Bocsi a nagy késésért.
Vázlatosan leírva: SDM63o (három fázis) méri az export-ot, amit lekérdez egy ES32 (folyamatosan) és a beállított megengedett export függvényébe, egy MCP4728 segitségével müködtet három ilyen triakotilyen triakot melegítve igy három ellenállást.

Sziasztok!
Lenne egy kérdésem, ha egy ilyesmi napelem optimalizálóból nem tennék minden panelre (az úgy drága) hanem csak arra a kettőre, ami a másik irányba néz, akkor működne?
Így 1 db MPPT-s invertert elég lenne vennem majd.

nem..

Szerintem nem lehetetlen megoldani, de nem ezzel, hanem Tigo optimalizálókkal. Abból van néhány típus, olyan is ami hagyományos inverterrel működik együtt és nem kötelező a sztringben minden egyes napelem alá tenni.

Bár arról fogalmam sincs hogyan működik, mivel ilyen esetben nem tud rendszerben dolgozni. Egyedül azt tudom elképzelni, hogy képes figyelni és tartani a külső tényezőktől függő sztringáramot, amelyet a többi soros napelem aktuális paraméterei alapján maga az inverterbe épített mppt határoz meg. Mondjuk ha van benne egy rövidzárként működő mérősönt, akkor rámérhet a soros áramra és annak függvényében hogy mennyi épp a saját napelemének a teljesítménye kiadja az adott sorosáramhoz tartozó feszültséget is. Aztán időnként vagy soros áramméréssel vagy egy határon belüli áramváltoztatással működik a saját kis mppt rendszere.

Ha így működne ahogy gondolom, akkor nyert ügyed van és tehetnéd csak a szükséges kettő különálló alá. Bár akkor is oda kell figyelni arra, hogy a nagy egységes sztringed önmagában akkora feszültséget adjon amivel minden körülmények között stabilan üzem az inverter, a kiegészítő panelok meg ettől függetlenül vagy dolgoznak, vagy nem.

Bár ez a Tigo sem volt egyszerű történet, talán van felügyelet nélküli is, amit egyszer telepítesz és onnantól nem tudhatod, hogy tényleg dolgozik-e, de a monitorozható verzióhoz kellett valami wifi-s cucc, ami a tetőn lévő optimalizálókkal tartotta a kapcsolatot és utána lehetett felvenni őket az online rendszeren. Én ezzel a Tigo-val egyszer dolgoztam és akkor is egy teljes rendszer kapott optimalizálókat.

Másik lehetőség, hogy egy teljesen különálló rendszert csinálsz a két panellel. pl. mikroinverterrel lsd. Enphase IQ7A, Envertech EVT248 - ezeket nem ismerem, de valószínűleg egyesével is működik, vagy kis teljesítményű inverterrel lsd. Growatt 750-S, ami akár két napelemmel is üzemel.

Bár még nem vetted meg az invertert, ha nem tudsz kettőnél több panelt rakni a másik oldalra akkor a fentiekben gondolkozhatsz, mert nehezen fogsz olyan invertert találni, ami bár két bemenetes, az egyiken 10-20 panellel a másikon meg 2 panellel működőképes, vagyis 50V-tól stabilan üzemel. Ettől függetlenül mivel az inverterek többsége 2 mppt-s én megfontolnám azt is, hogy 15-20 panelnél már két független bemenetre csatlakozzon az azonos tető is, vagy egy esetleges bővítésnél jöjjön jól a szabad bemenet.

2 MPPT-s Growattal szemezgetek, mert kerülne egy-egy string egy lapostetős garázsra, és a házra is. Viszont ahogy reggel felkel a Nap, még nem süti egyiket sem teljesen. Ilyenkor egy oldalra, függőlegesen telepített panel viszont egész jól termel. (Kipróbáltam, jelenleg szigetüzemű rendszerem van, az oldalsó panel külön MPPT-vel működik, de 12 V-os oldalon, ami nyilván egy hálózatra termelő napelemes rendszernél nem játszik.)
A nyugati oldalra is kerülne egy 500 W-os panel, ami a késő délutáni órákban egész jó teljesítményt adna.
Alapvetően olyan rendszert akarok, ami a déli órák nagyon nagy teljesítménye helyett inkább egy laposabb görbét ad, hogy minél nagyobb arányban tudjam a saját cuccaimmal megetetni a termelt energiát. Ha csak egy irányba néznének, még talán valamivel többet is termelne egy nap alatt. Viszont emiatt az 5 forintos őrület miatt megérné picit bonyolítani.
Valószínű, hogy egyébként a mikroinverteres megoldás lesz a nyerő. Az árát még nem néztem.

A két külön mezőre/mppt-re osztás jó ötlet, feltéve hogy lesz mindegyik sztringen annyi napelem, amivel stabilan üzemel mind a kettő bemenet. Az árnyékoltabb paneleket akár külön rendszerbe is lehetne szervezni, de valóban ennyire eltérnek a többitől? A többi még órákig árnyékban van, miközben azok már szépen termelnének?
Ha most már van szigetüzemű rendszered, akkor kevesebb beruházási költséggel nem tudod ezt a néhány panelt inkább abba a rendszerbe csatlakoztatni? Akár direkt DC csatolással, töltésvezérlővel? Mire használod jelenleg ezt a szigetüzemű rendszert és mennyi energiát fogyaszt el most napi szinten?

Egy 24 órás üzemű gyárban ugyanúgy alkalmazzák a kelet-nyugati tájolást hogy fajlagosan kevesebb, de nappal egyenletesebb legyen a termelt energia és a visszwatt-nak se kelljen működésbe lépnie a teljesítménycsúcsnál.
Azonban a fogyasztási szokásaiddal is befolyásolhatod az energiafelvételt, pl. a bojleredhez is használhatsz kapcsolóórát, hogy biztosan csak egy idősávban, lehetőleg a napi déli termelési csúcs körül fűtsön, azzal kapásból leköthetsz 3-5kWh-át. De építhetsz bonyolultabb vezérlést, ami időre és hőfokokra is vezérel, de még akár megvilágításra is és a felfűtési hőfokkal dinamikusan változtatná az elnyelt energiát. Kapható időzíthető mosógép is. Téli időszakban meg korlátlan energiát el tudsz fűteni, az épület is hőtároló, így fél évig biztosan a déli tájolás a leghatékonyabb, ha biztosan használnád fűtésre is. Ha a felhasználási szokások módosításával van lehetőség felvenni a teljes plusz energiát, akkor én nem biztos hogy a rendelkezésre álló ideális déli helyett máshová tenném. Kelet/nyugat kb. -30% termelésveszteség, a teljesen északi -50. Persze ha mindig csak délután tesztek-vesztek és nincs akku, akkor a nyugati elhelyezés a jobb.

Üdv! Ilyen napelem cellákból készült DIY napelem táblához milyen műanyag hátlapot használnátok?
Hol lehet beszerezni? Esetleg valami más megoldásra van ötletetek?

Szerintem inkább üveg. Nem tudom hány fokra melegszik fel a cella napon/terhelve, de jobb a békesség hosszútávon. Az is igaz, az üvegnek ki kell bírnia a szél nyomóerejét, az sem mindegy mekkora táblá(ka)t raksz össze

Fajlagosan nem nagyon drága ez egy komplett táblával szemben?

Elől hátul üveg??? A gyári panelek hátulja is valami műanyag lap...

Nem ez van, csak linkeltem, hogy miről van szó. Már jó rég vettem ilyen cellákat, és táblásítani kellene már, ne csak itt a polcon álljon. Egyébként 1000x700mm, két panelre való celláim vannak.

Megnéztem hátulról a táblámat, nem tudom mi az... nem üveg és nem műanyaglap, mert nem sík, kicsit hullámos, lehet műgyanta öntet...

Szia
A hőskorban(akkor nagyon megérte) én is csináltam ilyen táblákat,de már régen áttértem a gyáriakra.Még megvan 3 táblám kb 150 W-osak és még van két táblához üveg,alu keret és a hozzávaló napelemek,összekötők.A hátulját UV álló két komponenses szilikonnal öntöttem le.Rugalmas és tényleg időtálló,most megnéztem a tipusát,de sajnos a legutóbbi rendrakásnál kidobtam a maradékot.Szerintem még árulnak ilyen komponenseket a neten.

EVA - etilén-vinil-acetát fólia/réteg. A szilícium lapok elé és a hátlapra is teszik, de egyéb laminált üvegeket is készítenek belőle. Lényegében meghatározza a napelem élettartamát, ha gyenge minőségű, vagy bármilyen módon sérül/elöregszik akkor beindul a korrózió a szilíciumon ill. a vezetősávokon. Nagy mértékű teljesítménycsökkenés lesz, de akár szigetelési probléma is kialakulhat (lsd. PID hatás).

Talán valami rugalmas, színtelen, UV álló polimer ragasztóval próbálkoznék nyakonöntve a lapkákat, persze akkor is úgy lenne az igazi, ha ki lehetne vákuumozni az egészet.

Szerintem jobb megvenni akár egy használt modult, mint ezekből a lapkákból házilag építkezni.

Szia!
Az enyémen Alu lap a hátlap. Előtte a EVA fólia vákumozva . legelől a labor üveg fedőlap.

Szia!
Hátul is üvegnek tűnik, csak van rajta valamilyen bevonat.
Miért szeretnél saját napelemet építeni? Árban nem fogsz jobban kijönni, ráadásul párára, stb érzékeny lesz. A gyári panelek nagyon jól tömítve vannak, erős a kerete, és árban kb ugyanannyi, sőt olcsóbb is lehet mintha te rakod össze.
Csak akkor állnék neki, ha valamilyen egyedi kivitel kellene.

Üdv.

Lassan egy éve van meg a rendszerem és úgy érzem hogy bőviteni kellene és kellene pár információ hogy mennyire is járható a dolog amit elképzeltem.
Jelenleg az 1. helyen van 7 panel(410w). Ezt szeretném kiegészíteni még 3 darabbal amit kényelmesen elbír viselni az inverter. A 2. és 3. pontra is szeretnék még napelemeket felrakni.
2. Legalább 4 darabot. Irány ugyan az dőlés más
3. Legalább 5 darabot.
Ezzel szeretném kihasználni a lehetőséget télen. Pl ez a rendszer januárban 100kwh termelt ami nem annyira rossz szerintem főleg hogy sokáig árnyékban voltak a panelek a szomszéd ház miatt ami ki lesz küszöbölve a tetőre költözés miatt.
A kérdésem a következők.
140Ah lifepo4 cellás rendszerű aksim van. Hány amperrel is lehet tölteni maximálisan?
A jelenlegi rendszer maximálisan 36 amperrel töltötte a rendszert. Ami a +3 panel bővítés után már csak 52A lesz a várható csúcs de ezt le tudom szabályozni az inverteren ha kell. A másik dolog a 2. pontban lévő panelek ugyan akkor termelnek jól mint az 1. pontban lévőek. Ez kb 21A töltést jelent.
Azért 70A töltés nem tudom ennyire szereti lifepo4. A 3. pontban lévő napelemek is fognak valamennyit termelni így az elméletileg 80A lehetséges mint töltés.
Ennyit elvisel az aksi hosszú távon is? Ha nem akkor mennyi legyen a maximális egyidejű töltés?
A másik fő kérdésem. A 2. és 3. tető részen nem inverter lenne hanem 1-1 mmpt töltésvetélő.
Mennyire járható út az hogy egyszerre három helyről is van töltve az akkumulátor?
Nem nem akarok több invertert elég az egy. Kisebb olcsóbb is.

Mondjuk én nem tennék se a 2-es se a 3-as helyre, helyette inkább a 4-esre tenném és akkor egyben lehetne az egész sztring.
A LiFePo4-eket nem ismerem annyira, de szerintem az is tölthető kb. 1/3C-vel de talán többel is. Itt a lion cellám doksija, kéne lennie a LiFePo4-ről is valami hasonlónak amiben le vannak írva a konkrét adatok.
A beállított csúcsárammal amúgy sem fog tölteni szerintem soha, már ha csak a szolár töltés van engedélyezve neki, az okát múltkor leírtam. Kivéve akkor ha üres a pakk, és mondjuk dél körül jön meg a napsütés, mert akkor mondjuk tolni fogja neki.

Nekem kell tudnom, hogy CALB L173F230 típusú celláid vannak!? Adatlap a neten (vagy a fiókodban!?) , 1C-vel tölthetők!

A 4 pont hamarosan el lesz bontva. Tegnapi adat a 36 amperes töltés. Kb 11-12óra felé. Mindenhol a maximummal számolok hogy nehogy a füst jöjjön ki belőle. Viszont tudom hogy nem lesz annyi ezáltal a termelés sem lesz annyi.

Akkor meg tedd a maradékot a 3-asra. Az 1-esen nem fér el? Ha normál méretű tető akkor két sor el kéne hogy férjen egymás fölött, vagy ha nem, akkor is ha az a plusz 3db el van fektetve. Tehát egyik sor állítva a másik meg fölötte vagy alatta fektetve.
Az akkudat meg ne féltsd, az inverter töltője előbb hal meg mint az akkupakk amennyi áramot bír.
Az én lion pakkom is simán bírná a 60A-t de még sosem töltötte 45A-nél nagyobb árammal pedig 60A-es korlát van neki beállítva.

3 meg elférne minden probléma nélkül több nem igen mert árnyékban lenne. Ezért nem rakok oda már többet.
2. Helyre még 4 fér el. Ez lenne az egyik mppt töltő. Itt a legnagyobb esély hogy túl sok Amper kap az aksi. Erre jön még rá a 3. Számú helyre pakolt napelem mint utolsó napsugarat is felfogja és a második mmpt töltő fog itt helyet kapni

Szia!

A ) ha az inverter 1.2.3. bemenete csak diódákkal szokott közösitve lenni,
Ebből következöleg 1-2 panel eltérés lehet a stringben.Különben mindig a nagyobbik termel.

B) ha Külön MPPT töltőd lessz az akku kapcsaira kötve , ott is a panelszám/feszültség fogja meghatározni a töltőáramokat-eloszlását.
Megint csak a kiegyenlitett darabszám a célszerű.

A LiFePo4 akku nál is kerülném az 1C -t megközelitő töltőáramot --mivel a ciklusszám /élettartam is lényeges --Nekem!

Sziasztok!
Jelenleg 6 napelem van nálam sorosan kapcsolva. Működik, de kb. délig egy fa miatt 2 panel kap egy kis árnyékot. A teljesítmény nagyon leesik emiatt. Kevesebb, mintha csak a 3, árnyékmentes panel lenne bekötve.
Ha a 6 panelt 2 db. 3-3 paneles stringre bontanám, nőne a teljesítmény?
Illetve ha dióda nélkül párhuzamosítom az megfelelő?
Úgyis visszakötöm sorosra, de előbb levágom a fenébe az ágat...

Szia!

'1nőhetne.. "2 diódával párhuzamositjuk( ne legyen + veszteség --melegszenek az árnyékos panelek )

Legjobb, legegyszerűbb a fa nyesése!

Sziasztok,

Vettem egy ilyen típusú invertert. Ebben a webáruházban más típusú inverternél ki van emelve, hogy egyes típusú akkumulátorokat nem ajánlják a készülékhez. Itt merült fel bennem a kérdés, az általam vásárolt inverterhez milyen típusú akkumulátorokat csatlakoztathatok? Természetesen szem előtt tartva a feszültség értékét.

A régebbieken illetve az olcsóbb invertereken általában AGM és USE beállítás van, utóbbi miatt gyakorlatilag bármelyik inverterhez csatlakoztathatsz bármilyen típusú akkut, a nem ajánlják dolog azért szokott lenni odaírva, mert az inverterben nincs külön mondjuk lion vagy lifepo alap beállítás, de ugye ott van a USE amiben olyan értékeket állítasz be amilyeneket akarsz.
A hagyományos indítóakku eleve nem alkalmas csak ha egy raklapnyit teszel rá, az AGM se sokkal jobb, mert az is csak dupla annyit tud, és az új AGM árán már tudsz venni bontott (alig használt) Kona lion cellákat amik fényévekkel jobbak mint az AGM.
Természetesen a LiFePo4 lenne a legjobb, de annak ma még olyan ára van, amit sosem fog visszahozni, plusz abból nem egyszerű válogatott cellákat venni mert ha válogatják akkor az még annál is sokkal drágább lesz, ha meg nem válogatják akkor jönnek a kompromisszumok...

Köszönöm válaszod.
Ezt típust néztem ki. Persze elgondolkodtam az ára miatt két 12V-os AGM akkumulátor sorban kötött felhasználásának, mert az hetvenezerrel olcsóbbra jön ki. Ezek szerint ne tegyem.
USE beállításban én adom meg az akkumulátor típusát, feszültségét és kapacitását?

Szia!

Ez igy érdekes összehasonlitás--főleg akciós árakkal.

Az a LIFePo4 akku 50Ah-s (1200Wh ) ebből használhatsz 80%-t 40Ah-t/960Wh-t 177 000 Ft
élettartam? kb 8-10 év várható. igy akár 2920-3650X960Wh=2800-3504kWh és 63.20--50,21Ft/kWh tárolási költség keletkezhet.
Az AGM akku 100Ah -s(2400Wh) ebből használhatsz 25Ah/600Wh-t 110780Ft-ért. élettartam kb 6-8 év , néha 10 év is. Ebből 84FT/kWh---50,50Ft/kWh tárolási költség is lehet.

Persze 6 hónap -2 év alatt is bármelyik leamortizálható. (van rá példa bőven )

Tehát kinek , hogy melyik a szimpatikusabb--De nagyon sok horgászladik, motorcsónak a 2. akkukészletnél más csak savas akkuval megy!

Ezek alapján a LIFePo4 jobb választás.


Ezt mire írtad pontosan? Hogy inkább vesznek bele olcsó megoldást?