Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Audiofil, High End Audio
 
Témaindító: konyak6, idő: Márc 25, 2018
Lapozás: OK   48 / 49
(#) Suba53 válasza mek-elek hozzászólására (») Hé, 16:59 /
 
Tévedsz. A mérnök dönti el, hogy mit és hogyan csinál, mert ő tudja, hogy hogyan kell megtervezni, kivitelezni azt a berendezést, készüléket, amire piaci igény mutatkozik, vagy amire megbízást kap a cég.

Látszik, hogy még a közelébe se szagoltál soha a mérnöki munkának, de ez inkább áldás az ipar számára.
(#) Ge Lee válasza Pali79 hozzászólására (») Hé, 17:08 / 2
 
És én ezt el is tudom hinni annak ellenére is hogy nem voltam ott. Azt is elmondom, hogy miért. Ugye, ebben a világban minden relatív. Noha, nem pont azok, de ilyen 6H13C SE, meg HTA meg hasonlók amiket ott tesztelgettek voltak nekem is itthon megépítve. Így is, úgy is, meg amúgy is, a csöves ilyen olyan kimenővel, a HTA olcsó meg drágább alkatrészekkel is, és volt különbség köztük. Egy dolgot viszont tényként lehet kezelni, ezek kb. mind a vicc kategória, nem csoda, ha a hallgatóság jobbnak talál náluk egy TDA-t.

Pl. az én zenei "tökéletességre" való törekvésem ebben témában igazi vesszőfutás, időben sem kevés. Több évtized kudarc (gyári erősítők, saját építések) után eljutottam oda, hogy hát csövezni kell, mert csak azzal lehet egy adott szintet elérni. Így is tettem. Vettem a fáradtságot, elmentem meghallgatni másoknál eladó csöves erősítőket, építettem vagy 4 féle csövest, pár hete is egyet, de ezt már csak kíváncsiságból, meg mert faék egyszerű, meg volt itthon hozzá minden, két óra alatt összelapátoltam a deszkán és már lehetett is méregetni.

Az a lényeg, hogy aztán nemrég vettem fillérekért egy gyári félvezetős erősítőt, szintén kíváncsiságból, afféle utolsó menedékként, és úgy leszólta az összes csövesemet, beleértve a gyárit is amit 300 ezerért vettem (új ára millió felett van) mint a pinty. Az első pár másodperc után belém hasított, hogy jé, ez a csövesekkel ellentétben tiszta, nem torzít, és még élethűbben is szól, miközben van neki egy a félvezetősökre nem jellemző "finomsága" is. Pár nap után fel is tettem magamnak a kérdést, hogy minek csövezek én még? El is adtam mindet, a gyárit is meg az építettet is, egyedül ez a kis deszkamodell maradt meg. Meg el fogok adni minden csöves vacakságot is amit az évek alatt összekotorásztam.

Hát ilyen játék ez. Arra is rájöttem csövezés közben, hogy az is egy olyan móka amit nem tudsz megúszni olcsón ha jót akarsz. Van abból is jó, de ott az alkatrészek sem jönnek ki 7 számjegy alatt, aztán ott van még két probléma. Az egyik a hatásfok, nagyon sok meleget csinálnak és még meg sem szólaltak, a másik a teljesítmény. Ahhoz, hogy egy jó zene dinamikája meg tudjon jelenni a szobádban átlagos érzékenységű dobozokkal, ahhoz nem elég 2W. Meg 12W se. Azért nem, mert nálam pl. 10-12W-os zenei csúcsok kellenek ehhez, az meg egy 5W-os csövesből nem jön ki, de a 12W-osból is már csak 1,7% torzítással ami bizony nagyon jól hallható, mondjon bárki bármit, és egy torz zenei anyag az minden csak nem audiofil.
Talán az avx-en írta nemrég valaki aki egy drágább végfokot árult éppen, hogy az biza rendesen szól, nem csak cincog mint a csövesek. Na pont ez a cincogás jutott eszembe nekem is, amikor a gyári félvezetős után visszakötöttem a gyári csövesemet a rendszerbe hogy végleg elbúcsúzzak tőle.
(#) compozit válasza mek-elek hozzászólására (») Hé, 17:26 / 1
 
Fogalmad sincs, hogy mi a mérnöki munka. Nem is lehet, mert a copy & paste funkción kívűl semmit nem használtál eddigi életed során. Szerintem, soha nem volt olyan berendezés, amit te terveztél meg, a te irányításod alatt készült el, te mérted be, te helyezted üzembe vagyis egyedi berendezés volt.
Ha az lenne igaz, amit állítasz, a mérnökök azt vizslatnák, hogy mennyire van szinergikus kapcsolatban egy 500A-es tranzisztor egy Yageo ellenállással... különben, hogy tudnának bármiféle ipari berendezést építeni?
Egy mérnöknek nagyon komoly háttértudása van, amivel nagyjából mindenhez hozzá tud szólni. Ez a tudás nálad csak a mesére, meg a szinergiára, meg kézzel foghatatlan ostobaságokra, meg az állítólagos tapasztalatokra korlátozódik. Ugye, a tapasztalatok sem a saját kútfőből származó, megvalósított készülékekre vonatkozik, csak mások által jónak, rossznak titulált szerkezetekről.
Nagyon könnyű a tudás hiányát egyszerű, ellenőrizhetetlen ideákkal elkendőzni. Ehhez tényleg nagyon értesz, bár ezzel csak az abszolút kezdőknél tudod magad piedesztálra állítani.
(#) Suba53 válasza Ge Lee hozzászólására (») Hé, 17:42 /
 
Ez aztán a pálfordulás. Felcsigáztál, de szerintem nem csak engem.

Leírnád a gyári félvezetős típusát? Megnézném a szervizkönyvét csupán csak tanulmányozás céljából.
(#) compozit válasza Suba53 hozzászólására (») Hé, 17:56 /
 
Kizárt dolognak tartom, hogy valami különleges dolgot fedeznél fel. Olyat biztosan nem, hogy na, akkor ez a részlet miatt szól olyan jól. Már mindent kitaláltak, mindent megépítettek, vannak erősítők, amik adataikat tekintve tökéletesek, aztán még sem az a non plusz ultra. És Ge Lee sem tudja ezt megmondani, de azért talán tud valami okosat, hogy mi a szokatlan az aktuális erősítőjében.

Azért vannak irányelvek, ilyenek az üveggyöngyre szerelés, lábtól-lábig, ezüst drót, Jantzen kondi, átvezető kondik és egyebek... Ennek már komoly hagyománya van itt... és éljen a szinergiára való törekvés!
(#) Alkotó válasza Suba53 hozzászólására (») Hé, 18:08 /
 
Korábban elzárkózott a típus megadásától. Indok is volt hozzá.
(#) btamas81 válasza Ge Lee hozzászólására (») Hé, 18:10 /
 
Na most egy világ omlott össze bennem!
Bár mondjuk emlékszem, hogy jó véleménnyel voltál valami FET-es autóerősítőről, a HTA-t se tartottad annyira rossznak, meg a KD féle B100-at.
(#) teddysnow válasza Ge Lee hozzászólására (») Hé, 18:11 /
 
Engem is érdekel, mert nekem is volt filléres, használt gyári, felvezetős game changer élményem.
(#) Suba53 válasza compozit hozzászólására (») Hé, 18:11 /
 
Nem is azt várom, hogy megnézve a kapcsolást értelemet kapnak Ge Lee mondatai, mert ez teljesen abszurd lenne. Még az MI sem lenne képes erre még nagyon sokáig.
Csak a kíváncsiság hajt, hogy melyik gyári készülékben találta meg ezt az élményt, a szilárd csöves elkötelezettsége mellett.
Bár félek attól, hogy ha leírja pár nap alatt eltűnik a kínálatból.
(#) Suba53 válasza Alkotó hozzászólására (») Hé, 18:17 /
 
Úgy tűnik rátapintottam a lényegre.
(#) Skori válasza Ge Lee hozzászólására (») Hé, 18:32 /
 
A végén még kiderül, hogy valami D osztályú cucc
(#) Suba53 válasza Skori hozzászólására (») Hé, 18:39 /
 
Én inkább valamelyik 80-as évek táján készült cuccra tippelnék, amiket ma már tényleg fillérekért árulnak, hogy haladjanak a korral, és megvegyék a D osztályú csodákat, amiket majd megint fillérekért lehet kapni 40 év múlva. Ma sem tudjuk mit hoz a jövő, ahogy a 80-as években sem tudták mire lesz képes a technológia a napjainkban.

De talán ennyit hajlandó elárulni Ge-Lee, ha a típust nem is akarja közkinccsé tenni.
A hozzászólás módosítva: Hé, 18:41
(#) compozit válasza Suba53 hozzászólására (») Hé, 18:47 /
 
Talán valami darTZeel lehet, pár éve beszélt arról, hogy milyen jó hangja van. Szimulátorban inkább gyengusz. Ettől még lehet jó hangú.
(#) Suba53 válasza compozit hozzászólására (») Hé, 18:59 /
 
Ezek nem filléres cuccok, és tele van velük a net.
Remélem Ge Lee megszán minket legalább egy évjárattal, és hogy fetes, vagy bipoláris a vége.
Azzal sem leszünk sokkal beljebb, de mégis egy kis infó, ha nem is lényegi.
(#) CHZ válasza Suba53 hozzászólására (») Hé, 19:02 /
 
Ne reménykedj! Titkolózásnak több előnye is van, gondold végig az okokat...
(#) Ge Lee válasza Suba53 hozzászólására (») Hé, 20:02 /
 
Már írtam, el fogom árulni, amint tudok venni belőle még egyet. Alkatrésznek. Ugyanis, majd ha sokat foglalkozol ilyesmivel, lesz benne elég tapasztalatod akkor rájössz, hogy ezt annak idején a mérnökök valahogy megtervezték, aztán valahogy az emberkék összerakták. Ahogy a világon az összes többi erősítőt is. És itt a valahogy-on van a hangsúly. Azért szól úgy, ahogy. Ahogy minden audió dolog a világon. És minden ilyenre igaz, hogy ezeket nem lehet sem javítani sem reprodukálni, ezt ezerszámra bizonyítják az után építők, kérdezz meg bárkit, sikerült-e neki valaha bármilyen jó erősítőt után építeni. Hát nem.
Ezt sem lehet, mert olyan alkatrészek vannak benne amiket ma már nem gyártanak. Tehát, nem úgy van, hogy megrendeled a hozzávalókat a hestorén, összerakod oszt jólvan. Köze sem lesz hozzá, teljesen máshogy fog szólni. Aztán ebből majd levonod azt a következtetést, hogy sz@r. Hozzáteszem, olyan alkatrészek is vannak benne amiket én még az életben nem láttam félvezetős végfokban, de amúgy semmi extra, nem biztos hogy pont ettől ilyen, de ki tudja.

Nem, nem D osztályú, mezei AB félvezetős. Valamikor a 90-es évek közepén készülhetett, nagy nevű és múltú gyártó terméke. Biztos nem úgy szól mint egy 40 milliós erősítő, de én az én fülemnek félmillióért sem találtam ennél jobb hangot, se félvezetősben se csövesben.

Azt meg a technokratákon kívül mindenki tudja, hogy a műszaki paraméterek és a hangzás között nem nagyon van összefüggés, erre pár napja találtam egy nagyon jó példát a Gryphon Diablo 333 személyében amit a világ egyik legjobb hangú erősítőjének tartanak világszerte. Az első kép az erősítő ára, a másik a THD mérése. A THD spektrumképe alapján műszaki ember egy forintot nem adna érte...
A hozzászólás módosítva: Hé, 20:05
(#) Skori válasza Ge Lee hozzászólására (») Hé, 20:23 /
 
Idézet:
„...műszaki paraméterek és a hangzás között nem nagyon van összefüggés, ....”
De van, csak nem úgy ahogyan tálalod. THD esetében relatíve magas az a küszöb, ahol torznak halljuk. Viszont ha megközelítjük ezt a küszöböt onnantól lesz rendesen összefüggés.
Az IMD esetében kicsit közelebb kerülhetünk az összefüggéshez. Rossz IMD-vel semmilyen erősítőt nem fogsz jónak hallani, tehát megintcsak van összefüggés. Az újabb IMD mérési módszerek pedig méginkább ebbe az irányba visznek - és egy rossz hangú erősítő többnyire elbukik az ilyen méréseken. A tranziens mérések nem tudom mennyire kidogozottak, de szoktak szabványos burst jelekkel mérni - igaz inkább a PA kategóriában, de hifi-re is lehet (esetleg kcsit más módszerekkel) alkalmazni. Szóval szerintem ma már ezt nem lehet ilyen egyértelműen kijelenteni - illetve lehet, csak nem lesz igaz.
(#) tki válasza compozit hozzászólására (») Hé, 20:25 /
 
Van valahol egy tanulmány (ha megtalálnám), hogy pszichológiai kutatások alapján az auditív memória csak néhány másodpercig képes megtartani egy hangképet.

Tetszik érteni: zenehallgatás során az emberben kialakul egy kép, hogy az adott rendszer vagy műsorforrás mennyire tetszik, ami minden korábbi élménytől is függ, majd akár egy A/B vakteszt során a következő meghallgatás során a hallottakat már nem a konkrét korábbi hangzáshoz, hanem az abból desztillált történethez, az akkor támadt gondolatainkhoz hasonlítjuk. : -)) Ezt azt jelenti, hogy az _apró_ különbségeket eleve képtelenek vagyunk megbízhatóan, megismételhetően megítélni.

A tanulmány alaposságáról nem tudok beszámolni, rengeteg hülyeség vagy féligazság is kering, de ez is egy eshetőség. : -)
(#) Suba53 válasza Ge Lee hozzászólására (») Hé, 20:30 /
 
Köszönöm, nem azért kérdeztem, hogy után építsem, csupán csak a szakmai érdeklődés miatt. Tisztában vagyok azzal, amiket említettél. Még az is benne lehet a pakliban, hogy ha tudsz is venni másikat, annak a hangját sem fogod azonosnak érezni.
Mindenesetre drukkolok, hogy találj egy másikat, és akkor megtudhatjuk, hogy mely alkatrészek azok, amiket még nem láttál félvezetős végfokban. Tényleg kíváncsivá tettél. ( Nyilván valamiféle csöves áramkörökben mindennapos cucc, vagy valami rakéta vezérlő inerciális áramkör? De csak tippelek. )
(#) compozit válasza tki hozzászólására (») Hé, 20:38 /
 
Jó. Lehet. De én egész másról írtam...
(#) Suba53 válasza tki hozzászólására (») Hé, 20:39 /
 
Idézet:
„pszichológiai kutatások alapján az auditív memória csak néhány másodpercig képes megtartani egy hangképet.”

Ezt ha megtalálod, mindenképpen oszd meg a nagyérdeművel. Sok furcsa élmény kerülhet a helyére. Talán még mekkmester is belátja, hogy a bejáratási érzetnek milyen pszichológiai korlátai vannak.
(#) tki válasza compozit hozzászólására (») Hé, 20:44 /
 
Végül is nemcsak neked írtam, semmi célzás sem volt benne az általad írtakkal kapcsolatban, csak elmondtam.
(#) compozit válasza tki hozzászólására (») Hé, 21:03 /
 
Semmi gond, csak nem értettem.
(#) tki válasza Suba53 hozzászólására (») Kedd, 1:26 /
 
Hát, nem hiszem, hogy én találnám fel a spanyolviaszt akárcsak azzal, hogy egy ilyen fontos, de alig ismert információt tárok a világ audiofil közönsége elé, így keveset foglalkoztam ezzel a dologgal - sajnos a véges idő miatt sok ilyen izgalmas részlet marad a félhomályban. De biztosan fogom még keresni.
(#) mek-elek válasza Suba53 hozzászólására (») Kedd, 11:44 2 /
 
Akkor ezek szerint Ti terveztétek meg az Orion hangfalakat olyanra, ahogy szólt, azokkal a bekötő vezetékekkel... Nem tudtam, hogy nektek kell gratulálni hozzá, és még mennyi hasonló megoldáshoz Magyarországon...
(#) compozit válasza mek-elek hozzászólására (») Kedd, 12:08 / 3
 
Azt mondod, hogy vékony a bekötő vezeték a hangszóróktól a csatlakozókig?
Miért kellene annak vastagabb drótból lennie, mint a lengőtekercs? Ugyanaz az áram folyik rajtuk... És milyen hosszú ez a bekötés?

Itt van nálad a tudás hiánya.

Gondolod, hogy a számítógépedet hobbisták fejlesztették sok, sok éven keresztül? Nem. Mérnöki munka, sok, sok álmodozással, tervezéssel. Neked csak élvezned kell. És még csináltak hozzá olyan kezelőfelületeket, hogy neked még kevesebbet kelljen gondolkoznod.
(#) mcc válasza mek-elek hozzászólására (») Kedd, 12:19 /
 
Igen, azt a mérnökök tervezték. Csak sajnos abból, amit a mindenható pénzügy engedett nekik...
(#) mek-elek válasza Ge Lee hozzászólására (») Kedd, 12:27 /
 
"a hallgatóság" az alkalmi esküdtszéket hagyjuk már ki a saját igényeinkből.

Vegyük ezt valami megtérés félének?
Innentől csak a saját véleményem...
Nálam az IC-sek közül az LM3875-el volt nagy élményem. De nem átlagosan volt megépítve, hanem a gyári extra ajánlás szerint, és duál-monóban, az új csillagpontos földelési elvvel, árnyékolt vezeték mentesen négy pufferrel dekadikus értékekkel 10nF-ig, meg tömör vezetékkel, mert akkor derült ki számomra a hallható előnye. Ha a sorsom megengedi távlati terveim szerint szívesen megépíteném újból, a mai elképzeléseim szerint, mert van még a pincébe belőle.
Nem tudom milyen torzításról beszélsz ha csövek vannak egy erősítőben, ami zavarná a minőségi zenehallgatást, ha a most elkészült hibridemre gondolok.
Kedves mentorom említette nekem, hogy ha a mai felvételek összevisszaságát vesszük figyelembe, szerencsésebb több erősítő megléte.
Alapból békésebb az analóg felvételek hallgatása, feltéve, ha valami okoska nem digitalizálta, és nem keverte újra a maga ízlése szerint. Régen is volt gond az LP-k vágott korrekciójával, de még mindig szerencsésebb volt az eredmény, mint a mai digitális zűrzavar túlvezérelt sávjaival.
Így van olyan felvétel, amivel semmilyen erősítő érdemben nem tud mit kezdeni. És érdekességnek, a múlt évi hifi show-ra is vittek ilyen zenei anyagot hi-hi. Csak egy kérdés merült fel bennem ez ügyben, hogy ezt hova tegyem a környezet miatt.
Jelenleg két általam jónak mondott fejhallgató erősítőm van üzemben, Az egyik KT EVAmpja módosításokkal, beépített DAC-al, a másik az utóbbi hibrid. A fejhallgatós üzemmód alkalmas a részletek fokozott észlelésére a hangafalas üzemmóddal szemben, mivel sem helységakusztika, sem levegőtömeg nincs az útjába. Egyiket sem helyezném a másik elé, mert ilyen, vagy olyan.
Igaz ugyanazzal a szemlélettel, alkatrészfajtával lettek megépítve.
(#) mek-elek válasza compozit hozzászólására (») Kedd, 12:45 /
 
Dolgoztam olyan helyen 16 évig, ahol valóban terveztek, kutattak, így nekem is van rálátásom arról amit írtál. Ez valóban érdekes, mondhatnám magasztos dolog. Volt egy kollégám akivel nyugdíja előtt együtt tettünk vettünk és ő mondta nekem, hogy egyszer tervezett valamit egy szocialista félvezető gyengéire, és mivel gyártás előtt nem volt az országban ebből mennyiség, hát engedélyekkel rendeltek "nyugatról". A probléma az volt, hogy azoknak nem volt meg ez a tulajdonsága... Ezt mindössze érdekességnek írtam, nem a mérnöki munka becsmérlésére.
De ahogy két egyforma szakember nincs, úgy két mérnök sem. Aztán meg a munkahely határozza meg az adott tevékenység lehetőségeit nem a készség. Jómagam is addig kereste a helyemet a munka világában, amíg megtaláltam.
És, ha már véleményeztél, ha Te audiofil személyiség lennél, mert ebben a témában meditálunk, akkor nem papírokat lobogtatnál, hanem zenéről, és elért eredményekről trécselnénk, és nem a másikat jellemeznénk magamutogatásokkal...
(#) tki válasza Suba53 hozzászólására (») Kedd, 12:58 /
 
Ez a téma lehetett, itt források és jó magyarázat is van: Bővebben: Link. Vagyis valódi és vállalható, de a lényeg mindig a részletekben van, hogy alkalmazható-e arra, amiről ez a topik szól, amihez át kell majd rágnom (már ha elég okos vagyok hozzá).
Következő: »»   48 / 49
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem