Szia!

Ott pont a folyamatos terhelés miatt, és a kivehető nagyobb áram miatt nem javasolja a szekunderek sorba kötését. Nem igazán világos miért. És akkor mi helyzet, ha rendes szekunder és primer van mindkét tekercsen? Hogy a legkisebb a trafó szórása, és a legjobb a kivehető teljesítménye? Vagy ilyen szempontból szerinted mindegy, csak a szimmetria a lényeg.

A kivehető áram - teljesítmény miatt teljesen mindegy, hogy a szekunder sorba vagy párhuzamosan van kötve. A lényeg, hogy a vasmag primer oldalról szimmetrikus gerjesztést, szekunder oldalról szintén szimmetrikus terhelést kapjon.
A trafónak a legkisebb a szórása, ha a primer tekercs a teljes tekercselési felületen egyenletesen oszlik el és a szekunder a primert teljesen befedi.
Ezt kevés szekunder menetszámnál előfordul, hogy nem lehet teljesíteni, emiatt fordulhat elő, hogy párhuzamosan kötött szekunder tekercsekkel célszerűbb az elrendezés. Pl. ponthegesztő szekunder 1 !!! menet. Oszdd el két oszlopra.
A trafó legjobb - legnagyobb kivehető teljesítménye akkor érhető el, ha a rendelkezésre álló tekercselési tér minél jobban ki van töltve.

Sziasztok!

Tudom, nem építés, de trafóval kapcsolatos kérdés:
Vissza lehet valahogy fejteni, hogy hány amperes egy transzformátor?
Amit ismerek, az az, hogy E lemezes vasmagja van, a csévetesten belüli keresztmetszet 29x39 mm, a primer oldal 0,4-es, a szekunder 1,25-ös drótból van tekerve, és rétegenként papírral is szigetelve van.
menetszámot sajnos nem ismerem.
Lehet ezekből az adatokból egy körülbelüli áramerősséget számolni?
Vagy marad a tapasztalati út, hogy addig terhelem, amíg nem kezd el beesni a szekunder feszültség?

Kiszámolod, mekkora árammal terhelheted a tekercseket. 3 A/mm2-nél a primeren 0,3768 A, a szekunderen ~1,23 A folyhat. Ez 230 V primer feszültségen 86,7 W, tehát a kimenet kb 75 W-tal terhelhető. Ha jó hűtést biztosítasz, akkor akár 100 W-ot is levehetsz róla, ha zárt dobozban lesz, elégedjél meg 63 W-tal.

Köszönöm a gyors választ!
Nekem csak 15V 4A-ra van szükségem, az belefér a 63W-ba is, de hűtés is van, igaz, csak passzív (alul-felül lyukak)

Most látom, az előbb elírtam. A szekunder huzalkeresztmetszetet nem szoroztam fel 3-mal. Ezután a terhelőáram ~3,7 A. 4 A terhelés még elfogadható.

Egesz komoly készülék. Szerintem, ha letekersz 6 voltot a szekunderből, oda fog férni vékonyabb huzalból a masodik szeunder.

Én fából építettem trafó tekercselő gépet, kb 40 cm hosszú tengelye van és egy palló szerű cuccba ragasztottam két függőleges fa hasábot. A tetején fém lemezből átfúrt csapágyak vannak és menetes szár a tengely. Csak a jó szigetelésekre meg a prespán csövekre figyelj a kivezetéseknél! Jó munkát és vájuk a képeket

Érdemes rá árnyékolómenetet rakni trombitalemezből?

Mihez akarod használni? Általános felhasználásra nem szokás. Erősítőben zavarcsökkentésre lehet, de e célból inkább külön vaslemez burkolattal szokták ellátni.

Megjöttek a trafók, viszont sajnos nem tudom beazonosítani őket. Az általam talált táblázatokban nem szerepel. Akinek van komplett adatlapja róla kérem ossza meg.
Annyit tudok róluk, hogy a videoton felszámolásánál lettek vásárolva. Mindegyik csévetesten van egy aszimmetrikusan osztott középkivezetéses primer, két nagyobb teljesítményű és két kisebb szekunder.Mellékletben a képek, meg egy hevenyészett rajz a méreteivel.

Szia!
Keresd úgy, hogy Color Star trafó.

Köszi. Megnéztem, de az enyém szerintem ennél nagyobb. Állitólag 600W. Nem is tűnik ilyen réginek. Ebben a táblázatban nincs benne. Jó lenne valami hasonló, hogy az áttekerés egyszerűbb legyen, ne kelljen modellezni vele.

Ha aluhuzallal van megtekerve a szekunder, akkor Videoton Color Star trafód van.

Rá van forrasztva a kivezetés a forrlécre.

Persze. Megoldották az alumínium forrasztását. Kapard csak meg a vastag tekercselőhuzalt!

Ó hogy az a...És tényleg.Mondjuk én vagyok a hülye, feltűnhetett volna hogy túl könnyű. De a vastagabbik szekunder réz. Úgy jöhetett a ruszkiktól hogy a primer rajta volt - tömegcikk jelleggel - és a szekundert itt tették rá? De mindegy is. Lényeg akkor a nullától kell indulni. A fent linkelt táblázatban hogyhogy nincs benne?

Akkor ez olyan 500W körül van.

Valószínű, hogy az 500W-ot zokszó nélkül képes transzformálni. Akkor viszont rosszul emlékeztem, mert nekem a szekunder aluzása rémlett.

Egyébként "újak". Nem bontva lett, elfekvő készlet volt a vidinél, egy hely srác vett egy zilplatónyi hasonló dolgot potom áron annak idején.

Nagy kincs! Sok sikert a felhasználásukhoz!

Hali én most regisztráltam még ujvagyok itt ha nem jo hejen kérdezek szoljatok , olyan problémám van hogy ,orion 5.1 es emben tőnkrement a trafo és olyan embert keresek aki megtudná javitani ujratekercselni ,ha van itt aki ért hozzá vagy tud helyet ahol ezel foglalkoznak az kérem szoljon

Alu huzal? Én mindig azt hitem, hogy csak vicc az ilyesmi...

Volt abban az időben már egyáltalán Tolnán vasmaggyártás? Szerintem, ez valami más lehet. A vasmagon nincs fehér csíkozás?

Az NDK-s Colortron színes TV demagnetizáló tekercse alu zománchuzalból készült. Úgy 20-25 éve. De már korábban is találkoztam alu tekercses trafóval.

Ezek orosz gyártmányú trafók voltak. A káván, a kezelőszerveken és a tuneren kívül minden részét a Szu.-ban gyártottak hozzá. Itt meg összeszerelték. KGST-biznisz. :csodalk:

Hello.Van 3db 50W-os hálózato trafó vasmagom.A három trafó ugyan olyan.MEg lehet csinálni hogy a háromból csinálok egy nagyobbat=erősebbbet?Persze úgy csévetest és akkor az összes vasat felhasználném.A méret nem számít.

Ott tartok a hiperszil projekttel, hogy szétszedtem őket, letakarítottam a csévetesteket, letekertem a drótokat stb. A csévetesteket lehet hogy újragyártom, elég rossz állapotban vannak. Elkezdtem számolgatni, és sajnos ellentmondásokba ütköztem.

Sikerült kideritettem, hogy ez egy TC-360M kódnevű Szovjet trafó, amely ebben a sorozatban a legnagyobb volt. A fizikai méretein kívül nincs adatom róla, és érdekes módon a feszültségek sem stimmeltek a katalógusadatokkal. ( lehet hogy már a videoton rakott rá szekundert, mint ahogy említettem).

A vas felülete 11,475 cm2
A probléma a következő: Ha az elérhető -orosz hiperszilekkel foglalkozó táblázatokból választok egy hasonló nagyságú vasat ( 11,3-as van ), akkor ott 2,M/V primer és 2,3M/V sek. értékeket adnak meg. A trafóméretező progi 2,5 -2,7 körüli értéket. A kézi számolás valahol a kettő között.
Hol a hiba, vagy ha nincs hiba hogy lehetne pontosan kiszámolni.

Egy tekercset megszámoltam az 2,4-et ad.

Olyan kérdésem lenne, hogy a junoszty tv táptrafójának mi a tipusa? Csatolom a képet, hogy hogy néz ki a mag, és érdeklődnék, hogy mekkora telljesítményű kb ez a trafó?

Sziasztok van egy halozati trafom megtudna valaki mondani hogy mekkora erteku vagy hogy hogy birnam en azt lemerni?

Sziasztok!

Van egy kis trafóm, hagyományos, primer oldala leégett (220V-os).
szekunder oldalon van hat kivezetés, de nincs adatom a kijövő feszültséget illetően. Ki lehet valahogy számolni, hogy melyik lábon mekkora fesz jöhetett ki, hogy ki tudjam cserélni egy hasonlóra? Esetleg a lábak közötti ellenállásból...???

Senki? :no:

Ha a Videotonnál 2,4 me/V-tal használták, nagy hibát nem vétesz, ha te is ezt alkalmazod. Amilyen régi a mag, inkább maradjunk a kisebb gerjesztésnél. A 2,7 me/V az felesleges rézpazarlás. Bár már az is ~1,5 T.
A 2,4 me/V ~1,6 T gerjesztéshez való. Afölé csak jóféle lemezeknél lehet menni. Léteznek 1,8-asok is.