Azt hiszem, el kell engednem ezt a trafót. 403 és 410 mA közöt változnak a primer áramok mindhárom tekercsen.

Van a közelben ilyen műszer, azzal teszek egy próbát, aztán végleg feladom.

Szevasz!
Megpróbálok neked egy kis magyarázatot adni. A szemléletesség kedvéért az általad közölt táblázatot kiszineztem.
A pirros vonalak a gerjesztett tekercs által adott mágneses erővolnalak száma mindenütt 8, ahol megtáplálod a tekercseket a feszültség értékeket piros négyzetbe raktam.
Az, hogy melyik oszlop mennyire van összerakva légréssel, és ezáltal a távoli oszlopon nem halad át annyi erővonal, megmutatkozik a többi tekercsen mért feszültség értékében.
Legjobb példa erre a középső oszlop. Ha egyforma lenne a mágneses erővonalak száma, a két szélső oszlopban egyforma feszültséget kellene mérned.
A bal és a jobb oszlopban kékkel bekeretezett számértéknek egyformának kellene lennie ideális esetben, ha egyforma lenne a mágneses erővonalak száma.
A két szélső oszlopon a feszültség eltérés pedig mitől van? A két szélső vasoszlopodon nem egyforma a vasban és a levegőben megtett mágneses erővonal hossz.
Remélem megfelelő magyarázatot adtam a számodra.
Üdv. M.

Vagyis az induktivitás mérés ebben az esetben is különbséget mutat. Menetzárlat, menetszám különbség, vaskeresztmetszet eltérés - urambocsá nem egyforma minőségű lemezekkel készült trafó. Bármelyik lehet...

Természetesen.
Üdv. M.

Ezt hajtogatjuk többen is már egy ideje. Csak nem hajlandó az ajánlott mérést végrehajtani.
Az eltérésektől függetlenül üzemi feszültségen üzemi terheléssel már közelíthet a megfelelő értékhez.
Ha mégsem.
Írta, az eredeti primer deltába van kötve, a szekunder csillagba. Ha nem tetszik az eredmény, számolja át a menetszámokat és kösse zegzug kapcsolásba a szekunder tekercseket. Kiegyenlíti a túlságosan eltérő eredményeket.

Mi az üzemi feszültség és üzemi terhelés? Tekints a trafóra úgy, mint egy szekunder nélküli trafóra, arra tekerem, amire akarom.Én meg azt, hogy ennek nem így kell működnie, több, jól működő trafó és némi elmélet alapján sem. Ugyanakkor user1914 is azt a hibát írja le, amiről beszámolok én is, hogy a táblázatnak szimmetrikusnak kellene lennie. Érdekes, hogy helyesled amit leírt (idézve a táblázatom), miközben az én írásomat nem, holott egyezik a kettő.

Az okokat is említettük, ami ilyen aszimmetriát okozhat.

Már csak az induktivitás mérés marad, minden mást megcsináltam, igazábol értékelhető eredmény nélkül. Ha az sem világosít fel, akkor elengedem a dolgot. Vagy megcsinálom rendesen, vagy sehogy, de mindenféle tekercselési trükkökkel nem akarom elfedni a hibát. Leginkább azért, mert ha a későbbiekben valami csoda folytán helyre áll a rend, akkor éppen a korábbi trükközés miatt lehet gond.

Hasonló trafóval volt már dolgom, linkeltem is, de azzal nem volt gond, az sem lehetett nagyságrendekkel jobb minőség, mindkét trafó magyar, BHKV gyártmány.

Nem teljesen értem, milyen légrésről ír user1914 kolléga, mert a vasmag zárt, nincs benne légrés. Igaz, a tekercsek nem közvetlen a vasmagra vannak tekerve, de ez igaz kb. minden trafóra. Amennyire meg tudtam mérni, minden primer tekercs egyenlő távolságra van a vasmagtól, már ha ezt érti légrés alat. A jelenlegi trafón az egyik próbatekercs meneteit fellazítottam, mozgattam, tekergettem, lazítottam-szorítottam össze-vissza, semmilyen feszültségváltozást nem eredményezett.

- Az induktivitásméréssel is csak akkor jutsz értékelhető eredményre ha van olyan műszered ami tud mondjuk 100Hz-en is mérni, a legtöbb műszer ami csak 1kHz-en mér, vagy ilyen mikrovezérlős mint az LCM-ek vagy a tranyóteszter azok teljesen fals eredményt fognak adni, összehasonlításra sem biztos hogy jó lesz.
- Az 1 menet zárlata sem látszódik egy ilyen mérés esetén ezt már párszor kipróbáltam, de szerencsére trafónál sosem szomszédos menetek lesznek zárlatosak hanem egymáson lévők, az meg már kimutatható.
- Nem írtad mi lesz a trafón, de ha jók a primerek és csak a menetszámban van eltérés akkor egy mezei egyenirányító-puffer kombó esetén nem fog gondot okozni ha nem egyforma feszültségű a három szekunder.
- Amennyiben az induktivitásméréssel sem jutsz semmire, és van valami bontott huzalod (pl. képcsöves TV-k lemágnesező tekercse 0,4-es CuZ) akkor én még annyit azért megnéznék, hogy tekernék mindegyik primerre mondjuk 20 menetet, és azokat mérném össze azokkal a 4 menetes szekunderekkel.
- Egy ilyen vasmag a szó szoros értelmében sosem zárt, mindig van benne légrés ráadásul több helyen is. Kizárólag a toroid vasmagja zárt, egyedül annál van teljes folytonosság. Ha már azt elvágják (hiperszil) hiába köszörülik precízen páronként síkba, légrés akkor is lesz már benne, még ha csak század milliméterekről beszélünk akkor is.
- Az áttranszformált feszültségnek nincs köze a tekercs helyzetéhez, ezért nem változik a mért érték, annak csak a szóráshoz van köze, azaz a terhelt érték lesz az ami majd változni fog (eső karakterisztika).

Szevasz!
Kérdésedre a válasz itt és itt látható.
Egyébként ha a trafót 3F-ra kötöd már szinte észre sem vehető az a kicsi ektérés amivel nagyon fel vagy akadva, főképp nem egy bikázónál.
Üdv. M.

Terv szerint: 16 mm2-es vezeték és bikázó masina. Nincs az az észszerű pufferkondenzátor mennyiség, ami ide elég lenne. Három fázisú egyenirányításnál nem lesz olyan pillanat, amikor a kimeneti feszültség nulla.

Értem a légrést.

Ha az egyik kimeneti feszültséget 100 %-nak vesszük, akkor a másik 90, a harmadik pedig 80 %. Nálam ez nem a kicsi kategória.

Ezek az értékek 3 fázisra kötve jöttek ki?

Igen. Mindegy, hogy a primer csillagba vagy deltába van kötve, az eltérések aránya nem változik.

Kicsit kételkedtem - először magamban - aztán kipróbáltam az 1 menetes zárlatot.
Mintha lenne egy hangyányi különbség...Mérés 120Hz történt.
Aztán megpróbáltam, hátha az 1 kHz is mutat valamit, hát nem sokat ~3 H -> 250mH.

Nem jól próbáltad ki, mert annak a különálló menetnek semmi köze sincs ott a primer tekercshez, az ott egy plusz, különálló tekercset képez (mintha a szekundert zárnád rövidre).
A képen betettem egy plusz menetet a primerre, ami az egyik képen szabadon van a másik képen meg rövidre van zárva. Az induktivitások értéke meg mérési hibán belül van, azaz nyugodtan kijelenthetjük hogy nem változott. Ami változott az a tekercs jósága, mert az lecsökkent, 2,1-ről 1,76-ra.

Ez azt mutatja, hogy a vas nagyon jól magában tartja a fluxust. Vagyis kicsi a szórt mágneses tér. Az egy menet túl hosszú, rá kellene feküdnie a primer tekercselésre, mert így az egy menet és a vasban levő főfluxus között nagyon nagy a szórási induktivitás.
Próbáld meg, hogy mit mutat a műszer, ha teljesen ráfekszik az egy menet a primerre.

Nem értek egyet. Ha a primerben van 1 menet zárlat, az szekunder lesz. A primer áram a látszólagos-valóságos szekunder zárlat miatt megnövekszik.

Egyszer volt tervben nálam, hogy a jobb híján a BEAG trafóvasakra fanyalogva valahogy felmérhessem, hasonlíthassam a vas minőségét egy GOS lemezhez képest.
PL. 10 db GOS vas egy megtekert trafó tekercsbe, megmérve induktivitást és aztán a beszerzett hazai vassal összehasonlítani. Mert hálózati trafónak használva is hiperszil maggal próbált hálózati üresjárata fele annyi árammal járt, mint egy fajta hazai M102 lemez.

Na és? Ez azt jelenti, hogy a GOS vasnak nagyobb a permeabilitása, jobban magában tartja a fluxust, így kisebb lesz a trafó kifelé való szórása is.

Semmi, semmi... Ez nem a jelenlegi problémáról íródott, hanem a vasak minősítésének egyszerű lehetőségéről.

Tothbela (gondolom Tóth Béla...) már írta, hogy összesodorva kellene mérni a szekunderek feszültségét.
A hevenyészett rajzomon a sötétpiros rész a trafó oszlopai, a világos piros (rózsaszín?) a tekercsek helye a vasmagon, az egész felülről nézve.
A rajzomon mindegyik tekercsen 1.5 menet van. DE természetesen a huroknak záródnia kell, ami a műszeren keresztül történik, vagyis mindegyik tulajdonképpen 2 menetes lesz.

A probléma az, hogy az A-B-C esetekben nem ugyanazt méred! És ez így akár jó is lehet!!!
Amikor:
A-t méred, akkor az teljesen rendben van, mert az csak a 3-as oszlopot veszi körbe.
B-t méred, akkor az már nem stimmel, mert a 2-es mellett egy menettel a 3-as oszlopot is körbe veszi, ami 120°-kal el van tolva. Fázissorrendtől függően az csökkenti vagy éppen növeli a kapott feszültséget.
C-t méred, akkor az még nagyobb eltérést ad, mert az 1-es mellett egy menettel a 2-es és a 3-as oszlopot is körbe veszi, ami ahhoz képeset és egymáshoz képest is 120°-kal el van tolva. Hogy ennek mi lesz az eredője, azt nem szeretném kiszámolni...
A probléma kialakulásánál az nem számít, hogy a három szekunder tekercsnek van-e közös pontja, vagy szét vannak bontva egymástól...

További megjegyzésem, hogy talán az sem mindegy, hogy hol mérsz... A csatolt kép bal oldalán lévő kisebb ábrán kiemeltem az egyik 1.5 menetes részt. A tekercsek egyik kivezetése (ami mindháromnál közös) az fix. Ha a műszer másik vezetéke jobbról vagy balról kerüli meg a vasmagot, azon múlik, hogy a menetszám (ami mindig egész, mert valahogy záródnia kell az áramkörnek, különben nem folyik áram...) 1 vagy 2 lesz!
Y esetében 2, míg X esetében 1
A te elrendezésednél a 4.25 menet az vagy 4 vagy 5, függően attól, hogy merre zárod a kört. A mérésed alapján nagyságrendileg 2V/menet az indukált feszültség. Vagyis csak ebből simán kijöhet 2V-nyi különbség!!!


Tehát legyen pontosan egész számú meneted mindhárom oszlopon (mondjuk 4)!
A menet zárásánál rögzítsd a két vezetéket (csavard össze egymással) és úgy mérd meg a feszültségeket!

Nem egészen. A műszer vezetékén az igaz, hogy záródik az áramkör, de ez a záródás nem jelent még egy menetet, meg egy felet sem, mert nem a mágneses térben van. A mágneses tér ( főfluxus ) csak a C-B és a B-A között van. Minden egyéb helyen csak szórt fluxus van. Csak a B- és A oszlopon van másfél menet, a C-n csak 1 menet van. Az, hogy a C tetejéről visszavezeted a drótot a közös pontra, az nem jelent fél menetet, hiszen, nincs benne a mágneses térben. Ott ezen a szakaszon csak szórt mágneses tér van.
Bakman eredeti fényképein a fentiek alapján a baloldali oszlopon 4 menet van, a középsőn és a jobboldalin pedig 4,5 menet.
Ebből az is kijön, hogy ilyen tekecsvégek bekötése esetén legfeljebb fél menet lehet a különbség, az egyforma menetszám esetén.

Ez még mindig nem indokol akkora különbséget, mint ami Bakman ír. Mégiscsak meg kellene terhelni néhány amperrel a tekercseket és 3 x 230V-os megtáplálást adni a primer oldalnak.

Ha a primer csillagba van kötve és a 0 is be van kötve milyen feszeket mérsz a szekunderen? 4 meneten.

Természetesen ha ráfeszítem ugyanúgy nem mutat számottevő eltérést mivel nem a szórást mérem.

Egyetérteni természetesen nem kell, és természetesen a primerrel kapcsolatban lévő menet sosem lesz szekunder akkor sem ha rövidre zárjuk. Én inkább az olyan műszerben kételkednék, ami egy akkora trafóra 3,4H értéket mutat, ami ránézésre is legalább 15H de inkább több, hacsak nem egy SE kimenő, mert akkor hihető az érték.

Lehet, hogy még a végén kiderül, hogy tényleg nem egyforma a 3 szekunder és azért van az anomália. De akkor is, ha mondjuk az első 4 menet a másik kettő meg 5, mert ugye trafón fél menet nincs, mert vagy átmegy a drót a magon vagy nem, akkor is meg kéne egyezni legalább két értéknek, de 3 különféle van.
Mondjuk a tuti valóban az lett volna már a legelején, hogy nem teker sehova szekundert, hanem bedugja a műszer mérőzsinórját, hátul összecsippenti, és akkor garantáltan 1 menet lesz mindenhol a szekunder.

Mértem úgy is, hogy a szekunder csillagba volt kötve és úgy is, hogy nem voltak összekötve sehogy. Ez nem változtat az eredményeken.

Egy két vezetékes műszer nem tudja értelmezni a fázistolást mert csak egy fázist lát egyszerre.

A vasmag három oszlopos és zárt, a mérésekkor a műszerzsinór nem megy át a vasmagon, sehol, a próbamenetek mindhárom oszlopon azonosan vannak elrendezve. Rögzítve vannak, műanyag kábelkötegelőkkel, de ha fellazítom a tekercset, sem változik semmi.

Az az érzésem, Mulder és Scully ügynököket kell felkeresnem az ügyben.

ez biztosan nincs így, legfeljebb nem látszik jól a képen. Különösen ügyeltem arra, hogy minden szekunder egyenlő menetszámmal bírjon.