Fórum témák
» Több friss téma |
Hali!
Valaki segíteni eligazodni műgyantát illetően? Nagyjából tudom, hogy mire jó, de hogyan kell használni?Mindent tudni akarok
Én csak annyit tudok róla, hogy kétkomponenses, és mikor megköt műanyag Órások használják, kiöntik vele az óra "tokjának" azon részét ahol az üveg lesz. Majd ez lesz a minta az üvegcsiszoláshoz... de igazából, hogy mi is az a ként komponens és hol lehet kapni azt nem tudom, viszont az arányok rajta vannak a dobozán
találtam neked valami mást... epoxy gyanta...
Idézet: „Epoxy gyanta: a neve Nanten IHP-Injektiohartsi, a gyártó pedig a Finnpak. Egy litert használtam el belőle, de legalább még egyet kellett volna. A gyanta felkutatása sok időmet rabolta el, rengeteg utánnatelefonálással járt és csak két cégnél találtam a lakóhelyemhez közel. A cég, amelytől végül is beszereztem a gyantát, beton építményeket tartott karban vele. A másik cég egy kis hajó készítő műhely volt, talán az elektromos szerelvények védelmére használhatták a gyantát. Ne feledjük, hogy poliészter alapú üvegszálas gyantát ne használjunk.”
+kérdem haveromot, hogy ő honnan szerzi be a műgyantát (spoilereket szokott vele javítani).Én megy tőle kunyizok mindig 1 kicsit...
Nagyon hasznos dolog...
igen de pontosan mire jó (falhasználási területek), hogyan kell használni?
királyság köszike, nekem jobban tetszik az az elképzelés, mert epoxy állítólag büdi
mint az már írták pl: festékek, lakkok alapanyaga (lehet). Pl a gördülőszemcsés lábazatban is az van. ragasztók is készülnek belőle. de még számos minden, csak azok nem naon jutnak eszembe.
festék (lakk) : két komponens, arányt az összetétel határozza meg. van maga a "cucc", a festék (lakk) és van az "edzője", ami a másik kompnens. reakcióba lépnek és vmi térhálós szerkezetet alkotnak. nem szárad, hanem reagál, szal úgytom, a levegő fújkálásával, melegítésével nem sokat érsz, de be kell, hogy valljam, buta vagyok és primitív, szóval nem tudom pontosan. epoxy ragasztónál detto. Erről tok nyilatkozni. ez van itthon. amúgy nagyon budi, helységet nagyon szellőztetni. amúgy lehet higítani. (mi univerzális higítot használtunk.. vmi aromás cucc lehet) ennyit ok róla, ha vmi nem stimmel javítsatok..
Engem is érdekelne a dolog!
Úgy tudom, van olyan anyag, ami valami műgumi-féle, hasonlóan 2 komponens. "Szilárdulás" után megtartja a formáját, de rugalmas, mint a gumi, kiváló öntőforma! Ha ebból készítesz egy sablont, és kitöltöd ezzel a - témában szereplő - műgyantával, akkor a műgyanta szilárdulása után - gyakorlatilag - sérülésmentesen levehető az öntőforma, és újra használható! A múgyantáról azt hallottam, hogy színezhető, de ha csak "simán" összekeverik, akkor üvegszerű, áttetsző anyag jön létre belőle. Nekem első sorban modellezéshez (vasútmodell) lenne rá szükségem. Valamelyik régebbi Ezermesterben volt róla szó (mind a kettőben), de azóta se találom a cikket...
A gyanták felhasználása úgy történik, hogy készítesz egy előformát, összekevered a komponenseket megfelelő arányban, a formába öntöd és megvárod míg térhálósodik (megkeményedik), majd eltávolítod a formát és kész a termék.
A legfontosabb műgyanták: Telítetlen poliészter gyanták: Két komponensből állnak: viszonylag kis molekulatömegű (2000-3000 g/mol), a láncában telítetlen kötést (kettős kötést) tartalmazó poliészter komponensből és a térhálósító vinil monomerből (általában sztirol, ez adja a telítetlen poliészter gyanták jellegzetes sztirol szagát) Valamelyik komponens tartalmazza az iniciátort és az aktivátort. Ezek indítják el a polimerizációt, melynek során a poliészter molekulák polisztirol láncokon keresztül összekapcsolódnak. Az iniciátor és aktivátor rendszertől függően a térhálósodás elindulhat a komponensek egyszerű összekeverésével, esetleg melegíteni vagy UV fénnyel besugározni kell a polimerizáció elindításához. Melegítéssel a kikeményedés ideje csökkenthető. Epoxi gyanták: A két komponens itt egy láncvégi epoxi csoportokat és több hidroxilcsoportot tartalmazó kis móltömegű poliészter vagy poliéter. A másik komponens a térhálósító: amin vagy savanhidrid. A térhálósodás itt is gyorsítható melegítéssel. Pl.: Epokitt v. Eporapid ragasztó/gyanta A Frankye által említett gumiszerű anyag valószínűleg poliuretán lehet (mint pl. a cipőtalp). A poliuretánok előállításához a két komponens: diizocianát (TDI (toluilén-diizocianát) vagy MDI (difenilmetán-diizocianát)) és valamilyen poliol. A poliol típusától függ a kitérhálósodott gyanta keménysége (lágysága). Gyakran habosító anyagot is adnak valamelyik komponenshez kemény (pl. autó műszerfal) és lágy habok (pl. habszivacs) előállításához. Lehet hogy nem kellett volna ennyit írnom a gyantákról, de azért nem árt ha tudjuk, hogy mivel dolgozunk...
De, kitűnő, hogy leírtad , és köszönet érte , csak azt kellene még tudni, hogy hol, mennyiért lehet őket beszerezni, nem ipari mennyiségben...
Szerintem ezermester v. hobbi v. hasonló boltokban lehet kapni (vagy legalábbis érdeklődni). Poliészter gyantát árulnak néhány literes kiszerelésben. (Ára néhány ezer forint) Az epoxi gyanta valószínűleg jóval drágább, inkább csak kis mennyiségeknél érdemes használni (Epokitt). Poliuretán gyantát nem tudom, hogy árulnak-e valahol, mivel azt valószínűleg kevesebben használják otthon, és a diizocianát komponens gőzei elég mérgezőek.
Ja és szerintem a poliészter gyanta büdösebb az epoxigyantánál a sztirol miatt...
Érdemes próbálkozni töltőanyagok alkalmazásával. Pl. a gyantához finom fűrészport, krétaport vagy homokot keverhetünk. Először kis mennyiséggel végezzünk kísérletet, hogy milyenek az így előállított kompozit tulajdonságai. Lehet hogy a mechanikai tulajdonságai is javulnak, de az adott tárgy előállításához szükséges gyantamennyiség mindenképpen csökken, és így a költségeinket jelentősen csökkenthetjük!
Köszi mindkét infót! Főleg az utóbbi nagy 5let!!!
Na...Haverom nem árulta el hogy honnan szerzi.... de monta hogy tud sokat, 1000 HUF alatt van kilója katalizátorral együtt.
Nem tudom milyen fajta, csak annyit tudok róla, hogy a bázis szép kék színű és olyan sűrű hogy úgy kell kicsalogatni az üvegből, a katalizátor(vagy edző) színe és állaga olyan mint a víz. Amikor 3köt szép áttetsző lesz. Én eddig műanyag alkatrészek javítására használtam, de a felhasználása csak 5letesség kérdése..
Színezni nem szokta a haverod? Mert nekem a modellezésben az lenne a nagy szám, ha valami adalékkal a színét is be tudnám lőni! (Egy ismerősöm csinált ilyenből mozdonyokra burkolatot, és abból a színből, amiből a legtöbb volt a mozdonyban, abból öntötte ki, így egy csomó macerás festést megúszot... Csqak sajna eltűnt a színről a srác! :eek2: )
Vagy túl sokat akarok, egyszerre? De ha tud szerezni, akkor lehet, vevő lennék Nála(tok) 1-2 adagra!
De monta már hogy lehet szinezni,de ezt még nem beszéltük részletesen.
CSumi!
A műgyantákat kb 30 literes hordókban lehet beszerezni! Sztem elég egyszerűen..
Ja a LOCTITE oldalain érdemes körülnézni!
A poliészter gyanták szoktak kékek vagy rózsaszínűek lenni, mert kobalt sókat tartalmaznak aktivátorként. (Redox reakcióba lépnek az iniciátorral szobahőmérsékleten és így reaktív gyököket képeznek a térhálósodás elindításához). Szerintem nyugodtan lehet próbálkozni festékeknek a gyantához keverésével (egyébként a festékek "száradása" során is az esetek többségében polimerizáció történik). Mivel a gyanták polárisak ezért olyan festékekkel érdemes próbálkozni, amelyek poláris hígítókkal hígíthatók, úgy mint: észter hígító, nitrohígító.
Tehát, ha jól értem, akkor nitrós festékkel lehet színezni - elvileg? Na! Ez egész jó! Sőt! Jobb, mint gondoltam!
Örök hála!!!!
Köszi a tippet, +nézem!
(Azért a 30 lityó kicsit sok lenne! )
ezt találtam itt a lexikonban:
"Műgyantaágyazás Valamely alkatrész vagy alkatrészcsoport beburkolása - részben vagy teljesen műanyaggal-, pl. araIdittal. Technológiáját nagy mértékben megkönnyíti, hogy a gyanta folyékony állapotban tárolható és a kikeményedés - külön e célból - folyékony anyag hozzáadása után, hőmérséklettől függő idő elteltével következik be. Szobahőmérsékleten, folyékony állapotban önthető. Kikeményedés után alkatrészcsere, ill. változtatás már nem lehetséges, ezért megfelelő konstrukciós megoldásokat kell alkalmazni abban az esetben, ha utólagos szabályozás vagy beállí-tás szükséges. " Hol lehet ilyen gyantát beszerezni?
Nállunk kapható, én is vettem már asszem az volt a neve hogy "Ablonczi Műgyanta"(lehet h.z-nélkül)
Létezik 250-500-1000ml-esbe.Adnak mellé egy kis flakont, ugy néz ki mint a szem v.orrcseppes flakon abba van az edző.Le van írva, hogy milyen mennyiséghez hány cseppet kell csepegtetni.Nekem elég sokára kötött meg de utánna barmi kemény lett.Azt nemtudom hogy lehet-e szinezni, de sürüsíteni lehet pl.:kvarchomok(ez volt a papírra irva) de ezzel nekem az volt a bajom hogy leült az aljára.
és mennyibe kerül?
egyszerű használni? képed van?
Nekem az antennámat kellett kiőnteni,ugyhogy én a kicsi asszem250-mlest vettem meg.Festékesgobozba van a cimke sajnos leszakadt róla de mindjárt kimegyek és csinálok egy képet.
Na itt is lennék.Hogy könnyü-e használni???
Hát az a baj szerintem hogy nagyon folyik(ez) Kb.:étolaj sűrűségű. Az ára ennek 953HFt-volt vagy 2éve
és először vmiben összekevered, odaöntöd ahová kell és ott megszilárdul?
vagy odaöntöd és rányomatod a "b" komponenst? ha összekevered de zárt edényben hagyod (injekcióstű) akkor is megköt? mennyi idő alatt köt meg?
Először összekeverem az-A-komponenst a -B-vel majd a kivánt helyre beöntöm.A száradás nagyban függ a körny.hőm-től a rétegvastagságtól.Asszem az ideális száradási hőfok 25C.Mivel én a műhelybe csináltam és tél volt(kb-10C) a térfogat kb.:1,5-2cm3-volt kellett neki v.2nap.De ha meleg van 4-8 óra, de a -B-komponens mennyiségének fokozásával ezt a száradási időt lehet csökkenteni!
Ja igen!!!Inekcióstű:Igen abban is megköt ugyanis ez vegyi folyamat nem kell levegő(ez volt írva a papírra)
|
Bejelentkezés
Hirdetés |