Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Labortápegység készítése
Egyéb népszerű labortáp témák:
- SMPS labortáp
- Labortáp javítása
Lapozás: OK   120 / 844
(#) nagy_david1 válasza Attila86 hozzászólására (») Feb 9, 2009 /
 
Na készitettem egy rajzot , bocsi hogy kezzel csak nem akartam értékeket adni meg ilyenek mert nem ez a fele a hiba a rajznak, mármint terhelésnél kitűnően. Ugyanakkor ami rajzot küldtél annál az emiteren van a terhelés. Most egy kérdés hogy hogy is van az akkor hogy a tranzisztor kollektorl laba feszültséget mig az emiter lába emitert szabályoz, ha úgy kötődik be. És mint mondtam a lehető legegyszerűbb kapcsolásra gondolok mint a rajzon láthatod. Ugyanakkor ugyis igy csinál ha stabilizált labortáppal vezérlem a bázist. És ha emiterrel vezérlek akkor mar sokkal jobb a hleyzet ugymond mert teher hatására csak 0,4 voltot esik kb a beálitott tehermentes állapothoz képest. Szóval akkor hogy is érthető pl az én rajzomra a visszacsatolás? Vagy akkir mi a megoldás hogy a beállitott feszültséget tartsa mint egy LM317? persze tudom hogy annak az áramköre jóval bonyolultabb. Az az ötlet hogy terhelő ellenállás mennyire használható pl ha a kimenő feszültség változik, vagy az én lehető legegyszerűbb kapcsolásomra mondj valami megoldást légyszives. Persze még ezt is lehetne egyszerűsiteni csak egy potira és tranzisztorra de a kimeneti feszültséges baj valahogy nem épp ettől függ. Az érdekel mi az az alapvető + kapcsolás mi felelős a feszültség helyben tartásájert.

rajz.JPG
    
(#) nagy_david1 válasza nagy_david1 hozzászólására (») Feb 9, 2009 /
 
Bocsánat a helyesirásért s némi hülyeségért mit irtam az előbb csak nagyon siettem s mire észrevettem a hibákat már nem tudtam javitani. A másikot légyszi ne nézzétek. Ott a rajz az előzőbe. Az a lényeg mint mondtam hogy a lehető legegyszerűbb kapcsolásra gondoltam. Sőt már ha úgy vesszük elég lenne a potméter és a tranzisztor is. Ami kapcsolásokat küldtél abban emiter vezérlésü a terhelés. Most akkor hogy is van az hogy a tranzisztor emiter lába áramot mig a kollektor feszültséget szabályoz? Az a baj labortáppal is vezérelhettem a bázisát akkor is úgy működött ahogy korábbiakban leirtam. Szóval jelen esetbe az én kapcsolásomra mi az a + kapcsolás mi segit azon hogy állandó feszültség legyen a végén terhelés nélkül és vele is (mint az emlitett 317-es ic persze az tudom bonyolultabb felépitésű de itt a tápfeszültség is állandó). Egyáltalán az ellenállásos állandó terhelésem jo váltakozó feszültségnél, mivel mindig "kúsznak" az értékek? Vagy akkor légyszi az én kapcsolásom bővitsd ki azzal az általad emlitett visszacsatolással mi segit ezt a problémát megoldani. Mégegyszer bocsi az előző üzenetért...
(#) Attila86 válasza nagy_david1 hozzászólására (») Feb 9, 2009 /
 
Nem igazán értelek, és a második hozzászólásodat sem.
A rajz viszont beszédes. Ez inkább egy áramgenerátor, feszültséget nem fog szabályozni sajnos.
(#) Imi65 válasza nagy_david1 hozzászólására (») Feb 9, 2009 /
 
A rajzod teljességgel rossz, szerintem előbb próbáld megérteni a tranzisztor működését, mielőtt áramkört tervezel vele.
(#) Attila86 válasza Imi65 hozzászólására (») Feb 9, 2009 /
 
Nem olyan rossz az! Áramgenerátorként tök jól működik.
(#) nagy_david1 válasza Attila86 hozzászólására (») Feb 9, 2009 /
 
A tranzisztort értem. Na de akkor azt kevertem meg hogy melyik lábán mit szabályoz? Vagyis akkor az emiter lábán szabályoz feszültséget s a kollektorral áram? Na és ha igy is van akkor is mint mondtam 0,4 voltal több volt terhelés nélkül mind terheléssel a feszültség.
(#) Attila86 válasza nagy_david1 hozzászólására (») Feb 9, 2009 /
 
Mégsem érted teljesen a tranzisztor működését. A rajzodon a tranzisztor bázisárama állandó, elméletben csak a potméter állásától függ. A tranzisztornak van egy úgy nevezett áramerősítési tényezője ami azt mutatja meg, hogy adott bázisáram hatására mekkora kollektor-áram folyik (pontosabban folyhat). A kollektoráram pedig megegyezik a terhelés áramával, mivel sorba van kapcsolva a terhelés és a tranzisztor. Így tehát a potival a terhelésen folyó áramot állítod.
(#) nagy_david1 hozzászólása Feb 9, 2009 /
 
Ezt értem vagyis tudom hogy erősit s minden mert már sokszor használtam erősitőkent több tranzisztort. Akkor most nemtudom mi a baj velem. És igen állandó az árama de pl akkor nem értem mivel jelen esetbe pl 0,7 voltnál nyit teljesen vagyis az ellenállása a kollektor és emiteren ekkora legkevesebb és ha csökkentem a bázis feszültségét pl 0,6 voltra már ez az ellenállás megnő és maga után vonja hogy a fogyasztó kevesebb áramot kap. ... Akkor ez most amit ide összedobtam mit szabályoz?

kapcs.JPG
    
(#) Skori hozzászólása Feb 9, 2009 /
 
Nem azért de ez itt nagyon OFF !! Van kezdő kérdéseknek téma! A tranzisztor müködését, és pl. az alap emitterkövetőre épülő tápot inkább ott kellne kitárgyalni!
(#) nagy_david1 válasza Skori hozzászólására (») Feb 9, 2009 /
 
Tudom, csak az a baj nem ez volt a legelsőnek feltett kérdésem, csak ide "fajult".
(#) Electricboy hozzászólása Feb 9, 2009 /
 
Azért nyitottam ezt a témát mert a segítségeteket szeretném kérni egy labortápot építek és trafó segítségével hálózatról 20-22 Voltot szeretnék el érni amit utána diódahiddal át alakitok egyenárammá.Tehát ha lehet a trafó pénztárca kímélő legyen.Vagy esetleg találok megfelelő trafót a HEStore.hu-n Az áramkörről mellékelek kapcs. rajzot. Ha esetleg urán építené valaki.

A javaslatokat előre is köszönöm.
(#) Electricboy hozzászólása Feb 9, 2009 /
 
Hogyha esetleg érdekelne egy 0-24 V-os,0-2.5A -es labortáp kapcs illetve beültetési rajza szivesen elküldöm ill belinkelem
(#) Imi65 válasza Attila86 hozzászólására (») Feb 9, 2009 /
 
Idézet:
„Az érdekel mi az az alapvető + kapcsolás mi felelős a feszültség helyben tartásájert.”

Szerintem erre egy áramgenerátor alkalmatlan.
(#) Attila86 válasza Imi65 hozzászólására (») Feb 9, 2009 /
 
Igen, de attól még nem "teljességgel rossz" az áramköre, mert van amire jó! Csak nem arra amire ő szeretné.
(#) Imi65 válasza Attila86 hozzászólására (») Feb 9, 2009 /
 
Sajnos, de! Az ellenállást ilyen esetekben a Zener-feszültséghez méretezzük. A tranzisztor bázis-emitter diódája viszont a zenert "kisöntöli". Értékek hiányában én - rosszindulatúan - azt feltételezem, hogy az ellenállás túlterhelődik ( a poti a felső állása közelében szintén), a tranzisztor bázisárama túllépi a megengedettet.
(#) Attila86 válasza Imi65 hozzászólására (») Feb 9, 2009 /
 
A poti felső állásában.
(#) kovacs.zotya válasza eSDi hozzászólására (») Feb 9, 2009 /
 
Szia!
Én is express pcb-t használok,de az azutorout funkciót nem találom...Van benne 1álltalán?
(#) maTaKee hozzászólása Feb 9, 2009 /
 
Hello!
Lassacskán sikerül megépítenem a Spafi féle tápot. Most az lenne a kérdésem, hogy hűtőborda illetve terhelés nélkül ki lehet-e próbálni az áramkört?
(#) Attila86 válasza maTaKee hozzászólására (») Feb 9, 2009 /
 
Üdv.!
Igen, ki lehet próbálni de akkor tényleg ne terheld le. Vagy ha igen, akkor csak nagyon rövid ideig.
(#) Doncso válasza maTaKee hozzászólására (») Feb 9, 2009 /
 
Ésszel, nehogy hirtelen megszaladjon a hő, semmiképp ne nagyon terheld hűtés nélkül!
(#) jdani hozzászólása Feb 10, 2009 /
 
Helló Attila. Már régebben visszaültettem a nyákba a diódát meg a fetet. Hűtőborda is van rajta. Régebben, amikor kábellal volt elvezetve, azt vettem észre, hogy ha minden potméter maxon van (40V 10A), és ekkor zárlatolom, és a kimenő áram kb 9,7A, és fokozatosan csökken, míg megáll kb 9A-nál. Ezt írja a kijelző. De most hogy benne van a nyákba, így a kimenő áram, fokozatosan nő, és sikerült már elérni a 12A-es kijelzést. (Persze a 9A túllépve, újra 0-tól kezdődött, azaz 10, De az egyesnek már nincs karaktere, ezért nem mutatja.) És végül 2,*** állt meg a kijelző kimenő áram mutatása. Miért lehet ez?
(#) Attila86 válasza jdani hozzászólására (») Feb 10, 2009 /
 
Üdv.!
És amikor így csökken az áram, akkor csökken a táp kimeneti feszültsége is? Illetve milyen üzemmódban dolgozik ekkor a táp? Áramgenerátorosban? Mivel terhelted a tápot amikor ez a hibajelenség történt? Izzóval? Ha igen, milyennel? Valóban csökken a kimenő áram, vagy esetleg csak a panelmérő mutatja úgy?
(#) jdani válasza Attila86 hozzászólására (») Feb 10, 2009 /
 
Nemsokára lemérem, De arra 90%-ban emlékszem, hogy amikor ,,nő,, a kimenő áram, akkor nem világit az áramgenerátort jelző led, viszont ha pl: 11A felé esik, akkor kivilágít. (Nembiztos, hogy 11A, nemsokára lemérem.
(#) jdani válasza Attila86 hozzászólására (») Feb 10, 2009 /
 
Valójában zárlattal terhelem, mert nincs nekem olyan fogyasztó, ami 10A felvesz.A multiméter először 9,80A mutat, míg a panelmérő 9,7* mutat. A panelmérő árammérője fokozatosan nő, és a kimeneti áram is egy kicsit. Mire a kimeneti Áram Eléri a 10,40A, addig a panelmérő 12,000A mutat. Ekkor még nem áramgenerátoros üzemmódban dolgozik. Mikor a panelmérő szerint eléri a kimenő áramot, ami 12,500A, akkor bekapcsol az áramgenerátor.
(#) Attila86 válasza jdani hozzászólására (») Feb 10, 2009 /
 
Értem. De az előbb azt írtad, hogy a kimenő áram nem nő hanem csökken!
Rövidzárban sem szabadna ilyennek megtörténnie, de azért jó lenne kipróbálni a dolgot valamiféle terheléssel. Nem baj hogyha nem vesz fel 10A-t. Kisebb árammal is ki lehet próbálni hogy jelentkezik-e ez a hiba.

És akkor is nő (vagy csökken?) a kimenő áram, hogyha a táp áramgenerátoros módban működik?

(A táp 10A-ra van tervezve. Ezért a 10A feletti kimenő áram esetén történtektől tekintsünk el.)
(#) jdani válasza Attila86 hozzászólására (») Feb 10, 2009 /
 
A kimenő áram akkor csökkent a panelmérő szerint, a a hűteni való alkatrészek kábellal voltak kivezetve a bordára. Most hogy azok az alkatrészek ha be vannak ültetve a nyákba, így a kimenő áram zárlatkor a panelmérő szerint nő. Rákötöttem egy autólámpa reflektort, és a kimenő áram stabil volt. (Egy pici mA instabilitással, de nem nőtt, se nem csökkent a kimenő áram a panelmérő szerint.) Viszont ha az A állító potikat letekerem, és zárlatot csinálok, és a potikat aztán fokozatosan tekerem fel. Feltekerem addig, míg a kimenő áram nem lesz 9,999A. Ekkor stabilan mutatja ezt az értéket, de ekkor a potméterek még nincsenek a maxon. mikor feltekerem őket teljesen, akkor csak nő, meg nő a kimenő áram, a panelmérő szerint.
(#) Attila86 válasza jdani hozzászólására (») Feb 10, 2009 /
 
Érdekes jelenség. Akkor méricskéljünk!
Terhelés nélkül mérd meg a referencia-feszültséget (például a C29-es kondi két lábán), majd idézd elő a hibajelenséget és közben mérd tovább a referenciát hogy az is mászkál-e. Ha nem, akkor mérj rá a TL074 12-es lábára és nézd meg hogy itt változik-e a feszültség amikor a kimenő áram elmászik!
(#) mutatvanyos válasza Attila86 hozzászólására (») Feb 10, 2009 /
 
Szia! A kimenő áram /panelmérő szerinti/ elmászását ekkora terhelésnél nem az R1-R52 teljesítményellenállás melegedéskor fellépő ellenállásváltozása okozza?
(#) nagy_david1 hozzászólása Feb 10, 2009 /
 
Sziasztok! Na csak azért irok mert sikerült saját kérdésemre érthető választ és megoldást keressek a feszültségszabályozásra. Igaz egyelőre csak műveleti erősitő ic-vel oldottam meg számomra is érhetően. Szóval nemtudom pl hogy lehetne megoldani másképp de ez megy és értem. Köszönöm attila86-nak az egyik rajzát miből visszavezetve megértettem az egész titkát
(#) Doncso válasza proli007 hozzászólására (») Feb 10, 2009 /
 
Prolinak!
Szia, lenne egy kérdésem, van az oldalon a FET-es táp amit építettél/átterveztél ha jól emlékszem, az lenne a kérdésem, hogy használható e lenne TO-220-as BUZxx FET-ekkel (pontosan nem tudom a tipust, csak tudom ez van itthon) ha igen akkor megnézem a konkrét típust.
Illetve tudnád e pár szóban jellemezni a tápot, stabilitás, rövidzár, induktiv terhelés,melegedés, stb.
Egy barátomnak építeném.
Üdv: Doncso
Következő: »»   120 / 844
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem