Hello !
Én régen csináltam már hasonló rádiót. Valami 1-2nF kondival, egy sima NPN tranyóval, 1db 470k ellenállással a CB lábak között, az antenna én magam voltam. Viszont a hangolást érdekesen oldottam meg. Egy tekercs volt, de nem akármilyen. Egy kis 8 Ohmos hangszóró volt, aminek az induktivitását úgy tudtam állítani, hogy a membránt kellett bizonyos erővel megnyomni. Ha egy radírt tettem a membránra, a Kossuth rádió érthetően szólt a kis hangszórón.
Ez csak annyival volt bonyolultabb, hogy kellett neki 4,5V tápfesz.
Ha hazamegyek, otthon majd megrajzolom, és felteszem ide.

Igen, segítek, ha tudok Abukodonozo.

Én BSS92-vel csináltam. Most 54Ft/db a Lomexben. Az növekményes P csatornás. AZ adatlapját meg kell csak nézni... 20 ohm a DS átmenet, de az nem érdekes itt, mert a terhelés 47k...

Mint korábban írtam, az én próbálkozásom csak nagy térerőnél működött jobban, mint a dióda (mert nem esett a nyitófesz)... Itt írta valaki, hogy ALD1108800 ill.ALD110900 EPAD Mosfet beszerezhetetlen nálunk. Hát igen, lehet, hogy azokkal sokkal jobban működne, ezt nem próbáltam még. De BF245-tel biztosan nem megy a dolog az adott kapcsolásban...

Én keretantennát használtam az itt láthatóak alapján...

keretantennás rádió

Kobzoli, köszi a linket. Megnéztem User45 rajzát. Ott valóban BF245 van, de tápfesszel! Amiről mi beszélünk az meg nem igényel "tápfeszt" a hagyományos értelemben véve... Itt a mi esetünkben a FET csak egy kapcsoló a dióda helyett...

Én BSS92-vel csináltam, ami ugyanolyan karakterisztikájú mint a cikkben a csodafet... (ALD1108)
Abban csak az a pláne, hogy "párba van válogatva"... ami nekünk nem lényeg.

Érdekes amről írsz. Jó lenne látni a készüléked, kíváncsi vagyok hogy működik. E témával kapcsolatos első hozászólásban szereplő linken van egy táblázat amely összehasonlít külömböző detektorokat. Amikor az ALD110900-at szinkron detektorként köti be (lehet diódaként is) akkor a hangfrekvenciás feszültség szűrés után tízszeres a többihez képest. Említetted a "karakterisztikát", meg is néztem az adatlapokat, de én lényeges külömbséget látok az ALDxxx és a Bss92 között. Ternészetesen nem kételkedek benne, hogy lehet jó eredményeket elérni egyéb fetekkel, előző hozzászólásomban küldtem is egy linket evvel kapcsolatban.
Üdv. sz.

Én a két fet karakterisztikája közt csak azt láttam különbségnek, hogy a bss92-nél minden érték a grafikonon negatív volt... De ez ugyanaz, mint a másiké (a működés szempontjából).

Ajaj. Hát az összeállításom már nincs meg. De majd összerakom ha időm lesz rá. Mondjuk szimulátorban is lehet vizsgálgatni... Láttam is valami ilyen írást egy angol nyelvű lapon, csak már nem emlékszem, hogy hol... De nagyon precízkedett a srác.

De a kapcsolásom teljesen megegyező volt az itt közölttel. Nem én találtam ki, a neten láttam én is.

Azért is szedtem szét az összeállítást, mert cinklemezes erősítőt akartam rátenni, mivel nagyon felkeltette az érdeklődésemet.

Itt a zseniális cikk, és más nyalánkságok is...

Kösz, qbit!

Most megyek és megnézem a linket amit küldtél! Fetes detektor, cinklemezes erősítő... Imádom az ilyen furcsa megoldásokat.

Jó szórakozást! A 3mm-es házi gyártmányú katódsugárcsövet és a gyertyás elektroncsöves erősítőt is nézzed meg!

Kár hogy nincs meg már az összeállításod. A szimulátorok nem nyújtják azt az élményt mint amit magad raksz össze. Engem itt a fórumon inkább a gyakorlati megoldások érdekelnek. Tetszik itt minden apróság ami működik és a lelkesedés. Egy kicsit elkeserít, hogy nem látom akét FET között azt a nagy hasonlóságot amit Te. Na de majd utána nézek igyekszem felfrissíteni az ismereteim evvel kapcsolatban, de az is lehet, hogy van itt a fórumon valaki aki szakszerűen tud segíteni ebben nekünk. Üdv. és köszönet a hozzászólásokért. sz.

A szimulátor nem a végleges megoldás. Viszont sokkal gyorsabban lehet vele próbálgatni ötleteket, mint forrasztgatva. Pl ha dugdosós próbapanelt használsz ott sem cserélsz ki gyorsabban egy ellenállást, mint a szimulátorban. Én gyakran szimulátorral kezdem az ötlet vizsgálatát és ha ott működik a dolog, vagy a szimulátor képtelen a helyes eredményt szolgáltatni (én vagyok béna esetleg), akkor készítem el az áramkört.

Egyébként azért nem jók a kiürítéses FET-ek, mert azok pont akkor zárnak le, amikor a gate a maximális feszültséget kapja. Na ez nekünk nem jó. A másik pedig az, hogy a FET meredeksége nagy kell legyen, hogy a kívánt kapcsoló-hatást kifejthesse.

Én azt gondolom egyébként, hogy a detektoros rádió akkor klasszikus, ha nincs benne tápfesz, hanem minden energia kizárólag az adóból származik. De például nem tekintem tápfesznek a diódát előfeszítő gombelemet, mert az nem merül a működés közben (helyes áramköri kialakítás esetén)... Normál BF245-ös FET-tel is lehet ilyet talán készíteni a munkapontot a nekünk hasznos tartományba víve, ami talán nem "szentségtörés"...

És az sem szentségtörés szerintem, ha a vivőből (ami a vett energia fele!!!) nyerünk ki valami segédfeszt, vagy tápfeszt.

Azon is kondolkodom, hogy kicsit változtatnék a hagyományos tápfesz filozófián. Mi van akkor, ha sikerül kifejleszteni egy olyan kapcsolást, amiben van mondjuk egy (esetleg két) 100µF-os kondi, és ezt indulásnál feltöltjük egy elemről mondjuk 5 voltra (és az elemet leválasztjuk, mert nem kell tovább úgy, mint az önindító az autóban), majd ebből a kondiból tápláljuk a rádiót, miközben a veszteséget a vivőből pótoljuk vissza a kondiba, így a feszültség mindig 5 volt körül maradhat. 5 volton viszont már sokkal jobban teljesítenek a mikro teljesítményfelvételű műveleti erősítős egyenirányítók is (a szokásos kapcsolásban), mert 0 volt a nyitófesz... A digitmultikban is így egyenirányítanak. Lehet, hogy zavaros, amit mondtam, de most ezeken gondolkodok. És ebben a szimulátor jó segítséget tehet...

Na, én azoktól kiakadtam! :zavart2: A fotocellás kísérlet is durva, ki si fogom próbálni...

Igen, tényleg jó dolog a szimulátor. Én a multisim v8.3.30 verzióját használom.

Én meg a Microsim 8-at, ami "ugyanaz" szerintem.

Erről jut eszembe: láttam valahol egy olyan megoldást, hogy egy detektoros radióban volt egy erősítő, amit egy külön antennával felfogott, házi alkalmatosságok által kibocsájtott, 50 hertzes zajokkal tápláltak. Ha megkapom a rajzot fel is töltöm. Persze, ha érdekel...

Ez például egy ilyen, ami voltokat ad...

De háztartás nélkül is működik, mert valahol mondja, hogy a közeli rádióállomásból jön a "delej"...

Én pl. csináltam egy másik trükkös megoldást is. Egy kiszuperált régi CD-olvasóból kiszedtem az ajtónyitó motort az áttétellel együtt. Így ha az áttétel legnagyobb tárcsáját megpödörtem, a motor (dinamóként) több voltot leadott. Na ezzel egy kondit töltöttem és egy pödréssel kb. 45 percig hallgattam a rádiót (egy tranyós erősítővel, amit a napelemnél is használtam). És ez azért jobb a napelemnél, mert sötétben is működik...

Megjegyzem, hogy a kondit aztán a rádió helyett egy nagy fényerejű LED-re is rátettem egy soros ellenállással úgy, hogy a LED éppen hogy világítson. Na így 24 órát is világított egy pödréssel. És a motorral sorba kötöttem egy darab 1N4148-at, hogy a fordítva pödrést kivédjem... Bár Graetz híd jobb lenne tán schottky diódákból összerakva, mert úgy kényelmesebb a pödrés... Amolyan régi felhúzós óra hangulata lenne.

És meg is érkeztünk a lábhajtányos detektoros rádióhoz, ami 150Wattal is szól, ha jól tekersz...

És 150 Wattnál a lihegést sem hallani már, tehát abszolút Hi-Fi.

Most szántam rá időt és megnéztem, hogy jót mondtam-e a BSs92 FET-tel kapcsolatban. Itt van az adatlapja.
Namármost, ha rögtön a 6. oldal bal felső grafikonját megnézed, az Uds, az Id és az Ugs is negatív. Ez a P-csatornás fajta miatt van. És betűkkel jelzik az a-hoz tartozik a legkisebb feszültség és az l-hez a legnagyobb (10V). Ebből látni, hogy ahogyan növeled (abszolút értékben) a Gate feszültséget (Ugs), úgy növekszik a Drain áram is (Id abszolút értékben), tehát ez növekményes fajta.

Az alatta lévő grafikon is ugyanezt mutatja, csak ott nem két változó van (Uds, Ugs), hanem csak egy (Ugs).

Ez utóbbin az is látszik, hogy a Gate-et elő kell feszíteni -1,5 volt körülire (ahol Id=0), hogy az kapcsolóként működhessen a rádióban...

Az is látszik, hogy a Cgs bemenő kapacitás a legrosszabb esetben kb. 130pF, amit a hangolásnál figyelembe kell venni!

Gondolkodtam ezért a
BF961 dual gate MOSFET-en is.

Ez kiürítéses, ha az előbbi magyarázatom alapján megnézed a 3. oldal bal oszlop középső grafikonját. Lehet, hogy megfelelő (ellenirányú) feszültségeltolással a bemenő jel megfelelő lehetne. És a bemenő kapacitás csak pár pF. Mit szólsz hozzá? Van ötleted? Mert jó lenne egy ilyen detektoros rádiót összedobni...

Attila! Azt javasolnám, hogy először is legyen egy detektoros rádió, amelyben azután ki lehet próbálni különféle detektorokat. Ez az esős borongos hétvége alkalmas egy készülék összeállítására. Megér néhány órányi elfoglaltságot. Ha ez megvan, akkor továbblépünk. Üdv. sz.

Attila! Nálam rendelkezésre áll a megfelelő detektoros rádió. Itt az asztalomon, és szól is rendesen... Üdv.: Attila

Nos, megmértem a detektorosomat.
Kossuth rádió, Bp. belvárosában.

A keretantennámon, mint rezgőkörön 1400mVpp (!) a 10Mohm-os szkópzsinórral és a fejhallgatóval meg a trafójával terhelve...
A fejhallgatón (32 ohmos egy trafóval illesztve): 20mVpp

Nálad?

Nem rossz! Ebből még lesz valami!

Hol is kezdjem. Szeretném feleleveníteni a fiatal kori élményt, amikor megszólalt az első detektoros rádióm. Életem döntő többségét Szentendrén éltem le, akkoriban még légvezetéken jött a 220 V, annak föld-ágát használva hatalmas antennám volt. Gimis koromban sokáig hallgattam lefekvés után egy egy darab AC125-ös tranzisztorral kiegészített detektorost, pontosabban egy tűs germánium diódás "detektorost". Csak egy telefon hallgató betétem volt, azt betettem a párnám alá, hogy kevésbé nyomja a fülem. Jó néhány adót lehetett fogni a középhullámon, mindig találtam zenét.
Később gondoltam egy merészet, tettem hozzá egy többállású kapcsolót, és néhány kis menetszámú tekercset. Előfordult, hogy a Szabad Európa Rádió is bejött kis időre. Hogy hány méteren, azt nem tudom.

Gondoltam, csinálok most is egy detektorost, de ahol most lakom (Budapest III. kerület), sajnos nem tudok semmi rendes antennát csinálni. Kínomban megint a 230 V föld-ágát próbálom, de itt földben jön az is. Gondolom, ennek a következménye, hogy a rádió hol szól, hol meg nem. Este szinte biztosan nem. Feltételezem, mivel a kábel a földben van, érzékeny lehet arra, éppen mikor, hol, mi van bekapcsolva. Ezt látszik alátámasztani az a jelenség is, hogy volt, amikor az asztali lámpa bekapcsolásakor szólalt meg, bár ez azért lehet véletlen is.

Bosszant a dolog, és ma hozzácsaptam egy tranzisztort. A lehető legegyszerűbb megoldás: kollektor ellenállás maga a fejhallgató, a bázis ellenállás 1 Mohm, és egy kis értékű elkó a dióda és a bázis közé. Régen 4,5 V-os telepet használtam, most 4 db AA aksit, mert épp egy olyan teleptartó akadt a kezembe. A hatás meglepett alaposan. A tekercs egy 20 cm-es ferrit rúdon van, és minden antenna nélkül veszi a Kossuthot kb olyan hangerővel, mint a 230 V-os "szükség antennával" tranzisztor nélkül.

Tudom, ez az utóbbi megoldás nem igazán passzol ide, mert ez már használ aktív elemet is, de gondoltam, azért csak leírom.

Sziasztok!

Megcsináltam a FET-es detektort. Csatoltam a rajzot. Keretantenna helyett normál rezgőkör is használható jó antenna mellett...

A hang nem túl tiszta. A detektor csak akkor működik, ha a potival a megfelelő munkapontot beállítjuk. A poti fogyasztja csak az elemet, más nem...

A BF245-ös FET semmiféle módon nem volt jó erre a feladatra (csak a növekményes jó)

Kedves gbit! Átnéztem ezt a témát az első hozzászólástól és az általad kifejlesztett detektort is. Ha gyakorlottabb amatőrtársaknak ajánlod akkor jó, mert ők nem fognak bemenni a "zsákutcába". Kezdőknek nem ajánlom a negatív élmény elkerülése végett. Felmerül néhány szakszerűségi probléma is. Mindig vedd figyelembe mások hozzászólásait, mert lehet, hogy egy kérdéssel a figyelmed szeretnék fehívni valamire. Érdemes áttanulmányozni az eredeti cikket. Egy újdonság megjelenésekor a gyártó adatlapját, ajánlásait is. Én ezt a fórumot a detektoros rádiókkal komolyan foglalkozók fórumának tartom. Véleményem szerint belefér a témába a detektoros rádió minőségének javítása, (erre már a kezdetekben is voltak törekvések) kiegészítése akár egy-két tranzisztorral is, de azért ne felejtsük el a detektoros rádió addig detektoros, míg nem használ külső áramforrást. A kiegészítések legyenek praktikusak, kidolgozottak.

Szia tomi52! Azt hiszem mindannyian szívesen emlékezünk vissza az elő készülékünk megszólalására. Nekem az első rádióim működtetéséhez szerencsém volt magas antennát használni. Most a városi viszonyok között azonban fent áll az antenna probléma. Én lakáson belül 8-10 méteres vezetéket használok, földelés a gázvezeték, érdekes módon jobb mint a vízvezeték. Ha nem szívesen verünk szeget a falba, vagy az ablakkeret négy sarkára akkor akkor lehet használni tapadókorongot ennek későbbi eltávolítása után nem marad nyom. Én is készítettem tranzisztoros erősítőt, úgy állítottam be a munkapontokat, hogy 1-2V-al műdödjön. Legyen ingyen az "energia" (bár le kell hajolni érte), olyan 2db használt ceruza elemet elemet használok amelyben maradt még némi energia, de már más készülékekhez gyenge. Mivel kicsi az áramfelvétel a feszültségesés itt jelentéktelen. Az eredmény hasonló mint nálad.

Hahó!

Lehet, hogy buta kérdés de a detektor diódának nyitóirányú előfeszítést érdemes adni inkább, nem? Záróirányút szoktak? :hide:

Kedves Hobbyline!

Először is köszönöm az észrevételt!
A detektort nem én fejlesztettem ki, hanem már a Neten régebben is megtalálható volt. Én csak megoldottam, hogy ne a cikkbeli FET-et kelljen hozzá beszerezni, amit bármelyik elektroműszerész is kitalálna.
Abukodonozo hívta itt fel rá a figyelmet. Áttanulmányoztam az eredeti cikket, és elővettem egy korábbi projektemet, amit még a cikk akkori olvasásakor csináltam. Részletesebben addig nincs értelme leírni ezt az egészet, amíg igény nem merül rá fel. De egy kísérletezést megért, mivel gyenge teljesítményű állomásokra tényleg jobb lett a detektor, mint a dióda... A bejegyzésemet csupán egy jelzésnek szántam, hogy van egy ilyen működő detektorom, ha érdekel valakit.
Na igen. A külső áramforrás... 50uA a fogyasztás. Az én fetemnél 1,45 V kell a gatenek, ami annyit jelent, hogy évekig táplálhatja kikapcsolás nélkül egy ceruzaelem...

Szia!

Enyhén nyitásba viszik... Nem zárják.

Ok. Értem amit írsz és mint írtam minden evvel kapcsolatos dolgot átolvastam. A neten megjelent leírást is már jóval korábban felfedeztem. Az olimpia hármas jelszavával biztatlak: Citius Altius Fortius (Gyorsabban Magasabbra Erősebben)
üdv. hobbyline

Ez a kérdés olyan minha azt kérdeznénk, hogy az ételeket megszokták-e sózni?
Van amit kicsit, van amit nagyon. Egyeseket viszont egyáltalán nem. Ha a detektorosra gondolsz akkor talán, nem. Tudom, hogy a válaszban jön majd az ellenpélda. Nem tudom hogy van-e értelme ilyen kérdéseknek.