Köszönöm a segítséget de én így próbálom megoldani a hőfok mérést: Bővebben: Link
az eredeti kapcsolás és leírás: Bővebben: Link
remélem müködni is fog.....

Csak most nézem, hogy az LM35 precíziós hőfokérzékelő adatlapján van is egy húsz LEDes hőfokmérő rajz alkalmazási példaként, LM3914-gyel! ))

Ez az optotriakos megoldás volt eszemben, de nem jutottam vele sokra, mert ettől a fordulatszám beállítást emg kellene valahogy oldanom. Ha nem muszáj akkor nem szeretnék minden egyes optocsatoló után felépíteni egy teljes triakos vezérlést, mindegyiket más fordulatra beállítva. Elég pazarló és helyigényes megoldás lenne.
Olyan kapcsolás vagy ötlet után kutakodom, amivel lehet szabályozni a 230 V-os ventillátor fordulatát -egy mondjuk- 0-5 V közötti jellel.

Hmm, ez a kapcsolás elég szimpatikus. Mármint az eredti leírás. A PIC-es vezérlés. Lehet megérne egy próbát a komplett kapcsolás. Csak a nyelvezettel van a bajom

Ha valóban így gondolod, akkor a a probléma leegyszerűsödik: egy komparátor létráról kell vezérelni lépcsős-arányos jellel egy fordulatszám szabályozót.
Hogy ebben segíteni tudjunk, kellenek a motor adatai, és a kívánt hőmérsékletek is.

Ha PIC-s megoldás is érdekel: itt is nézz szét!

A hőmérő résszel és a vezérlő jel előállításával nincsen problémám. Azt megoldom.
A vezérelt ezsközről sem kell túl sok infó, egyfázisú aszinkorn motor, 30 W-os.
Mert most legrosszabb esetben azt tudom csinálni, amit írtál is, hogy egy LM3914-hez LEDenként emgépítek egy komplett szabályozót, mindegyiket más fordulatra beállítva. Csak ennek nem sok értelmét látom, pazarló, minden szempontból.
Tehát konkrétan annyi a kérdés, hogy hogyan lehet megoldani egy 230V-os eszköz szabályozását egy kisfeszültségű analóg jellel?

Ha ez egy fázistoló kondenzátoros motor, akkor elég macerás a szabályozása....

Itt kereshetsz megfelelő méretűt.

Hali
Gondolom tudod, hogy az aszinkron motor hogyan mukodik. A tekercselesben (alloreszben) letrejon egy forgo magneses mezo, aminek a sebessege fugg a taplalo feszultsegforras frekvenciajatol. A forgoresz fordulata tehat a feszultsegforras frekvenciajatol, es nem az amplitudojatol (feszultsegetol) fugg. Tehat ha valtoztatni akarod a ventillator sebesseget a taplalas frekvenciajat, es nem a feszultseget kell valtoztatni. Ebbol kovetkezik, hogy a fazishasitasos szabalyzas nem hasznalhato aszinkron motor szabalyzasara, mert a taplalas feszultseget, es nem a frekvenciajat szabalyozza. Ha tul kicsi a feszultseg leall a motor, es hamarosan leeg. Egyeduli megoldast a frekvenciavalto hasznalata adhat. Esetleg lehetne hasznalni valamilyen univerzalis (kefes) motort, mert azokat jol lehet szabalyozni triac-os szabalyzokkal.
Udv Vili

Szabályozható a motor, mert volt itthon egy régebben épített triakos szabályzóm, tökéletesen jól működött vele. A motor gyári adatlapja szerint is "szabályozható".
(holnap utána nézek pontosan, akkor lehet hogy nem egyfázisú aszinkron. A lényeg, hogy szabályozható fázishasításos vezérléssel)

A kisteljesítményű jellel (nagy slippel) szabályozott asszinkron motor könnyen túlmelegszik, nem túl korrekt dolog, szükségmegoldásként lehet elfogadni..

Ha fázishasítással működik, akkor az kefés motor is lehet, párhuzamos elektromágneses gerjesztéssel.

Igen, akkor valószínűleg ilyen motorról van szó. Úgy is vettük, hogy ez egy szabályozható fordulatszámú motor. Részletesebben nem néztem meg.
Akkor lehet, hogy marad az a megoldás, hogy lesz pár fokozat, és mindegyikhez külön megéptek egy-egy szabályozót, egyenként beállítva.
Nézegettem sokat neten, de nem igazán találtam ilyen kapcsolásokat.
Ezen az optotriakos dolgon gondolkodtam, de abban erősítsetek meg, hogy az optotriakkal csak ki/be kapcsolás valósítható meg, a kettő közötti tartományba nem vihető be sehogy sem

Hali
Azert nem kell megepiteni tobb kapcsolast parhuzamosan. Van itt egy egyszeru kapcsolas ami egy 555 MMV segitsegevel szabalyozza a fazishasitast a bemeno egyenfesz fuggvenyeben. Ezzel egy ego aramat szabalyozza. Termeszetesen ha univerzalis motorhoz akarod akkor a triac koret egy kicsit ki kell egesziteni RC taggal, es VDR-el.
Udv Vili

Hali
Jut eszembe, hogy egy sima 12 voltos PC tap ventillatort siman lehet egy 555 PWM aramkorrel szabalyozni. Ha eleg a teljesitmeny egyszerubbe teheto minden. Esetleg venni valami nagyobb DC ventillatort. Vannak 12 es 24 voltos valtozatban is. En szedtem ki fenymasolokbol 24 voltos ventiket. Van centrifugal es radial tipus is. Ezek szabalyzasa sokkal egyszerubb mint a 230-as AC szabalzasa.
Udv Vili

Ha valóban kefés motor, akkor egy egyenirányító, és egy tirisztoros vezérlés elég, hisz minden nullátmenetnél kiolt.
Vagy nagyfeszültségű PWM.

Novak: "Hmm, ez a kapcsolás elég szimpatikus. Mármint az eredti leírás. A PIC-es vezérlés. Lehet megérne egy próbát a komplett kapcsolás. Csak a nyelvezettel van a bajom "


Szia!
Használj Google fordított vagy Google CHROME-t.
Aránylag lefordítja mindkettő de oda kell figyelni.

Köszönöm szépen a segítséget, sikerült megterveznem és megépítenem a vezérlést a ventilátorhoz. A fordulatszám szabályozó az némi módosítással az lett, amit belinkeltél, 555-ös IC-n alapszik.
Így most van egy érzékelő a szobában, és egy a kollektorban. Így az elektronika a hőfok-különbség alapján vezérli a ventilátort. Tehát ha csak pár fokkal van melegebb a kollektorban, akkor alacsony fordulaton jár a motor, és a deltaT növekedésével arányosan, fokozatosan emelkedik a fordulaszám.
Úgy állítottam be, hogy 6 °C különbségnél indul el minimumon a ventilátor, és 24 °C különbségnél már maximumon jár.
Ha estleg érdekel valakit a rajz, akkor letisztázom, és feltöltöm.

Szia Novak !
Engem érdekel a kapcsolás...

Szia, mellékeltem a rajzot, illetve az elkészült panel két oldaláról egy-egy fényképet.
Az alkatrész felöli oldalon utólag került elhelyezésre egy kisméretű relé, ami az optocsatolót kapcsolja ki/be. Először egy tranzisztorral kapcsoltam, de az néha bizonytalan volt, sokkal határozottabb a kapcsolás egy relével.
Ez a funkció egyébként azért kellett, hogy egy bizonyos hőfok-különbségnél kapcsoljon be a motor (így állítható hogy mi legyen a minimális bekapcsolási fordulatszám, ezzel biztosítva hogy ne kapjon olyan vezérléstt a ventilátor, aminél áramot ugyan kap, de még nem indul el).
Ha minden jól megy, akkor holnap délután be is kerül a végleges helyére minden kábel, és élesben mehet a teszt.

Ajánlom egyszerűsítésképp a nullátmenet érzékelős optotriakot: pl MOC3063, HEStore-ban bruttó 188 forint.

Üdv mindenkinek!
Házilag készítenénk egy egyszerű napkollektort, kb. 100 m cső lenne feltéve a háztetőre, és amikor a cső belsejében eléri a vízhőmérséklet a 45 °C-t, akkor egy keringető szivattyú átszivattyúzná a villanybojlerhez, és a vízvezetékből vinne fel újabb adag hideg vizet. Így napközben kiválthatná a villanybojlert a vízmelegítésben. A vezérlést is minél egyszerűbben oldanám meg, arra gondoltam, hogy egy termisztorral vezérelnék egy tranzisztort, és a felerősített árammal vezérelnék egy relét, amire rákötöm a szivattyút. A termisztor állandó feszültséget kapna, így a hőmérséklettel arányosan változna az áramerősség, a változó áramot pedig a tranzisztorral felerősítve a relé kapcsolására használnám (a bekapcsolási hőfokot egy potméterrel lehetne beállítani). Szerintetek működhet ez így? Hasonló célra használható gyári megoldás kb. 4000 Ft-ba kerül, így meg egy ezresből ki lehetne hozni.

Ezzel csak az a baj, hogy a bojler az nem hordó!
Vagyis, hova akarod bele átszivattyúzni a vizet?
A villanybojler úgy működik, hogy ha kinyitod a meleg csapot akkor a bejövő víz kinyomja a melegvizet. Vagyis a bojler nyomás alatt van. Na akkor hogy akarod vízelvétel nélkül feltölteni meleg vízzel?

Az csak egy a bojlerbe beépített hőcserélővel működne, amiben keringethetnéd a meleg vizedet!

Tényleg, nem a hálózati vízből, hanem a bojler aljánál egy kivezetésből szivattyúzná a vizet a csőrendszerbe. Ezt benéztem kissé! A melegített víz pedig egy feljebb levő csőnél jutna vissza a bojlerbe. Amikor megnyitom a melegvizes csapot, akkor meg a vízvezetékből jön a helyére hideg víz.

Sziasztok! Nálam egy csöves napkollektor dolgozik egy indirekt fűtésű tárolós bojlerre. A kollektor tárolója 60 liter, a bojler 200 literes. Amint a kollektorban levő víz 6 fokkal magasabb, mint a bojlerben levő, egy keringtető szivattyú elkezdi melegíteni a bojler vizét, egészen addig, amíg a hőmérséklet különbség 3 fokra csökken. A szivattyú működése a kollektorban levő víz 30...80 fokos tartományában van engedélyezve. A vezérlését magam oldottam meg analóg áramkörökkel. Ha valakit érdekel, szívesen átadom.

Télen mit csinálsz a kollektor tárolójával?
Nem köt bele a víz?

Sziasztok!
Pusztán kíváncsiságból érdekel - mennyibe jön így ki a vezérlés, mert nekem van gyári hőmérsékletkülönbség - kapcsolóm solarhoz kb 10eFt körül, dobozolva ledekkel, szenzorokkal, több üzemmóddal..... Ezzel is ugyanaz a baj - nem lehet tudni mennyi a víz hőfoka az adott pontokon.... Nem hirdetni akarom a terméket, csak érdekelne összehasonlítás végett....

Nem vizet teszek bele, hanem direkt szolárba való fagyállót. Ez más, mint a milyen az autókba való. A keringtető szivattyú is más, mint a fűtéshez való, ez bírja az agresszív közeget is.

Szia(sztok)!
Most írok először a HE-ra. Szeretnék egy másik napkollektort építeni, mert az első felülete kicsi volt. A mostani terv: egy 10méter hosszú 1m széles fekete műanyag csövet tekernék fel csiga formákba. Ez kb. 150m hosszú csövet jelenthet. Ezt acélszerkezeten billenteném 1 motorral a nap felé. A hőcserélő része a kerti kis medence (10köbméteres) alján lenne és egy konnektoros időzítő néha keringetne rajta fűtés-keringető szivattyúval. Alulra talán tennék hungarocellt, a tetejére fóliát, később üveget. Véleményeket szeretnék erről kérni tőletek. Köszi!

Szia!
Túl vagyok egy pár kollektor építésén, de jobban megéri a gyári üvegcsöves. Miért? A síkkollektorod, csak ideális beesési szögben fog dolgozni, A nálam most üzemelő 5m2-es üvegcsöves panel 2,4kW - teljesítményt ad le még vacak időben is és kevésbé érzékeny a kör alakú csövek miatt a beesési szögre. Ez csak a primer kör. Gondoskodnod kell a keringetésről, a fagyvédelemről stb. Ha túl sokat keringtetsz sok lesz a villanyszámla. Ha teljesítményszabályozós keringtetést csinálsz, sok idő és pénz megcsinálni - több, mit a gyári. Azonban okosan is vásárolhatsz. Egyrészt, ha nagyon barkácsolni akarsz - megcsinálhatod az osztó-gyűjtőt és vehetsz 1$-ért üvegcsövet + 1$ heatpipe-ot. Az 2 $ /cső. Ennél a réz - jóval drágább, de még a műanyag is + fittingek. + acélszerkezet, rögzítőelemek. Ha megcsinálod, benne lesz egy csomó munkád és csak nyáron veszed hasznát. Ha meleg vízre kell - jobb az üvegcső. Arról tegyél le, hogy egy időzítős keringtetővel te jó melegvizet csinálsz. Én 1 éve hangolgatom a rendszeremet, most jutott el oda, hogy nyáron a 2,4kW felfűt 200+300l vizet, télen jó időben (nem ködös és szottyos) 200l-t. Rossz időben így is marad a villany. Mindehhez társul egy német Deltasol-E vezérlés és egy PLC, mivel a Deltasol a nagy energiabevitelű rendszerekhez van kitalálva, amit kompenzálni kell.