Szerintem nem nagyon. Az HM erősítőkbe azért van védelem, néha még ok nélkül is letiltanak. Plussz amiket én láttam belülről azokon a hűtőbordán mindegyiken ott figyelt a hővédelem. Nem mondom, hogy nem lehetséges, de nagyon kicsi az esélye. Én azt se tudom a saját centerem, surrondom hány ohmos. A front azt tudom, hogy négy mert a sztereo rendszernek is azok a hangfalai. Bekábeleztem megy. Nem kell ennyire komolyan venni mindent.

Egyszer én is javítottam a fiam kis egyszerű 2.0-nak a tönkrement tápját. A kapcsolóüzemű tápja a zárt doboz tetejébe volt építve. Szereltem kívülről a tetejére egy nyáktrafót, így a huzalozás zárt térbe maradt, és kapott puffernek 8800µF (4x2200 csillagban), és istenverte kellemesen szólt. Ki sem néztem belőle... Szóval a zárt dobozos túlmelegedés lehet probléma...

Lemaradt, ha a hálózaton külső adottság miatt adódnak árammegszakítási pillanatok, és az ebből adódó tranziensek, azt az egyszerűbb kapcsolóüzemű tápok nem díjazzák. Lehet megoldás a hálózati oldalon egy védelem beforrasztása.

Javaslom, mindenki próbálja meg értelmezni ezt a hozzászólást.

Szólj ha neked nem sikerül, segítünk. Nem véletlenül lett általánosan elterjedt a 8-16 ohm régebben, a csökkenő terhelőellenállással a nagyobb átfolyó áram nem csak a félvezetőknek hanem a tápnak is nagyobb gondokat okoz, P-N átmeneteken nagyobb feszültség esik, minden egyes vezetősávon, kábelen szintén, stb.
A 4ohm az autókban terjedt inkább el, ott meg azért, mert ugye adott volt a tápfesz (12V) amiből valahogy nagyobb teljesítményt kellett kicsavarni.

Köszönöm, hogy a válaszom rögtön törölve lett. Újra leírom. Pusztán poén volt, hogy a hangsugárzó hogy érzi magát (bajban). Nyilván nem érez semmit.
Fizikával tisztában vagyok. A 12 V-os autós elektronika határaival is, ami manapság már egyszerűen megugorható. Amúgy nem kellene minél nagyobb teljesítményt "kicsavarni", 1-2 köbméter hangosításához. Pár Watt, érzékeny hangsugárzó. De ezt nehéz eladni

Sziasztok,

egy Visaton hangszóró adatlapján az szerepel, hogy az Induktivitása 0.9mH. Ez Uni-T UT603 -al mérve 0.45mH. Elírás a 0.9 vagy van külön trükkje a mérésnek?

Szerintem nem mindegy mivel és milyen frekvencián méred.

Frekvenciával az indukált feszültség változik, ezért változik a váltakozó áramú ellenállása. Az induktivitás a menetszámból és tekercstestből ered, úgy emlékszem.

Van, mivel egy induktivitás értéke az a frekvencia függvényében változik. Itt van előttem az asztalon egy Tesla ARN 4 ohmos hangszóró, megmértem az induktivitását 4 különböző frekvencián:
100Hz-en: 1086uH
1kHz-en: 447uH
10kHz-en: 256uH
100kHz-en: 115uH
Többek között ezért viccesek a rezgőkör elvén, vagy az egyetlen mérőfrekvencián mérő induktivitásmérő műszerek. A tiéd sem sokkal jobb, annyi csak a különbség, hogy az tud az 1kHz mellett 100Hz-en is mérni, csak sajnos ez automatikusan történik meg a méréshatár váltással együtt, és nem a mérést végző tudja ezt kiválasztani. A műszered doksija alapján a 2H-s állásban még 1kHz-en mér, a 20H-s állásban már 100Hz-en. Keress egy 1,8H-s tekercset, teljesen más értéket fog mérni az egyik és a másik méréshatárban.

Köszi szépen. Tanulságos a mérésed is. Látszik, hogy 10 szeres frekvencia közel 2 szeres induktivitás változás. 0.9-et ír a doksi, az UT603 0.45-öt mér, az ATmega alkatrész teszter meg 0.22 mutatott. Mindenkinek igaza van, nagyon jó.

Azért bizonytalanított el a mérés, mert egy gyári tekercset mindkettő egyformára mért. Ebből következik, hogy a mért induktivitás értéke mindkét műszernél ugyanarra a mérőfrekvenciára esett.

Egy légmagos tekercs induktivitása - ha olyan kis frekvencián mérjük, hogy elhanyagolhatjuk a tekercs önkapacitását - állandó kell legyen. Nem lehet, hogy azért mérsz 100 Hz-en jóval nagyobb induktivitást, mert a membrán mozog, azaz munkát végez? Gondolj egy aszinkron villanymotorra. Ha lefogod, igencsak megnő az áramfelvétele.
Szerintem akkor lehetne hitelesebben cséveinduktivitást mérni ha nem lenne benne a légrésben. Próbáld meg kihúzni a membránt (amennyire lehetséges) kézzel kihúzni a légrésből. Kíváncsi vagyok akkor mit fogsz mérni ezeken a frekvenciákon.
(Persze ezt akár én is kipróbálhatom/megmérhetem.)

Szétbarmoltam egy kis gagyi Somogyi hangszórót, mert a fórumért mindent : )
1 kHz-mér az induktivitás mérőm.
"Simán" megmérve:121 uH.
Ha lefogom a membránt: 175 uH.
Kiszedve (kitépve/vágva) a csévét, önmagában: 51 uH.

A freki növelésével pedig a tömör vasmagban az örvényáramok miatt még alacsonyabb induktivitást mérhetünk.

Elég bonyolult ez a hangszórósdi is.

Köszönöm hogy megtetted , így egyszerűbb elmagyarázni.
1) Elhisszük.
2) Mert nem mozog, az is befolyásolja hogy mekkorának látja műszer. Villanymotor is nagyobb áramot vesz fel állva, mint amikor már forog. Ha a fáziszöget (ohmos/induktív komponens) is tudtad volna mérni, még szemléletesebb lenne...
3) Mert nincsen vasmag, és légmagossá minősült át.

Ezeket a dolgokat eddig is tudtuk nagyjából szerintem. De a hangszórónál van még elektromos/mechanikai jósági tényező is, sugárzási ellenállás, meg még talán anyám tyúkja is.
A cséveinduktivitásnak amúgy is "csak" a váltási frekvenciák meredekség-változásához van köze (talán, de nem értünk hozzá). Annyi amennyi.
Csak ez a frekvenciafüggő induktivitás keltette fel ennyire a figyelmemet, hogy képes voltam hangszórót ölni is miatta : )

Amúgy én arra számítottam, ha lefogom a membránt akkor csökkenni fog az induktivitás, mint a villanymotoroknál. Tehát nekem már ez sem tiszta.

Amikor a ts paraméter sort kell meghatározni, akkor pont egy ilyen dologgal állunk szemben.
Én a hozzáadott tömeg metódust alkalmazom, ahol végigmérem a hangszóró impedanciamenetét. Rezonancián akár 5-10 szerese is lehet a névlegesnek. Ha ezen a frekin mérnék induktivitást, akkor az olyan lenne, mint a terheletlen villanymotor. Nagyobb induktivitást mérnék mint a többi frekin. A rezonancia freki nyilván a rugoállandó és a lengő tömeg függvénye. Ha a tömeget megnöveljük (én mg pontosságú gyurma hurkát ragasztók a porvédő köré), lecsökken a rezonancia frekije. A hozzáadott tömeg és a két rezonancia freki értékéből ki lehet számolni az eredeti lengő rendszer tömegét úgy, hogy nem kell kiszerelni a kosárból. A lengő rendszer jóságú tényezője is ennek a mérés sorozatnak az eredménye, de ebbe most nem megyek bele jobban. Elég, hogy ha a jóság tényező nagy, a hangszóró nem jó. Jó kis játék.
Az induktivitást a szabvány 1 kHz-en definiálja.
Amúgy jó kis móka az ilyen mérés, mert javított hangszóró esetében biztosan nem egyezik meg az eredetivel.
Poénkodást félretéve, valójában nem induktivitást, hanem elektromechanikus rendszer impedanciáját mérünk.

Holnap mérek neked trafót abban nem mozog a membrán, és annak is ugyanúgy frekifüggő lesz az induktivitása.

Ezt a plusz mozgótömeg-növeléses jósági tényező mérést én is használtam amikor még azt hittem, tudni fogok jó hangdobozt csinálni. Napokig szórakoztam az egyenlet felállításával, amivel vissza lehet számolni a rezonanciákból a jósági tényezőt. Még most is ki van ragasztva ez a füzetlap a műhelyben a falra : )
Azt nem tudtam, hogy 1 kHz-es szabvány van a cséveinduktivitásra.
Ez az elektromechanikus izé nekem kínai. Sose sikerült rendesen (ahogy elvártam volna magamtól) megértem a hangsugárzó működését. Ez egy külön szakma szerintem.

Gitár hangszedőben sincs mozgó alkatrész, ott is ez a jelenség. De az sem tiszta induktivitás, mert a sokezer menetnek jelentős önkapacitása van. Csak ott a rezonanciafrekvencia típustól függően 1500-6000 Hz körül van. Na meg jelentős 5-10kOhmos rezisztív összetevője.
Gondolom több frekis mérési sorozattal ezek az adatok szeparálhatóak, lebonva tiszta LCR adatokra.
Nekem csak egy olcsó induktivitás mérőm van, ez hangváltókhoz, meg kapcsitáphoz használható. Kimenő trafó az már nagy falat neki.

Nekem sem fog menni sosem, mindössze annyi ragadt meg, hogy nagyjából ki tudom választani, melyik hangszóró lesz teljesen alkalmatlan. Tehát nagy valószínűséggel a vaníliás pudingot nem érdemes húslevesbe tenni, mert lehet hogy nem fog ízleni mindenkinek. A sárgarépának nagyobb esélye van, de nem esküdnék meg arra sem.

Nem vitatkozni akartam, csak megmértem egy csévét többféleképpen.
A trafó megint más tészta, hogy lehet ezt a hangszóróhoz hasonlítani?
Mivel rejtőzködsz, sosem látom itt vagy-e éppen. Gondoltam gyorsabb, ha magam járok utána annak amire kíváncsi vagyok.

Sziasztok! Egy hangdobozban ki kellet cserélnem a magas sugárzót, de már az eredetit nem lehet kapni, viszont az új érzékenyebb kb 5db-el. Találtam csillapításra kalkulátort, 8 Ohm eredetihez 3,5 Ohm soros tag, 10 Ohm párhuzamos. De az ellenállások teljesítménykövetelményéről nem írnak. Tudnátok ebben segíteni, egy 50W-os dobozról lenne szó, maga a magas az 100W-os.

Szia,
ebben és ebben is 10 Wattosok vannak.

Sziasztok!
A kérdésem a következő: BEAG 123-8 (8 Ohm, 5 W, 80-20000 Hz) hangszórókkal szeretnék 2 utas dobozokat csinálni, Simán csak egy 4,7mikis kondival elsőrendűen levágva.
Mekkora Mélyközépre köthetem így rá ?? 20,- 30W mély esetén hány W jutna a Beagra?

Ez függ a zenehallgatást szokásodtól. Ha csutkára tekerés a magas szabályzót, akkor ki is tudod pukkantani. Ha elfogadod a hangmérnök beállítását, azaz mindenféle kiemelése nélkül hallgatsz zenét, akkor 5W alatt marad egyetlen kondival is. Rendes LC 12dB/oktávos szűrővel, valamint csillapító "L" pad használatával (rendszerint a magas hangszóró érzékenysége nagyobb a mélyközép érzékenységétől ) akár 1W alá is eshet.

Sziasztok!
Kaptam egy pár hangsugárzót a képen láthatót.
3 utas 3 hangszóró van benne de a mély sajnos nem a gyárija.
Ismeri valaki ezt a gyártót sajnos erről a dobozról nem leltem infót.

Szia!
Szerintem a többiek is ugyanazt a google keresőt érik el a számítógépükről, ami ennyi info alapján nálad sem talált semmit.
A Quelle az egy csomagküldő cég (volt) amely a saját nevén forgalmazott Hi-Fi részegységeket is.
Ha esetleg több, érdemi információt tartalmazó képet feltöltesz a dobozról, esetleg a belsejéről is, a hangszórók hátoldaláról, akkor könnyebb lesz barkochbázni vele, hogy ezt ki is gyárthatta nekik, mert ehhez ez a címke kevés...
Én is kérdezek egyet. Miért megy bele két pár vezeték?
Üdv.

Az nem gyártó név ugyan, de ilyen az eredeti...