Szia!


Mérőerősítő fokozat építése felesleges, az MCP617 abszolút megfelel erre a célra.


Hőmérséklet érzékelőnek javaslom a DS18B20 One Wire szenzort. Elég precíz és kezelni se nehéz.
Elég vele csak egyszer mérni, bekapcsoláskor, én is csak egyszer mérek, mert a One Wire kommunikáció lelassítaná az egész szoftver futását, mivel tele van időzítésekkel. Az enyémben is ez mér.


Ez így van, minél feljebb viszed a referenciát, annál jobban felerősítheted a páka jelét és pontosabban tudsz hőmérsékletet mérni. 300-szoros erősítés fölé nem biztos, hogy érdemes menni, mert akkor már túl nagy zajt erősítesz. Az én digitális állomásomban egy LP2951ACDG állítja elő az 5V-os referenciát. A műveleti erősítő bemenete elé érdemes betenni egy aluláteresztő szűrőt és az AVR ADC tápfeszültségét pedig érdees egy 10Ohm-os ellenállással leválasztani a Vcc-ről és külön 100nF-al szűrni a stabilabb mérési eredmények érdekében.


Csak akkor fog 10-20 fokot leesni a páka végének a hőmérséklete, ha a szabályzásod nem elég precíz. Érdemes elolvasni a Wikipédiás PID cikket: Bővebben: Link

Én is jobban preferálom a kapcsolóüzemű tápról való működést. Az enyémben Skory rezonáns kapcsolóüzemű tápegysége működik egy kicsit áttervezve. Három szekunder tekercs van a trafóján, egy a táp segédtápja, egy a szabályzás segédtápja és egy a pákának, a pákám pedig szintén egyenáramról működik, amit egy PWM-el vezérelt FET kapcsolgat, így szerintem korrektebb a PWM szabályzás.

Rajzot esetleg feldobnád a saját verziódról, hogy ötleteket meríthessünk belőle. Mármint a rezotápodról.

Tényleg jó volna, ha tennél fel rajzot a tiedről. Sokat lehetne tanulni belőle.

Egyenlőre nem szeretném publikussá tenni egyik kapcsolási rajzát se, mert még van rajta egy-két kisebb finomítani való.
Viszont rezonáns tápnak tudom ajánlani Skory tápegységét, az oldalon található egy Excel táblázat is, ami kiszámolja a megfelelő értékeket rezonáns tápegységünkhöz.
A digitális és analóg szabályzó résszel kapcsolatban pedig bárkinek szívesen segítek.
Hamarosan egy szintén saját tervezésű analóg forrasztóállomás tervét szeretném itt közzétenni, de egyenlőre alkatrészhiány miatt megállt a fejlesztés.

Szia!

Bocs, most csak beestem ide, és nem olvastam sokat vissza, hirtelen megakadt a szemem pár dolgon. Az MCP617 teljesen jó pákához, pár fokon belüli mérést lehet kalibrálás nélkül elérni vele. Én feszültségreferenciának egy MCP1525-ös, 2.5V-osat használtam a PIC mellé, hőmérőnek meg egy Si diódát, áramgenerátoros meghajtással az MCP617 második OPA-jából. Ez utóbbit (a környezeti hőmérséklet mérését) el lehet intézni egy DS1820-szal vagy valami hasonlóval, ha az ember egyszerűsíteni akar a kapcsoláson. Persze ennek ára van: a DS1820 és társai nem éppen olcsóságukról ismertek. egyébként jó megoldás lehet az LM335Z is.

Az analóg jelek mérésénél én azt csináltam, hogy megmértem a referenciát is és az analóg csatornákat is (hőelem és környezeti hő mérője), majd ezekből visszaszámoltam a mért abszolút mV értékeket. Így a tápfeszültségváltozások kiküszöbölődnek, de mégis Vdd referenciával megy a mérés. Most arra már nem emlékszem, hogy mi indokolta ezt, és miért nem a külső Vref-es konverziót választottam, de valószínűleg a jobb jel/zaj viszony illetve zavarérzéketlenség a nagyobb feszültségszintekkel történő feldolgozás során.

Még egy trükk: a méréskor keletkező zaj miatt elméletileg lehet pontosabban is mérni, mint amit a rendszer felbontása ad. Azaz, pl. ha a mérés után 1 egységnyi értékváltozás jelent 1 fokot, de 10 mérésből átlagot veszünk, akkor jó eséllyel 0.1 fokos felbontást tudunk elérni. Ez nálam a gyakorlatban is működik, a programom belső ábrázolásában 0.1 fokos felbontással dolgozom, az "átlagolást" egy digitális aluláteresztő szűrő valósítja meg. Én egyébként is a digitális szűrőre szavazok az átlagolással szemben, mert szerintem sokkal praktikusabb, pontosabban és könnyebben kézben tartható mind programozástechnikailag, mind a paramétereit illetően.

Sok sikert az építkezéshez!

Nálam ez pont így működik (immár mondhatom, hogy lassan évek óta), egy átalakított PC-tápról megy az egész vezérlés és a páka is. A PC táp miatt egyszerűbb volt +/-12V előállítása, emiatt így van megkonstruálva a vezérlés, de a pákának mindegy lenne az is, ha csak +24V állna rendelkezésre.

(Ha mindenáron váltakozó árammal akarnánk fűteni, akkor egy hídba téve a pákát így is meg lehetne valósítani, de szerintem teljesen felesleges. Én egyedül attól aggódtam a megépítés előtt, hogy esetleg az egyenáram miatt a páka felmágneseződik és emiatt rossz lesz dolgozni vele, de nincs ilyen tapasztalatom a mai napig.)

Sajnos arról, hogy a páka hegyén, ahol forrasztunk, pontosan mi is történik hőmérséklet-ügyileg, csak elképzelésünk lehet, pontos információnk nem. De ezzel nem csak mi vagyunk így, a neves pákagyártók is csak abból tudnak dolgozni, ami van. A hőelem nem a páka hegyében helyezkedik el, hanem valahol a fűtőbetétben, és ezt a hőmérsékletet hiába tartod precízen a célértéken, a páka hegye sosem pont ennyi lesz.

Én pl. azt vettem észre, hogy nagyobb felületek forrasztásakor jobban járok, ha ugyanannál a célhőmérsékletnél átkapcsolom "switch" módba a szabályozásomat, ami gyakorlatilag egy "kattogós Weller"-szerű működést valósít meg: 100% és 0% között kapcsol a fűtőteljesítmény, így pár fok kilengéssel tartja a célértéket. Valószínűleg a nagy felület forrasztásakor a rákapcsolt 100% hamarabb fogja a hegyen lévő hőmérsékletet is helyrebillenteni, mint a precíz PID szabályozós módszer, ahol ugyan látványos, ahogy megy fel a pákába pumpált teljesítmény, a hőelem pedig 1 fokon belül tartja a hőmérsékletet, de a páka hegye mégis bizonyosan hosszabb ideig hidegebb a kívántnál. Igaz, amikor abbahagyom a hegy "hűtését", akkor a "switch" módszernél - természetes módon - felmegy a célérték fölé akár 7-8 fokkal is a pákában mért hőmérséklet, míg a precíziós módszerrel ilyenkor is marad 1 fokon belül.

Szia, márpedig van olyan Weller, amiben nincs semmi sem, hanem a betét "ellenállását" méri, pl a WHS 40, WHS 40D, ezeknél csak két szál megy a fejhez.

Igen, ebben igazad van, nagyobb felületeknél valóban elmehet a hőfok, de 10-20 fok már egy kicsit sok, annyit még nekem se megy le.
Szerintem a páka nagyon jól van kialakítva, úgy csinálták meg, hogy mindig a hegy a legmelegebb pontja, ahogy méregettem multiméterrel (és fogtam meg melegedés közben mindig a hegy égetett leghamarabb) ezt tapasztaltam. Ez szerintem a külső lecsavarható borításnak köszönhető, ami a hegyet is a helyén tartja és egyben hőt is szigetel.
Szerintem mindig marad annyi tartalék a pákában, hogy ne mennyen el 10-20 fokot, a szabályzás és a páka tartaléka együtt tudják kompenzálni ezt a nagy hőmérsékletváltozást.

PWM szabályzásnál még érdemes azt megemlíteni, hogy a páka nyele a PWM frekvencia miatt "zümmög" a saruknál. Pár napja beszélgettünk erről Szilvával, hogy mit lehet csinálni, de nem tudtunk vele mit kezdeni, én még a sarukat is összeforrasztottam, de nem a saruknál nem érintkezik rendesen, hanem a saru krimpelésénél, ahol a fűtőszál vezetéke csatlakozik, az pedig olyan fémből van, amit nem lehet forrasztani, tehát ez marad így. Egyébként nem olyan zavaró, akinek nincs éles füle talán nem is hallja.

Én is hasonló értékeket értem el a szabályzással kapcsolatban, +/- 1 fokon belül tartotta stabilan a hőmérsékletet, amint elmozdult lefelé rögtön kompenzálta. A deriváló taggal talán nem is menne lefelé a hőmérséklet. Nekem is 7-8 fokkal túlmegy a célhőmérsékleten, ez a PI szabályzóm tökéletlensége miatt van, még van mit finomítani rajta, és a deriváló tagot is bele kellene tennem.

Sziasztok!

Segítséget szeretnék kérni forrasztóállomás kiválasztásában. Elszántam magam, hogy veszek egyet.
Találtam egy elég olcsó típust, ami alkalmas forró levegős forrasztásra, és páka is jár hozzá, szabályozható hőfokkal. Ami kicsit elbizonytalanít, a márka ismeretlensége (legalábbis számomra)
Itt a link az állomásról: Kada 852D+
Aki ismeri a gyártót, kérem írja le véleményét. Szívesen fogadok más állomásokkal kapcsolatos ajánlatokat is.

Sziasztok!
Régi vágyam volt készíteni egy digitális forrasztóállomást, a félkész terméket a "Ki mit épített" topikban már meg is mutattam. Nem erősségem a mechanika, de sikerült azért bedobozolnom.
Az volt a célom, hogy minél egyszerűbben és olcsóbban egy lehetőleg nagytudásu és precíziós forrasztóállomást építhessek. Sikerült úgy-ahogy megismerni a PIC-ek lelki életét, ezért döntöttem úgy, hogy PIC lesz a vezérlés. Az eddigi kapcsolásokban sokalltam az alkatrészeket és egy PIC tippek írásban láttam, hogy a komparátor használható műveleti erősítőnek. Tehát a hőelemről jövő jelet bevezetem a komparátor pozitív bemenetére, a kimenetet egy 150k-s ellenállással a negatívra és kész a 150-es erősítésü műveleti erősítő. Ennek és a potinak a kimenetét viszem egy-egy AD átalakítóra, amit már a PIC fel tud dolgozni és kapcsolja az IRL logikai szinttel hajtható FET-et.
A tápegység, ahogy variszabi is elkészítette, Skori rezonáns táp elvén működik. A kompakt fénycsövek elektronikája, mint azt Skori is említi, rezonáns kapcsolóüzemü tápegységek. Tehát kész a nyák, az alkatrészek nagy része be van ültetve, dolgozni sem kell. Kiválasztottam egy nagyobb teljesítményüt, a tranyók helyére FET-et raktam és Skori leírása alapján áttekertem a kis trafót és a tekercset. A kimenetre egy PC táp nagytrafóját tettem, ami a szekunder oldalon 30 Voltot adott.
Mint azt itt a topikban Szilva is ecsetelte, túl nagy pontosságra nem kell (lehet) törekedni. A pákahegy hőmérsékletét csak saccolni lehet. Ezért egy egyszerű áramkör is megbízhatóan tud működni. Így aztán kihagytam a kvarcot, nem tettem túl precíz ellenállásokat az áramkörbe, a tápot se szűrtem túlságosan. A PC tápból és a kompakt fénycső áramköréből ingyen kinyert anyagok mellet PIC-kel együtt nem sokkal több, mint egy ezresbe került az anyag. Az LCD is kevesebb, mint btto 1400, dobozt meg építeni is lehet.
A progit is jómagam írtam, nincs nagy gyakorlatom benne, ha letisztázom, akkor felteszem véleményezésre.

Nagyon jó lett
Ami biztos, hogy nagyon kicsi lett!

Köszönöm, tényleg kicsi, a pákatartó lemez alá terveztem, a doboz standard 5x7x13 cm-es.
Szépen dolgozik az állomás, viszont apróbb tökéletlenségek még akadnak
A potival beállított érték nagyon ugrált, ennek elvileg állandóan a beállított értéket kell mutatnia. Ezt sikerült megoldani, úgy, hogy a poti tekerésével az utolsó számjegy 5-ös, vagy 0 , így ugrálás már csak elvétve fordul elő.
Az igazi megoldás, mint variszabi is írta, az enkóder lenne, de nincs annyi üres láb.
A páka hőmérséklete +- 2 fokot ugrál, ami szerintem elfogadható. Tetszik Szilva ötlete a szoftveres átlagolásról, csak még nem tudom, hogy kell azt megvalósítani. Felfűtésnél kb 7-8 fok a túllövés, de a PID-es vezérlést azért túlzásnak tartom egy otthoni forrasztáshoz.
Sajnos a 7805-ös melegszik, a többi elem jéghideg (még a rezonáns táp is!). Jobb lett volna step-down konverter a PIC-nek, de megpróbálok a trafóval játszani.

Kértétek páran a programot, kicsit letisztáztam és fölteszem. Elég kezdetleges, de szerencsére nem túl bonyolult. Nagyon jónak tartom az assembly nyelvet, sokkal könnyebb megtanulni a PIC működését, csak kicsit lassabb és hosszabb a programozás.
Köszönöm Wattnak és Vicsysnek, tőlük sokat tanultam, a progi egy része tőlük van. A bináris-BCD átalakítót megpróbáltam saját magam megcsinálni és csodák csodája, működik. Sajnos az interrupttal nem boldogultam :no: (a Fűt felirat villogását akartam megoldani vele), egy félig interruptos megoldást találtam ki.
Szóval kezdetnek jó, de még van mit fejleszteni rajta.

Üdv!
Érdeklődnék, hogy az eredeti kapcsolásban csak az az egyetlen hiba, hogy nincs benne hőmérséklet kompenzáció, tehát a környezeti hőmérséklettől is függ a páka hőmérséklete? Nem mintha ez számítana, de ez ki lett már javítva?
Tud valami extrát ez a rendszer azon kívül hogy szabályozza a páka hőmérsékletét? LCD -t használ?

Őszintén szólva nem értem még teljesen ezt a környezeti hőmérséklet kompenzációt. A hőelem ellenállása egy abszolút érték, ami csakis a páka hőmérsékletétől függ. Ezt egy táblázatból olvastam ki, ennek alapján csináltam az áramkört és a programot. Lehet, hogy szoftveres úton meg lehet oldani a kompenzációt is.
Hogy tud-e valami extrát?
Minden feladatot (erősítést, mérést, LCD meghajtást) a PIC végez, tehát alig kell hozzá egyéb alkatrész. A tápegység rész pedig szinte csak könnyen beszerezhető bontott alkatrészből van. Kicsi, könnyű, összeépíthető a pákatartóval. Mást nem tud.

Köszi a választ! Közbe találtam egy ilyet. Erről mi a véleményetek? Egyátalán érti valaki, hogy is van ez? (mert én nem teljesen)

Túl nagy, túl sok az alkatrész, lehet forrasztani, fúrni, faragni.

denon888, a "Ki mit épített" topikban ott a kapcsirajz, de a teljesség végett ide is felrakom.

Szervusz!
1; A hőelem nem hőmérsékletfüggő ellenállás hanem mint a neve is sugallja feszültségforrás (elem)
2; A kapcsain mért feszültség a hőmérséklettől függ. (nem teljesen lineárisan, de egy forsztóállomásnál lineárisnak is tekinthetjük)
3; A feszültség nem abszolút, hanem relatív értékű a hőelem hideg és meleg pontja közötti hőmérséklet különbséggel arányos. Ezért szükséges a környezeti hőmérséklettel kompenzálni a mért értéket. Különben a környezeti hőmérséklet, pontosabban a "hideg-pont" hőmérsékletével kevesebbet fogsz mérni.

Milyen táblázatból (és jól) olvastad azt amiről beszélsz?

Szia!
Nagyon köszönöm a hozzászólást, ebből legalább tanulhatok(tunk). Bár a lényeget sejthettem volna, de nem mélyedtem bele a hőelemek rejtelmeibe.
A kiindulási alapom MaSTeRFoXX oldalán található hőelem táblázat volt, ahol a hőelem feszültség és a hőmérséklet kapcsolata csaknem tökéletesen lineáris. A görbe meredeksége adott volt a már eddig megépített készülékek alapján (150-szeres erősítés). A táblázatot és az erősítés nagyságát elfogadtam kiindulási alapnak, ez nekem teljesen elegendő volt a készülék megtervezéséhez, mert a kalibrációt szoftveresen képzeltem el. A környezeti hőmérsékletet nem mérem ugyan, de a programban van egy sor (KALIBRÁLÁS!) ahol a mért értékhez egy számot adok hozzá. Ezt tapasztalati úton határoztam meg egy hőmérő segítségével. Ha a szobahőmérsékletet állandónak vesszük, akkor ezt nem kell változtatni (vagy elég csak télen-nyáron egyszer). A tökéletes kalibráláshoz viszont ezt is mérni kellene ezek szerint, de szükségünk van-e ekkora pontosságra?
Bővebben: Link

Szia!
Hát én nem igazán értem ez hogy van. Te valami PIC -es kapcsit mellékeltél, míg az én általam linkeltbe AVR van... Vagy milyen céllal mellékelted azt a kapcsit? (hogy az a teljes rajz vagy hogy inkább azt építsem, amit te mutattál)

Bocs, ha félreérthető voltam, egyben denon888-nak is válaszoltam.
Persze, ha jónak találod, te is megépítheted

Ja, bocsi, én csak azt néztem, hogy nekem volt címezve a honlap szerint. ("t0bi válasza zozz12 hozzászólására").

Így már másképp hangzik.
De nem is az abszolút pontosság az igazán érdekes, hanem a beállított érték állandósága.
A hőelem hideg pontja a páka nyelében van, ami nem igazán szoba-hőmérsékletű és nem is állandó. Ezért a pákahegy hőmérséklete a bekapcsolás és felfűtés után folyamatosan fog melegedni, ahogy a páka nyele is melegszik lassan, 10-30 fok körül, nem vészes de nem is elhanyagolható.
Az igaz, hogy nem a vezérlésben, (vagy a környezetben) hanem a páka nyélben a hőelem csatlakozásainál kellene mérni a hőmérsékletet, másképp valóban nincs túl sok értelme.

Ez így elég kacifántos, tökéletes mérést csak a páka nyelébe utólag berakott hömérséklet mérővel lehet megvalósítani.
Azért szerintem lenne egy közelítő megoldás: ha a pákát felfűtjük egy adott hőmérséletre, jó sokáig várva, hogy a hőmérséklet állandósuljon, majd egy hőmérő segítségével elvégezzük a kalibrálást. Ha a páka fűtéséből adódó hőterjedés nagyságához képest elhanyagoljuk a környezeti hőmérséklet-változást és a fogdosás során adódó melegítés nagyságát, akkor jó közelítéssel tudjuk a külső hőmérsékletet kompenzálni.
Ezáltal megmaradna a készülék egyszerűsége.

Itt van egy encoderes pákavezérlő!
Mit szoltok hozzá?

Lamaradt a panelterv

Szerintem...
-felesleges az atmega16
-felesleges felhúzó ellenállások a kapcsolóknál
-speaker??? minek bele
-jobb lenne egy normálsabb erősítő IC

Ja és a hex file

Ez csak egy példa volt. Lehet más erősitő is benne.
Nálam egy OP07-es el működő pákavezérlés ment.
Speaker jelzésnek van benne.