálkár.
Ezt én szerintem leírtam a kérdezőnek az első kommentben, hogy ennek fényében még az MM beépítés a legjárhatóbb út, ha vállalja az egyedi barkácsolás, építés munkaidejét. Erre éppen Te válaszoltál egy rövid felsorolásban, hogy szerinted is csak az MM az ésszerű választás. Ezen túl viszont semmi másra nem futotta tőled, mint bizonyos vevők lesznobozására, meg a KGST szón fennakadásra (amiben nulla politikai célzat volt részemről, egyszerűen abban a tömbben készült az adott eszköz, ez tény. Most ha azt írom, hogy csehszlovák hangszedő, akkor azzal megsértem a cseheket/szlovákokat..?) Azt, hogy e lista kapcsán néhányan váltottunk pár kommentet a hangszedő-technológiákról, szerintem belefér a témába. Még olyan formában is, hogy ki mit olvasott velük kapcsolatban. A személyeskedés sokkal kevésbé. Pár ember repült már a fórumról érte.. Tulajdonképp miért is lenne alábbvaló az, hogy valaki egy másik forrásból szerzett információt, mint hogy ő maga egy monitor mögül leírja, hogy mit tapasztalt? Ennyi erővel utóbbit miért hinnéd el jobban valósnak..? Idézet: Kerámia pickupos készülékeknél kar egyszerű durva mechanizmusa nem biztos, hogy erre megfelelő lenne. Antiskating sincs. „az MM beépítés a legjárhatóbb út, ha vállalja az egyedi barkácsolás, építés munkaidejét.”
Ezt sem lehet általánosítva kijelenteni, mert voltak gyárilag olyan típusok, amit, szereltek kerámia, valamint MM hangszedővel is.
A lényeg inkább az, hogy érdemes mindegyik lemezjátszót szakszerűen céleszközökkel beállítani, és ezt rendszeresen ellenőrizni.
Bennem azonban maradt erről egy kérdés: vajon a gyártó a szervizen át, vállalt-e garanciát az MM hangszedőre?
A hozzászólás módosítva: Okt 16, 2023
Nyilván, nem is biztos, hogy egyáltalán tud stabilan működni 1.5-2 g-os tűerővel. Mondjuk egy 60-as évekbeli táska-lemezjátszónál valószínűleg el sem gondolkodnék a korszerűsítésen, de azért a kiinduló kérdésben szereplő Tesla talán nem ennyire vállalhatatlan.
A másik opció esetleg az lenne - ha nem szerezhető be eredeti hangszedő, és MM-et sem lehet belerakni -, hogy azt a jól ismert párdolláros kínai kristályhangszedőt barkácsolja bele. Annak emlékeim szerint nincs is rögzítő furata, csak az elektromos érintkező tüskék tartják a "shell"-ben. Régi készülékbe nagyjából a beragasztás marad mint opció, de hogy úgy mennyire lenne stabil vajon.. Ilyesmire nem volt szükségem kísérlet szintjén sem, mert tényleg egyszerűen nem ér annyit az eszköz, hogy bárki kifizesse az egyedi átépítés költségét.. Idézet: „A személyeskedés sokkal kevésbé. Pár ember repült már a fórumról érte.” Ez fenyegetés? Szerintem nem személyeskedtem. De ezt majd eldöntik az olvasók. Az alábbi lemezjátszóim voltak, mint tapasztat: TESLA NC420,440, 440 mod. PIONER PL 100, 200, 300. Utóbbi nem volt nálunk kapható, anno dollárboltban vette meg egy évfolyamtársam. Akai APC100. Pro-Ject 0.5 Sokféle, de csak MM hangszedővel. MC drága, a kerámia/kristály felejtős. Szerintem A hozzászólás módosítva: Okt 16, 2023
|
Bejelentkezés
Hirdetés |