Fórum témák
» Több friss téma |
Már megint igazad van!!!!! Teljesen meg kellene értenem hogy működik, addig rendben vagyok, hogy a potival szabályozom a feszt amit árammá alakit a 3140, majd onnan megy a tranyón és a trimmeren keresztül az OTA-k ra, ezek fel vannak billentve, tehát ellentétesen dolgoznak, az egyik tölti a másik kisüti az éppen aktuális kondit, ugye attól függően melyik van rákapcsolva az áramkörre a selectorral, onnan a FET tehermentesít, na és itt jön az áramgenerátor ez már nem teljesen tiszta, innentől már nem értem, a komparátor rész működését sem, ott látok egy kivezetést ami vissza van kötve a shottkyknál lévő tranyó bázisára, azt sem nagyon értem miért van ott, az billenti át a töltés/kisütést?
Másik dolog, hogy úgy kezdtem az egészet tegnap, hogy szépen becuccoltam mindendent, szkópot, multit ,forrasztót, alkatrészeket stb, és elkezdtem olvasgatni az előző hozzászólásaidat szóról szóra, majd mikor találtam egy kis fűrészt, úgy megörültem hogy megint elkezdtem kapkodni és puff. Mit gondolsz, hogyan tudnám megnézni hogy él e még az OTA, mert jó OTA nélkül úgysem megyek semmire, ha nem jó akkor rendelnem kell újat. bocs az értetlenkedésemért de tényleg szeretnék közelebb kerülni a cucchoz. Egyébként, ahogy olvasom a legutóbbi HSZ-edben, ezek szerint lehet hogy már működött is volna a generátor része, csak a komparátor billenését kellet volna ílymódon behangolni a két trimmerrel és elképzelhető hogy elindult volna? Üdv.
Hello!
Hát nem okoz örömet, hogy igazam van. - Az OTA ellenőrzése egyszerű és már meg is csináltad. Kikötöd a schottky-t, és mA mérővel megnézed a kimenő áramot. - A Fet forrásában nem egy ellenállás van, hanem egy tranyós áramgenerátor. Ezzel a Fet Drain áramát lehet szabályozni. Viszont más áramhoz, más Gate-Source feszültség tartozik. Így a Gate és a forrás közötti feszültség szabályozható. Azaz az a szint, amit a Gate-forrás eltolása okoz. (Ez kb. 2,5..2,7V tehát a Gate mindíg ennyivel negatívabb lesz, vagy a forrás lesz enyivel magasabban) - A Q1 és Q5 egy differenciál erősítő. A Q2 és Q4, csak emitterkövető a bemenetén. Tehát a differősítő bemenetei a Q2 bázisa, és a Q4 bázisa. Kimenete a Q1 kollektora, és a Q5 kollektora. Ahhoz, hogy komparátort kapjunk, pozitív visszacsatolást kell létrehozni. Ezért a Q4 bázisa vissza van csatolva a Q1 kollektorában. A Q1 kimenete, van kivezetve a BF199 bázisára, mely emitterkövető kapcsolásban hajtja meg a diódás kapcsolót. Ha a + áramgenerátor üzemel, akkor az integráló kondiban nő a fesszültség. Így a Fet gate is felfelé megy. annak forrása, is felfelé tart. Így nő Q2 bázisfeszültsége. Így nyitnikezd a Q1 tranyó is, annak nő a kollektor árama, kollektor feszültsége csökken (megy a minusz felé). A Q2 emittere, emeli a Q5 emitter feszültségét is. így a Q5 bázisfeszültsége csökken, tehát a tranzisztor zárni kezd. De mivel a bázisa a Q2 kollektorában van, amely feszültség elindult lefelé, ezért a Q4 bázisfeszültsge innen is csökkenni kezd. Mivel ez a két hatás ugyan ez a hatás ugyan abba az irányba hat, mint ami létrehozta, a visszacsatolás pozitív és a Differősítő átbillen. Ha Q1 kollektor feszültsége leugrik 1V-ot, akkor a BF199 emittere is leugrik egy voltot. Így a tranyó, elszívja a pozitív áramgenerátor áramát, és a negatívat engedi hatni. Hatására a kondit a negatív áramú áramgenerátor elkezdi kisütni. (megfordult a folyamat, most voltunk a háromszögjel + csúcsán) üdv! proli007
ÉRTEM!!!! Végre megértettem, tehát ez kicsit durván fogalmazva "önmagát" vezérli, most értettem meg teljesen azt a "kör"-t amit még az elején írtál.
Az OTA mint írtam, valószínű elszállt, mert már az egyiken nem jön ki szabályozott áram, ezt megoldom. Akkor most tulajdon képpen, ha sikerülne beinditanom azt a kört, akkor normális intenzitású és frekvenciájú háromszöget kellene kapnom!
Hello!
Leszimuláltam neked a diódás kapcsoló áramkört, mert látom, hogy ez problémát jelent. Az IS1 és IS2 az OTA áramgenerátora. A VG1 a BF199 emittere, ami ugye a komparátor kimenete, ahol négyszügjel van (VF2). (Itt most a generátoron 100Hz/1Vpp értékű és nulla közepes jelet állítottam be. A valós kapcsolásbann annyi az eltérés, hogy ott a nullközép, valahol -1V körül található, de a lényegen ez nem változtat, pont az áramgenerátorok miatt.) A kondi amit töltögetünk, a C1. A VF1 pont megy a Fet Gate-re, A szkópon látható mit tesz az áramkör. A barna sugár, a négyszögjel. A zöld, pedig az integrált feszültség a kondin. U=i*t/C(Látható, az áramgenerátor működése, mert lineáris a jel.) Szépen látható, hogy a háromszögjel cyúcsa, nem haladhatja meg a négyszögjel amplitúdóját. (A tetején ott a kis egyenes szakaszú vágás. Állíthattam volna nagyobbra is, ha a generátor frekit lejjebb vittem volna, de nem akartam, hogy ne látszódjon a lényeg.) Hogy működik: (diódát most idealizáljuk, tehát nyitó feszültségét vegyük nullának) Ha a generátor feszültsége, mondjuk +1V-on van, és a kondiban a feszültség nulla(mint a szkóp elején), akkor SD2 zárva van, és SD1 nyitva. Tehát a kondi felé folyik az IS1 1mA-es árama. A kondi feszültsége nőni kezd. Ha a kondi feszültsége elérte a +1V-ot, akkor kinyit az SD2 is és az IS1 generátor árama befolyik a VG1 generátorba (mert annak belsőellenállása nulla, a valóságban annyi, mint a BF199-es emitterkövetőé) Így a feszültség már nem képes tovább nőni, mert ezzel megszűnik a C1 töltőárama. Most értünk a tetőre. (Közben a VG1 generátor, az SD3-on keresztül, az IS2 áramgenerátor áramát is elszívta, így töltés közben, az SD4 dióda is zárva volt.) Most megfordul a helyzet, és a generátor -1V-ot ad ki. Azonnal elszívja SD2-őn keresztül, az IS1 áramát, és annak kimenete -1V-ra jut. Tekintve, hogy az SD1 anódja -1V-ra kerül, a katódján pedig a kondiban tárolt +1V van, az SD1 lezár. Tehát pozitív töltőáram nem érkezhet a kondiban. A kondi, kezd kisülni, azaz negatív irányba töltődni, SD4-en keresztül. És ez mind addig tart, míg a kondi feszültsége el nem éri a -1V-ot, mert akkor SD3 kinyit, SD4 zár, és a feszültség nem emelkehet tovább negatív irányba. Ha érted, akkor láthatod, hogy a komparátor bementi kapcsolási feszültsége, nem lehet magasabb, mint a VG1 generátor (komparátor kimenetének) feszültsége, mert akor a kondiban lévő feszültség határolódik, és soha nem fogja elérni a billenési szintet. Most itt, nem a komparátorral hajtottuk meg az áramkört, hanem egy generátorral. Ha komparátorral csatoltuk volna vissza a jelet (a VF1 ről a VF2-re), akkor a feszültség, csak a komparátor billenési értékéig ment volna fel, majd iránytváltoztatott volna. Tehát a fűrészjel felül nem határolódna. Ne feledd, a komparátor invertál is! (Tehát amikor a bemenete eléri a magas küszöbszintet, a kimenete alacsonyra vált és vica-verse.) A diódák könyök feszültsége azért nem játszik szerepet, mert mind a két diódapáron a nyitó feszültség azonos, tehát, csak a generátor-dióda összekötési pont feszültsége lesz a nyitófeszültséggel magasabb. Ez viszont megkövetelné, a diódák páronkénti összeválogatását. (Amit régebben úgy is árultak, négyesével Q jelzéssel.) Viszont a diódák a komparátor sebességével kapcsolgatnak, így a tranziens viselkedésük számít. Magasfrekin torzulni fog a háromszögjel. (Amúgy a valóságban is összemodelleztem egy kapcsolást, csak nem a CA Ic-t használva, és 1N4148-as közönséges diódákkal is egész normális 1MHz-es háromszögjelet állítottam elő.) Fogalmam sincs, hogy az OTA-kat hogyan udod kinyírni, mert annak áramgenerátor kimenetük van. És ha nem kapcsolod a kimenetüket a tápfeszüknél magasabb pontra, vagy az Iabc pontot a tápra, nem dögölhetett volna meg. üdv! Gábor Idézet: „eszimuláltam neked a diódás kapcsoló áramkört, mert látom, hogy ez problémát jelent.” Nagyon szépen köszönöm, hogy fáradtál vele. Idézet: „Ha érted, akkor láthatod, hogy a komparátor bementi kapcsolási feszültsége, nem lehet magasabb, mint a VG1 generátor (komparátor kimenetének) feszültsége, mert akor a kondiban lévő feszültség határolódik, és soha nem fogja elérni a billenési szintet.” Ha ezt jól értem, itt nem csak az a lényeg hogy kapcsolgassuk a feszt, hanem az is fontos hogy a feszültség mekkora határok között mozog, pont a komparálás miatt. Idézet: „Amúgy a valóságban is összemodelleztem egy kapcsolást, csak nem a CA Ic-t használva” Akkor milyen IC-t? Lehet azt olcsóbban és könnyebben be tudnám szerezni. Idézet: „Fogalmam sincs, hogy az OTA-kat hogyan udod kinyírni” Ne aggódj, megoldottam, ez már biztos Sajnos rámértem az IC304-nél lévő tranyó emitterére árammérővel úgy, hogy nem vettem ki az OTA-kat, elég is volt nekik, egyből felugrottak 160mA-re, a bemenete pedig max 2mA-t bír az adatlap szerint. Nembaj, tanulópénz !!! Viccet félre téve, az a helyzet, ahogyan írtad, hogy figyeljek oda a FET bekötésre mert fordított, na ennek utánna jártam, és rájöttem, hogy amire azt hittem, hogy rosszul van bekötve az volt a jó (shottky utáni fet), és amit én tettem be, azt tettem rosszul (kimenőfokozat első fetje), ez elllőtt még egy tranyót de átnéztem egyenként őket, mostmár jó mind. Egyedül a kimenő fokozatnál a BF173-akat nem sikerült kimérni, de majd sort kerítek rájuk is. Viszont észre vettem valamit, van a shottkynál a BF199, na ez a valóságban egy 2N2222, nem tudom ki tette bele, és hogy ez okozhat e problémát a későbbiekben? Üdv.
Hello!
- Szivesen! - Igen jól érted. Ha a BF199 emitterén pld. -1/-2V-ot mérnél, akkor a Fet Gate-jén a komparálási szint, akkor jó, ha -1,1/-1,9V. Különben csak elbillen és nem oszcillál. (Persze ezek csak egyszerű példa feszültségek voltak.) - Tekintve, hogy nézegettem a CA-val készült rajzot, rájöttem, hogy az semmivel nem jobb egy 74HC14-nél. Ott viszont biztosítva van, a 0/5V-os kimeneti feszültség, és így a komparálási feszültség is tuti, hogy benne van a kimeneti feszültség sávjában. A kimenete, 20mA-t tud meghajtani, így 1mA mellett a kimeneti feszültség csak 100mV-ot esett. Arról nem is beszélve, hogy CMOS lévén egyből Fet bemenete van. A komparálási közepe 2,5Vnál van és a hiszterézise 1V. (ami nem egy garantált érték, de a CA-nál sincs semmi garantálva. Így az egész bánatos komparátorra nincs szükség. A bemenetét rá lehet tenni, a kondira, és a kimenetével, meg meg lehet hajtani a diódás kapcsolót. A -12V-ból egy ellenállással és egy zénerrel elő lehet állítani a -5V-ot, így az IC VDD feszültsége testre kerülhet. (jobb helyeken esetleg LM7905) Az IC így -2,5V középpel, 1V amlitudójú háromszögjelet állít elő. Az eredeti Fet/áramgenerátor bent marad a kapcsolásban, és meghajtja a színuszosítót, és a háromszög kimenemetet. Tekintve, hogy a Fet forrása a munkapontja miatt kb. 2,5V-al magasabb szintű, a háromszügjel a Fet forrásában már nullközepes lesz. Szóval 1MHz-ig biztos jó lesz. (és még marad 5db invertes is) A Fet Drain árama így nem kritikus, tehát az áramgenerátor állítgatása, csak egyenszinteltolást fog eredményezni. Ja, és a BF-re sincs semmi szükség. Idézet: „És ha nem kapcsolod a kimenetüket a tápfeszüknél magasabb pontra, vagy az Iabc pontot a tápra, nem dögölhetett volna meg.” Ugyebár, a GND is tápnak minősül, tekintve, hogy az Iabc bemente egy tranyó bázisa, aminek at emittere a -12V-on van. - A BF kb. kétszer gyorsabb, mint a 2N. Szebb a négyszögjel a kimenetén. üdv! proli007
Tehát akkor, ha ezt is jól vettem le, ha minden alkatrész a mérések alapján is jó, és még sem oszcillál ami elég valószínű, akkor jön az, hogy vezérelni kell a fetet -1, -3V al és figyelni a billenéseknél a feszültségeket a komparátor kimeneténél ami a Q1 kolektora, tehát a BF199 bázisán is lehet billenési pontot mérni.
Az meg hogy BF vagy 2N mindegy, attól még működnie kellene,csak a BF-nek szebb a négyszöge. Üdv.
Hello!
- Igen, jól érted, de a dióda hidat addig ki kell szedni, hogy ne legyen visszacsatolás. És a BF199 emitterében célszerű mérni, mert annak a feszültsége kapcsolgatja a hidat, tehát annak értékeinek kell jónak lenni a komparálási értékhez viszonyítva. - Főleg a 1-2MHz körül kellene tapasztalni a különbséget a háromszögjelnél. üdv! proli007
Közben megjött postán a teljes gépkönyve is, ezzel már okosabb leszek, rendelnem kell megint OTA-t sajnos, ahogy megvan nekiállok megint.
Üdv: Doncso És köszönöm!
Sziasztok!
A minap hoztak vissza a rokonok egy colortron 4100A-típusú tv-t,aminek az a baja,hogy a sorvégtrafója halott,a 30kV-os vezetéken a képcsőnél olyan frankó íveket húz,csak én nem ezt szeretném nézni,hanem az adást.Ha lenne valakinek egy ilyen sorvégtrafója,baráti áron,vagy akár ingyér,az azóljon,örülnék a tv-nek,mert néha még leülök nintendozni egy keveset,és nem akarom egyik helyen sem babrálni a tvket,ezt a darabot meg már csak a kora miatt érdemes lenne megjavítani.
Próbáltad már leszigetelni fbs szilikonnal?Valahol hallottam hogy az ivet megszunteti.
Hát,eddíg nem,éppen a mai délután jött.Nem is igazán a trafó,hanem a képcsőnél lévő csati szórja a "villámokat",és a másik oldalról a kép narancsoa színben volt,pontosan nem láttam,nem is nagyon akartam közelebb menni a tv-hez,amíg apa babrálja.Azt mondta,hogy gyenge a trafója.
Próbáld meg és hátha abbahagyja az ivhuzást.Vagy öntsd ki olajjal a tv t .Az olaj jó szigetelő
Megpróbálom.De egy kérdés még:Ettől függetlenül kellene mennie a képnek,nem?Vagy csak a műanyag sapka vezet át?Mert a képcsövön körbemenő földelésre megy rá a szikrák nagy része,és egy kis idő után az ózon is megjelenik a levegőben miatta.Ha találok a suliban ilyen sorvégfoktrafót,akkor kicserélem,ha nem,akkor fbs,ha az sem,akkor szétkapom.Láttam benne egy tda2030-ast,meg egy-két jó alkatrészt.
(Off:A vadi új,még nem felhasznált 1959-ben gyártott kondik mennyire használhatóak még?Csakmert a suliban van egy pár darab,majdcsak jó lesz valamire. )
Ha elektrolit akor nem valami jók mert kiszáradhadtak.
Szia!
Rossz sorkimenőröl le tudod szedni a gumipapucsot, és rá lehet rakni erre! Nem egy nagy munka, de előtte feltétlenül süsd ki a képcsövet!!
Várj!De nem fog durranni egyet egy 350v-os kondi sokszáz volt feszültség miatt?Nem szeretném,ha bárni is robbanna a szobámban,eddíg csak egy kondit sikerült rövid pályafutásom alatt eldurrantani.
Olyasmi nem lehet a gond,hogy nem a sorkimenő halt meg,hanem az,ami vezérelte?
Ha a képcsövön ívet húz, nem halott a sorvége!
Húzd ki a konnektorból, várj vele egy félórát és utána süsd ki a képcsövet!
Csak az a baj,hogy ahonnét hozták,már ott is ezt csinálta.
Egy hülye kérdés:Hogy lehetne a képcsövet kisütni?
A képcsö csatlakozási lyukába és a gnd hez érnts oda egy nagyfesz vezetéket.
Hello! Egy szigetelt vezetéket (mérőzsinór), csipesszel a sasszira kötsz, és a másik végét a képcső nagyfeszültségű nyílásához közelíted. Ha kisült, akkor célszerű rajta is tartani, mert a képcső üveg dielektrikuma miatt, újra feltöltődik. De szerintem hagyd a bánatba az egészet, mert látom nincs benne gyakorlatod és a képcsővel végzett minden tevékenység életveszélyes!! üdv! proli007
Üdv!
Van egy Franklin-motoros Ritz-búvárszivattyúm, ami hosszú éveken át megbízhatóan működött, kb 1 hete nem nyomja a vizet, ha bekapcsolom, csak prellegés hallatszik a relédobozából (amely még tartalmaz egy kondenzátort is). Szerintetek mi lehet a baja? Előre is köszi bármi segítséget! Laci
Ez egy olyan kerdes mindha megkerdeznem, hogy mi van a zsebemben.
Szoval szedd szejel es nezz bele. Amennyiben van benne egy rele akkor egyszer azt nezd meg, hogy a kontaktjai jok e. A kondenzator ha a motorinditasra szolgal akkor nezd meg a kapacitasat vegy tegy helyebe egy masikat. Fenykepezd le , hogy lassuk vagy a tipusszamat szurd be.
Lefényképeztem a relédobozt és persze a belsejét is, így néz ki: link
Miért nem ott kérdezel, ahol talán jobb helye lenne, illetve miért nem használod az URL gombot? Legközelebb figyelj jobban.
Nezegettem a kepeket.
Egyszer nezd meg, hogy a motor tengelye nincs e leragadva. A rele ha zakatol akor ott is lehet baj. A kondi erteket is nezd meg. Vagy a motorra meno szalakat merd le , hogy kap e feszultseget amikor bekapcsolod. Kerd meg egy villanyszerelo baratod, hogy nezzen bele.
Igaz,valóban abba is hagytam a szerelését,szétszedtem,jó kis dolgok voltak benne,amik hasznosak lehetnek,ilyen öreg tv-vel nem érdemes foglalkoznom.
Értem.
Azt akarom valahogy kideríteni, hogy a szivattyú romlott-e el, vagy csak a relédobozban ment-e tönkre valamelyik alkatrész, uis elég mély a kút és nehézkes fölhúzni a szivattyút. A kondenzátor, illetve a relé jóságát hogy lehet megállapítani? Amúgy apám villanyszerelő, csak ő meg nem tud netezni. Franklin-motorról hallott valaki valamit? attól Franklin, hogy 1, és 3 fázisról is üzemeltethető, vagy az csak egy márkanév? A működési elvét keresem, de a google semmi értelmeset nem dob ki rá.
Egyáltalán ez a relédoboz mire való? Annak beállítására, hogy hány fázisú áramot kapjon a szivattyú, vagy másra is?
Sziasztok! Nem tudom hogy ez ide való kérdés-e! Van egy L6 mobiltelefonom és sajna nem jó a hangszóroja,vagyis beszélni tudok rajta csak csengőhang nem szólal meg eggyáltalán.....és hiába inditom el a zenéknél akkor sem szól semmi! A kérdésem az lenne hogy mi lehet az oka és hogy hogyan lehetne megjavítani saját kezüleg (ha meg lehet)? Fontos lenne a válasz! Ha valaki tud segiteni az lécci irjon az e-mail címemre a ***@**.** ra vagy akár ide is lehet! Elöre is köszönöm Üdv Wiky
Nem kérünk segítséget e-mail-en, illetve nem írjuk be a fórumba a címünket sem. -- kobold |
Bejelentkezés
Hirdetés |