Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Transzformátor készítés, méretezés
Ha kérdésed van, az alábbiak segítenek a hatékony választ megadni:
Mag típusa: M, EI, UU/LL esetleg I-kből összerakott, tekercselt, toroid. Lehetőség szerint képpel.
Méretek: magkeresztmetszet a*b (amit a tekercs körbeölel) ablakméret, lánc és toroidnál, belső-külső méretek.
Primer-szekunder feszültség(ek), teljesítmény igény.
Meg van bocsájtva.
Tehát, álláspontod szerint a vasban van a mágneses tér. ( Ez egyébként igaz. ) Akkor az oszlopok között nincs mágneses tér a véleményed szerint. Ha ez így van, akkor mitől indukálódik feszültség a tekercselésben, amikor véleményed szerint egy mágneses tér nélküli közegben van?
" Ezt azzal érted el, hogy nem a vas két oldalán vezetted ki a csatlakozásokat, hanem egymás mellett és így mindegyik tekercs csak a saját vasmagját veszi körbe."
Nem, ezt azzal érte el, hogy azonos menetszámok vannak. Javaslom, hogy olvasd el amit tegnap utoljára írtam és nézd meg azt a rajzot, amit Bakman betett a netről. A többi zöldség. Ugye nem akarod azt mondani, hogy egy Fluke ekkora hibát vét méréshatárváltásnál?
Hát, ha nem akarod folytatni ezt a trafó akármit, akkor csak egy kérésem lenne, annak eldöntésére, hogy van e fél menet?
A trafó középső oszlopára tegyél 230V-ot. Egy darab drótot fűzz be az egyik oldalon, ahol kijön, ott fűzd vissza. Így egy menetet kapsz. Tehát, a középső oszlop mindkét oldalán 1 menetet fogsz látni. Kapcsold be, mérd meg mekkora feszültséget ad. Utána az egyik véget fűzd be megint, így a hátulján fog az kijönni. Így a három oszlop közötti térben az egyik oldalon két menet lesz, a másik oldalon pedig maradt az egy. Kapcsold be, mérd meg a feszültséget. Ez 5 perc alatt megvan, talán ennyi időt még érdemes a témára áldozni.
Bővebben: Link
Egyszerűbben megfogalmazva: Adott egy zárt hurok, vagyis egyetlen menet. Az ebben indukált feszültség nagysága egyenlő a hurok által közrezárt felületen áthaladó fluxusváltozás sebességével.* Ui = - dϕ / dt Ha ez a kör szorosan körbeveszi a vasmagot, vagy éppen 1 méterre van tőle, de azon kívül nincs más változó mágneses tér, akkor pontosan ugyanakkor feszültséget kapunk. A trafónak vasmagon kívül is van a mágneses tere. DE az sokkal kisebb, mint a vasban lévő tér. (Ezért létezik pl. légmagos trafó... De azt nem szokták energiaátvitelre használni.) Tehát nem igaz, hogy a trafó mágneses tere CSAK a vasban van és NINCS a levegőben. De az igaz, hogy (a vasmag anyagától, a frekvenciától, meg még pár egyéb dologtól függően) mondjuk a vasmagban van a mágnestér 99.9%-a, a levegőben meg az 0.1%-a. Vagyis a levegőben lévő rész elhanyagolható. (Vagy nem, de akkor az problémát okoz és ezért leárnyékoljuk a trafót...) * A fluxusváltozás sebessége egyrészt jön a hálózati frekvencia 50Hz-éből, másrészt a primer tekercsből származó gerjesztés (leginkább áram és menetszám) nagyságából. (Ez adja az adott trafóban az egy menetre eső feszültséget, tervezéskor a voltonkénti menetszámot.) Tehát az indukált feszültség nagysága nem azon múlik, hogy az oszlopok közötti levegőben hányszor megy át a vezeték, hanem azon, hogy a vasmagot hányszor kerüli meg teljesen! De gondold meg a következőt! Adott egy rúd alakú vasmag. Nincs két (több) oszlop. Nincs ablak, amit körbevesz a vasmag. Ezen van egy primer és egy szekunder tekercs. Ugyanúgy (na jó, kicsit rosszabb hatásfokkal...) működik trafóként, mintha lenne zárt O alakú vasmagja! Nézd meg a csatolt képet! Hány menet van az A, a B, a C és a D rajzon? (Segítségül: mindegyiknél 3x megy át a vezeték az ablakban!) Idézet: Ezzel nincs is addig semmi baj, amíg egy műszer nem fals értéket mutat. Csak sikerült produkálnom szinte pontosan az eredményeidet a 7H-s trafómra, 3,6H/2,5H, csak hát ugye nem 100Hz-en hanem 1kHz-en... „Hajlamos vagyok a saját szememnek hinni.”  Majd ha megtalálom (5 éve láttam) teszek be egy jutubos linket ahol egy fickó két olyan gyárilag rosszul mérő műszert is bemutat mint a tiéd. Az egyikben a 120Hz-es mérési lehetőség mezei parasztvakítás, a másikban meg a processzor programozása rossz, azért számol rosszul. Ott a figura több milliót érő impedancia mérőhíddal végez kontroll méréseket, az meg csak nem téved. Rengeteg videót megnéztem mielőtt ezt a műszert megvettem, mértem vele gyári laborműszer etalon induktivitását stb. A 100Hz-es mérés az egyik nagy előnye, a 100kHz-es meg a másik, amivel pontosabb ESR értéket kapok egy elkóra mint egy LCM-mel vagy hasonlóval.
Erre én is kíváncsi vagyok, meg is csinálnám ha nem szakadna az eső. De szerintem nem lesz fél menet, nem lehet. Gondolj bele, akkor minden 3 oszlopos trafó esetén a középső oszlopra arányosan kevesebb menet kellene, de ilyennel én még nem találkoztam. Javítottam nem 1 három oszlopos Co trafót de azon mindhárom szekunder menetre egyforma volt. Ha át van dugva a drót az 1 menet, akkor is ha vissza van húzva és akkor is ha nincs. Ha meg csinálsz még egy fél hurkot az már 2 menet lesz, dupla feszültséggel.
Ezt írtad korábban:
" A mágneses tér nem az oszlopok között van, hanem a vasban, amik az oszlopok!!! " Most ezt írtad: " Tehát nem igaz, hogy a trafó mágneses tere CSAK a vasban van és NINCS a levegőben." Szerintem, valamelyik állításod ostobaság. Melyiket választod? " De az igaz, hogy (a vasmag anyagától, a frekvenciától, meg még pár egyéb dologtól függően) mondjuk a vasmagban van a mágnestér 99.9%-a, a levegőben meg az 0.1%-a. Vagyis a levegőben lévő rész elhanyagolható. (Vagy nem, de akkor az problémát okoz és ezért leárnyékoljuk a trafót...)" Segítsél már ki: akkor ez a 0,1% szolgál az energiaátvitelre? Ez biztos? Vagy megint megváltoztatod a véleményedet, mondjuk holnapra? " A fluxusváltozás sebessége egyrészt jön a hálózati frekvencia 50Hz-éből, másrészt a primer tekercsből származó gerjesztés (leginkább áram és menetszám) nagyságából." Sajnos nem, a fluxusváltozás sebessége nem függ a tekercselés menetszámától, kivitelétől, stb. Csak a feszültségtől, és a frekvenciától. Miután a fluxus egy tekercsre kapcsolt feszültség idő szerinti integráltja félperiódusra. ( ha nem megy az integrálás, akkor hívhatod a feszültség középérték és a félperiódusidő szorzatának ) Vagyis ezt hívják feszültség-idő területnek. Egy tekercsre kapcsolt váltófesz mindig azonos fluxust hoz létre, függetlenül a tekercs ( vagy trafó ) kivitelétől. Egyébként, ezt hívják tekercsfluxusnak. A mértékegysége voltsecundum. Ez mondjuk N menetszámra esik. Ebből az egy menetre eső fluxust meghatározhatod, ha a teljes tekercsfluxust elosztod a menetszámmal. Ha még az indukcióra is kíváncsi vagy, akkor ezt oszd el a tekercs által körbezárt területtel. Na, ebből jön ki a trafó általános menetszám számolós képlete. Erről komolyabban írtam, vagy kb egy évvel ezelőtt, ugyanebben a topicban. Néhány nap eltéréssel két időpontban. Ha valóban érdekel és meg akarod érteni a tekercsek alapvető működését, keresd meg, érdemes. A=1 Attól, hogy párhuzamosan kötöd a drótokat, még egy menet marad. Csak nagyobb terhelhetőséggel. B=3 C=1 Csinálhatsz kurflikat, ahol a visszamenő drótban ugyanaz a feszültség fog indukálódni, csak ellenkező irányban, tehát ott nulla feszültség ébred. D=3 A kilógó dróton nagyobb feszültség fog esni a szórási induktivitás miatt. Ha kérhetem, a jövőben mellőzd a nekem feltett ostoba kérdéseidet.
Korábban utaltam arra, hogy a fluxus eloszlása nem olyan egyértelmű. A középső oszlopon nem csak a középső oszlopra tekert drót hoz létre fluxust. És tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a másik két oszlop fluxusa 120 fokkal különbözik. De ebbe nem akarok belemenni, mert nem látom át tisztán. De ha te, vagy valaki el tudja magyarázni, azt szívesen venném... tudod, vektorábra, rajzok, stb.
Egyébként? Nincs esernyőd? A hozzászólás módosítva: Okt 2, 2024
Idézet: „A trafónak vasmagon kívül is van a mágneses tere. DE az sokkal kisebb, mint a vasban lévő tér.” Ez számomra egyértelmű,és igaz is... Nem is értem miért lovagolsz ezután is a hozzászóláson, pláne olyan gunyoros hangnemben
Igen, csak itt a vasmagon belüli mágneses térről van szó, pontosabban a két oszlop közötti térről.
Amiről te beszélsz az a szórt mágneses tér, amire bedobozálják a trafó vaslemezzel. A jobb helyeken permalloy anyaggal Pl: szkópcsövek. Gunyoros? Lehet. Amilyen az adj Isten, olyan a fogadj Isten.
A két oszlop közt is szórt mágneses tér van, ugyancsak elhanyagolható mértékű a vasban levőhöz képest.
Elnézést mindenkitől akinek raboltam az idejét, de tényleg nincs tovább, van más dolgom is. Az utolsó tesztet már jócskán éjszaka csináltam, mert akkor volt időm, néha aludni is akarok.
 Egyelőre félrerakom, aztán ha lesz hozzá érkezésem pl. hosszú unalmas téli estéken, majd talán előveszem.Válasz pár felmerült kérdésre, felvetésre: Mindegy, hogy a csillagpont be van-e kötve vagy nincs, nem változnak a feszültségek. Alaposan megnéztem, biztos, hogy négy egész, teljes menet volt mindegyik tekercs. A műszerem automatikusan vált méréshatárt 6xxx -nyi mért értéknél.
Kár. Akkor beszerezhetsz egy másik trafót, hátha az jobb lesz.
Nincs fél menet. Három oszlopos trafónál ha átdugod a vezetéket a bal oldali ablakon az 1 menet a bal szélső oszlopra, ha a jobb oldali ablakon dugod át, akkor az 1 menet a jobb szélső oszlopra. A középsőhöz át kell dugnod a bal majd vissza a jobb ablakon.
A középső oszlopon lévő oda-vissza másképpen nézve 1 menet a bal szélső oszlopon (piros) sorbakötve 1 menettel a jobb szélső oszlopon (zöld) kezdet-vég. A középső oszlop feszültsége a két szélső vektoriális összege (kék) ezért a középső oszlop feszültsége is pontosan annyi mint a bal vagy jobb magában, fázisa pedig mindkettővel 120 fokot zár be. A középső oszlopon tudsz bal átdug-jobb vissza-bal megint átdug, ekkor a feszültség ott nagyobb lesz, de két piros vektor adodik 1 zöldhöz, amivel elrontod a fázisviszonyt, nem 120 fok lesz. Ilyent nem csinálunk. A hozzászólás módosítva: Okt 2, 2024
A középső oszlopon bal átdug-jobb vissza-bal megint átdug.
Kedd, 13:35
Idézet: „Nem egészen. A műszer vezetékén az igaz, hogy záródik az áramkör, de ez a záródás nem jelent még egy menetet, meg egy felet sem, mert nem a mágneses térben van.” Az indukált feszültségnél a hurok által körbefogott felületen áthaladó fluxus számít. Ha olyan terület is benne van, ahol nincs mágneses tér, akkor az 0-t ad hozzá. De integrálj már felület szerint egy nem záródó szakaszra! Vagyis ha nem záródik a menet (a műszer zsinórján keresztül), akkor mekkora felület szerint integrálsz? Éppen ezért értelmetlen "fél menetről" beszélni! Mert felületen áthaladó fluxust kell figyelembe venni, de felületet csak egy zárt görbe tud meghatározni. Egy "O" betű esetében beszélhetünk területről, mert zárt görbe, de mekkora a területe egy "C" betűnek, ami nem zárt görbe? Kedd, 16:14 Idézet: „A bal oldali oszlopon levő tekercsnek csak a jobb oldala van mágneses térben és ott 4 menet van.” Idézet: „Az egyforma menetszámnál nem az a lényeg, hogy ránézésre mit mutat, hanem, hogy a mágneses térben hányszor halad át.” Megismétlem: nem a vasmagok közötti levegőben van a mágneses tér lényegi része, hanem a vasmagban. Nem az a lényeg, hogy az ablakban hányszor megy át a vezeték, hanem az, ahogy a vasmagot hányszor kerüli meg, vagyis a zárt görbe által határolt felületen mekkora a fluxus(változás) és ebből (mármint a zárt görbéből, vagyis a menetekből) hány darab van. Kedd, 16:41 Idézet: „Miért ne lenne fél menet? Ha azt mondjuk, hogy befűzöm a drótot, átmegy, aztán visszafűzöm és ugyanott jön ki, mint ahol befűztem. Ezt nevezzük egy menetnek ( Ez csak megállapodás kérdés. )” Ez se nem fél, se nem egész menet! Ez csak egy átdugott és ugyanott visszadugott vezeték. Csak a levegőt veszi körbe, ami a vasban lévő fluxus töredéke. Ha egy adott trafóban egy (igazi) menet esetén 1V keletkezik, akkor ebben mV nagyságrendű. Idézet: „Ha az egyik oldalon befűzzük, a másik oldalon kijön és ott használjuk fel az energiát, akkor az nem fél menet? Dehogynem.” Adott egy trafó, átdugok rajta egy vezetéket, és az egy szál vezeték végén felhasználom az energiát. Te ezt tényleg komolyan gondoltad??? Ezt kb. az ingyen energia topicba kellett volna írnod... Kedd, 19:21 Idézet: „Az oszlopok között van a mágneses erőtér. A vasmagnak az a feladata, hogy ezt a két, vagy három oszlop között tartsa.” Ez viszont baromság! Erre írtam első körben, hogy a vasmagban van, nem a levegőben. Első körben, vagyis elnagyolással. Ezt pontosítottam később kiemelve a csak, és nincs szavakat. A vasmag feladata nem az, hogy a levegőben tartsa, hanem az, hogy összegyűjtse, koncentrálja, vagyis hogy az oszlopban tartsa a mágneses teret! Szerinted a mágneses erőtér a levegőben, az oszlopok között van, az oszlopok feladata kizárni magukból, akkor nem ferromágneses anyagot, hanem diamágneses anyagot alkalmaznának a trafókban: vas helyett pl. rezet vagy bizmutot. Idézet: „Ha csak az oszlopokban lenne mágneses erőtér, akkor mitől indukálódna feszültség a tekercsekben?” Mert az oszlopokban lévő mágneses teret körülveszi a tekercs (egy menet = egy hurok). Ma, 14:33 Idézet: „Ezt írtad korábban: " A mágneses tér nem az oszlopok között van, hanem a vasban, amik az oszlopok!!! " Most ezt írtad: " Tehát nem igaz, hogy a trafó mágneses tere CSAK a vasban van és NINCS a levegőben." Szerintem, valamelyik állításod ostobaság. Melyiket választod?” Az első mondatomból hiányzik két szó: "jelentős része" vagy "hatékony része". Helyesen így hangzott volna: A mágneses tér jelentős része nem az oszlopok között van, hanem a vasban, amik az oszlopok!!! Ezért a pontatlan fogalmazásom miatt mindjárt megyek és a kardomba dőlök! (Ja, nem... inkább megyek és tartok egy vívóedzést )Idézet: „Segítsél már ki: akkor ez a 0,1% szolgál az energiaátvitelre? Ez biztos?” Te állítod, hogy a levegő viszi át az energiát. Én azt mondom, hogy a vas. De végezz egy kísérletet, akár gondolatban! Adott egy szolenoid tekercs. - Áll 100 menetből, rákapcsolsz 10V-os szinuszos feszültséget (olyan forrásból, ami le tudja adni a szükséges teljesítményt, tehát nem korlátozza az áramot). - Szorosan (koncentrikusan) körülveszi egy másik tekercs, ami szintén 100 menetből áll, és a kivezetéseire kapcsolsz egy 100 Ω-os ellenállást. - Mekkora feszültséget fogsz mérni az ellenálláson? - - ha a tekercsek közepén van egy (trafókhoz használatos) egyenes ("I" alakú) vasmag? - - ha a tekercsek közepén csak üres levegő van? Mivel a két tekercs szorosan egymás mellett van, így az erővonalak nem tudják kikerülni a külső tekercset. (Terheletlenül talán azonos lenne a kapott feszültség, de terhelve, vagyis amikor energiát szeretnél átvinni, már jelentős eltérés lesz!) Tehát mi szolgál az energiaátvitelre? A levegő vagy a vas? 0.1% vagy 99.9% ? Idézet: „Sajnos nem, a fluxusváltozás sebessége nem függ a tekercselés menetszámától, kivitelétől, stb. Csak a feszültségtől, és a frekvenciától.” Az első tévedésed ebben, hogy a mágneses teret nem a feszültség, hanem a vezetékben folyó áram hozza létre! Tehát a feszültségtől nem függ, csak az áramtól! Természetesen egy adott tekercsre/trafóra kapcsolt feszültség nagyságától erősen függ az áram, így közvetve attól is függ a fluxus, de elsődlegesen az áramtól függ. A másik tévedésed, hogy függ-e a menetszámtól. Adott egy trafó, ami megfelelően van méretezve. Rákapcsolsz 230V-ot, és a szekunderen megkapod az elvárt feszültséget. Növeld meg a primer menetszámát a duplájára, és kapcsolj rá ugyanakkor feszültséget! Ha a fluxus nem függ a menetszámtól, akkor miért lesz így kb. a fele a szekunder feszültség, hiszen csak a menetszámot változtattuk meg, amitől szerinted nem függ a fluxus nagysága? Ugyanakkora feszültséget kapcsoltál a trafóra, csak a menetszám változott... Idézet: „Egy tekercsre kapcsolt váltófesz mindig azonos fluxust hoz létre, függetlenül a tekercs ( vagy trafó ) kivitelétől.” Tényleg??? Próbáld ki: - egy trafóra tekersz 10 menetet vagy ugyanolyan vezetékből 100 menetet és ugyanakkora feszültségre kapcsolod. Azonos lesz a fluxus? (Jé, az áram sem lesz azonos...) - egy trafóra tekersz 10 menetet jó vastag rézrúdból és ugyanúgy 10 menetet vékony alumínium huzalból és ugyanakkora feszültségre kapcsolod. Azonos lesz a fluxus? (Jé, az áram itt sem lesz azonos, pedig ugyanakkor a feszültség és ugyanannyi a menetszám is...) Ma, 15:09 Idézet: „Igen, csak itt a vasmagon belüli mágneses térről van szó, pontosabban a két oszlop közötti térről.” Akkor döntsd el, hogy miről beszélsz! A vasmag az oszlop. A két oszlop közötti térben nincs vasmag, az a vasmagon kívül van. Ostoba állítások esetén ostoba kérdésekkel lehet a rávilágítani az igazságra...
Semmit nem értesz a fluxusból. Itt van egy idézet a wikipédiából:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Fluxus#:~:text=A%20fluxus%20(%C3%A1t%C3%A1raml%C3%A1s)%20%C3%A1ltal%C3%A1ban%20egy%20adott%20fel%C3%BCleten%20%C3%A1t%C3%A1raml%C3%B3 " Mágneses fluxus A B {\displaystyle {\boldsymbol {B}}} mágneses indukció A {\displaystyle {\boldsymbol {A}}} felületre vett Φ B = ∫ A B d A {\displaystyle \Phi _{\boldsymbol {B}}=\int _{\boldsymbol {A}}{\boldsymbol {B}}d{\boldsymbol {A}}} integrálját mágneses fluxusnak hívjuk, ami szemléletesen a felületet metsző mágneses indukcióvonalak száma, bár nem dimenziótlan mennyiség. SI-mértékegysége a weber (Wb). 1 Wb = 1 T m² = 1 V s. [4] Az általános definíciónak megfelelően a B {\displaystyle {\boldsymbol {B}}} mágneses indukció azonos a mágneses fluxussűrűséggel. [5] " Látsz te ebben bármilyen áramot? Mert én nem. Az, hogy mennyi áram folyik az a tekercs ( trafó ) anyagjellemzőitől függ. Nyilván egy bilivas nagyobb áramot fog felvenni, mint egy Vacoflux, vagy egy trafóperm N2 ( Vacuumshmelze ). Kétségtelen, nagyon okosat mondtál. Ha megnöveljük a duplájára a primer menetszámot, attól a tekercsfluxus még állandó marad, csak az egy menetre jutó fluxus lesz a fele. Vagy ha úgy tetszik, akkor valóban a fele lesz a szekunder feszültsége, csak nem vetted figyelembe, hogy egy trafónak van áttétele is. Tehát, ha ugyanazt a szekunder feszültséget akarod kapni, akkor a primer duplájára növelésével a szekundert is a duplájára kellen növelni. Érdekes módon, ezt valahogy kihagytad... Ezt az állapotot hívják alulgerjesztett trafónak a hobbikörökben. " Tényleg??? Próbáld ki: - egy trafóra tekersz 10 menetet vagy ugyanolyan vezetékből 100 menetet és ugyanakkora feszültségre kapcsolod. Azonos lesz a fluxus? (Jé, az áram sem lesz azonos...) - egy trafóra tekersz 10 menetet jó vastag rézrúdból és ugyanúgy 10 menetet vékony alumínium huzalból és ugyanakkora feszültségre kapcsolod. Azonos lesz a fluxus? (Jé, az áram itt sem lesz azonos, pedig ugyanakkor a feszültség és ugyanannyi a menetszám is...) " A tekercsfluxus, vagyis az egész tekercsre jutó fluxus azonos marad, mivel a tekercsre jutó feszültség-idő terület nem változott. Az egy menetre jutó fluxus lesz 100menet esetén a tizede, ezzel együtt az indukció is a tizede lesz. Mint említettem és a Wikipédia idézetből is már tudhatnád, hogy az áramtól nem függ a fluxus. ( kivétel az áramváltók, de ezek működése is visszavezethető az egyébként feszültséggenerátoros trafók működésére. Ugye, azért van különbség egy rendesebb vas és egy bilivas áramfelvétele között ugyanolyan primer menetszám és megtápláló feszültség esetén? Miből ered ez? Hát a B-H görbéből. Esetleg nézz utána, hogy mi az. A bilivasnak sokkal nagyobb térerőre van szüksége, mint egy rendesebb vasnak. Miután a térerő az áramtól függ, nyilván magasabb lesz a vesztesége és nagyobb áramot is vesz fel. A helyzet az, hogy a tekercsfluxus mindenképpen ki akar alakulni, tök mindegy, hogy ezt mennyire szereti a vasmag, vagy nem. Legfeljebb betelít. Ugye extrém példa, hogyha túl nagy a fluxus, akkor be fog telíteni a vasmag és tök mindegy, hogy miből van, aluból, vagy rézből. Csak az ohmos ellenállása fogja meghatározni az áramot. " Tehát mi szolgál az energiaátvitelre? A levegő vagy a vas? 0.1% vagy 99.9% ?" Ezt gondold át, hiszen te írtál felületről, egy integrál kapcsán... " Ostoba állítások esetén ostoba kérdésekkel lehet a rávilágítani az igazságra..." Sajnálom, hogy szerinted ostoba kérdéseket, állításokat tettem fel. De javaslom, hogy néz utána a mágneses elemek működésének, mert te beszélsz ostobaságokról. Nyilván, nem fogod elismerni a tévedéseidet, hiszen az azt jelentené, hogy a tudásod ez irányba csekély. Részemről befejeztem ezt a diskurzust, mert senki nem hajlandó gondolkodni. Bakman megunta a dolgot, Ge Lee-nél esik az eső, te pedig abszolút tájékozatlan vagy. Vannak itt még néhányan akik szerint a fluxus az áramtól függ és ezt még tanította is... Javasoltam neked olvasásra régebbi irományaimat. A kettő együtt ad ki egy egészet. Nem kell megijedni, csak egyenletrendezés, meg a négy alapművelet tudása szükséges a megértéséhez.
És ezt most miért nekem írtad? Én is azt mondom, hogy nem létezik fél menet, látszólag van de elektromosan nincs, valószínűleg ezért nem is találkoztam még vele soha. A 3 oszlopos trafókkal amikkel találkoztam mindegyiknél egyforma volt a 3 tekercs menetszáma.
Azért mert a fél menet kérdésben te írtál utoljára.
Most jöttem haza, próbáltam és most nem volt markáns különbség. Csináltál valamit a műszeremmel, míg nem voltam itthon?
Ahogy nézem, százakat készítenek akár egy nap alatt. Le a kalappal a tempó és a működő végeredmény előtt...
Tipikus indiai gyár, dögnehéz alkatrészeket emelgetnek daru sehol, mint ahogy egy asztal sem.
A lyukasztó gépek forgó alkatrészei a munkások fejétől hajától 10cm-re, természetesen burkolat nélkül. A hegesztőmesternél "automata fejpajzs levegő befúvással", és persze mindezt az elengedhetetlen mindenki számára kötelező munkavédelmi papucsban. A festő mesternek legalább már gumicsizmára jutott, de a maszkot a szakszervezet már neki sem tudta kiharcolni.  A hozzászólás módosítva: Okt 3, 2024
Viszont jó munkavédelmi oktatást kaptak. Egymástól.
(Attól, hogy függőleges sorokba rendezed a képletet és a vezérlőkaraktereket is kiírod, csak nehezebben átlátható... Én általában megnézem amit elküldök, és ha nem azt látom, amit szerettem volna, akkor javítom. Kb. 1/2 óra múlva jött a következő beírás, tehát lett volna rá időd, hogy olvashatóbbá tedd...)
Tehát a mágneses fluxus, amit te is írtál (és amire én is hivatkoztam ugyanannál a wiki-s cikknél): ϕB = integrálA B dA Ebben egyetértünk! Idézet: „Látsz te ebben bármilyen áramot?” 1. És te feszültséget? 2. Egyébként igen... látok benne... De jogos a kérdés, hogy hol is van ebben az áram? "A B mágneses indukció A felületre vett integrálja a mágneses fluxus ϕ." (Mellékesen a felület egy zárt görbét feltételez, különben végtelen lenne... Tehát innentől kezdve értelmetlen dolog "fél-menetről" beszélni, ami nem zárt görbe...) Hogyan kapjuk meg a B-t? A mágneses indukciót (B) a Biot-Savart törvény alapján számolhatjuk ki. Egyenes vezető esetén: B = ( µ0 * I ) / ( 2 * π * R ) (Itt az R a vezetéktől mért távolság) Bármely körvezető (egymenetes tekercs) középpontjában az indukció: B = ( µ0 * I ) / ( 2 * R ) (Itt az R a kör sugara) µ0 a mágneses permeabilitás (ami egy konstans) Az I pedig a vezetékben folyó áram. Még véletlenül sem a feszültség, hanem az áram! Idézet: Szerdán, 14:33-kor írtad:„" Ostoba állítások esetén ostoba kérdésekkel lehet a rávilágítani az igazságra..." Sajnálom, hogy szerinted ostoba kérdéseket, állításokat tettem fel.” Idézet: Én erre reagáltam az általad idézett mondatommal...„Ha kérhetem, a jövőben mellőzd a nekem feltett ostoba kérdéseidet.” Transzformátorok esetében a "fél-menet" létezése/értelmezése vagy az, hogy az oszlopok közötti tér lényeges energiaátvitel szempontjából az oszlopok helyett, illetve, hogy a mágneses fluxust a feszültség és nem az áram határozza meg (közvetlenül) ez a kategória... A hozzászólás módosítva: Okt 3, 2024
Nem én rendeztem át a képletet, így jött le a copy után. Lehet, hogy nem vetted észre, de a linket is odatettem.
A többiről nincs értelme vitázni, nem értek veled egyet.
Azt nem tudom igazad van-e, de a stílusod, a türelmed, és a hozzáállásod nekem nagyon tetszik. Példaértékű lehetne itt néhányaknak.
Az ellenkezője van Compozit-nál, akinél szintén nem tudom megmondani igaza van-e, de ahogy fölényeskedik az nem elegáns, nem barátságos, sőt ellenszenvet generál.
A mágneses fluxus a megadott felületen áthaladó erővonalak száma, de nem dimenzió nélküli szám. A mértékegysége a Vs. Itt jön képbe a feszültség is.
A B (mágneses indukció) az a µ (mágneses permeabilitás) szorozva a H (mágneses térerősséggel) A µ mértékegysége a Vs/Am. Látok itt áramot is meg feszültséget is, attól föggően honnan nézem. A fluxus felépítéséhez áramra van szükség, a fluxus változás feszültséget indukál.
Kimentem az esőbe, de csak mert más miatt is ki kellett. Rajzoltam is egy skiccet felülnézetben a mérésről hogy másoknak is egyértelmű legyen. Na szóval, nincsen fél menet a 3 oszlopos trafón sem, meg semmilyen trafón sem. Ha átdugom a mag ablakán a huzalt, akkor az 0,4V akkor is ha csak át van dugva, és akkor is ha vissza is van húzva, és ugyanígy van mindhárom oszlopon, azaz mind a 3 oszlopon egyformán 0,4V mérhető a dróton.
Ha csinálok még egy félhurkot, azaz újra metszem vele az ablakot akkor dupla feszültség lesz a dróton, akkor is ha csak átdugom és akkor is ha vissza is hurkolom, és egyformán mindhárom oszlopon. Ennek a trafónak csillagba van kötve a primerje de ez itt most lényegtelen. Tehát a menetszámok és a feszültségek is megegyeznek mindhárom oszlopon, nincs semmiféle olyan anomália mint a kérdéses trafó esetében.
A dupla feszültség az tényleg dupla volt vagy inkább csak 1,73x ?
A fenti vektor ábrámból csak 1,73x jön ki. Ha visszahurkolod akkor 2x. A hozzászólás módosítva: Okt 3, 2024
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
