Azért nem szeretném, ha félreértenétek, én is szoktam ezt azt méregetni. Ha kell nyugalmit, alapértékeket bekapcsoláskor új építésnél, meg mint most a formázás során épp eleget. A többi viszont az építés milyenségétől függ. És a jó ajánlatok, az átgondolt áramkör megvalósítások megválaszolják a nagy kérdéseket. Lehet, hogy szemre olyan amilyen, de a gyakorlatom szerint eddig jó útra találtam.

Hogy milyen mikor jól szól valami?
Ma délután egy kis Pink Floydal akartam felrázni magam. Valahogy a Comfortably Numb került elém. Azt tudom, ahány felrakó, annyiféleképp egy szám. Azonban ennél azok a változatok ahol a vokál (csajok) konzervdobozból jött azt túlzónak éreztem, sokk volt belőle. Volt meg ahol a sztereótér volt szűk. Ám találtam egy számomra legjobb változatot. A mellékletben az azonosítója. Ami nekem nagyon bejött belőle a felvétel hallható milyensége értem ezalatt a koncerthangulatát. nagyon bejött a basszushangfal hangja, a vokálok érthetősége. És a csajok nem konzervből jöttek, hanem a levegőn át, amiben elhalt a hangjuk. Szóval minden arányaiban kellőképp. És a végén a szólónak csodásan van megágyazva, mert e nélkül nem lenne ilyen. Szóval, amikor a részletekkel együtt ilyen zenét hall az ember, akkor mint a hangfal esetében, amikor már nem a hangfalat hallod, hanem a zenét, ilyenkor mit kellene mérni az ember vérnyomásán kívül, mert az biztos megváltozik.

Többször említed a "hangfalat", de az egy külön történet, valószínűleg dobozra gondolsz mikor falat emlegetsz. És sajnos nem vagy egyedül, sokan keverik össze a két sugárzó elvet.
Ha bölcselegsz, legalább tedd azt precízen.

Megfeledkezel az áramkörről ezért írsz maflaságokat. Ha egy fejhallgató erősítő (azért ezt említem, mert valószínűleg semmi mást nem láttál még) mérve pocsék, akkor abba belerakhatod a neked kedves legdrágább alkatrészeket is, és hiába építed meg a szokásos rondára, attól az nem fog jól szólni.
Nagyon fontos a korrekt áramkör!! És ha van egy jó kapcsolás, akkor és csak akkor lehet esetleg egy kicsivel jobbá tenni, ha az építő próbálkozik.
Javaslom Tunerman munkásságát tanulmányozni, aki rendkívüli körültekintéssel igyekszik a kapcsolásait kitalálni, és sok-sok mérési eredmény alapján finomítgatja a részleteket.

Ha ezalatt a bejáratást érted, akkor mérhető ennek hatása?

Mi az áramkör??

Az áramkör (saját szavaimmal megfogalmazva) az a séma, ahol látod milyen alkatrészek, milyen értékkel és típussal, vesznek részt a működésben, és hogyan kapcsolódnak egymáshoz.

Ez a definíció, amit az előbb leírtál: a kapcsolási rajz.
Az áramkör az ahol az áram folyik, tehát minimum egy forrás, és egy fogyasztó összeköttetéséből álló villamos hálózat.

Igen, igazad van, rosszul használtam a "terminus technicus"-t. Arra próbáltam felhívni az egyedi elveket valló fórumozó figyelmét, hogy az általa mindenhatónak gondolt építési mód, legjobb esetben is csak második a fontossági sorban.

Úgy látom követed Te is ezt témát, és azt is tudom hogy építettél erősítő(ke)t is. Kíváncsi lettem, hogy nálad mi ez elsődleges műsorforrás (pl. CD, DAC, LP ...?), és mi van a lánc végén (hangfal, zárt doboz, reflex .... ?), esetleg típus is érdekelne.

Saját gondolat, és nem kell egyetérteni, de audiofíliában valahogy az a szokás, hogy az arányok eltorzulnak (még komoly szakembereknél is látom). A legkisebb, de egyben leggyakoribb ilyen torzulás amikor "az szól a legjobban amit építettem". Ezt még valahol meg is értem, sok munka van benne, és a készítője ízlésére van szabva. Az érdekesebb, és egyben viccesebb dolgok akkor jönnek, amikor az illető érzi, hogy valami még mindig nem 100%-os, és elkezd variálni. Először még technikai dolgok jönnek, más aktív elemek, kábelcsere, utána pedig bármi a szobai piramisoktól a macska bundájának megfésüléséig. Amúgy nincs ezzel se semmi gond, csakhogy történik valami változás (és mindegy, hogy tényleg, vagy csak úgy halljuk), mindenesetre nagyon fülelünk és tényleg mintha változott volna egy kicsit a hangkép - de azután a leírásban, vagy a szóbeli elmondásakor a dolgoknak már olyan lesz mint a ho-ho-ho horgász mesében:
- "mellbevágó, drasztikus változás történt"
- "akkora javulás van, hogy alig hiszek a fülemnek"
Vagyis as külső szemlélő számára úgy tűnik, hogy minden amit az illető jónak tartott, arról kiderül, hogy szinte hallgathatatlan volt, egészen addig amíg, azt a kis kék piramist fel nem tette a polcra, meg le nem cseréltette a villanyszerelővel a kismegszakítót (egy audiofil típusra), mert azóta tökéletes lett a rendszer...
A valóság meg az, hogy ha baromira fülel az ember, akkor egy valódi vaktesztben valamivel 50% feletti arányban képes felismerni a változást... De valahogy ilyet nem szoktam olvasni, hogy "Igen, kipróbáltam ezt az ezüst-platina-teflon-gumi hibrid kábelt. Tényleg jó, ha odafigyelek, akkor hallom, hogy mintha kicsit több magast hozna, de nem drasztikus a változás, a sima sodrott 2x2,5mm2-es érpáramhoz képest".
Hozzátenném, hogy a fenti pár sor tulajdonképp nem is a fórum miatt jutott most eszembe, csak beszélgettem valakivel, aki hozta a fenti szokásos sémát...

A Te vélt "pontosságod" itt nem téma.
Aztán meg e téma szerint mi a tűz, és a víz vagyunk, a gőz meg haszontalan az építésben.
Én e téma szerint sosem foglalkoztam az építéseiddel, pedig nem valami audiofilek, ha szemre gusztusosak is. Jó lenne a Te általad megfelelőnek vélt elképzeléseiddel itt nem huzakodnál elő, mert e téma szerin t azok semmire sem jók.

A formázás alatt én egy addig nem használt kondenzátor tulajdonságainak javítását értem, ami csak a kapacitásának megfelelő értékre hozását jelenti, és ez egy alapműszerrel is követhető. A bejáratásnak meg a hangzásjavítása a célja, ami csak "füllel" mérhető.

" csakhogy történik valami változás (és mindegy, hogy tényleg, vagy csak úgy halljuk), mindenesetre nagyon fülelünk és tényleg mintha változott volna egy kicsit a hangkép - de azután a leírásban, vagy a szóbeli elmondásakor a dolgoknak már olyan lesz mint a ho-ho-ho horgász mesében"
Mi lenne ebben a furcsa? Mindannyian emberek vagyunk. Kinek ennyi, kinek annyi, amit "hall". Mert erről már szó volt, hogy amit egy ember érzékel azt az agyának az értelmező képessége határozza meg. Hát akkor el tudod képzelni, hogy az érzések kifejezése, leírása is egyéni adottság. Persze ez így zavarosnak tűnik, de aki e témában gyakorlott, azaz vannak ide vonatkozó építési tapasztalatai, az szemre is megtudja egy építés várható eredményeit becsülni.

"de nem drasztikus a változás, a sima sodrott 2x2,5mm2-es érpáramhoz képest". "
Valóban ezek a változások általában nem "nagy" változásokat jelentenek. És az is igaz, ahogy írtad, teszteléskor bizony igencsak koncentráltatni kell az agyunkat. Ami meg a nüansznyi részleteket illeti (amiből az audiofil áll), azok mindegyikét ajánlott komolyan venni. Igen az esetlegesen alkalmazott huzalok fajtája (ha nem lehet az alkatrészeket a saját lábukkal összekötni), azok vastagsága, hossza, az alkatrészek minél kisebb száma, az azok esetleges hatásának a hangzásra gyakorolt képességének csökkentése érdekében, stb.

Az a furcsa, hogy tényleg, szinte percenként történhet olyan változás a hangtérben, amik érzékelhetőek, és sokkal nagyobb a befolyásuk a hangélményre, mint az, hogy egy 5cm-es drótot rézről ezüstre cserél valaki. Vagy egy sima 1,5m hosszú hálózati kábelt egy 3 milliós szuper audiofil 230V-os kábelre.
És mégis, amikor ez szóba kerül az audiofil személyiség sokkal inkább hisz a fizikailag valószínűtlenebb, tényleg szinte ezoterikus magyarázatokban.

Te már csak tudod, hiszen a közölt építéseid, rengeteg ez irányú tapasztalatra utalnak...

Elek! Tudjuk jól, hogy e téma szerint csak a te tákolmányaid illenek ide. Mindenki másnak a korrekt, ne adj isten még szép is, működő, és általa ugyanúgy tökéletesnek vélt hangzású készülékei csak a futottak még kategória lehet melletted.
Te egy csoda vagy, egy X-MAN, olyan elképesztő képességekkel, hogy hetven valahány évesen hallod még a normál "A" hang huszadik felharmonikusát is. Le a kalappal.

"hallod még a normál "A" hang huszadik felharmonikusát is. "
Azt viszont még a Youtube-ról is

Most jön az, hogy az audiofil személyiségnek nem kell hallania a 20. felharmónikust...

Többek között, ezért sem elég "felbontású", pontosságú a vakteszt.
A hifisták, avagy audiofilek - jobb esetben - hosszabb időszak ( 1-2-3 hét, akár több hónap ) után szoktak magabiztosabb véleményt megfogalmazni olyan hangzásbeli különbségekről, amelyek az átlagember, vagy átlagos zenehallgató számára túlságosan kicsik vagy nem létezőek. A "hifista-hallás" kialakulása nem ritkán egy több évtizedes sajátos - a birtokolt hifi berendezéseik javuló hangminőségével együtt fejlődő - hang-észlelési evolúció/szocializáció eredménye: azokra a nüanszokra is odafigyelni-, a hangzás jellegzetes tulajdonságaként beazonosítani, amelyek mások számára lényegtelenek, nem jutnak el a észlelésig/felismerésig.
Mivel a hallás-, az észlelés nem stabil, tökéletesen megismételhető, rengeteg külső és belső tényezőtől függ ( akár nagyon gyors változással ), így a megalapozott hifista véleményekhez végig kell vinni az összehasonlítandó hangzásokat egyaránt az összes szokásos hallgatási körülményen, állapoton. Pl egyik nap nagyobb volt a vérnyomásom, feszültebb állapotban hallgattam zenét, máskor nagyobb volt a páratartalom, stb: mindegyik hallgatási helyzetben begyűjtöm az információt a összehasonlítandó hangképek különbségéről.
Majd, 1-2-3 hét, akár több hónap elteltével összegzem a tapasztalatokat, kialakul, megszületik a vélemény.
A hifista a szokásos/átlagos mértékkel mérve nüanszokat keres/talál, viszont az ő számára ezek nem azok ( gyári hifi készülékek esetében egyre kisebb javulásért is egyre többet, exponenciális jelleggel kell fizetni ), így talán megbocsátható a másféle mértékben kifejezése a minőségi, hangi jellemzőknek.

Van egy gyermekkori barátom, fiatalon sokat motoroztunk. Sajátságos a látása, a szokásosnál sokkal nagyobb felbontással lát, viszont bizonyos színeket nem tud elkülöníteni. Egy kisebb baleset után fényezni kellett a motorján a tankot, és az oldaldekliket. Hát sikerül egy gánymesterhez vinnie, a fényezés után mindhárom alkatrész más színű volt. A tank enyhén lilás árnyalatú lett, az egyik oldaldekli világoskék, a másik egy hangyányit más árnyalat. Amikor mentünk a cuccokért, és megláttuk az eredményt, hát mélyen hallgattunk... Amikoris a barátom maximális lelkesedéssel megszólalt:
- Hát ez tök jó! Milyen ügyes ez a fickó, hogy pontosan ugyanolyan színűek az elemek mint eredetileg voltak!
Nehéz volt visszatartani a röhögést, de nem akartuk elrontani a kedvét, így kussoltunk. A motor még évekig megvolt neki.
Az az érzésem, hogy az audiofil alkotások egy része is hasonló lehet ehhez az esethez

Értem a hozzáállásodat, de ez már nem a zene szeretetéről az audiofilia eredeti jelentéséről szóló történet. Ez inkább egy megszállottság, ami inkább romboló, mint építő. Hiszen a legszebb zenéket hallgatva sem tudja egy ilyen mentalitású ember átadni magát a megnyugtató élménynek, mert minden porcikája arra figyel, hogy mibe lehet belekötni, mi nem szól úgy, hogy azt tökéletesnek tudja nevezni. És emellett elsikkad minden ami a zene hallgatásának a lényege.

Nem jó a hasonlat, főleg, ha azt akarná sugallani, hogy az "audiofil hallás" a hallás területén is valamilyen defektussal kell, hogy együtt járjon.
Amiről beszélsz, az egész egyszerűen ízlés, vagy egyéni preferencia halmaz, vagy hasonló, a hangzás-, a reprodukált hangképpel szemben.
Az "audiofil alkotások" gondolom audiofil készüléket akar jelenteni....
Az audiofil készülék olyan készüléket takar ( és ez természetesen gyári készülékek tömegét is jelenti ), amelyek tervezésekor/fejlesztésekor szubjektív meghallgatásos tesztek eredményét is figyelembe vették, sőt akár ezekre támaszkodva végezték a különböző módosításokat a fejlesztés során.
Nyilván, itt az egyéni ízlés, esetleg a management ilyen irányú elvárása, avagy az adott márkára jellemző specifikus hangzásvilág előállítása alapvető fontosságú lehet.
Egyszerű diyerként a saját hangi elképzeléseinket kergetjük vagy próbáljuk megvalósítani. esetleg gyári (saját magunk számára) referencia berendezések hangzását próbáljuk utánozni.

( A gyakorlatban szinte megvalósíthatatlan a teljesen saját karakter nélküli-, abszolút transzparens hangzás, és ha már így esett, akkor próbálunk egy olyan hangzás-irányt és mértéket találni, amely leginkább megfelel a céloknak. )

Sajnos nagyon igazad van. Ez olyasmi amikor a nagy audiofil mielött elkezdene a szimfonikus zenekar zenélni röntgennel tüzetesen átvizsgáltatna minden hangszert és minden alkatrészét a zenésztöl meg orvosi bizonyitványt kérne a pszichikai állapotárol, hogy egyáltalán alkalmas-e a minöségi zenelésre, mert különben lehet, hogy olyan hangokat fog hallani, amit nem kellene.

Mi értelme van az ilyen hajszálnyi nüanszok hetekig tartó keresésének? Ha olyan kicsi, hogy csak ilyen nehezen vehető észre.

Még véletlenül sem. Ez az "analitikus" üzemmód egyáltalán nem állandó. Ezt teszteléskor húzzuk elő a kalapból. ( Nyilván, ha nincs benne a kalapban, akkor nem lehet elővenni sem ).

Valójában az igazán jó berendezések hatalmas felbontással, részletgazdagsággal szólnak, és ezek a részletek olyan észrevehetetlenséggel integrálódnak a hangképbe, hogy csak a hallgató pillanatnyi döntésén/kedvén/hangulatán múlik, hogy milyen mértékben megy utánuk a figyelmével-, merül bele az alacsony szintű információ megfigyelésébe....pont olyan módon, mint a valóságban.

Már megint... Te itt csak trollkodsz, mivel a Te audiofil hozzállásodnak nyoma sincs sehol!
Vagyis a kötekedés az itteni jelenléted értelme. Olvasd már el a téma meghatározását!

"Most jön az, hogy az audiofil személyiségnek nem kell hallania a 20. felharmónikust... "
Ha nincs a téma szerint valós mondanivalód, akkor ez felnőtthöz méltónak tartod?

"Mivel a hallás-, az észlelés nem stabil, tökéletesen megismételhető, rengeteg külső és belső tényezőtől függ "
Vedd már észre, hogy trolloknak írod ezt! Akiket e téma hidegen hagy, és csak szórakoznak itt!

"Nehéz volt visszatartani a röhögést, de nem akartuk elrontani a kedvét, így kussoltunk. A motor még évekig megvolt neki."
Ez aztán tényleg audiofil tapasztalat!

"Hiszen a legszebb zenéket hallgatva sem tudja egy ilyen mentalitású ember átadni magát a megnyugtató élménynek, mert minden porcikája arra figyel, hogy mibe lehet belekötni, mi nem szól úgy, hogy azt tökéletesnek tudja nevezni. És emellett elsikkad minden ami a zene hallgatásának a lényege. "
No ez a Te lényeged!