Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Igen vannak és szerintem még lesznek is gondok,de megpróbálom őket minnél hamarabb orvosolni...és egyre többet tanulok,hogy mi-mit-hogy-miért csinál .
Sziasztok! Megépítettem a PIONEER féle stabil tápot.
Csak van vele egy kis hiba bekapcsolom és a fesz mérőm kiakad és akárhogy állítgatom a potit a trimmert is meg sem moccan ! Mi lehet a gond a nyák jó 6x átnéztem alkatrészek jok 6 szor szétszedtem ujra összeraktam? IC új?
Nem tudom hiteles-e az elnevezés de itt többen PIONEER nevéhez kapcsolják ezt a tápegységet.
Ehhez csináltam én is egy tervet. Ez szerintem jóval átgondoltabb, mint a korábbiak bármelyike, de ettől még CSAK TERV! Ellenőrizni kell! Az IC tokon belül átrendeztem az egyes erősítőket, és R6-ot a stabilizált pontra kötöttem. Majd egy rajzot is csinálok, de csak szép sorban mindent. Mellékelve az első változat. Alkotó
Szia!
Elsősorban nézd meg, hogy a D1 diódát nem fordítva kötötted-e be. Mekkora a tápfeszültség az IC 4-es és 11-es lábán. Mekkora a referencia feszültséget mérsz az IC 7-es lábán. Hirtelen ennyi jutott eszembe.
Megtisztelő, hogy az én nevemhez fűzik ezt a kapcsolást , de én csak egy régi rádiótechnikás kapcsolást rajzoltam át szebbé és áttekinthetőbbé. Na meg egy icipicit átalakítottam.
Kíváncsian várom az átalakításról a rajzot.
Helló ! Közben átnéztem a készletet és találtam négy db olyan kijelzőt amin nincs fólia. Tehát keresztül látok rajta,csak a polarizációs fólia van rajta. Tettem mögé sárga fluoreszensz tapétát , meg világítottam hátulról és teljes a siker ,mint a gyári.
Húúú srácok!
Kicsit nehezen szülöm ezt a nyákot, mert közbe ki kell még azt is találni, hogy és mivel legyenek kapcsolva a DVM-ek és az egyéb funkciók(pl:"trafóleágazásváltó", hővédelem... DVM illesztő és váltó..) mivel ezek a kacatok is a táp fő nyákján lesznek elhelyezve. Elsőnek nyomógombokra szavaztam de ahhoz még sokminden kell, flip-flop hogy kapcsoló legyen, aztán még analóg kapcsolók (amire nemigen akartam mért jelet küldeni a pontosság miatt), vagy mikro relék..De találtam elfogadható áron pici 2 áramkörös váltókapcsolót, úgyhogy azzal lesz kivitelezve.. bár így nem lesz olyan szép ez előlap....
Hello!
Én a feszültség szabályzó bemenetét (R14) áttenném a biztosíték másik oldalára, hogy ne rongálja, annak átmeneti ellenállása a stabilitási tényezőt. üdv! proli007
Ez esetben akkor én betennék egy nagy értékű ellenállást az olvadó biztosítóval párhuzamosan, hogyha kiolvad, a szabályozókör akkor se élhessen annyira önálló életet.
Bár ez nem annyira fontos igazából, na de csak 1db ellenállásba kerül.
Sziasztok!
Megépítettem ezt a kapcsolást. Nagyszerűen működik, egy dolgot kivéve. 3A-nél többet nem hajlandó kiadni magából a szerkezet. Hiába állítom a nyákon a potit a kimeneti áram mindig max 3A. Létezik hogy amiatt lenne ez mert 2n3054 helyett BD239et tettem be? A kapcsolást 24V-ról üzemel ( a trafom 130Wos)
Szia!
Már többször tárgyaltuk itt, hogy ez a kapcsolás így ahogy van, nem képes 3A-nél nagyobb áramra. Valószínűleg a szerző annak idején ezt elírta. Gondolj csak bele, a D2 diódán kb. 0,6V esik, tehát az Rx ellenálláson sem eshet nagyobb feszültség a maximális áram kinyerésekor. 5A esetén a 0,2ohm -os Rx ellenálláson 1V feszültség esne. Ahhoz, hogy ki tudjunk csikarni ebből a kapcsolásból 5A-t, az Rx értékét 0,12ohm -ra kell változtatni. A másik hiba ebben a kapcsolásban, hogy a P3 trimmer rossz helyen van, mert így a minimális áramkorlátot tudjuk csak szabályozni. A megoldás, hogy a P3 trimmert a P1 potméter 9-es lába és az R12-es ellenállás közé kell tenni.
Köszönöm a kimerítő választ. Akkor így jó lesz? (csatolva)
Szia!
1. Melyik rádiótechnikában van az "eredeti"? 2. Már az utolsó alkatrészek beültetetésénél tartok, és pár helyen eltér a rajzod alkatrészeinek értéke. Méghozzá elég alaposan. - R7 eredetin 220ohm, nálad a sima átrajozlaton 620ohm, majd a túlfeszített rajzon már csak 82ohm - R14 eredetin 220k, nálad 150k - R6 eredetin 22k, átrajzolatodon szintén 22k, a túlfeszített rajzon már csak 6,2k Tapasztalatok alapján módosítottál az értékeken? Vagy csak úgy érezted jobb lesz így? Alkotó
Az R7 és az R6 alkatrészeknek az értéke függ a bemenő tápfeszültség értékétől. Az R14 értéke, pedig a kinyerni kívánt tápfesz értékétől függ.
Az R7 ellenállás értéke attól függ mekkora feszültséget kell eldisszipálnunk, pl. 35V bejövő feszültség és a ZPD27 27V-os zenerdióda esetében 8V-ot kell eldisszipánunk 5-15mA mellett (mivel ez a típusú zener ekkora maximális áramot visel el) ami kb. 560 - 1600ohm ellenállás értéket eredményez. Az R14 - R8 feszültségosztó, a maximális kimenő feszültségért felelős, ezért van a túlhajtott kapcsolásban 220kohm értékű R14. Az R6 - R10 feszültségosztó az áramkorlátled működéséért felelős. Itt a műveleti erősítő komparátor módban van és a nem invertált bemeneten kell valamivel kisebb feszültséget előállítani, mint a D jelű műveleti erősítő kimenetén van, ami alap esetben a műveleti erősítő maximális kimenő feszültsége. Tehát ezeket az értékeket mindig ki kell számolni, ha a feszültség értékek mások.
Összeraktam egy tesztpéldányt, ebből (most már véglegesen) PIENEER féle tápegységből. Fotó mellékelve.
Én elsőre az eredeti alkatrészértékekkel csináltam mindent. A trafó jobb híján a Wellerem trafója volt (amit már egyébként se használok, mert annak a pákának már lejárt az ideje). Ennek most megmértem, 25,2V a váltó feszültsége (Üresen), de mivel vacak kis 63W-os szerkezet, így szépen leesett 29,9V-ra az egyenfeszültség, mikor a tápegységet megterheltem egy kicsit. Elsőre indult, minden funkció működik. A feszültség 24,6V-ra állítható maximum. Ha beterhelem, akkor pillanatra leesik a feszültség, de azonnal visszaáll a beállított értékre, méghozzá hajszál pontosan. (Ez azért sem kis dolog, mert nálam a trafó feszültsége is erősen esik a terhelés hatására) Az áram már érdekesebb téma. Ha egy terhelést teszek rá (ez most nálam 6db párhuzamosan kötött, 10W/24V-os szofita izzó volt, akkor szépen tudom mérni az azon folyó áramot (2,32A ha 24V a kimenő feszültség). Ha az áramkorlátot csökkentem, a töréspont után kigyullad a led, és szépen halványodnak az izzók, csökken az áram. Ez szerintem teljesen normális működés. Viszont itt jön ami nagyon zavaró. Ha rövidre zárom a kimenetet az árammérővel, akkor beáll 0,65A-re az érték, és hiába tekergetem a potikat, nem változik sehová. Ha leveszem a kimenetről az árammérőt, terheléssel megint minden hibátlan. Ez elsősorban azért zavaró, mert az eddigi számos tápegységemet természetes módon lehet rövidrezárni az árammérővel, hogy be lehessen állítani a tényleges áramkorlátot. Tehát a kérdés, miért csinálja ezt? (csak óvatosan jegyzem meg, hogy a műszerem árammérője néha szokott vacakolni, de itt simán méri a jó értéket terheléssel, tehát rövidzárként is valószínűleg jól mér) Várom a jelenségre az ötleteket. PIONEER! Köszi a válaszokat. Alkotó
Szia! El tudnád nekem küldeni mailben a nyáktervedet?Nagyon pöpec lett! Üdv!
Idézet: „Ha beterhelem, akkor pillanatra leesik a feszültség, de azonnal visszaáll a beállított értékre” Ilyet nem lenne 'illő' művelnie. Az nagyon lassú, hogyha látsz a műszeren változást, mert egy mintavétel (a műszerre gondolok) nagyon sok idő. Ha a szabályozókör ennyire lassan képes reagálni, akkor az semmiképp sem jó, mert az alatt a kis idő alatt vígan elfüstölhet az élesztendő áramkörben valami. Fel kellene gyorsítani a szabályozó kört, vagy ha lassítja valami akkor azt megszüntetni. Idézet: „Ha az áramkorlátot csökkentem, a töréspont után kigyullad a led, és szépen halványodnak az izzók, csökken az áram. Ez szerintem teljesen normális működés.” Igen, így is kell működnie.
Nos, én megnéztem. Van ugyan benne egy tápegység (több is), de nem ez! Téves az információd! Ha esetleg én bénáztam el, mond meg légyszives melyik oldalon van benne.
Alkotó
Szia!
Szívesen. Ennél a tápegységnél nem lehet rövidre zárt kimenet mellett az áramot beállítani, kénytelen leszel műterhelést használni.
Ez csak ez tesztpéldány. A terhelésre a digitális multiméteren is csökken a feszültség (tehát nem is csak egy pillanatról van szó), de ennek valószínüleg a trafó az oka, amin ilyenkor annyira is leeshet a feszültség, hogy mondjuk az IC tápjának stabilitása is meginog. De ez csak ideiglenes, éppen ez volt kéznél. Nem lett volna tisztességes egy másik stabilizátorról járatni a mérések alatt (élesztéskor arról ment). Persze belátom, ez a kis trafó is elég ciki.
Alkotó Idézet: „Ha beterhelem, akkor pillanatra leesik a feszültség, de azonnal visszaáll a beállított értékre” Ha jól láttam, Alkotó izzókkal terhelte a kimenetet, így a hideg wolframszál esetén nagy volt a pillanatnyi áramfelvétel, működésbe lépett egy pillanatra az áramkorlát és ezért volt a leeső feszültség. Javítsatok ki, ha hülyeséget írtam volna.
A terv már fenn van ezen a fórumon. Itt megtalálod. De ha neked az szimpatikusabb, akár külön is leküldhetem. Ha ezt akarod szólj.
Azóta csak annyi változott, hogy már ki is próbáltam. Alkotó
Nem, ez nem hülyeség. Lehetséges, főleg hogyha az áramkorlát le volt tekerve.
A trafó akkor lehet a ludas, hogyha a kimenő feszültség a bemenőhöz közel volt. De akkor tényleg a trafó okozta, nem a tápegység.
Úgylehet, mindkét jelenség külön-külön is igaz, meg együtt is okozzák ezt a hatást.
De miért nem tudok "hiteles" áramot mérni, ha rövidre zárom a kimenetet egy árammérővel?? Ez kulcsfontosságú funkció lenne számomra! Erre nincs valami ötlet? Alkotó
Kicsit OFF, de valóban "hiteles" áramot sajnos nem tudsz mérni digimultival. Elmászik az mindenfele...
Ezért építek én most precíziós árammérőt kb 90000Ft-nyi alkatrészből.
Azért ennyire "hiteles" nekem nem kell ide. Sőt nálam az áram értékek általában sosem kritikusak, +-10-20% hiba még elmegy. Persze én elsősorban hang és fény-technikával foglalkozok, ennek függvényében kell értékelni a mondottakat.
Viszont itt "leáll" a tápegység (gondolom). De miért teszi ezt? Vagy mi kerülte el a figyelmem? És mint említettem, nekem számos egyéb tápegységem is van, amelyek mindegyikén használható ez a módszer. Alkotó
Valószínűleg azért, mert rövidzár esetén nem tud olyan kicsi feszültséget beállítani, amit mérni is tudna.
Mivel a nullával való szorzás osztás, mindig nullát eredményez. Ohm törvénye szerint, ha az R=0, akkor akár az áramot, akár a feszültséget akarjuk kiszámolni, a végeredmény nulla lesz. |
Bejelentkezés
Hirdetés |