Nem tudom, hogy ő mire írta, de én nem javaslom az ólomakkut napelemes rendszerhez . Egy horgászladikban nem ugyanaz a használat módja, mint egy napkollektoros rendszerben, ahol naponta van töltve, kisütve az akku.
Nálam ugyan nem AGM, hanem "sima munkaakkumulátor" volt, de kb. fél év alatt a 100Ah-s akku kapacitása 35Ah körülire csökkent. (Most van 6 db 30Ah körüli akkumulátorom feleslegben... )
Helyettük LiFePo-t vettem, 280Ah-nyi LiFePo akku kb. ugyanannyiba került, mint a 300Ah-nyi "sima munkaakkumulátor". Teljesen más a karakterisztikája, jobban fogadja a töltést, jobban bírja a nagy áramú kisütést.
Most vettem hozzájuk plusz egyet, azzal ki tudok venni egyet-egyet és le tudom tesztelni, hol tartanak éppen a kapacitás csökkenésben. Van hozzájuk 1A-es balancer, azzal töltés és kisütés közben is 0,05V alatt van a különbség.

Szia!
Igen--olcsón.még olcsóbban...

De ez lakóhajó, lakó kocsi , vadász, horgász házra is igaz.

Bár egy elektromos csónak "toló motorja " azért rendes terhelés.Néhány 10W-tól --a 3kWig sokféle lehet.

Ha nő lennél most megcsokolnálak. Nekem is van egy elfekvő lifepo4 aksi. Honnan szereztél hozzá tesztert?

Vettem egy ilyet.
Ez csak 10A-rel tud terhelni (a C/20 14A lenne) de közelítőleg jó ez is.
Egyelőre azt sem néztem meg, hogy a "tartalék" hány Ah-s (elvileg az is 280Ah-s), nem volt rá időm...

Az egy cella töltésére meg ilyet vettem. Ezzel nem vagyok megelégedve, mert elvileg minden ellen védett, mégis egy fordított polaritás kinyírta...

Köszi. Na csak érjék oda és meg is rendelem. Naponta 1 cella. Jó sokáig fog tartani a 48v rendszer tesztelése

Szia!
1) lehetne azt 5-10 vel is végezni. S a rossz sort megbontani, mig az egyhez nem érsz.
Erre a napkelte , napnyugta alkalmas..
2)lemez ellenállás 0,5C áramhoz,voltmérővel? ( max 5-10 sec)S a legrosszabb feszültségűt kivenni?

48Vnál 1-2 db cella hiánya még elviselhető.

Én most készültem el kb 4 éve felszerelt napelemek beüzemelésével. Mivel a készülő MPPT konverter soha nem fog elkszülni előreláthatólag, támadt egy másik ötletem. Fűtök egy bojlert a DC fesszel és sorbakötöm a rendes bojlerünkkel. Skori barátom felvetette, hogy nem túl optimális simán a fűtőtestet rákötni a napelemre, mivel áramgenerátoros. Megkértem, hogy dobjon össze egy szimulációt, míg én nyaralok. Az áramkör elkészült. Tökéletesen működik. Íme pár adat.

Szikrázó napsütésbe kb 7-800W-ot termel, elektronikával és anlkül is.
Viszont borongós időben pl. elektronikával 250-300W esetén elektronika nélkül csak 50-60W-ot.

Teszek fel fotókat is.

Egy nap alatt nem tudod letesztelni ezzel, mert 10A-rel kisütve elvileg 28 óra lenne a kisütési idő. Lehetne még plusz terhelést tenni rá, csak akkor korrigálni kell a mutatott Ah értéket, és biztosítani annak a lekapcsolását is a kisülés végén.
És utána vissza is kell tölteni, hogy vissza tudd tenni a sorba. A töltés pedig az előbb linkelt töltőm 15 Amperével is 20 óra lenne, kisebb árammal pedig több. Nem tudom, te mivel tudod tölteni, de figyelni kell, hogy 3,65V fölé ne menjen a feszültség.

Miért akarod teszteni?Mostanában vetted és van kékfogas balanszered amin mindent látsz.Én a mult hónapban bontottam szét egy 14-s 18650 7Kw pakkomat ellenörzés céljából a pakk Kb őt éves volt de miután átálltam 48V renszerre a kapacitások nem voltak egyformák,egy egy cella hamarabb lemerült miatta.Szerszám akuk vannak benne,és mérésre a cellák 95% még ugyan azt a kapacitát adta mint őt éve.Összehangoltam a pakkot azóta le tudnék menni 42V ig amit még nem értem el van nap és van még Kb 8-10Kw akksim össz alsó hangon 15Kw.Április óta nemhasználtam hálózatot pedig van két bojlerem és ápriliba még fűtöttem a hőszivattyúval.A hálózati áram csak a hőszivattyúra ment a télen is.

Ez jó ötlet, nyilván az inverter feszültségének beállításait változtatni kellene, de így nem kell plusz akku a teszteléshez.
Lehet, hogy még 24V-nál is elgondolkodom rajta, csak az a balanceremet zavarná meg, vagy le kellene szerelni.

Mert jó lenne figyelemmel kísérni az akksik állapotát. Ahhoz meg kell egy mérési pont. Amit pár évente ellehet végezni.

Szia. Ha publikus erről az áramkörről, van valami dokumentáció?

A cellák állapotát a BMS-ed folyamatosan figyeli, ki is jelzi neked a telefonodra. Nekem nincs BMS-em, én egy 1500Ft-os multiméterrel végzem az ellenőrzésüket havonta (egy század volton belül vannak). Meg van egy műszerem, amivel meg tudom mérni akár az egész pakk belső ellenállását, az a lényegesebb adat, azt nem tudja se a BMS mérni se az akkukapacitás mérő, ráadásul pár pillanat, sokkal gyorsabb mint töltögetni meg merítgetni egy kapacitás méréshez.

Igen figyeli az állapotát és méri az ellenállást is a celláknak. Az a Multimeter engem vert át nem rendesen. Túl nagy a szórás már a tizednél is nem hogy a századnál. A másik dolog hogy jó lenne tudni hogy ténylegesen mekkora az eltérés minden egyes cella esetén a kapacitás terén. 40v ig lehet elvileg 0% meríteni de nekem a bms 44v inverter meg 46v esetén már megáll a meritésnél. Mert tervezem egy nagyobb bővítést kapacitás terén. Akkor még szeretném minél jobban összeválogatni az aksikat. Sajnos van hogy a 15kwh termelés kevés volt. Ezért napelem és akksi is fejlesztésre kerül. +3 a 7 mellé és még 7 darab egy mmpt töltés vezérlő segítségével közvetlenül az aksit tölti majd.

Sziasztok!
Nézegettem rendszerengedélyes invertereket. 1 fázisra max 2.5 kW mehet, de vannak rendszerengedélyes inverterek között olyan is, ami nagyobb mint 2.5 kW. Ezt hogyan fogadja el a szolgáltató? Gondolom, szoftveresen van leszabályozva túlpanelezés esetén.

Évekkel ezelőtt még 5kVA volt az egyfázisú rendszerből a max. Elsődlegesen ennek az az oka, hogy tudtommal jelenleg sem zárja ki semmi, hogy egy 15kW-os rendszert három egyfázisú inverterrel építs. Ilyen volt féláron vagy 6 különböző tájolás van, az ok mindegy, a szolgáltatót csak az érdekli hogy az inverter megfelel-e a szabályainak ill. a fázisok közötti névleges AC teljesítményben ne legyen meg az előírtnál nagyobb eltérés.

Nem tudom, hogy van-e jelenleg más korlátozás, vagy a konkrét terveket ilyen részletességgel ellenőrzik-e, mert így nem kizárt, hogy az egyik inverter hiba miatt kiesik vagy eleve úgy tervezik a rendszert, hogy az engedélyeztetés miatt ugyan szimmetrikus lesz, de az egyik inverterre csak a későbbi bővítésnél és napelem-telepítéskor kerül modul. Működik így is probléma nélkül, csak nem olyan kellemesek az üzemi viszonyok a szolgáltatónak. Szerintem ez a minimális fázisaszimmetria tartása sokkal inkább a kiesések és kártérítések miatt van, kisebb a valószínűsége, hogy a 253V túllépése miatt leáll az egész, ha az a 4kW is három fázisra van elosztva inkább.

Szia!
S egy ilyen összeállitás , hogy tetszene? 7,5kW+5kW+5kW.

Még arra gondoltam, hogy akinek 3F van, beépíthet mondjuk 3*5 kW rendszert fázisonkénti inverterekkel. Ennek persze nem sok értelme van a gyakorlatban, mert sokkal drágábbra jön ki, mint akár egy több MPPT-s 3F inverter.
Én egyébként 1F rendszert akarok, 2.5 kW teljesítménnyel, de több MPPT-vel. (Nincs behozva a három fázis, de nem is kell nagyobb rendszer.)

Ez bármikor visszaállítható lenne és nincs kapacitása a szolgáltatónak a folyamatos ellenőrzésre.

Már megjelentek olyan feltételek, hogy lépcsős teljesítményszabályozással és modbus kommunikációval is rendelkezniük kell 2,5kVA felett. Elég gyanús, hogy egyszer visszamenőleg is elő lesz írva egy otthoni vissz-watt védelem, jól járhat az a cég, amelyik majd - természetesen szolgáltatói jóváhagyással - adná ezeket az eszközöket.


Ha azonos gyártótól nézed, akkor legtöbbször igen. De 3db legolcsóbb 1 MMPT-s 2,5kW kínai inverter lehet hogy olcsóbb, mint 1db 7kW-os minőségibb inverter, és ott az előny hogy máris 3 MPPT-d van.

Szerintem le tudod engedélyeztetni a rendszered több inverterrel pl. 1x1kVA + 1x1,5KVA, vagy 2x0,75kVA + 1x1kVA, Growattnál vannak ilyen kis teljesítményűek, de az SMA 1.5-ös invertere sem volt annyira drága.

Ez volt a szimuláció. Annyi a lényeg, hogy ne terheljük a napelemet a kb. optimális munkaponti feszültsége alá, mert akkor sokkal kisebb lesz a kivehető teljesítmény. Így a napelem egy puffert tölt, és az elektronika csak akkora időközökre kapcsolja rá a fűtőbetétet a pufferekre, hogy puffer feszültséget adott határértékek között tartsa. Gyakorlatilag így automatikusan kialakul egy alacsony frekvenciás PWM szabályzás a fűtőtest felé, ami kb optimális kitöltési tényezővel tud menni. A PWM gyakorlatilag 0...100% között tud változni. Az áramkör már üzemel pár napja, és úgy tudom teszi a dolgát ahogy kell. A gyakorlati tapasztalatokról, megvalósításról tothtecnika2 tud többet mondani.

Más munkaponti feszültségű napelemhez esetleg másképp kell méretezni az áramkört, a szimuláció inkább a működési elvet mutatja (pl. a puffer szimulációjánál ott az ESR és a kezdeti töltést szimuláló telep, a gyorsabb szimuláció kedvéért - de ezeket nyilván nem tesszük bele az áramkörbe )

Volt már ilyesmi, de szerencsére csak ideiglenesen. Elvileg emiatt kell leszabályozhatónak lennie az inverternek.

Hálásan köszönöm!

Én is a felesleges napenergiát hőmennyiség formában próbálom felhasználni.Nekem mindhárom fázison külön inverter van,egy hibrid akkuval és két visszatápláló,mindnek külön napelem paneljai vannak.Kiraktak a szaldóból 12 év után,más lehetőség nincs.Én is inkább a DC oldalt terhelném,jobb ha ez nem megy keresztül az invertereken.Viszont az inverterekből veszem ki a vezérléshez szükséges adatokat RS485 Modbus RTU-val.Itt minden szükséges adat megtalálható és az inverterek MPPT-je is rendelkezézre áll.

Szia!
Hogyan véded meg az áramkört a D1 dióda zárlat esetében?
Mi történik, ha nem tesszük be a D1 diódát?
A D1 dióda nélkül mit mutat a szimuláció?

Sehogy, elég kicsi az esélye, hogy a D1 zárlatossá váljon. Elméletileg D1 nélkül is működik az áramkör, gyakorlatilag viszont a vezetékeknek és a fűtőszálnak is van induktivitása. Ha ez az induktivitás nem jelentős, akkor (D1 nélkül) csak annyit okoz, hogy kicsit megnöveli a FET disszipációját (csökken a hatásfok). Ha jelentős nagyságú az induktivitás, akkor (D1 nélkül) a FET tönkremegy. A szimulációban ez az induktivitás nincs benne (a gyakorlatban viszont ott van), ezért csak akkor látszana a dióda hatása ha a szimulációba is betettem volna a fűtőszál/vezetékek induktivitását. Azért nem tettem bele ezt a szimulációba, mert számomra egyértelmű volt a hatása, és mivel ott a D1, ezért nem fog problémát sem okozni. De ekkora áramkör elfér a Tina ingyenes verziójában is, vagy bármelyik más áramkör-szimulátorban, rajzold be és próbáld ki. Vagy akár élesben is....

Köszi!
Mi történik, ha mégis zárlatos lesz a D1 ? A FET is rövidzárba kerülhet.
Ez a rész jobban érdekelne, hogy mivel lehetne megvédeni az áramkört. Mi történik ha akkor kerül zárlatba a dióda mikor a napelem például 80% teljesítményen van? A nagy áramok miatt a FET is meghal, a biztosíték nem tud kiolvadni. Már próbáltam a bemenetet vezérelni P-FET-el, ami szépen működött addig ameddig a félhíd meghajtó egyik FET-je zárlatba nem került, és zárlatba vitte a félhíd másik FET-jét is. A védelemnek be épített P-FET is sajnos elhalálozott. Tehát, hogyan lehetne egy biztos megoldást készíteni? Nem egyszerű feladat az állandóan változó egyenáram miatt. Amit megépítettem az a fűtőbetétre menő PWM jelet figyelte, és ha megszünt a pwm akkor le kapcsolta a bemenetre tett P-FET-et. Kicsi zárlati áramoknál szépen működött, de a 14Amper 70V már sok volt neki(sajnos zárlatos lett, így égett a nyák lemezem).

Ez a teljsen felesleges "fingreszelés" már bocs. Mi történik??? Miért lenne zárlatos? Jó nyákterv, jó méretezés, és soha az életbe nem lesz zárlatos a dióda. Nálam már 1 hete működik az áramkör, kb tök hideg az egész. A napelem nem tud adott teljesítménynél többet még nagyon rövid időkre sem. A dióda helyére kb egy fél A-es 200V-os vagy 1A-es ES1J is bőségesen elég, mert csak a parazitainduktivátosok miatti túlfeszütséget kell a fettől elvezetni. Én betettem oda egy MBR20200-at. De csak az elmélkedés kedvéért: Ha a dióda tönkremegy, akkor meghal a fet is, és akkor mi van? Zárlatba megy a napelem: semmi baj nem történik, csak nem működik az áramkör. Tehát a következtetésem ugyanaz, ez felesleges fingreszelés. Jó méretezéssel ennek az élettartama örökélet + 1 év.

Nyilván a te áramkörödben más a helyzet, ott valami nagyon el lett szúrva, hogy tönkrement bármi is. De kapcsolás és nyákterv hiányába nem lehet megmondani mi a hiba.

Sziasztok!
Akinek visszatáplálásos rendszere van, ki kellett építeni egy külön áramkört az inverter és a mérőszekrény között, vagy elegendő volt bekötni a ház elosztójába?
Arra az esetre gondolok, amikor a mérőszekrény kinn van a házon kívül, és egy kábelen megy be a házba a mért vezeték.

Nem kell "külön áramkör" csak egy megfelelő "fővezetéki sorkapocs"a mért fővezetékedre.