Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Villanyszerelés
 
Témaindító: kumpl, idő: Júl 16, 2008
Témakörök:
  1. A témában tilos, a villamosenergia termelésének, elosztásának, nagyipari alkalmazásának kitárgyalása! A mélyreható szakmai kérdések, magyarázatok kitárgyalása: Szakmai.
  2. A forrasztott / rossz a wago / jó a wago kötés témakörök többször kitárgyalásra kerültek, ezért arról kérjük ne nyissatok új vitákat. Műszaki tény, hogy gyári vezetékösszekötők (pl. rugós/csavaros kapcsok, stb) a szabvány megfelelősség miatt kerülnek alkalmazásra (MSZ EN 60204-1:1995 15.1 szakasza, illetve MSZ HD 60364-5-52:2011 szabvány 526.2. pontjának 1. megjegyzésében felsorolt követelmények/indokok a forrasztott kötés elkerülésére épületvillamosság esetében) mert tanusítottak, míg a forrasztott kötés alapesetben nem tanusított, csak és kizárólag akkor ha külön bevizsgáltatod az adott forrasztott kötést. Ide kapcsolódó általatok írt hozzászólások: #1, #2, #3, #4, #5
Lapozás: OK   76 / 978
(#) mineral válasza potyo hozzászólására (») Máj 6, 2010 /
 
Hűű de penge valaki! Miket tanulhat az ember fia... Ezért járok én ide.
(#) balogh válasza (Felhasználó 13571) hozzászólására (») Máj 6, 2010 /
 
Lényegében az okot nem értettem (nem vagyok nagyon otthon ezekben a dolgokban), de kiderült, hogy oka van annak, hogy ezt így csinálják.
(#) mineral válasza balogh hozzászólására (») Máj 6, 2010 /
 
Találtam a témában egy pár írást de a legtöbb nagyon tudományos. Lásd. melléklet.

Itt van egy elég érthető magyarázat.

Bővebben: Link
(#) balogh válasza mineral hozzászólására (») Máj 6, 2010 /
 
Köszi a linket. Nagyon érdekes.
Nem gondoltam volna, hogy egy távvezetéknek is lehet hullámellenállása és hasonlók, ha jól értettem.
De majd még olvasgatom az előbb csak átfutottam.
(#) Pulyka hozzászólása Máj 7, 2010 /
 
Sziasztok,Jó reggelt
Már legalább 2-3 hónapja foglalkozok a tételek kidolgozásával,és még mindig van egy hónap a szóbeliig,de az írásbeli elött azért szeretném átnézni,szóval

Találkoztam egy olyan résszel,hogy "az áramvédő kapcsoló csak a mért fogyasztói hálózatban alkalmazható"
Ezt nem értem.
Ez egyáltalán igaz?
És ha igen,akkor miért ne lehetne a méretlen fővezetékkel sorosan bekötni,és a FI relé után menne a még mindig méretlen fővezeték a fogyasztásmérőhöz.
Mert gondolom arra utal az az idézőjeles mondat,hogy a csak is a fogyasztásmérő után szabad kötni a FI relét,a mért fővezetékkel "sorosan".

Köszi előre is
Tomi
amugy a 104 tétel-ből már 98 kész ,van még 6 kidolgozatlan.
UI: Én is tanakodtam,hogy mi lehet az oka annak a "kötözgetésnek" ott az oszlopon,és nem is gondoltam volna a megoldásra,amit Potyo írt.
Jut eszembe,amikor a tanárom mondta,hogy az oszlopon lévő nulla távvezeték igazából nem is nulla,hanem PEN,mert időnként leföldelik már az oszloponon,akkor is csak néztem...
(#) llaci56 válasza Pulyka hozzászólására (») Máj 7, 2010 /
 
És aztán a fi reléről lehetne "levenni" a méretlen áramot...
Szerintem annak van itt jelentősége, hogy a méretlen vezeték vége maga a mérő.
(#) Pulyka válasza llaci56 hozzászólására (») Máj 7, 2010 /
 
Idézet:
„Szerintem annak van itt jelentősége, hogy a méretlen vezeték vége maga a mérő.”


Szia.
Ezzel egyet értek,csak szerintem az hülyeség,hogy "az áramvédő kapcsoló csak a mért fogyasztói hálózatban alkalmazható".
Ezzel gondolom azt akarta kifejezni a mondat írója,hogy a fogyasztásmérő után lehet CSAK bekötni a fi relét(azért írhatja,hogy "mért fogyasztói hálózatban")
...és semmiképpen nem lehet bekötni a fi relét a f.mérő elé.
De ez szerintem hülyeség.
Miért ne lehetne a fogyasztásmérő elé bekötni a fi relét?
Nem vagyok benne biztos,hogy igaz az az idézőjeles mondat,és gondolom megkérdezem,minthogy félrevezetem magam
(#) llaci56 válasza Pulyka hozzászólására (») Máj 7, 2010 /
 
A fi relének van még egy vonzata. A "0" és a védővezető a f.mérőnél, közvetlen után vagy előtt közösítendő, (ezt majd pontosítják a szabványt és előírásokat jobban ismerők,) és a fi relé elhelyezése csak ezután a közösítés után lehetséges.
(#) mpisti válasza llaci56 hozzászólására (») Máj 7, 2010 /
 
Szervusztok!
"Miért ne lehetne a fogyasztásmérő elé bekötni a fi relét?"
Azért,mert az áramszolgáltatói hálózaton a nulla és a védővezető nincs különválasztva, ezt a vezetőt nevezzük PEN vezetőnek. A különválasztást a fogyasztásmérő után elhelyezett lakáselosztónál,vagy egyéb elosztási helyen kell kialakítani. Ide kell hogy érkezzen a potenciálrögzítő földelés földelővezetője is egy vizsgáló kötésen keresztül, amit egy vizsgáló dobozban kell elhelyezni a fogyasztásmérő közelében.
A vizsgáló kötést megbontva lehet mérni a földelés hatásosságát.
A lakáselosztóban a szétválasztást úgy kell elvégezni,hogy a megkülönböztethetőség biztosított legyen.Az áramvédő kapcsolón a nullát kell keresztülvinni,nem pedig a PEN vezetőt. A PEN vezető az a vezető,amelyik a fogyasztásmérőtől jön, és még nincs szétválasztva N(nulla)és PE(védővezető)vezetőre. Ebből világosan következik,hogy az áramvédő kapcsoló csak különálló nulla és védővezetővel rendelkező hálózatban működik megfelelően. Mint ahogy feljebb írtam, a nullavezetőt és a fázisvezetőt(fázisvezetőket több fázis esetén)kell a Fi relén átvinni, a védővezetőt tilos! A védővezetőt a PE sínről kell tovább vinni,azaz a Fi relé elől. Ugyanis az áramvédő kapcsoló csak akkor működőképes,ha a hibaáram nem az áramvédő kapcsolón keresztül folyik vissza a hálózat felé,hanem azt megkerülve. Ha az áramvédő kapcsolón átfolyó áramok összege nem nulla, akkor leold. Pontosabban ha a leoldási áramánál nagyobb áram folyik a védővezetőn. A fellépő hibaáram elvezetése a védővezető feladata. Ha a védővezető is keresztülmenne a FI relén,akkor nem tudna kialakulni az az állapot,ami a Fi relé lekapcsolásához vezet.
(#) balogh hozzászólása Máj 7, 2010 /
 
"Miért ne lehetne a fogyasztásmérő elé bekötni a fi relét?"

Nem vagyok egy villamos szakember, de a kérdés azért számomra is világos.
Ugyan, miért kéne már a mérő elé kötni, mikor a méretlen szakasz a szolgáltatóé a Fi-relé, meg az enyém?
Nem hiszem, hogy műszaki okai lehetnének a vázolt álproblémának.
(#) mpisti válasza balogh hozzászólására (») Máj 7, 2010 /
 
Szia!
"Nem vagyok egy villamos szakember,"
Akkor milyen alapon nevezed az említett problémát álproblémának?
Az áramvédő kapcsoló biztos működése megkíván némi szereléstechnológiai fegyelmet. Ha ezt nem tartják be, akkor vagy egyáltalán nem,vagy csak föld felé elfolyó hibaáram esetén működik. Mivel az áramvédő kapcsoló nem minősül önálló érintésvédelmi módnak,ezért az MSZ 2364 szabvány megengedi,hogy régi építésű lakásokban,ahol nincs kiépített védővezető,a melegpadlós helyiségek érintésvédelmét áramvédő kapcsoló beépítésével valósítsák meg.(MSZ 2364-412.5/3.1.7 pont) De ezt új építésű lakásoknál, illetve újjászerelt régi lakásoknál már nem lehet megcsinálni. Ott a vonatkozó előírásoknak megfelelően ki kell építeni az önálló védővezetőt, és az áramvédő kapcsoló csak mint kiegészítő védelem szerepel az érintésvédelemben. A bekötésére vonatkozó ismérveket pedig már korábban leírtam.
(#) Pulyka válasza mpisti hozzászólására (») Máj 7, 2010 /
 
"Akkor milyen alapon nevezed az említett problémát álproblémának?"


Köszönöm a segítséget.

Egyébként azt én is tudom,hogy szét kell választani a PEN-t a Fi relé elött,csak én azt gondoltam,hogy a PEN-t szét lehetne választani a f.mérő elött is,és be van kötve a mérő elé a fi relé,de akkor nem szóltam.
A lényeg,hogy nem írnak hülyeségeket,és én sem fogok hülyeséget írni a tételbe.

Végülis igaz:
"Ugyan, miért kéne már a mérő elé kötni, mikor a méretlen szakasz a szolgáltatóé a Fi-relé, meg az enyém?"
Ha utólag fi relét szeretnék,csak nem fogom hívni a szolgáltatót,hogy bontsa meg a méretlen fővezetéket a mérőnél,mert ugye a mérő után már megcsinálhatom én is,ahhoz nem kell "engedély".
Köszönöm a hozzászolásokat
Máskor valóban gondolkoznom kéne.

Tamás
(#) balogh válasza mpisti hozzászólására (») Máj 7, 2010 /
 
Matematikus sem vagyok, de megkockáztatnám, hogy 1+1=2.
Rosszul számoltam?
(#) Pulyka válasza balogh hozzászólására (») Máj 7, 2010 /
 
Nem értem miért kell személyeskedni.
A probléma ott kezdődött,hogy én feltettem egy kérdést,amire Ön/Te válaszként azt írta(d),hogy én unalmamban idejárok irkálni.
Legalábbis ebböl erre következtettem:
"Nem hiszem, hogy műszaki okai lehetnének a vázolt álproblémának."
Az tény,hogy lehet kicsit alacsony színvonalú volt a feltett kérdésem(utólag belegondolva),de én meg lehet ahhoz értek,amihez Ön/Te nem.
Nem azért járunk ide,hogy egymásnak azt mondjuk,hogy "Te hülye",(tudom,nem volt ilyesmiről szó)hanem ehelyett inkább segítsünk egymásnak.
Én legalábbis ezt gondolom.

Tomi
(#) balogh válasza Pulyka hozzászólására (») Máj 7, 2010 /
 
Szó sincs színvonalról, személyeskedésről!
Feltételezem, hogy annak a Fírelének elektromos szempontból mindegy, hogy a mérő előtt, vagy után van. (Feltéve, ha elektromosan helyes a szerelés. Ennek viszont nem feltétele a mérő léte, vagy nem léte)
Azért neveztem álproblémának, mert nem elektromos természetű az érintésvédelmi relé helyének meghatározása. De célszerűbb a mért vezetékben való elhelyezése, mint ahogy ez lentebb megállapításra is került.
Nem a felmerült probléma súlyára reagáltam azzal, hogy álproblémának neveztem. Hanem, szerintem túl lett lihegve egy kérdés, amit egyszerűen is meg lehetett volna válaszolni.

Nevezze meg a segédeit és alkalomadtán ha nem is hajnalban a kápolna mögött, de mindenki legurít valami jóféle kisüstit, vagy ami ízlésének megfelel.
Nem tudom, hogy ilyenformán sikerült-e elégtételt vennie rajtam?
(#) ih.he válasza balogh hozzászólására (») Máj 7, 2010 /
 
A fogyasztasmero elott a szolgaltatoi reszen nincs szetvalasztva a PEN vezeto PE es N vezetore, igy lehetetlen felszerelni a FI relet a fogyasztasmero ele.
Ha megis felszerelned a fogyasztasmero ele, akkor soha nem mukodne a FI reled.
Emiatt ez biza megiscsak villamos problema es nem pedig filozofiai...
(#) balogh válasza ih.he hozzászólására (») Máj 7, 2010 /
 
Szeva Pákó!

Maradj az éneklés mellett és ne irkálj! Főleg, hülyeségeket ne.
Az, hogy mit és hol választunk, vagy nem választunk ketté, az bizony szándék kérdése. Szerintem, semmi akadálya nem lenne annak, hogy az utca végén szétválasztanák a földet, meg a nullát. Feltennék a relét, utána az órát és úgy a kisbiztosítót. Igaz, hogy minden arra járó lekapcsolhatná, hogy figyelmeztessen a butaságaidra. De hát, szerencsére nem így van. (Persze, nálad lehetne így is. Nem bánnám)
Nem kérem rajtad számon a szövegértést, mert látom, hogy te hátrányos helyzetű vagy.
Hogy is van az a dolog a didivel?
Szerintem, maradj az éneklésnél inkább. Én ugyan nem hallgatom, de te jól el vagy vele. Addig sem akarsz világmegváltó dolgokat (rosszul) megfejteni.
(#) mpisti válasza balogh hozzászólására (») Máj 7, 2010 /
 
A villamos szakma már csak olyan, hogy szabványokban rögzítik azt,hogy mit;hol; hogy kell kivitelezni.
Mint ahogy a közlekedésben is a KRESZ tartalmazza a játékszabályokat. Ez nem azt jelenti hogy valamit nem lehet másként csinálni mint ahogy a szabványban le van írva, de ha valami bibi adódik,akkor a villamos biztonságtechnikai szakértő a szabványban leírtakat fogja etalonnak tekinteni,nem pedig a kivitelező véleményét. Mint ahogy egy közlekedési baleset kivizsgálása során is a KRESZ(+PTK) az alapelv.
(#) balogh válasza mpisti hozzászólására (») Máj 7, 2010 /
 
Szerintem, ebben eddig sem volt közöttünk vita. De szerintem, nem csak a villamos szakma ilyen. A műszaki életben mindenhol szabályok határozzák meg az életet. Nem értem, hogy mit is akartál ezzel mondani?
Van amikor a szabályok egyben életszerűek és célszerűek, (ez van többször) van olyan is, amikor a szabályok nem a józan észen alapulnak.
A vitatott esetben szerintem teljesen világos, hogy így van jól, ahogy a szabályrendszer is ki lett alakítva.
Van a nem mért szakasz, amit teljesen a szolgáltató birtokol. És van a mért szakasz, amin a fogyasztónak is van némi mozgástere, amit szigorú szabályok tartanak kordában. Nem értem, hogy mi ebben a rossz?
(#) mpisti válasza balogh hozzászólására (») Máj 7, 2010 /
 
Egyetértünk.
"Nem értem, hogy mi ebben a rossz?"
Szerintem semmi rossz nincs abban,ha korlátok közé terelik az elme szabad szárnyalását,különösen ilyen veszélyes szakma esetén -mint amilyen a villanyszerelés-fontos a pontosan,érthetően megfogalmazott létesítési szabvány. A probléma abból szokott adódni,amikor a villamos szakember nem ismeri az előírásokat.
(#) llaci56 válasza mpisti hozzászólására (») Máj 7, 2010 /
 
Légy szíves helyesen megválasztani a "válasz" gombot!
Az én hozzászólásomra reagálsz, egy másikból idézel, és egy harmadikra pedig válaszolsz...
Figyelj oda. hogy ki, mit kérdezett!
(#) mpisti válasza llaci56 hozzászólására (») Máj 7, 2010 /
 
Szia Laci!
"A fi relének van még egy vonzata. A "0" és a védővezető a f.mérőnél, közvetlen után vagy előtt közösítendő, (ezt majd pontosítják a szabványt és előírásokat jobban ismerők,)"
Ne haragudj, de a mondatod második fele inspirált arra,hogy választ adjak egy kérdésre,amelyről nem gondoltam,hogy fontos lenne hogy ki legyen a címzett.
A kérdést valóban Pulyka tette fel, tehát logikus lett volna,ha neki címzem a választ.
(#) Dudus válasza llaci56 hozzászólására (») Máj 7, 2010 /
 
Idézet:
„A fi relének van még egy vonzata. A "0" és a védővezető a f.mérőnél, közvetlen után vagy előtt közösítendő, (ezt majd pontosítják a szabványt és előírásokat jobban ismerők,) és a fi relé elhelyezése csak ezután a közösítés után lehetséges.”


Ne haragudj, nem kötözködésből:

Amit az áramszolgáltató az elosztóhálózatán neked biztosít az egy nullával egyesített védővezető (PEN). Neked nem kell semmit közösíteni! Neked le kell ágaztatnod a PEN vezetőről a nullát, nem véletlen még a megfogalmazás sem, mit miről választunk le! Majd ennek a pontnak ( a leágaztatási pontnak ) a potenciálját egy földeléssel rögzítjük, és ezen pontot mint az EPH csomópontot használjuk az érinthető nagy kiterjedésű fémrészek plusz a szabványban előírt berendezések potenciálkiegyenlítésére. Ezen pont után bárhol elhelyezhető az ÁVK (FI), ahogy Te is írtad!

Én saját gondolatom szerint sem a z ÁVK-t, sem a túlfeszültségvédelmi berendezést ( B-oszt.) nem rakom az óra elé, (bár az áramszolgáltató ezt preferálja, hogy Te a saját pénzeden védd meg a berendezését), mert bármely karbantartás a plomba levételével jár ami komoly pénz. Az óráját védje meg a szolgáltató vagy tegyen érdekeltté a védelmében.
(#) llaci56 válasza Dudus hozzászólására (») Máj 8, 2010 /
 
Most akkor azt mondd meg, hogy mi a különbség a gyakorlatban...

1. Leágaztatni a PEN vezetőről a nullát és rögzíteni ennek a pontnak a potenciálját egy földeléssel.

...vagy

2. Rögzíteni egy pontnak a potenciálját egy földeléssel, és közösíteni a PEN vezetővel adott ponton.

Filozófiai különbségeken rágódunk, amikor az volt az alapkérdés, hogy miért nem lehet a méretlen oldalon elhelyezni a fi relét.
DE EZT A KÉRDÉST SEM ÉN TETTEM FEL!
(#) Dudus válasza llaci56 hozzászólására (») Máj 8, 2010 /
 
Pedig el lehet! Az a kérdés, hogy a fogyasztásmérő előtt hol van a PEN szétválasztási pontja. Vannak társasházak, ahol a ház első kötési pontjában megcsinálják és innen 5 vezetővel mennek tovább. Itt műszakilag a méretlen oldalon is elhelyezhető, akár a villanyóra szekrényben.

Ugye itt megint filozófiainak fog tűnni a kérdés, de ezért fontos, hogy definiáljuk pontosan a fogalmakat. Mert attól, hogy méretlen nem biztos, hogy TN-C! ( És az sem, biztos, hogy a mért TN-S!)
-szerintem-

PS.: A szabatos pontos fogalmazás nem hitéleti kérdés, műszaki kritérium. Azért érdemes pontosan fogalmazni, mert akkor tiszta lesz a fejekben, mit miért csinálunk!
(#) Feri válasza llaci56 hozzászólására (») Máj 8, 2010 /
 
" Filozófiai különbségeken rágódunk, amikor az volt az alapkérdés, hogy miért nem lehet a méretlen oldalon elhelyezni a fi relét. "
Egyszerű a válasz, mert a szolgáltatók túlfeszültségvédelmi berendezés kivételével nem enged beépíteni idegen berendezéseket a méretlen hálózatba.
A FI relé méretlen hálózatba építésének gyakorlatilag semmi értelme nem lenne. Egy estleges javítás vagy csere is problémát okozna a plombált rész miatt.
Az PEN vezetőt az épület csatlakozási pontján kell egyesíteni a földelő hálózattal és az EPH hálózattal Erről a csomópontról indulnak a épület nullái és védővezetői.
A nulla ettől még lehet mért vagy méretlen hálózat része.
Társasházaknál a "felszálló" vezeték 5 vezetékes a PE vezetőt a méretlen vezetékektől külön kell vezetni.
(#) balogh válasza Feri hozzászólására (») Máj 8, 2010 /
 
Lehet, hogy én nem értem.
Nem lehet, hogy ugyan arról a kérdésről ugyan az a véleményetek?
(#) llaci56 válasza balogh hozzászólására (») Máj 8, 2010 /
 
Néha olyan ez a topik, mint az elmeháborodottak gyülekezete. Valaki elolvas egy fél mondatot, aztán osztja az észt.
(#) Dudus válasza llaci56 hozzászólására (») Máj 8, 2010 /
 
Én egyenes ember vagyok! Jobb szeretem nevén nevezni akivel bajom van, nem offtopic hozzászólás mögé dugni az általános sértést!

-szerintem!-
(#) llaci56 válasza Dudus hozzászólására (») Máj 8, 2010 /
 
Én sem vagyok görbe. Ha figyelmesebb lennél látnád, hogy nem neked szólt. Az OFF topk mőgé pedig nem bújok, mindössze azt jelzem, hogy OFF...
Az előző válaszodra pedig, hogy

Idézet:
„Pedig el lehet”


azt kérdezem, hogy akkor miért van az írva, hogy "nem lehet"?
Következő: »»   76 / 978
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem