Helló!
Bocsi de speciel nem az összecsavart összeforrasztott kötésre gondoltam itt. Az az oldhatósága miatt van megtiltva. Képzeld el hibakeresést. ha esetleg ismeretlen a hely! Szóval! Vagy a bővítést! itt szokott következni! Paciens rátekeri a derótotaztán szigszallag, aztán melegszünk kicsit, majd nagyon! ÁH trágya munka!
Nem tudom itt szabad e márkákat és típusokat felsorolni!
De szerintem már mindenre meg van a megfelelő kötőelem! És bátran használhatod! És alut is rézzel összekötheted! Igaz nem olcsó, de jó!

Természetesen a leforrasztott végre és a ráforrasztott sarúra gondoltam! Bocsi ha félreérthető volt!

"A sodrott aluminium kötések viszont a rajtuk átfolyó áram hatására meglágyulnak,elvesztik azt az összeszorító erőt,ami a sodrás kialakításakor még szorosan összetartotta a szálakat, emiatt aztán valóban megnő a kötés átmeneti ellenállása."


Szia!
Na erre találták ki a hupolfixet, vagy a VIV fixet!
A benne lévő spirális rugó összenyomja és nem lágyul ki, persze csak akkor, ha nincs túláram!

Üdvözletem!
A lágyforrasztott kötéseket az áramvezető és a hozaganyag különböző mértékű hőtágulása miatt tiltják. A forrasztóón alakváltozása nem rugalmas, hanem maradandó, ezért növekszik a kötés átmeneti ellenállása a hőtágulás miatt, a fokozottabb melegedés tovább rontja annak vezetőképességét. Öreg kollégák emlékeznek a forrasztott kötések tiltására, majd kötelezővé tételére, újabban ismét tiltják. A technikai fejlődés magával hozta a megbízhatóbb erősáramú kötőelemeket. A szolgáltatói hálózaton, a légvezeték szigetelésén keresztülhatoló fogazattal alakítják ki a villamos kötést. A mostani szabványalkotók sem engednek kivételeket még akkor sem, ha számtalan régi jól funkcionáló forrasztott kötést találhatunk felülvizsgálatkor, egységesen tiltják a forrasztást.

Szia mpisti!
Köszönöm a választ.A mérőben nem tudok turkálni mert minden le van plombálva,csak azt dönthetem el hogy kismegszakítók fel vagy le.Sajnos más elosztódoboz sincs.Mind a lakás mind a többi helyiség villamos rendszere legalább 20 éve épült,sok hibát találtam benne(pl. voltak dugaljak ahol a N-ra L-ra és a Pe-re is 230V volt kötve).A lakásban is a vezetékek 3/4-e alu a többi réz.Legelőször egy ÉV-s szakit hívnék hogy nézze meg,aztán ettől függetlenül kicserélném az egész villamos rendszert,de hát tudjátok milyenek a makacs emberek,hallani se akarnak róla(nem magamról beszélek).
A te válaszodat is köszönöm bgsf,megfogadom a tanácsaidat.Ha meglesz a hiba,megírom ide a topicra.Minden jót!

Helló, Dani!
A vázlatod szerinti megerősítő földelés már nem szabályos. Jelenleg a villamos fogyasztásmérő utáni kiselosztóban kell közösíteni a szolgáltatótól bejövő N vezetőt, a "főföldelőt" ( ez sokaknak még új fogalom), a fogyasztók felé elmenő védővezetőt és az EPH kötésdobozból bevezetett EPH vezetőt. Ez után a kötés után lehet bekötni az Á.V.K.-t, amibe bevezetjük a N és a fázisvezetőket. Megfelelő hálózat esetén az Á.V.K.-ba bevezetett áramok kioltják egymást, ha valahol az érzékenységénél nagyobb hibaáram folyik a védővezetőn keresztül, akkor lekapcsol az áramvédő kapcsoló. A hibás hálózat felülvizsgálatára, javítására pedig tapasztalt szerelőt, vagy felülvizsgálót kell hívni. Ez a javaslatom a megbízó felé.

Gondolkodtam a plusz földelésen, ami, mint mondod nem szabványos. Ha egy kútba engedett szivattyút, házi vízművet, bojlert...stb. kötök be, akkor a készülék fémházán keresztül ez a "tiltott" földelés mindenképpen létrejön. Valóban nehézkessé teheti a földelés ellenőrzését, de ezen túl mi az oka a tiltásnak?



Nem régen tárgyaltuk ezt, és amit írtál, nem minden esetre igaz! Még szakmai lapokon is vérre menő viták mennek a témában. Keresem egy ideje, hogy hogyan változ(hat)tak a szabványok ebben a kérdésben, de nincs pénzem megvenni őket, szabadon pedig nem hozzáférhetőek.

Szia!
Hát ez a földeléses téma is még szolgáltatónként is változó!

Sőt tovább megyek, még ellenörző személytől is!

Sziasztok!
Gyors gyakorlati kérdés: Hogyan lehet tartós alu-réz kötést csinálni?(Mondjuk, hogy 1,5-es drótokról van szó)
Javaslatok:
1. Simán össze kell tekerni, és leszigetelni. Ez mondjuk egyszerű, na de meddig tart? Az eltérő hőtágulás miatt kilazulhat, valamint úgy tudom, a két fém nem igazán fér össze elektromos szempontból.
2. Sorkapocs. Ezzel is az a baj, hogy kilazul, nem lehet úgy meghúzni, hogy meg ne folyjon az alu. Ráadásul az anyaga valami sárgarézszerű ötvözet, nem tudom hogy viselheti a különböző fémekkel való érintkezést(nehogy galvánelem legyen belőle!)
3. Forrasztás. Most tekintsünk el attól, hogy nem lehet alut forrasztani, mert nekem sikerült(14-15 Amperrel ki is próbáltam, nem melegszik a kötés). Ezzel minden meg lenne oldva, de vajon mennyire szabályos megoldás?
4. Wago. Ezzel lehet egyáltalán alut kötni? Mondjuk nem tartom túl megbízhatónak, de ha a gyártó garantálja hogy jó alu dróttal is, akkor nekem mindegy.
5. Speciális Alu-réz érvég összekötő. Ilyet meg csak sokkal nagyobb keresztmetszetre láttam.
Na, remélem jó kis vita lesz belőle . Javaslatokat is várok, meg természetesen bevált megoldásokat...

Sajnos én is ezt tapasztaltam!

Jó megoldás a 4-es, ha használod a speciális pasztát az alumínium dróthoz.

Jó az 5-ös is.

És jó a 2-es is, ha rendes lemezes sorkapcsot használsz, ami ad egy kis rugalmasságot, de ezt mindenképpen utána kell húzni pár év után.

Bárhogy is döntesz, az alu-réz kötés kerülendő és csak szükségmegoldásnak tekintem!

-szerintem!-

Helló!

kis keresztmetszetig, 2,5 ig a Wago méghozzá az oldható. Ez a felxit is jól köti érvéghüvely nélkül is!

Nagyobb keresztmetszeteknél, meg sorkapocs és után húzás X évente

Az alu-réz összekötés nem a különböző hőtágulás miatt tiltott,hanem amiatt,hogy a kettő fém egymással galvánelemet képez. Még áramnak sem kell folynia a kötésen, elég ha magasabb a páratartalom,már korrodálódik a kötés. A WAGO kötőelem alkalmazása lehetővé teszi a réz és az alu összekötését a gyártó szerint, mert a kötőelem vezető felülete nem lép elektrolitikus reakcióba egyik fémmel sem. A forraszthatóságról csak annyit, hogy az alu is forrasztható spéci forraszanyaggal. Ez a forraszanyag viszont nem hétköznapi áron szerezhető be. Már 20-25 éve forgalomban van az alu forraszanyaga. Az elterjedését egyedül a brutális ára akadályozza.

"...a kettő fém egymással galvánelemet képez. Még áramnak sem kell folynia a kötésen, elég ha magasabb a páratartalom,már korrodálódik a kötés."

Olyan nagyon, hogy nálunk annak idején ezt a csekélységet nem tudta a vízvezetékszerelő és belötötte az aluminium boylert a vas elvezető csőre. 3 év alatt megette a vas az aluminiumcsö kivezetést. ( Kihordtam a pincéből kb 4 m3 vizet... ) persze a megoldás az volt, hogy van hozzá egy műanyag idom és akkor már nem ér össze a vascső az alumíniummal. Persze utólag minden könnyebb...

Mi a neve ennek a forraszanyagnak?

Igen sajnos ezeket sokan elfelejtik!
Meg az egyenáram vegyi bontó hatását is!
Én olyan helyen dolgozom, ahol 1500-2000V egyen feszültség 12kA és hasonló áramok rohangálnak!
Hát barátom a 90-es évek elején a szakmai színvonal itt nagyon le volt romolva. A fejétől bűzlik ugye a hal!
A lényeg nem ez. Ekkor rettentően elhanyagolták a kötések ellenőrzését, után húzását. Gondolj bele, ekkora áramok és a feszültség mi károkat okoztak. Pedig csak kupán lemez kérdése lett volna. Al. sínezés Cu. kötés

90%-os páratartalom!

Nem tudom a műanyag idom elég-e.Fűtésrendszereknél még a radiátoroknál sem szerencsés állítólag ,a különböző fajta alkalmazása - a víz is vezeti az áramot- .

Hát, akkoriban beletettem az első műanyag idomot. Ez valami gyári, talán 10 cm hosszú, danamitból esztergált cső volt, menetekkel. Meg volt rajta két gyűrű, gondolom azért, nehogy a nyomás szétnyomja. Ennek ellenére szétnyomta, mert két nap múlva spriccelt az oldalán a víz. Akkor betettem a másodikat,de azzal is ugyanúgy jártam. Akkor egy autószerelő adott egy darab hidraulika csövet, azt mondta ez 150 barig jó. Betettem, bilincsekkel ráfogtam a csövekre, azóta jó. Valószínű, túl nagy volt a nyomás a vízhálózatban, bár a boyler jól bírta. Néhány évre rá eladtam a házat, most nem tudom mi van vele. Az újban meg kerültem az aluminium tartályt. Most a tartály acél, a csőhálózat meg réz. Ez se sokkal jobb, de legalább felügyelem. Meg kisebb a távolság az acél és a réz között aabban a sorban, ami leírja a potenciálkülönbséget a fémek között. ( nem tudom mi a neve, elektrokémiai sor? )

Sziasztok! Egy számomra új és érdekes problémával állok elétek.A résztvevők: érintésmentes Uvizsgáló,hosszabbító(~ 2m)kapcsolóval,lámpa kapcsolóval,ganzuniv.Az a helyzet,hogy a Uvizsgáló az 1-esel jelzett pontban akkor is világít,ha mind a 2 kapcsoló kikapcsolt állapotban van(nyugalmi helyzet).Kizárt hogy bezavarjon egy másik feszültség,mert legalább 70cm-ra van a hosszabbítótól,és a közelében sincs más vezeték vagy Uforrás.Ohmmérővel megnéztem a hosszabbítót,hogy nem e vezet át valahol,de nem.Ez a vezetékek kapacitása miatt lehet?A Uvizsgáló 50V ~ -tól jelez.Ganzunivval pedig az üres(fogyasztó nélküli) hosszabbítóban 22V~ -t mérek ha csak az egyik mérőcsúcsot teszem a dugaljba.Lehet felesleges info,de a Uvizsgáló M.xw.ll (nem szabad reklámozni ezért így irom) és 1590 Ft volt,és ami a legfontosabb nem találni a neten!! pedig még sorozatszáma is van(lehet hülyeséget is írok).

Szia!
Szerintem a nyitott kapcsolók két pólusa igen kis kapacitású kondenzátorként viselkedik.
Nekem is ilyen induktív ceruzám van,nem gagyi én szeretem,csak nagyon érzékeny.
Mint minden mérőműszert tudni kell hogy mi az alkalmazási helye,egyébként átverhet még egy fázisceruza is.

"Mi a neve ennek a forraszanyagnak?"
Hát ezt nem tudom megmondani,mert a gurigáról már sok évvel ezelőtt leesett a címke,mint kidobtam volna. Viszont hátha segít az alábbi infó:
A guriga akkora volt mint az 500gr-os normál forrasztóóné,de sokkal könnyebb, talán fele súlyú. A rácsévélt huzal valamilyen forrasztózsír-szerű anyaggal van impregnálva, ez a zsírszerű anyag teljesen kitölti a menetek közti részt.
A huzal maga is tartalmaz valamilyen töltőanyagot,de nem gyantát, az biztos. Az olvadási hőfoka alacsonyabb mint a hagyományos forrasztóóné, szerintem kb. 200-220 C fok körül lehet. Alu lemezen a forraszanyag szépen terül, nem igényel vegyi előkészítést a forrasztási művelet. Szerintem a tisztítóanyag a menetek közti zsír-szerű anyag lehet,mert forrasztás közben ez az anyag úgy [/sub]viselkedik mintha forrna. Amire biztosan emlékszem a gyártó cég angol volt. Én egy ismerős szakembertől vettem valamikor 1986-87 környékén,az ára akkor 1200Ft volt.Hogy ő honnan szerezte,sose kérdeztem tőle. Megérte megvenni,mert akkor rengeteg aluból készült profilhuzal volt a MÉH telepen,ami bontott áramszolgáltatós trafókból származott,és a hegesztőtrafók megcsapolásait sokkal egyszerűbb volt forrasztással elkészíteni,mint a szegecseléssel bajlódni. Az alu-vas csőkötésről tapasztalatot én is szereztem,az akkori cégnél(80-as évek)ahol dolgoztam. Az irodaház összes radiátorát lecserélték ID Romantic alu radiátorra,ami akkor csúcskategóriának számított. Az eredetileg gőzfűtésű rendszer acél csöveivel végezték el a szerelést,az első lyukadás a vas-alu találkozási pontjánál a szerelést követő 4.hónapban már jelentkezett. 1 év alatt az összes radiátort ki kellett dobni,és acélradiátorral kellett megszerelni újból a fűtési rendszert. Ellenpélda viszont a saját lakásom,ahol a RADAL és a vascső már 27 éve békességben megfér egymással. Egy dolgot viszont érdemes megemlíteni, mégpedig azt,hogy az összes acélcső szigetelt tartóra van szerelve(padlócsatornába),és az egész fűtési rendszer egy ponton van bekötve az EPH rendszerbe. Tehát hurokáramok nem tudnak kialakulni a fűtési hálózaton belül, ami elsődleges okozója az elektrolitikus korróziónak. A fűtési rendszerben jelenlevő víz nem viselkedik elektrolitként,ha a rendszer nem érintkezik több,különböző ponton a földpotenciállal.

"... egy ponton van bekötve az EPH rendszerbe. Tehát hurokáramok nem tudnak kialakulni a fűtési hálózaton belül, ami elsődleges okozója az elektrolitikus korróziónak. A fűtési rendszerben jelenlevő víz nem viselkedik elektrolitként,ha a rendszer nem érintkezik több,különböző ponton a földpotenciállal."

Hm... ez több mint érdekes. Az az igazság, hogy nálam sem a régi, sem az új házamban nem volt leföldelve semmi sem. Hát, ezen el fogok elmélkedni. Köszönöm az ötletet!

Na akkor most én kérdezek!

XXI. sz. cső szerelési technikája a műanyag.
Az 5 rétegű cső ugyan tartalmaz fém alkatrészt, de kérdés milyen lesz az átmeneti ellenállásunk. Ha a roppantógyűrű megvágja a fémet, akkor az vezet, de kérdés mennyire. Ha nem, akkor megint mi van?
Kell e a radiátorokat külön földelni ebben az estben vagy sem?

És ma már a vízvezeték rendszerek is zömében műanyagból vannak!

Szóval EPH?

A kazánt elegendő bekötni az EPH hálózatba, nem kell a radiátorokat egyesével!

Én ezt tudom!

Csak amikor az egész EPH dolgot kitalálták, rézcső és vascső volt a szerelés módja!
Azóta megváltoztak bizonyos dolgok!

Hogyan tudna egy műanyag csövezéssel ellátott radiátorban, ha a kazán az EPH-ban van, kialakulni olyan potenciálemelkedés, ami veszélyes lenne rád nézve, ha mellette megérintesz egy másik tárgyat?

Hát pl. úgy, hogy neki van tólva a mosógép, ami zárlatos a burkolata felé és nem jó a konnektoraljban a védőföldelés. Vagy ha nem zárlatos, akkor csak csíp egy kicsit, anyú elrántja a kezét és beleveri a mosdóba és eltöri a könyökét...

" A fűtési rendszerben jelenlevő víz nem viselkedik elektrolitként,ha a rendszer nem érintkezik több,különböző ponton a földpotenciállal."

Ez logikus, de a kazánra csak rá van kötve a vízvezeték. Akkor máris ott egy földhurok. Ha csak nincs egy műanyag csődarab is beiktatva. Vagy nem?

Ilyen eseteket ki tudok találni szinte bármire, a lépcsőd fémkorlátjától kezdve a fémkeretes garázsajtódig....

És a FI relé ekkor mit csinál? ( Tudom, nem kötelező, de erre az esetre pont jó )

Szerintem, ezek csak kapacitív áramok, olyan kicsik, hogy nem veszélyesek. Inkább csak a "másodlagos" hatásuk, amikor az ember elrántja a kezét, stb...

Erre nem hiszem, hogy megszólalna a fi relé. Ha viszont zárlatos lesz a mosógép és a radiátor jól le van földelve, akkor kimegy a biztosító. És megszólal a fi relé. Már, ha van.

"Ez logikus, de a kazánra csak rá van kötve a vízvezeték."
Ez többnyire csak a fali kazánokra igaz.
Egyébként az EPH rendszer kialakítására vonatkozó előírás pontosan meghatározza,hogy az EPH összekötéseket hogy kell elvégezni. A jól kialakított EPH kizárja azt,hogy bárhol is hurokáram alakuljon ki,legyen az akár meghibásodás következménye,akár behurcolt potenciál. Egyébként az EPH-ba a bejövő vízvezetékcső is bekötendő még akkor is,ha a talajban műanyagból van.
Fulcsii írta,hogy a 21.század szerelési technológiája a többrétegű cső. Felénk a fűtési rendszereket többnyire rézzel szerelik,ott az EPH bekötés nem gond.
Többrétegű csövet vízszereléshez szoktak használni, a szerelő ismerőseim, de ez nem jelenti azt,hogy fűtésszerelésre nem használható. Ha viszont e csövön belül jelentkezik elektrolitikus korrózió, az már olyan lecke,aminek a megoldására egy mezei villanyszerelő úgy sem vállalkozik(ha van esze).

Hájj!

No az én házam 7 éve lett építve és a radiátorokhoz bizony 5 rétegű cső megy a betonban!

És mivel a családban sokan szereljük a derótot és van mérős szakember is, hát kíváncsiságból megméregettük a radiátorokat. 7-ből 3 elfogadható, 4 az meg semmi!

Aztán menrég voltam egy is minél! Náluk csak annyi volt a gond, ha felkapcsolták a lámpát, oldott az automata. Mint kiderült, több hetes probléma és akkor kezdődött, mikor radiátor csere volt. Megfúrták a fázis vezetőt, ami a falban ment a lámpához. Dugaljat kapcsolt és az előző szaki vízszintesen vezette a derótot. Ha ez a radiátor nincs bekötve az EPH-ba ugye a csövön keresztül, kérdezem én mi is történhetett volna?

A vízórát is át kéne kötni ugye? De mi értelme ha műanyag a cső?

Szóval vannak itt hiányosságok rendesen!