Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Sziasztok! Készül a labortápom trafoja az alkotó féle kapcsolás szerint az lenne a kérdésem hogy ha nem 42 v al táplálom csak mondjuk 30 v al akkor változike a kapcsolás ellemeinek értéke vagy csak egyszerüen kevesebb lesz a kimenő feszültség?
Kevesebb lesz a kimenő feszed a működést azt egy segédtáp biztosítja mi függeten a főáramkörtől!
Nekem csak élesztésre kellett a táp,mint ahogy sok mindenkinek. Nekem ez így megfelel. Egyébként Matthew adott a múltkor egy kapcsolást ami szintetikusat csinál az asszintetikus tápból,úgy,hogy a két oldal nem tér el.
Majd megkeresem neked!
Kis türelmet kérek, firkantok egy rajzocskát és megpróbálom azon megmutatni mi lehet a gond (majd valamikor délután). De ez nem egy olyan dolog ami biztosan jelentkezik, hanem sokkal inkább olyan, ami bizonyos speciális esetben jelentkezhet.
Az egész valós/látszolagos szimetrikus tápegység zűrzavar, nem is nekem jutott eszembe, hanem valaki itt hívta fel rá a figyelmemet, és be kellett látnom, hogy valóban van igazság a felvetésben.
Oké!
Előre is köszönöm! 2 óra múlva el kell mennem itthonról és olyan 8 órára érek haza. Szóval ráérsz, de amúgy sem sürgős mert ez a táp építés sem ma vagy holnap lesz.. Üdv!
Előljáróban, a dolog minden részletét nem látom át, ugyanis elég speciális esetek is kialakulhatnak. Ennek ellenére, remélem sikerül rávilágítani a "látszólagos" jelzőre.
Csináltam egy rajzot, amin bejelöltem ellenállásokat és áramokat. 1. A két stabilizátor egyforma, jelen esetben mindkettő a pozitív ágban szabályoz. A szabályzó beállítja a feszültséget, illetve az áramkorlátozást is megoldja. 2. "A" és "B" stabilizátor kimenetei a rajz szerint egymáshoz vannak kapcsolva, "A" mínusza, "B" pluszához. Így hoztuk létre a szimmetrikus feszültséget, ha az összekötő pontot tekintjük GND-nek. 3. Ameddig CSAK R1 és R2 van a kapcsolásunkban, addig nincs semmi probléma. Szépen folyik I1 és I2 áram, amik azonosak IA és IB -vel. Ez a két áram maximum az áramkorlátként beállított értéket veheti fel. Ekkor teljesen mindegy mekkora a két áram viszonya (konkréten ezt kérdezted ha jól emlékszem). 4. Teljesen más a helyzet, ha R1 és R2 nincs, hanem csak R3 van a rendszerben. Ha mindkét tápot közel egyformán állítjuk be (feszültség és áramkorlát), akkor simán működik minden. Ez a helyzet nem is változik meg, ha csak a feszültséget tekergetjük, R3 kapcsain a két tápegység feszültségének összege jelenik meg, és persze I3 áram folyik. Akkor kezd a tiszta kép szétesni, ha mondjuk a DC-OFF kapcsolóval az egyik tápot kikapcsoljuk. Ilyenkor a tápegység belsejében lévő folyamatok a meghatározók, de ezek is nagyon zavarosak. De térjünk vissza a bekapcsolt állapothoz. I3 értéke maximum annyi lehet mint az IA és IB közül a kisebbik érték. Ugyanis ekkor elkezdi a kisebb áramú táp csökkenteni a saját feszültségét. Viszont újabb érdekesség jön, ha ez az érték már lement nullára. Ugyanis a kisebb áramkorlátra beállított táp szabályozó lehetősége ezzel elfogy, és ha tovább növeljük a terhelést (csökkentjük R3-at), akkor az áram már elérheti a másik táp áramkorlátjának értékét is (feltételeztem, hogy a nullára leszabályozott táp kimeneti ellenállása közel zéró). 5. Végül van az a helyzet, mikor R1, R2 és R3 is terheli a tápot. Ekkor már elég egyedi áramkombinációk jöhetnek ki, attól függően melyik hová záródik. Szélsőséges esetben akár az is előfordulhat, hogy mondjuk a "B" táp negatív csatlakozójába visszatér I2 áram is, meg I3 áram is, és ha I1 mondjuk nulla, akkor I2+I3 áram is befolyhat. Kisarkítva a dolgot, ha IAmax=5A, és IBmax is 5A, és a terhelés olyan, amiben csak R2 és R3 irányú terhelés van, akkor a "B" táp negatív pontjába 10A folyik. (csak csendben mondom, hogy ezt is kibirja a tápegység modul, nem fog semmi tönkre menni. Remélem sikerült nagyjából rávilágítanom az esetleges zavarra. Ezzel senkit nem akartam megrémíteni. A hivatalos, gyári tápegységek is mind ilyenek, vagy legalábbis én még nem láttam olyan szabályozható tápot, aminek az egyik fele a pozitív, a másik meg a negatív ágban szabályoz. Pl. a szimmetrikus feszültségű erősítők sem produkálnak I3 irányú áramot. Összefoglalva, jó ha tisztában vagyunk a fentiekkel, de e miatt senki aggódjon, ez a tápegység kialakítás szinte minden igényt képes kiszolgálni, és az egyes modulok akár sorba, akár párhuzamosan összeköthetőek.
Hali mester!
A tápot én is szeretném megépíteni,már vagy 96-óta szemezek vele.Működő példányt is láttam abban az időben,és csak pozitív dolgokat mondott a gazdája. A kérdésem az,hogy a 2N 3055 helyett az idők során szétkapott rengeteg tévéből kitermelt BU 126, BU 208, BU 508 stb. tranyókkal helyettesíthetők-e???Természetesen nem akarok 5A-ert kisajtolni belőle,és a DC képet nem módosítja? Köszönettel.
Hali!
Köszönöm szépen a magyarázatot! Így már számomra is világos a dolog! Üdv!
Mi a helyzet ha egyik stabilizátor lekapcsol és szimmetrikusként használtad a tápot? Persze a lekapcsolt oldalon marad a szabályzókör szimmetrikus segéd feszültsége. Értem az én esetemben a hővédelem közbeszólását. Ha jól értem ha szimmetrikus tápú erősítő van rajta akkor semmi mert kiugrik féltápfeszültségre, ha terhelés is van az erősítőn pedig az áramgenerátor közbeszól ha jól van beállítva.
Mivel nálam AC off van ha túlmelegszik a labortáp ezért én az AC off relék 3. érintkezőjét felhasználom még a DC off bekapcsolására mindkét oldalt, tehát bármelyik táp túlmelegszik mindkettő lekapcsol. A rajz csak mórickarajz nem is szakszerű hisz nincs is tápja a DC kikapcsolás reléjének de szerintem érthető így is. Persze Alkotó rajzát felhasználtam.
Ha az egyik tápegység bármilyen változása hatással van a másikra, az nem minden esetben ideális. Pontosabban akkor van értelme, ha pl. szimmetrikus feszültséget akarunk kapni. De ez egyáltalán nem az egyedüli felhasználási mód. Simán előfordulhat az, mikor a két modul egymástól teljesen függetlenül dolgozik, "semmi közük egymáshoz". ilyenkor zavaró ha az egyik beleszól a másik dolgába.
Tehát ha csinálsz egyfajta "védelmi kapcsolatot" a két modul közé, akkor azt célszerű kapcsolhatóvá tenni (legalábbis szerintem).
Sziasztok. Egy kis segítséget szeretnék kérni. 10 éve építettem egy 1 tápot ami 0-25V 2,5 A rövidzárvédett. A rajza hasonlít erre: http://elektron.uw.hu/elektro/tap/Tapegyseg1.pdf . A kimenti darlington ment galyra. BD 241 és BD 245 volt benne. Ha már cserélem akkor átépítem új doboz nagyobb tranyók stb. Összerakom és a rivödzárvédelem nem működik.. Ja és nekem a T1 2N2219. Hol keressem a hibát? Esetleg ha rajzot küldene valaki. nagyon megköszönném.
A pontot vedd ki a linked végéből úgy működni fog.
Mivel 3 morzés relé kapcsolja a szimmetrikus üzemmódot így akár az is kapcsolhatja a védelmet. Tehát csak akkor él ha szimmetrikus üzemmódot választom, így csak egy gombot fordítok el, maximum annyi gond lehet hogy a relé lassú de szerintem bőven fél másodperc alatt van a kikapcsolása.
Erről lenne szó. http://elektron.uw.hu/elektro/tap/Tapegyseg1.pdf Tehát az enyém hasonló csak más tranyók vannak benne. Sajna amiről én építettem nem találtam meg sehol. Ezért kérnék segítséget a hiba megtalálásához. Előre is köszi.
Ez a rajz kissé zsákutca. Pioneer ügyesen megpiszkálta, azt építsd meg. Annak már van valós áramgenerátoros üzemmódja, míg ennek csak visszahajló szabályozási karakterisztikája van, ami azért elég gagyi.
Ha itt rákeresel meg fogod találni, sőt még egy darabig nyákot is csináltam hozzá, de a végső verzióhoz is találsz paneltervet.
Az Rx-et nem hagytad ki véletlen, ha nem a 11-es pontot visszakötötted? A "D" jelű műveleti erősítő, R12, R13, D2, P1, P3, Rx alkatrészek felelősek az áramkorlátért, tehát ezek körül kell keresgélni.
Itt találod az általam módosított kapcsolást.
Köszi a segítséget. Megoldódott a problémám tökéletesen működik.
:wink:
Hello!
Így talán jobb a hatásfoka!
Ez jobb mert 0-ig le lehet szabályozni ha érdekel! A másik pedig tud 10A terhelést!
Szerintetek jól rajzoltam meg a kapcsolást?
Ez egy LM 317-tel gyártott 0-30V-ig szabályozható táp.Ez a legegyszerűbb szabályozható labortáp. Ha egy kicsit ki egészítem akkor máris tud 10A-t
Helló! Bár nem nekem küldted de nagyon hálás vagyok a rajzért. Bár 10 A -t nem fog tudni egy db 3055-el, talán 2-3 a-t nagyon jó hűtéssel.
Üdv: nagy hoho
Meg a most készülő labortápom mellé ami holnap lesz készen,remélem. Az előbbi hozzá szólásomat kiegészítettem miután elolvastad.
A kapcsolásod meg lesz fejelve egy preciziós áramgenerátorral a negatív ágban.
Ha jól értem, az egy áram erősség szabályozó lesz?
Üdv.
Így is lehet mondani. Egy MOSFET-et vezérel egy chopper stabilizált műveleti erősítő aminek az offset feszültsége is rendkívül alacsony: 1 uV. ICL7650
Ez egész jól hangzik, kíváncsi leszek rá.
Üdv.
Szia!
A helyedben azért átdolgoznám egy kicsit. A rajzon megadott ellenállásértékkel a kimenetet kb. -7.5V ra húzod, ami nem éppen szerencsés. A tranzisztoros megoldás nem a legjobb, mert a kimenet a tranzisztor változó Ube feszültsége miatt nem lesz stabil. Persze kérdés, hogy ez mennyire számít a felhasználásnál. Ha már tranzisztoros fejelésen gondolkozol érdemes a PNP-s változatot csinálni, az mentes ettől a hibától. A 7912-őt érdemesebb kiváltani egy LED-del, mert csak kb. -1.25V szükséges, hogy a kimenet lehúzható legyen nulláig.
Már régebb óta készülő félben volt egy írásom egy egyszerű, könnyen összeállítható labor tápegységről. Most elkészült, és fel is tettem ide, ebbe a cikkbe.
Ez ugyan nem nagy terhelhetőségű (1,5 A-ig, 0-24 V-ig), de megbízható, és egyszerűen összeállítható. |
Bejelentkezés
Hirdetés |