Fórum témák
» Több friss téma |
Bocsásd meg nekem, hogy a Te példád citálom lapose tagtársunk hozzászólásának (#462722) lapose értelmezésére:
most akkor ez szolgai vagy úri módi építés? Ezt a poti dolgot pl. én / már nem is tudom pontosan mikor, 1980 előtt/ először fix ellenállásosztóval oldottam meg, majd 80 után egy 30ohmos cermet potit fejeltem meg a szükséges ellenállásokkal, azóta úgy van. Nem mondtam soha ,hogy a jónál nem lehet jobb /alkalmasint/. De pl. az idézett ami cég elég jelentősen elbonyolította ezt a /legyen neked igazad/ korlátosságában egyszerű de nagyszerű kapcsolást. Szerintem az másik mese. Aki pedig mások tudását szolgaian lemásolva olyan tudásra tesz szert amivel egy kapcsolás működését átlátja még nem biztos, hogy átveheti a boltot. Minden kapcsolás egy adott elvárásnak felel meg a tervezője által figyelembe vett szempontok szerint, s aki ezt leköveti, és nem az oroszlánkörmeit feni rajta még nem lúzer. Mindezeket lehet hogy magamban kellett volna tartanom, mert itt valóban off bár elvi kérdés. Ami viszont a topic szerintem egyetlen nem szolgai módon másoló tagját illeti bgsf az általa a tanultak ellenére is alkalmazott csibészes tápmegoldása miatt szerintem nagy tapsot érdemel
Akkor tegyek be mondjuk 2,7K-t? Az van is itthon.
A nyugalmi áram beállitásával kapcs akkor igy kell csinálni? --> A potit letekerem (a kollektor felé). A tápágba kötöm az ampermérőt és inditom a végfokot a nagyobbik tápról, és ha nem pukkant el, be lehet állitani a nyugalmit. Annyi kérdésem lenne ezzel kapcs, hogy mindegy melyik tápágon mérek áramerősséget? Illetve mennyire kell beállitani? 60-80mA? Lehet hogy nagyon hülyének fogtok nézni, de végülis a nyugalmi áram mi a franc?
Nyugodtan betehetsz 2k koruli ellenallast ha van otthon. De ha csak 2.7k az is elmegy.
A nyugalmi aram az az aram ami a vegtranzisztorokon (azok kollektor-emitter kivezetesei kozott) folyik akkor amikor nincs vezerelve az erosito, azaz nincs bemenojel. A magasabb tapfesszel a kovetkezokepp erdemes a ny.aram beallitast csinalni: A vegtranyok emitter ellenallasain (azaz eleg csak egyiknek) merj feszultseget ezzel kozvetetten a nyugalmi aramot mered, mert ezeken az ellenallasokon atfolyik a nyugalmi aram. Szoval alacsonyabb tapfesszel kapcsolad be az erositod es a potit olyan iranyba tekerd, hogy az ellenallason mert feszultseg minimalis (majdnem nulla) legyen! Igy is nagyon alacsony lesz a mért feszultseg mert az alacsony nyugalmi aram eleg kis feszultseget ejt a kis erteku ellenallason. Ha minimalis (vagy nulla) a nyugalmi aramod akkor a tapagakba koss 1-1 10 ohmos ellenallast. Ezutan kapcsold ra a magasabb tapfeszt az erositore, majd az emitter ellenallason merve a feszultseget nezd meg, hogy ha ellenkezo iranyba tekered a potit akkor elkezd szepen novekedni a nyugalmi aram (azaz a mért feszultseg). Ha latod, hogy nem ugrik meg hirtelen az aram, nem fustolnek a 10ohmos ellenallasok akkor kiveheted ezeket az ellenallasokat a tapagakbol es mostmar beallithatsz egy neked megfelelo nyugalmi aramot. Ennek az erteke valoszinuleg jo lesz 50-60mA korul. Ohm torvenyevel egyszeruen kiszamolhatod mekkora feszultsegnek kell esnie az ellenallasokon, hogy a kivant aramot beallitsd (U=R*I azaz U=0.47*0.06=28.2mV) ha 0.47ohmos emitter ellenallasaid vannak. Sok sikert
Elnézést kérek lamalas tagtársamtól a válasz (#462722) lapose hozzászólására íródott.
Semmi problema! Privatban mar megbeszeltuk.
Idézet: „Ami viszont a topic szerintem egyetlen nem szolgai módon másoló tagját illeti bgsf az általa a tanultak ellenére is alkalmazott csibészes tápmegoldása miatt szerintem nagy tapsot érdemel” Jajj! Hagy fényezem magam egy kicsit! Amúgy több véletlen közrejátszott ebben. Pl: feledékenység.....A tápközepet elfelejtetem bekötni..... Szépen szólt, csak mikor észrevettem a hideg kivert! De rájöttem a működésre, és utána bátran alkalmaztam másik erősítőbe. Az is mai napig működik, de már nem a szomszédomnál...(elköltöztem)! A szolgai utánépítés nem azt jelenti hogy valaki analfabéta (elektronikailag), hanem azt hogy bízik a kapcsolásban és annak jellemzőiben. Hiszen én egy Hi-Fi erősítőt szerettem volna építeni anno 1986-ban és akkor a QUAD mellett ez volt a legjobb és legegyszerűbb. Építettem QUAD-ot másoknak, mind jó volt az eredeti kéttekercses kapcsolással. No para, this is fine! Amikor én építettem ezeket az erősítőket akkor még nemhogy szimuláció, de még számítógép sem igen volt. Ha valamit elqrtam akkor igencsak sok pénzbe került... Ezért maradtam inkább a gyári bevált kapcsolásoknál. Persze terveztem keverőpultokat és DISCO fényeket, de az más volt... Sokminden működött! Sokminden nem! Tudásom szerint tervezhetek egy erősítőt, de az alapelemek mellett a részletmegoldások már ki vannak dolgozva. Nagyot durrantani itt már nem lehet. A mai félvezetőkészlettel már minden ki van építve, csak legfeljebb kicsit lehet hozzá tenni. Talán ezért is ragaszkodom az eredeti kapcsolásokhoz.... Jó úgy ahogy van és egyszerűen nagyszerű...... Remélem hozzászólásom értetted, (de nem félre..) és azért kipróbálsz néhány újabb verziót is! Üdv: bgsf
Átalakítottam a végfokot és sikerült beállítani a nyugalmit is, úgy hogy nem szállt el Hurrá! Most 35 voltról üzemel arról a trafóról amit tekertem hozzá.
Akkora sikerélményem van Köszönöm a segítségét MINDEKINEK aki építő jelleggel hozzájárult a művemhez Feltettem egy fotót is, de nem kiröhögni! Egyébként szépen dinamikusan szól, ráadásul eléggé nagyot. Féltáp ágban mértem az áramfelvételét, 1 Ampernél már mozog a membrán rendesen Jobban nem mertem felhangosítani, nehogy ellszálljon valami. Annyi bajom van még, hogy bekötöttem egy sztereo log100M potit hangerőszabályzónak, de zúg halkan ahogy tekerem felfelé. A két végállásban nem zúg. Mi lehet a gond? Tettem ide, tetem oda hátha valami bezavar, de nem jövök rá mi. Ha kikötöm a potit akkor ugyanazzal a vezetékekkel tök kuss van. Idézet: „Annyi bajom van még, hogy bekötöttem egy sztereo log100M potit hangerőszabályzónak, de zúg halkan ahogy tekerem felfelé. A két végállásban nem zúg. Mi lehet a gond? Tettem ide, tetem oda hátha valami bezavar, de nem jövök rá mi. Ha kikötöm a potit akkor ugyanazzal a vezetékekkel tök kuss van.” Földhurok! Semmi más! Olyankor zúg ha a bemenet és az erősítő között földhurok alakul ki.... Szerintem kicsi a trafód! (De ez nem a zúgással kapcsolatos...) A képről ítélve nem több 60-80VA-esnél. Komolyabb teljesítményre nem alkalmas, bár biztos nagyot szól, mert a TEXAS kisebb trafóval is képes nagyot szólni, de huzamosabb terhelésre inkább nagyobb kellene. Így legfeljebb 2X20-30W-ot tudsz kiszedni belőle, hiába tekerted 35V-ra.... 35V mellett legalább 60w kimenőt lehet kiszedni belőle....
2*30w nekem bőven elég Egyenlőre. A trafó teljesítményét valahogy le lehet mérni? Mármint tényleg megmérni gondoltam, nem számolgatni.
A földhurkot hogy szüntessem meg? Tegyek be csatolókondit a poti elé is?
Szia!
Az a trafó nem SM85B-re van tekerve? Ha igen akkor kb. 160VA-es.
De arra van tekerve. 1mm átmérőjű vezetékkel csináltam, ha jól emlékszem 55-55 menet. Trafóméretező programmal, olyan 110-120 watt össz.teljesítmény körül számoltam, de ki tudja mennyi..
A trafóméretező programok nem igazán boldogulnak a hiperszil, vagy toroid trafóval. Érdemesebb inkább katalógus alapján dolgozni.
Sziasztok.
Belevágnék én is ennek az erősítőnek a megépítésébe terveztem is hozzá egy nyákot, esetleg megtudnátok nézni nekem nem e vétettem a tervezés során valami oltári hibát. Köszi előre is.
jpg-be is fel tudod tenni a nyákrajzot?
Nem földhurok , ha levett hangerő állásban nem zúg !
A a poti fém házát kösd le testre és nem ártana a dobozodba némi árnyékolás sem , mivel fa . Ha 10-22k körüli potit használnál , ez magában is csökkentené a zavarérzékenységet . Trafó bőven elég , de az elhelyezése nem éppen ideális a poti közelében .
kiskáté erősítőépítőknek
Valoszinuleg nem foldhurokrol van szo hanem arrol, hogy a hangeroszabalyzo potid nagyon magas erteku es a poti kozepallasaban a legzavarerzekenyebb a hagyomanyos hangeroszabalyzo kialakitas. Minel magasabb erteku a poti annal zavarerzekenyebb lesz az egesz konstrukcio! Ha tenyleg 100Mohmos akkor az nagyon sok. Hasznalj 20k es 50k kozotti potit akkor biztos sokkal kisebb lesz a zugas, esetleg meg is szunhet. Bar hosszu vezetekek vannak az erositoben, remelhetoleg arnykoltak azok amelyek a bementrol szallitjak a jelet a potira es onnan az erosito bemenetere.
Árnyékolt vezetékek persze. A poti lesz a gond, mert ha kikötöm és közvetlenül összekötöm a kábelt, semmi zúgás, mint ahogy a két végállásba sincs. Beteszek egy kissebb értékü potit..
A poti fémházát testeld közvetlenül a táp testjére!
Bemenet test közé tegyél 680pf.kerámiát vagy smd.t.Zener 15V előtétnek 1,8kohm ot 1,3W-os Z dióda jó ha van,mert nem árt ha stabilizál is nagy hangerőn is,elvégre azért van.680Pf=gerjedésgátló.
Úgy döntöttem épitek egy LM1036 vagy hasonló hangszint az erősitő elé, de megakadtam..
Először is kellene egy táp neki.. most ezt elég zénerekkel megoldani, vagy épitsek a hangszinszabályozónak külön tápot? Van valakinek ilyen kapcsi rajza (20-35 V ---> 10-15 stabilizált) A másik gondom hogy nem tudom a bemeneti szintek hogy alakulnak.. simán rá lehet kötni mondjuk az LM1036 kimenetét a végfok bemenetére? Idézet: „Először is kellene egy táp neki.. most ezt elég zénerekkel megoldani, vagy épitsek a hangszinszabályozónak külön tápot?” Epithetsz neki kulon tapot ha nagyon akarsz/van megfelelo trafod, de nem szukseges. Valamilyen 3 labu stab. IC-vel (78/79xx v. LM) meg tudod oldani a dolgot az erosito tapfeszultsegerol is. Idézet: „simán rá lehet kötni mondjuk az LM1036 kimenetét a végfok bemenetére?” Igen, ha a ketto kozott van egy hangeroszabalyzo.
Sikerült elfüstölni újra az erősitőt..
Rákötöttük egy discmanre le volt véve a hangerő és ahogy bekapcsoltuk az erősitőt rögtön BRUMM aztán búgás és füst.. és végül a biztositék ment ki.. Az összes végtranyó elhalálozott. (remélem csak az) Mitől mehetett el? A nagy brummtól vagy a bekapcsolás miatt? Egyáltalán ennek a végfoknak mekkora lehet a max bemeneti jel? Újjá kel értékelnem az erősitőépités fogalmát.. nagyon kicsi vagyok még ehhez.. Kell valami védőáramkör a kimenetre, és valami ami bekapcsoláskor lassan adja rá a tápfeszt.
De az LM1036 elvileg hangerőszabályozó is. Nem?
Kellene bizony védőellenállás de nem a kimenetre mert az a végtranyókat nemigen védi +, hanem a tápegység +-ágba és a végfok közé.Ez +-35Voltra 2Db.15ohm 5-7W.os R-st jelent áramkorlátozás=sönt.Ha gond van pl.gerjedés nagyobb hangerőn akkor az R-s fog forrósodni esetleg füstölni.Műszerrel rámérve jól láthatod a fesz.esést amikor baj van,a BD-k pedig bírni fogják.
Oké köszönöm, az általad megadott értékekkel fogom kipróbálni, elvben akkor ha jól sejtem jól sikerált megterveznem a nyákot is hozzá ?? Én már átböngésztem párszor szerintem jó lesz szerinted is esetleg változtatnál valamin a nyáktervben.?
Böngésztem pár órácskát és újjáépítem az erősítőt.
A végfok tök jó, és megérdemli hogy véglegesítsem. Arra gondoltam hogy építek neki egy olyan tápot ami a hangfalvédővel együtt működik. Magyarul, amíg az időzítő nem húz be addig a trafó primer oldala egy ellenálláson (vagy egy 10 wattos varrógépizzón) át kapja az áramot.
Ne variáld túl ennyire! Elég ha a hangszórót kb. 2mp múlva kapcsolod az erősítőre.
Ha nem gerjed akkor később sem fog. Ha betartottál minden szabályt akkor nem is gerjedhet. Amit leírtál azzal csak feleslegesen túlbonyolítod és veszélyessé teszed az erősítődet! A 230V-os részében ne legyen más csak egy bizti és egy kapcsoló. A kisfeszültségű részen már csinálhatsz amit akarsz, de oda ne vidd be a hálózati feszt! Ha megfogadod akkor jó, ha nem akkor nem! |
Bejelentkezés
Hirdetés |