Hetra 100/160-as trafót szeretnék egyenirányítani ehhez rendelkezésemre áll 4db DS856-320-11 jelű dióda,4db Elyt IB 500MF kondi,4db 20KJ2 TGL jelű ellenállás ebből a készletből lehetne e bázikus elektródával működő masinát életre kelteni,tanácsot rajzot kérnék ellőre is köszönöm.

Hello mindenkinek!
Segítségre lenne stükségem.Trafó méretezési és áramerősség szabályozási feladat,de nekem nem megy.Ha valaki lenne oly kedves és ideje engedi,megtenné,hogy megtervezi helyettem?Vagy olyan biztos alapot ad,amiből már tovább tudok lépni.
Szó lenne egy heg.trafóról 60-70V;?-180A,bármilyen "A"szabályzóval,+a hozzá illő folytó.Semi sincs még hozzá,de minden meglesz,ha lesz terv!!!

Mi az. hogy "A" szabályzó?
A trafó 230 vagy 400 voltról működne? 230-on a 180 A kicsit sok.

"A",mint "hegesztő áramerősség",230V-ról igen.
Ha sokallod a 180A-t és akarsz segíteni,akkor legyen a méretezhető legnagyobb, 230V mellett!
Köszönöm a választ!

Még mindig kevés az adat...
Milyen áramszabályzási megoldásra gondoltál?
Mechanikusan állítható mágneses sönt, árammal gerjesztett mágneses sönt, triacos szabályzás, PWM-es, ...?
Mekkora vasmag?
Vagy mindent találjunk ki helyetted aztán te besöpröd a díjat?
Lehet 180 A 230 V-ról, csak nem szokás, mert az átlag bekötések nem bírják.
Ma már akár 32 A-es automatát is felraknak, az bírja.

Hegesztő szabályzás témában pont neked való dologról van szó.
(#734271) kadarist hozzászólása mellett van a rajza.
Ha tetszik és meg akarod építeni, keress hozzá vasmagot! Ha megvan, a méretezésben már tudunk segíteni.
Ugyanis ha mi akarnánk megmondani, milyen vasmagot vegyél hozzá, a lábad lejárhatnád, mégse kapnál. Hegesztőhöz valót jó szerencsével elsősorban MÉH telepeken lehet beszerezni. Nemrég láttam 1 konténerben 6-7 db 600 A-es CO2 hegesztőt szétrombolva, később másik telepen 1 Hetra belét.

Hello erbe!
Bocs,hogy nem írtam eddig,de utána néztem újra,mit is akarok.
Nos.Eredeti ötlet elvetve.Tényleg kevés infót adtam,oka,hogy ennyi volt,meg az akarat.
Először,szeretném,ha megmondanád van-e mód olyan gép építésére,ami egy áramfórást/trafó/
használva képes CO2 ill.AWI hegesztési feladatra.Nem a nehézségi fok és a buktatók a
fontosak,hanem a tény,hogy működhet vagy sem.
Kérlek erre írj választ,köszönöm!

A huzaleletródához (Co2) merev, közel feszültséggenerátoros jelleggörbe kell, 18-30 V körüli feszültséggel. Az AWI és a bevont kézi elektróda áramgenerátoros jellegű karakterisztikát igényel, nagyobb 40-80 V -os üresjárási feszültséggel. Az AWI-hoz és a rutilos elektródához a kisebb fesz is elég, de bázikussal és savassal 60V alatt nehéz hegeszteni. Az átlagos ívfeszültség minden esetben 17-35V közötti.

A fentiek miatt ezt nem egyszerű megvalósítani, változtatható soros induktivitás (szórás a trafóban) és sok tekercsmegcsapolás, ill. átkötési lehetőség kell.

Az AWI- hoz alumínium hegesztésére váltó kell, minden máshoz kedvezőbb az egyenáram, akár DC-köri fojtóval simítva.
Az AWI igényli a nagyfesz-nagyfrekis gújtást, mert a W szennyeződése során alacsony olvadáspontú eutektikumok keletkeznek, a W tönkremegy, "elolvad". Jó, ha tud a készülék kisfrekvenciás impulzusokat, elsősorban finomlemezekhez, és a jó hővezetőképességű aluminium és réz munkadarabokhoz.

A feladat korántsem egyszerű, tanulás gyanánt korainak érzem, hogy belevágj. Ilyesmire már régóta kapcsolóüzemű inverteres készülékeket használnak, ami megítélésem szerint az elektronika legösszetettebb, legnehezebb része.
A nagyáramú, nagyfrekvenciás körökben olyan jelenségek válnak jelentőssé, amelyek máshol szinte csak elméletben léteznek. Kellenek hozzá analóg, és digitális ismeretek, némi szabályozáselmélet, hőtechnikai számítások, ismeretek a félvezetők részletes belső működéséről, (tárolt töltés, feléledési idő, belső kapacitások és ellenállások, stb) és komoly műszerezettség. Nagyon nem mindegy, hogy egy vezetéket ott, vagy 2 cm-rel odébb vezetsz el...
Nekem jó öt évembe került, hogy csak ritkábban vakarjam a fejem tanácstalanul, és a megtervezett kapcsolások csak kisebb átalakításokat igényelve, gyakran durranások nélkül működjenek az élesztés során....

Üdv Gergő81!
Kimerítő választ adtál!

Viszlát!

Tanulmányozásra ajánlom:
Inverteres hegesztőtrafó
MIG/MAG/Co2 hegesztő készülékek házilag

Sziasztok. Szereztem egy 10kW-os trafót amit meg szeretnék csinálni hegesztő trafónak, csak az a gondom, hogy az eredeti primer tekercs csak 2mm-es huzalból van tekerve 380V-ra. Van egy másik tekercs rajta az 220V-os de az is 2mm-es huzalból. Elég lenne ez hegesztéshez. Szekundernek elég lenne 2db. 5mm rézhuzal párhuzamosan tekerve, és hány menet kellene belőle? A vasmag hiperszil.

Ez egy 220/380-as trafó?
A 10 kw az adattábláról van?
A vasmag méretei mekkorák?

Szerintem 380/220-as trafó csak van rajta még 5-22-42V-os tekercs is. A 10kW rá van irva a trafóra. A vasmagkeresztmetszete amelyen a csévetest van 48cm^2.

Bocs nem 10kW hanem 1,0kVA. De a vasmag méretéből biztosan több. 14.4kg a súlya.

Vasmagja alapján használható hegesztőnek, csak arra kell ügyelni, hogy nem szabad a tekercseket egymás fölé tekerni, ahogy volt. Két külön tekercstestre, ha lehet, kis hézaggal, hogy nagyobb legyen a szórás. 2 mm-es huzal elegendő primernek. Hegesztőnél nem úgy számolják a teljesítményt, mint normál trafónál. Időszakos terhelésnél, pl. 30-60-100%-ra megadják a terhelőáramot. Erről a magról akár 3 KW-ot is le lehet venni. Különösen jó, hogy hiperszil. Egy időben 25-28 cm2-rel tekertem hegesztőket.

Köszönöm. Ezt értem csak azt nem tudom, hogy az 5mm-es rézhuzal elég vastag-e szekundernek és hány menet kell belőle.

2 szál 5 mm-es bőven elegendő, hiszen a barkácsbolti trafókban ~4-es alu a szekunder (olyan is ).
A primert is újra kell tekerni és ahhoz kell számolni a szekundert. ~55 V gyújtófeszültséghez. ~Pr/4.
Fokozatkapcsolóval oldanád meg a szabályzást, mágneses sönttel, vagy elektronikusan?

Bocsánat, hogy ilyen későn válaszolok de volt egy kis meló. Inkább mágneses söntel oldanám meg, mert az egyszerübbnek tünik és fokozatmentes a szabályozás. Az alábbi programmal ki lehet számolni a primert?

Szia!
Elvileg igen,de gyakorlatilag nem.
Mégpedig azért,mert -bár a primert helyesen számolja ki,a szekunder kiszámolása már nem ennyire egyszerű,mint ahogy a program számol. A szekundert egyszer ki kell számolni a várható maximális teljesítményre,amihez az ívfeszültség értékével kell számolni,ezt az alábbi képlet adja: 20+(0,05*Iív)
100A névleges íváramot feltételezve ez 25V-ra adódik. De mivel az ív begyújtásához szükséges feszültség jobb esetben 50V,ezért a szükséges szekunder menetszámot a gyújtási feszültségnek megfelelő értékre kell kiszámolni,azaz 50V-ra. A szükséges huzalkeresztmetszetet viszont az íváramból számolhatod, ökölszabály,hogy 25%Bi-hez 10A/mm2 terhelhetőséggel kell számolni. Minél magasabb értéket választasz bekapcsolási időnek, annál nagyobb huzalkeresztmetszetre lesz szükséged.
Azt,hogy a trafód karakterisztikája milyen lesz,a sönt megfelelő méretezésével fogod tudni beállítani.Még annyit talán, hogy az a vasmag,amiről írtál,(1,0kVA) hegesztőtrafó készítésére alkalmatlan. Hegesztőtrafónak olyan vasat kell választani,amelyik lehetővé teszi a tekercsek optimális elhelyezését,azaz inkább kétoszlopos hosszú mag a megfelelő,hogy a primer és a szekunder tekercsnek legyen elég helye,és még a sönt is elférjen a két tekercs között.A tárcsa-szerű primer tekercs magas üresjárási áramot produkál, jobb ha szélesebben el lehet teríteni.A szekundernél pedig a kivehető teljesítményt folyásolja be a tekercs alakja.
Sok sikert az építéshez!

Miért produkálna? Az üresjárati áram a gerjesztés függvénye, teljesen mindegy hogy a tekercs hogy van elhelyezve a magon. A két tekercs közti csatolás miatt viszont már nem mindegy.

Próbáld ki,és megtapasztalod.

Köszönöm ezt a terjedelmes választ csak nem értem a lényegét. Kérlek próbáld már elmagyarázni egy kicsit konyhanyelven. Azt tudom, hogy nem szabad a tekercseket egymásra tekerni.

Éppen azért (is) kérdeztem mert nem ezt tapasztaltam. Építettem és javítottam is néhányat életem során, volt köztük ilyen is meg olyan is. Az áramfelvételük kizárólag a vas anyagától és a menetszámtól vagyis a gerjesztéstől függött.

Egy cipőben járunk.Én is építettem és javítottam is sokféle hegesztőberendezést, és amit leírtam a tárcsás tekercs elrendezéssel kapcsolatban,azt azért írtam,mert ezt tapasztaltam. Egyébként a trafók méretezésénél az alaktényezőt és az átlagos menethosszt is figyelembe szokták venni,mivel azok a menetek,amelyek a vasmagtól távolabb vannak,kevésbé vesznek részt a gerjesztésben.
A tárcsás tekercselrendezést a hegesztőtrafóknál-és részben az erőátviteli trafóknál is a jobb hűthetőség miatt alkalmazzák.Erőátviteli trafóknál még a menetsorok közti kapacitás és a dielektromos erőtér minimalizálása is indokolja. Egy régi 140/200-as hetrát tekertem át,amely eredetileg tárcsás volt,de a tekercstartó szétégett,és nem tudtam helyette újat beszerezni.Készítettem hát saját tervezésű tekercstartót,amelyen a menetek egymás mellé kerültek,és a tekercs sorai közé vékony bakelitlemez csíkokat tettem a jobb hűtés miatt. Ekkor tapasztaltam először,hogy a trafó az áttekerés után alacsonyabb üresjárási áramot vett fel,mint az eredeti,tárcsás tekercselrendezésű.
A FRONIUS-nál láttam először ezt a megoldást,hogy a sorok közé szigetelőanyagú távtartót tettek a jobb hűtés érdekében. A primer-szekunder közti szórás növelése céljából a primer fölé helyezett szekundert aszimmetrikus elrendezésűre tekerték.Ezt a megoldást egy régi 160A-es Transtig gépnél láttam,amelynek a főtrafója E-I magra készült. Ez talán akkor lenne érthető, ha fényképet tudnák csatolni,de az sajnos most nem megy.

A lényeg: a szekundert 50V-ra kell kiszámolni,a söntvas keresztmetszetét pedig úgy kell beállítani(kísérletezéssel),hogy ha 100A az ív árama,akkor a szekunder kapcsokon mérhető feszültség kb.25V legyen hegesztés közben.Mellékelek egy elvi rajzot egy gyári HETRA gépről. Ötletet meríteni jó lesz.

Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni,hogy az alábbi elrendezésü trafot akarok építeni.UI vasmag megosztott primer a két hosszu szár egyik végén,megosztott szekunder a másik végén.Ezt mozgatnám menetes orso segitségével.Menetszámok ugyan ugy alakulnak mintha egyik oldal primer,másik szekunder lenne?Erre már kiszámoltam mindent,anyag is megvan.Szivesen vennék segitséget a témában.

Bocsi,de nem egészen értem. A tekercset mozgatnád távolabb-közelebb a másikhoz,vagy a primer és a szekunder közti söntmagot,-mint ahogy a Hetránál is látható.
Egyébként a söntös gép méretezése is ugyanaz mint egy normál trafóé.Tehát ha már kiszámoltad,azt ugyanúgy felhasználhatod. Talán csak annyit,hogy a sönt betekert állapotában a szekunderen kb.3-4V-al kisebb lesz az üresjárási feszültség, ezt a szekunder menetszámok kiszámolásánál vedd figyelembe.

Igen a vasmagon mozgatnám az egymással szemben lévő két szekundert a primerekhez közelebb vagy távolabb.Találtam elvi rajzot rola,rövid leirást is egy másik forumon.Ha rossz az elképzelés,nyugodtan ird le.Azért irtam ide hogy tanácsot kérjek.A sönt egyébként milyen anyagbol van?Azon is gondolkodom.

Sokkal célravezetőbb,és nem utolsósorban lényegesen kisebb méretben elkészíthető a Hetrában alkalmazott megoldás. A tekercsmozgatós megoldás nagyon nehézkes,precíz csévetestet,precíz lemezelésű vastestet kíván.Valamint legalább kétszer olyan nehéz lesz,mert a primer és szekunder tekercsek közti távolság aránya min. 1:2. Azaz amilyen széles lesz a primered,annál legalább 2x nagyobb kell legyen a hézag a primer és a szekunder között, a legkisebb áramra vonatkoztatva.
A sönt anyaga egyébként ugyanolyan trafólemez mint amiből maga a trafó készül. Régebben csináltam néhányat a Hetra mintájára, és mindegyik jól sikerült,kiválóan szabályozta az áramot.A hetra elvét a 805784 sz. hsz.-nél láthatod.

Akkor az kilőve,mivel annyi hely nincs a vasmagon.Milyen vastagságu egy ilyen sönt kb?A Hetra rajzánál,a vasmag egy I kersztmetszetü,vagy két darabbol áll a söntnél elválasztva?