Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Indukciós hevítő készítése
Ha minden jól megy, akkor ma össze tudom rakni a teljesítmény részt is! PC táp 12V-os ágáról tudom csak kipróbálni, mert még nem vettem teljesítmény FET-et, ami meg van itthon, csak 60V-ot tud (IRFZ48).
Kicsit késtem...
Ma összeraktam a cuccost, megpróbálok leírni mindent, ami az "élesztés" során történt. A tegnapi nap (inkább már este) folyamán elkészítettem a tekercseket. Először egy zavarszűrő ferritre készítettem 5x8 menetet, amit UTP kábelből szedtem ki. Sikeresen az egyik tekercs csak 7 menetre sikeredett és mivel a gyűrű is teli lett, így végül 5x7 menet került a ferrit gyűrűre. Ezt bekötöttem a meghajtóáramkörbe, majd egy LED-et kötöttem a kimenetre. Állítottam a potikat, de arra jutottam, hogy ez a mag nem megfelelő erre a frekivenciára, ugyanis amíg a TL494 kimenetén lévő LED közel egyenletes fénnyel világít a frekvencia függvényében, addig a tekercs kimenetén lévő LED magas frekin már halványodik. Előkerestem egy másfajta gyűrűmagot. (szürke) Erre ráfért az 5x8 menet. Ugyanúgy tesztelve, mint az előbb, nem tapasztaltam nagyobb változásokat a kimeneten a frekvencia függvényében, tehát ráfogtam a magra, hogy ez nekem jó lesz! Ezután a teljesítménytrafóval szenvedtem el. Gondoltam a kimeneten lévő tekercset majd jó vastag rézből tekerem, de nekem ilyenem nem volt itthon, csak egy félig- meddig rossz hosszabítóm. Szépen nekiestem a 3x1-es hosszabbítónak. Körülbelül 6-7 métert csupaszítottam meg a rézig. Nem volt egyszerű, mert a hidegben meg volt dermedve a szígetelés és inkább tört, mint szakadt. A két "rézbelsőt" összefogtam, majd félbe, félbe, félbe,félbe, vagyis 16-odára hajtottam az egészet. (Ha jól emlékszem) Sajnos,mint utólag kiderült, ebben a hajtogatásban rövidebb lett a vezeték, így egyet vissza kellett hajtanom, vagyis a végső verzióban 8-ados hajtogatás lett felhasználva. Így egy 16m-es sodrott vezetéket kaptam. A magot még délelőtt összeragasztottam, mely 16 darab U57-es ferritből áll. Ezeket régebben szereztem a sulimból, jó lesz még valamire alapon. A képen látszik, miként is van összeragasztva. Elfelejtettem írni, hogy ezek régi TV-k kimenőtrafóinak a vasai, ha így valaki jobban ismeri. A primer tekercs 20 menet 1-es, tömör hálózati vezeték, szigeteléssel, mindenestől. Erre jött rá a szekunder, a böszme rézvezetékből. Ha minden igaz, akkor 3 menet fért rá. Ma készítettem egy másik tekercset is, erről holnap írok majd. A munkatekercs egy hűtőből kitermelt kapilláriscső volt, AA cerkaelemre tekert 4 menetből. Az elésztés első felében egy 30VAC trafóról próbálkoztam, IRFZ48-as FET-eket használva. Az eredmény: egy csavarhúzót dugtam a munkatekercsbe, de az csak annyira melegedett fel, ami a kinti 0-10 fokhoz (nem tudom mennyi lehetett ) képest erőteljesen melegnek hatott! Gondoltam, akkor kipróbálom a hálózatról is, kerestem gyorsan FET-et, sajnos nem találtam jobbat, mint ami a PC tápokban van a segédfesz szolgáltatásához, a neve talán 2N60?! N csatornás, 600V 2A, amit tud. Előre sejtettem, hogy nem lesz jó, mert el fog szállni, dehát mégiscsak hajt a vágy, hogy kipróbáljam. Gyanúm beigazolódott, a 2A kevésnek bizonyosodott egy szerény automata lecsapás kíséretében! Ehhez combosabb FET-et kell beszereznem, vagy jobb hálózatot, ami bírja picinyke FEt rövidzárlatát! Amint lesz pénzem és időm, veszek nagyobb FET-et és majd írok a tapasztaltakról! ui.:EZT a kapcsolást építettem meg! Bocsi, hogy ilyen hosszú lett, de remélem nem gond, hisz' sok infót leírtam! Idézet: 16mm-est szerettem volna írni! „Így egy 16m-es sodrott vezetéket kaptam”
Szerintem 16 mm2-est szerettél volna írni...
Jogos! Valamiért úgy emlékeztem, hogy az átmérőjét adják meg a vezetéknek! Pedig már egy ideje szerelek villanyt... Erre most nem vagyok büszke!
De mi lett volna, ha 16m2-t írok?
Szia!
A kapcsolás 170V feszt ír. ezt hogyan éred el? Ha 230V-ot egyenirányítod, akkor 310V-ot kapsz.A transzformátort át kell méretezni! A másik probléma , ha megnézed a szűrésre 2500uF vagyon írva. Ekkora kondenzátort nem lehet feltölteni egyszerűen, viszont szükséges, az egyenfesz hullámosságának alacsony szinten tartására. Valószínűleg ez okozta az automata leverését. Egy relé, és egy ellenállással kell megoldani, hogy lassan töltődjenek fel. A másik, hogy a fetmeghajtóknál ellenőrizni kell, hogy nem zárnak-e össze a Fet-ek A kapcsolási átváltáskor gondoskodni kell a megfelelő holtidő beállításáról. Ezt itt én nem látom.A képen közölt meghajtótrafónál Zománchuzallal életveszélyes legalább műanyag szigetelt tömör vékony vezetéket használj. A TV sorkimenő trafót dobd el szerintem igen kicsi a teljesítménye. (A "vasmagban" sokkal több a műgyanta, mint a ferrit)1 PC trafóból kivehető 300-400W kettő-3 db már igen komoly eredményt szolgáltat. Szétszedése: nyugodtan tedd bele egy kis edénybe, és forrald vízben. Ronggyal szétszedhető.Ha ez nem lenne elég, egyszerűen felkötöd egy darab drótra, és egy gyertya lángja fölött 5-7 cm-re addig LÓBÁLOD, amíg forró nem lesz a vasmag.(csak a vasmagot melegítsed.)Ha mégis széttörik, akkor sincs semmi hiba(pillanatragasztó).Ha megírod a működési frekvenciát küldök menetszám adatokat.A beüzemelésnél javasolt egy bontott villanybojler fűtőszálát a hálózattal sorbakötni, elkerülendő a nagyobb zárlat, és jó eséllyel megmaradnak a félvezetők. A 494-es IC jelen beállításban, ha nem tévedek 90% /10% arányban szolgáltat négyszögjelet. Neked pedig 50% kell.A teljesítményfetek áramvédelme sincs megoldva, pedig ez is itt megoldható. Idézet: „A kapcsolás 170V feszt ír. ezt hogyan éred el?” Sehogy. Idézet: „Ekkora kondenzátort nem lehet feltölteni egyszerűen” PC tápból bontottam három darab NTC ellenállást, ezeket párhuzamosan kapcsoltam. Idézet: „Zománchuzallal életveszélyes” Ezt mégis miből gondolod? Ha a szigetelésre gondolsz, hogy megsérül, nem foglalkoztat, mert kábé fél méterre állok a készülék veszélyesnek mondható részeitől. Egyébként kimértem, van-e zárlat a tekercsek között, vagy bárhol! Idézet: „A TV sorkimenő trafót dobd el” Nem gondoltad komolyan, ugye? Idézet: „Szétszedése:” Szedtem már szét ferrit trafót! Az biztos, hogy gyertyával nem eredményes, ugyanis csak "egy pontban" melegíti a vasat. Egyenletes melegítés kell a teljes felületen! A pillanatragasztós dolgot meg nem a törött felek közé akartad beönteni ugye? Egyéb: a kimeneti frekvencia 2,5kHz-től 25kHz-ig változtatható. A menetszámokat nem találtam sehol, így a képekről próbáltam leolvasni az értékeket.
Akkor a másik trafóról néhány szót. Régebbi kapcsolóüzemű tápból bontottam. 4 darab E mag van összeragasztva. A primer tekercs földkábel réz árnyékolólemezéből van tekerve. A réz mindkét oldalon jobb híjján szigszalaggal van leszigetelve. A szekunder a tegnap előtti melóból megmaradt 1mm2-es vezetéből készült el. 6 darabot levágtam, egymás mellé ragasztottam, majd így tekertem fel egy menetet. A képen látszik a munkatekercs, mely az energrizzlire készült el. Ugyanaz az elem rajta a van a nagyobbik trafón az összehasonlítás végett. Ugyanazon a képen a kisebbik trafó is látható.
Szia!
Anno próbálkoztam sorkinómenőtrafó vasmaggal is, és 25W nál több teljesítményt 1 párból nem tudtam kihozni.... Egy sima fazékmaggal kb2,5 cm átmérőjűvel pedig 150W-ot. A frekvenciát nem szabad nagyon megváltoztatni, a trafó nem szereti.Ezek a vasmagok 35-75KHz -et elbírnak, és ott a legtöbb a teljesítményük. Légyszi add meg a primer menetszámot, és kiszámolok hozzá egy frekvenciát, hogy a meglévő kapcsitrafót ne kelljen áttekercselni.A munkatekercs induktivitását mindjárt megmérem. (3.5 menet ceruzaakksi átmérő??) Abból ki lehet saccolni az adott frekvencián az ellenállását. Ez szinte biztosan rövidzár 2.5-10 KHZ környékén.Megmérni nem tudtam 0,01uH alatt van.Azonban itt egy progi ez segíthet.
Szia!
Az NTC "nagy a hidegellenállása " s ahogy melegszik egyre csökken. De van PTC is az forditva működik. A varisztor meg Feszültségvezérelt: pl 275V-ig nagy ellenállás afelett letörik és kiolvasztja a biztit./230v-s áramkörben /
Ha utánaolvasol az oldalon az információnak, illetve az ott elérhető linken vannak induktivitásértékek, illetve megtalálod azt is, hogy a teljesítméyszabályzás ebben az esetben a frekvencia változtatásával történik. Ahogyan a kondenzátornál is a frekvencia növelésével nő a dielektromos veszteség, ami hőfejlődéssel jár, ugyanez történik ebben az esetben a fémeknél is, csak itt nem dielektromos veszteségről beszélünk. Szóval nem tudok konkrét frekvenciát mondani, ugyanis ez, mint fentebb is írtam, egy bizonyos tartományban változtatható.
Ezt tudtam, de amikor utánanéztem ilyen NTC ellenállásnak nagyobb teljesítményben, akkor nem találtam.
Az impregnált kapcsolóüzemű tápok trafóit én eredményesen tudtam bontani mikrohullámú sütő segítségével: az összes tekercset rövidre kell zárni (hatalmas szikraeső lesz ha nem tesszük...) és a mikróba helyezzük (mikor a háziasszony nincs otthon, mert nagyon büdös...)
Az ajtó 3...5 másodpercenkénti nyitásával tartjuk kézben a melegedést (és próbálkozunk két fogóval széthúzni a vasakat) Eddig 5-6 ajtónyitás után mindig hibátlanul szétszedhetők voltak.
Én vasalótalp, vagy valami sík, egyenletesen melegíthető felületre szoktam elhelyezni a ferritet. Ráteszem a vasalótalpra, azt bekapcsolom, miközben melegszik a talp, forgatom a trafót. Így minden oldala egyenletesen átmelegszik és kisebb eséllyel fog széttörni a mag. Nem is szabad közvetlenül, hirtelen magas hőnek kitenni a magot, mert nagy eséllyel elreped valahol a hevítés környékén. Én ronggyal a kezemen szoktam szétszedni a magot, fogóval még nem próbáltam, de tuti összeroppantanám!
Ha egyszer működne ez a hevítő készülék, akkor majdnem egyenletesen az egész ferrit magot fel lehetne melegíteni... Bocsi, de fáradt vagyok!
Szia!
akkor olyasmi kellene, hogy kb18KHz frekin menne a kapcsolás(ott már nem zavaró) és a trafó induktív ellenállása miatt csökken a teljesímény nagyobb frekin.Nem mondtad meg a primer menetszámot... Meg kellene a vasnak a keresztmetszete. Én nem építem meg, mert más irányú az érdeklődésem, de ha tudok segítek. Más... A vasalótalp kiváló ötlet.
Más fémnek, más frekvencián van az olvadáspontja. Ezek után hogyan mondjak neked pontos frekvenciát?
"Más fémnek, más frekvencián van az olvadáspontja."
Bocs, hogy ezt megjegyzem, de ennyire távol álló dolgokat ne írjunk már egy mondatba! A fémek olvadáspontja egy adott hőmérsékleten van. Értem én, hogy indukciós hevítésnél, egy bizonyos maximális teljesítményű berendezésnél, egy bizonyos szerkezeti kialakításnál, egy bizonyos fajta fém, egy bizonyos mennyiségénél, egy bizonyos idejű melegítésnél lesz egy frekvencia, ahol éppen akkora lesz a fémben keletkező energia, hogy az éppen felolvad. Viszont ha ezek közül bármelyik változik, a frekvenciának sem ugyanannyinak kell már lennie. Emiatt ne írjunk már fém olvadáspontjához frekvenciát! (Nem kötözködni akarok, de ha ezt a mondatot beindexeli a Google, utána az jó darabig ott kering az interneten, aztán meg csodálkozunk, hogy különös találatokat hoz ki. Aki meg nem ért hozzá, rossz következtetést hoz ki belőle.)
Értem a megjegyzésed, mert tényleg elég silányul fogalmaztam. De amikor harmadszorra kérik azt tőlem, hogy mondjak egy konkrét frekvenciát, amin a szerkezet fog üzemelni, miközben változtatható a készülék frekvenciája, csak egy kicsit olvasni kellene, akkor már nem tudok egyszerűbben fogalmazni, amit talán meg is értenek. Tudom, hogy az olvadáspontot nem Hz-ben mérik!
A fémek olvadásához szerintem Különböző nagyságú teljesítmény kell, és ez elérhető a frekvencia változtatásával, de az impulzus szélességgel is, tehát ezért kellene egy kiinduló freki amihez lehetne számolni. Persze, ha egy adott trafónál feljebb megyünk a frekvenciával, folyamatosan csökken az átvitt teljesítmény(induktív ellenállás miatt).Gondolom az sem mindegy,hogy mekkora tömeget kellene felmelegíteni, netán megolvasztani.Biztos hogy 400W tól 2-3 kW-ig.
Ha már egyszer van egy PWM szabályzó IC, ezt a lehetőséget kellene kihasználni.Ezért írtam, hogy ha tudod, akkor írd meg a primer menetszámot,és a vas keresztmetszetet, de nem akarod ezt megadni.... pedig, ha az alsó frekvencián erősen telítődik a vas, akkor jelentősen leromlik a hatásfok, és a félvezetők elszállnak.A porvasmagos trafók, pedig alacsony frekvencián (2.5-10kHz) nem tudnak teljesítményt leadni.Tényleg segíteni szerettem volna, de így nem tudok....
Tudom, hogy segíteni szeretnél, ezt mindenki hozzászólásán észrevettem. Előbb, de sajnos inkább utóbb tudok majd méreteket adni, meg minden mást. De ha lehetne, akkor nekem is lenne egy kérésem: légyszíves olvasd el azt az oldalt, amit legelsőnek belinkeltem, és próbáldd meg megérteni a készülék oszcillátorának működését. Mert ebben a kapcsolásban a PWM résznek csupán annyi a funkciója, hogy a teljesítményrész kimenetén 50%-os négyszögjelet állítsunk be, ezek után csak a frekvenciát szabályozzuk!
Sziasztok!
Nem adtam fel, igyekeztem elviekben változtatni a rajzon, hogy a FET-ek üzemeltetése "biztonságos" legyen, vagyis a meghajtó IC-k közvetlenül a FET-ekre kapcsolódnak. A leválasztás optocsatolóval történne. A mellékletben található rajzról: Tudom, silány, pedig második átrajzolás! Az optocsatolók kimenete, ami a FET- meghajtóra csatlakozik, illetve maga a meghajtó külön tápról menne. Igen, négy darab teljesen független tápról üzemeltetném a rendszert ebben az esetben. A kérdésem a következő: működne-e megfelelően ebben az esetben az áramkör, ha nem, akkor miért?!
Közben találtam egy videót, ha ekkora teljesítményre el lehetne készíteni, annak örülnék. (Csak attól félek, nem bírja a hálózatunk )
Bővebben: Link 3:17-től van az, amire gondoltam...
igen jónak tűnik, de keresek más alternatívát az igbt-k meghajtására.Hegeszős topicban nézzél utánna te is.
Nos megvolt az első próba. Szkóppal beállítottam a kimeneten az 50%-os kitöltést, teszteltem 15V-ról a teljes kapcsolást. Körülbelül fél percig bírta a hálózati feszt, majd azt mondta: kössssssszz! Nem tudom mi nem lehetett jó, de majd valamikor folytatom.
Szervusz!
Az optocsatolók általában lassúak erre a célra, szerintem... Ha le akarod választani a 230-ról inkább trafót kell használni a vezérlésben. Üdv.
Az optocsatolók max 250kHz-et kell, hogy tudjanak. Jelenleg trafós meghajtás volt! :yes:
Én értékelem a kitartásodat, és csak bíztatni tudlak, hogy ne add fel, ne riadj vissza az első kudarctól. Megmérted, hogy az IGBT-t lezárnak rendesen? Nem nyitnak egymásra? Szerintem az optocsatolók helyetti leválasztótranszformátor nem a legjobb megoldás a FET driver érzékeny FET-es bemenetére. Ezek tápja mekkorára van dimenzionálva, ugye nem több 20V-nál? (CSak meg szemet szúrt a 2*15V-os zéner, aminek működését nem értem, minek szükségeltetik az oda.)
Lehet kérni egy képet a kimenőtrafóról, hány menet van rajta, nem lehet egyszerűen, hogy nincs meg a kellő induktivitása?
Üdv!
Most találtam ide, olvasgattam, és kérdezek: Lehet értelme ennek pl kis teljesítményre is megépíteni? pl 50W, 20W? kémcső melegítésre, vízforralásra mekkora teljesítmény kell?
szinte biztos,hogy a pwm IC nem képes megfelelően meghajtani a trafót, lassúság (kisütés) is okozhatja ezt a hibát. Ha jól láttam a fet adatlapját 3000 pF bemenőkapacitása van, és ez elég sok. Légyszi tegyél fel erről a szétment kapcsolásról egy rajzot, ha más hogy nem akarod, akkor priviben. A fiam csinált hegesztőtrafót, működik, szintén trafós a meghajtása.
4 Db IGBT. |
Bejelentkezés
Hirdetés |