Van valakinek tapasztalata MTD fűnyíró traktorokkal kapcsolatban? Az idei újrafüvesítés, műtrágyázás után kissé kezd kiesni a kezeim közül az irányítás. Eddig nem volt probléma a kéthetente nyírás, de most már minden héten három-négy óra kezd fárasztó lenni.

Kertész csókától kaptam egy tippet, hogy 2-300E körül nagyon jó használt traktorokat lehet venni Őrbottyánban, jövőhéten elbattyogok majd oda.
Van valami egyéb dolog amire használt fűnyíró traktor vásárlása esetében figyelni kell? A kertész csóka mondta, hogy a penge főcsapágy hibától ne féljek, az rendszeres mindig, és könnyen javítható, illetve hogy 13LE alatt ne nézzek.

Van tapasztalatotok ezzel kapcsolatban?

Írok privátban.

Mrért nem ide? Hátha más is hasznát veszi az infóknak.

Írtam egy mobilszámot, mivel több idő lenne irkálni mint mobilon megbeszélni, itt inkább az az érdekes mit vár el a traktortól, hogy miket tudjon, a többit meg át kell beszélni e felől.

Mod.: Ha más is akar traktort venni kérdezzen nyugodtan annak is segítek szivesen.

Mindig tovább tart leírni mint elmondani, ez a fórum egyik sajátossága.

Írok egy rövidet akkor a kedvedért.

Kiválasztásnál főbb szempontok:
Vágásszélesség, gyűjtsön-kidobjon vagy mulcsozzon a trakotor, milyen terepen mozog a gép, esetleges egyéb extrák.

Ha sík a terep elég lehet egy 13LE-s olajszivattyú nélküli modell, olcsóbb ellenben a motorja mivel nem nyomott olajzású nem bírja a nagyobb dőlésszögeket, az azon végzett hosszabb munkát.
Ha dombos akkor 17,5LE (500ccm 1 henger) vagy 656 2 henger, esetleg 717ccm 2 hengeres jöhet szóba, de itt az ár ugrott is 250-300-al fentebb.
Vágóasztal átlagban 90-97cm közötti ez oldal kidobós vagy gyűjtős esetén is igaz, nagyobb motoroknál V2-nél szokott 103-113cm körüli vágásszélesség lenni.
Mulcsozáshoz mindig erős motort kell használni , viszont gyakran is kell nyírni + gyepszellőztetni hogy ne dohosodjon be.
Amúgy a kés/ késtartó kérdés sem bagatel egy késtartó olyan 35E ft és rá egy bicska 10-25 közt fajtától függően. Azért annyira nem kis dolog. A meghajtó szíjak állapota is fontos használt gépnél , váz / vágóasztal épsége, hátsó hajtómű típusa, annak állapota, de ezt hamar észreveszi aki mechanikailag megnézi (olajfolyás, akad a hidropedál, "rúgva" indul el a traktor, vagy épp nagyon gyengén halad hirtelen pedálmozdulatra is.)

Akinek egyéb kérdése van nyugodtan kérdezzen.
Mi is forgalmazunk többféle traktort (Solo By Alko, Husqvarna (sima traktorok és Riderek is)).

Mod.: És még ki sem tértem pl.: az elektromos kaszahajtás-kapcsolásra, első fényszórók, digitális üzemóra számlálás, akkutöltés visszajelzés, szivargyújtó aljzat, vontatási képesség és egyéb extrákra.

Köszönöm a választ, bocsánat, csak közben el kellett szaladnom a géptől.

A teleknek van emelkedése, 100 méteren olyan 5 méter. Nem tudom, hogy a nyomóolajozásra való szükség, milyen emelkedés mellett ébred először, mert azért az 5% nem olyan sok. Szóval nem tudom mi minősül "nagyobb dőlésszögnek".

Mindenképp mulcsozási funkciót is szeretnék, mert most újrafüvesítés után ezévben és talán még jövő évben gyűjtöm mindenképp, de utána mulcsozás lenne üzemszerűen. Ezért a gépnek gyűjtősnek kellene lennie.

Mindenképp hidrohajtásút szeretnék.

MTD / Husqvarna amiket eddig néztem, de semmiképpen sem újonnan. Oka egyszerű. Ha 600-1M körül akarnék elkölteni a dologra, akkor megfordul a megtérülés, és olcsóbb lesz hívni a fűnyírós csókát profi eszközökkel minden héten, és lenyírja munkanapon amikor én nem érek rá. Ha sikerül 300 körül tartani az árat, akkor jobban megéri ha én nyirkálom.

Hátramenet kérdés: Nem lenne probléma, ha külön átkapcsolható lenne hátramenetben vágásra is (tudom ez biztonsági feature), de ez sokadlagos igazából, annyit azért nem kell forgolódni.

Extrák: Semmi nem szükséges rá. Se fényszóró, se üzemóra számláló. Ha nagyon szeretnék majd teszek rá egy külön ipari üzemóra számlálót pár ezer forintért.
Nem kell hogy zero-turn legyen.

Helyszín és méret: Őrbottyán azért merült fel, mert egyrészt ajánlás alapján kaptam, másrészt onnan elhozom simán a rangeren vagy bedobom vivaróba. De felette már inkább trailert bérlek majd / házhoz is hozhatják persze
Bár nem tervezem szállítani üzemszerűen, de nem baj ha kisméretű.

A nem nyomott olajzású motorok 7-8% emelkedőt viselnek el, mivel azokban egy szórókerék szórja fel az olajat az dugattyú alá.
Nyomott olajzás esetén 23% körül van a maximum mivel ott egy olyajszivattyú látja ez ezt a feladatot sokkal hatékonyabban.
Mulcsozáshoz érdemesebb esetleg a 17,5LE (500ccm) vagy 2 hengeres nagyobbak közül azok képesek rá, kisebbnél adódhatnak gondok (felégő olaj, elszanálódó szíj...stb)
A gyűjtősök java képes mulcsozásra is késátalakítással / mulcs dugó beszerelésével.
Nyíregyházán van egy traktorbontó esetleg őket kérdezd meg.
ami tuti: Használt traktor mindig erősen lutri, nagyon át kell nézni mivel egy kevláros ékszíj is 25E ft...

Köszönöm a hasznos infókat. Próbálok majd körülnézni ennek megfelelően.

Ez a mulcsdugó kifejezés szöget ütött a fejembe. Mit jelent tulajdonképpen?
(Van egy fűnyíróm, az árának harmadát kérik az átalakító betétekért és a késért. McCulloch M46-125R).
A bónusz kérdés, miért kisebb a fűnyírók első kereke? Miért nem a nagyobb az első pár?)

Egyet tudok, de nincs ilyenem. Bokrok, ágak alá nem fér be. Egyszer nyírta valaki ilyennel nekem, sok elmaradt emiatt.

Én fűnyírómnál csak annyi, hogy az oldalkidobóját lezárom. Így nem tud vágás után azonnal kirepülni a növény, a kés -az általa felfelé áramoltatott levegővel is- benntartja egy darabig, sokszor vágja ugyanazt. Ha apróbb lesz, akkor tud leesni.

Mulcsozáskor lényegében finomra aprítja a füvet és visszaszórja a talajba. Mulcsozni mindig alacsony füvet szoktunk elég nagy erőt kíván a motortól.
Lényegében önmagát trágyázza a gyep ezzel a módszerrel viszont néha nem árt átszellőztetni mert képes bedohosodni ami meg csúnya és kiöli a füvet.

Másik:
Hátsó kerék mindig azért nagyobb (ha nagyobb) mivel a gépet amikor "forgatod" a kart lenyomod, így a hátsó kerékre emeled a súlyát. A nagyobb kerék terhelhetősége nagyobb, áthidalóképessége úgyszintén.

Én igyekszem a fákat alul felnyírni, hogy ez ne legyen probléma. Én sem férek el alatta magasságra nem csak a traki.

Eszembe jutott még egy kérdés:

A gyepszellőztetés és a fűnyíró traktor kérdésre milyen megoldások léteznek? Elsősorban front pengés gépeknél láttam erre gyári megoldást. Van rá jó megoldás?

Létezik olyan traktor ami képes szellőztetni, de többségében nem éri meg rá az adaptert megvenni , hacsak nincs egy stadionod.
Szellőztetőből az elektromos játék, a benzinestől kezdődik a rendes szellőztető.
A frontpengés (Rider vagy törzscsuklós) traktoroknál láttam rá megoldást, viszont a középen elhelyezett asztalosoknál nem.

Értem. Az a baj, hogy a gyepszellőztetéssel eddig nem foglalkoztam, úri huncutságnak könyveltem el, és könyvelem el még most is, de már látom, hogy adott részeken szükséges lenne, mert nagyon kötött a talaj.

Igen, viszont rendes szellőztetést csak benzines "komoly" géppel érsz el a rugós / késes elektromosok nem túl erősek.
Azt hittem egy darabig én is hogy erősek de amikor láttam egy benzinest dolgozni hát lehidaltam.
Azt egyszer áttolja az ember mindent felszed.

A teljesítményfelvétel erősen függ a szállított mennyiségtől. Áramlástani szivattyú esetén minél jobban fojtod a kimenetet, annál kisebb a teljesítményfelvétel. Ezek a gépek leginkább úgy "szeretnek dolgozni", ha a kimenet teljesen zárt, mert akkor csak forgatja a vizet a járókerék házában, nem kell a szállításra energiát fordítani.
Volumetrikus szivattyúnál pont fordított a helyzet, az nem szereti (van, ami nem is viseli el) a kimenet fojtását. Ilyenek a csavarszivattyúk is!
Bemeneten nem illik fojtani, mert akár kavitáció is felléphet. Itt szokás baypass ágat használni: visszavezetik a nyomó oldalról a szívó oldalra a víz egy részét. Volumetrikus szivattyú szállítóteljesítményét inkább a fordulatszám változtatásával lehet befolyásolni.
Az alábbi linken jó anyag található:
szivattyúk jelleggörbéi

Igen, a vízmennyiség nem változik, csak felgyorsul a vékonyabb csőben (ezáltal nyomáscsökkenés is lesz ott). Ha nem extrém módon csökkented a csőátmérőt, akkor ez nem fojtás (gyakorlatilag, valójában kismértékben van). Ebből következik az is, hogy a két ágban bár különböző átmérőjűek a közbenső csövek, de a két végső szűkítő mivel egyforma, ezért ugyanakkora nyomás és sebesség alakul ki rajtuk, és egyforma magasra lövell a víz.

Szivattyúnk -Elpumps- hidroforba dolgozik, ahogy nő benne a nyomás, úgy fogja vissza egyre jobban a szivattyút, hallani is. Ekkor csökkenne az áram, amikor egyre nagyobb nyomás ellen dolgozik? Ha fojtás van kimenetnél, jobban erőlködik, mint amikor nagyobb átmérőn simán kimegy. Rosszul mondom?

Én sem, de a kis kézi tolós fűnyírót be tudom tolni az ágak alá.

Rosszul mondod.
A csőátmérő változása okoz ugyan némi "fojtás"-t, de azt észre sem veszi, mindaddig, amíg túlzottan nem nagymértékű az a szűkítés. Például: amikor zárod el a mosogató csapját, de "csurgó"-ra hagyod, na az fojtás. Jobban erőlködik a hidrofor? Nem. Vagy jár ugyanazon a fordulaton, vagy leáll egy időre, aztán újraindulgat. Ha te azt hallod a hidrofornál, hogyha megnyitod a csapot, akkor először felpörög, majd lelassul, akkor az azt jelenti, levegő volt benne.

Hidrofornál amikor bekapcsol a szivattyú -nyomáskapcsoló- ahogy egyre több lesz a nyomás a tartályban, úgy "erőlködik" egyre jobban a szivattyú kikapcsolásig. Ahogy egyre nagyobb nyomással ellenállással szemben dolgozik, nagyobb erő kell, nagyobb áramfelvétel. Erre gondolok.

Értettem, mire gondolsz. Ezt is írtam le. Ha ez nálad így van, akkor a hidrofor nyomástartályában baj van. Vagy a labda, de nekem így mutatkozott az is, amikor végülis kinyílt (!) a tartály...
Mint montam az imént, a hidrofornál nem lehet nyomásnövekedés. A labda tart egy bizonyos nyomást, amit a mögötte levő autósszelepen tudsz változtatni. A csap megnyitásakor nyomásvsökkenés lép fel a kilépőoldalon. Ezt érzékeli a nyomáskapvsoló, ekkor indítja a szivattyút. Mihelyt azt érzo, megszűnt a nyomáscsökkenés a kilépő oldalon, lekapcsolja a szivattyút. Minden fordulatszámváltozás, ami még tartós is, az hiba.
De ez előfordul akkor is, ami most van. Nyár. Nincs elég mélye fúrva a kút, ilyenkor (és szeptember közepéig) időnként fel kell öntenem és pumpálnom a kutat, mert bizony levegőt kap időnként. És akkor szegény szivattyú csak pörög, mert levegővel nehéz ellensúlyoznia

Bizony kell az alaposság. Én pont most vettem egy MTD trakit 180-ért. Mivel nem volt tapasztalatom így nem zavart, hogy az ékszíjak ócskák, a kaszaház nem volt rajta. Mivel pöccre indult és nem füstöl gondoltam nagy baj nem lehet. Most épp azzal küzdök, hogy a kaszaházban kicseréljem a csapágyakat, beszerezzem a szíjakat négy is van rajta ezért már ez is elég szép költség. Amikor levettem a főtengely ékszíjtárcsát akkor láttam, hogy a főtengelybe menő csavar két darabból van összehegesztve. Azt még nem tudom hol szerzek. Ahogy mértem 11x1,25-ösnek tűnik a menete, de gondolom ez valami colos méret lehet. Szóval kénytelen voltam ma a tologatóssal vágni a füvet. A szíjak csak a jövő héten érkeznek.

A hidrofor alatt nem ugyanazt értjük. Egyszerű házi vízellátó 100L tartály, abba nyomja a szivattyú, felül levegőréteg. Nyomáskapcsoló kapcsolja be 0.7 bar-nál, és ki 2 bar-nál a szivattyút, ezalatt a levegő összenyomódik. Amikor bekapcsol, nő folyamatosan a nyomás, 2 -nél kikapcsol.

Ez elég rossz konstrukció, de nem baj. (És te most az üresjárási fordulatszámról üzemi fordulatra változást hozod. )
A csőátmérőváltozásból adódó nyomás és sebességváltozás ettől teljesen független. Ha növeljük a cső átmérőjét, akkor lassul az áramlás, nő a nyomás, és viszont. Ha nem túlozzuk ezt el, akkor arányosan. Nincs "fojtás", csak extrém szűkítésnél érzékelhető (példánál maradva:csurgóra zárod a csapot. Vagy rálépsz a csőre). De (a már felpörgött centrifugálszivattyú erre nem lassulással válaszol. Az neki szinte üresjárat.

Többet számít a szűkület. Pincéből udvarra háromnegyedes a cső. Végén a vízcsap olcsó, talán 10mm átmérő lukkal. Ez a csap cserélve lett háromnegyedes golyóscsapra, amelyiknél nincs szűkület. Ezután a forgó locsolóból jóval messzebbre megy a víz, csak a csap szakasz bővülés után.

Megvettétek a házat?