Igen.. köszi! Ebben szerettem volna megerősítést.
A javasolt típusok közül kezdek majd el bogarászni.

Köszi a részletes kifejtést, holnap pihentebb fejjel átrágom magam rajta, meg egy kicsit hozzáolvasok. Mára már kész vagyok. Nagyon ott vagy a témában, az látszik.
Az egyenirányításról is világos minden, tehát az irányelv nagyából ua. mint az "50Hz-es" cuccoknál.

Szia!
Még egy kérdés: szekunder oldalon amperenként hány mikro puffer javallott a gyakorlatban?
(Köszönöm, hasznos és tanulságos volt a fentebbi magyarázatod!)

Nincs ilyen szám. Lehet ugyan számolgatni, de az fog kijönni, hogy valami nagyon kevés (Amperenként talán ~100 µF bőven elég lenne). Van ugyanis két másik mérőszám, ami miatt mégsem tudsz ilyen kevés/kicsi kapacitást odarakni:
1. a kimeneti feszültség hullámzása, amit elsősorban a ripple current és a kondik eredő ESR-je határoz meg (Vpp = dI * ESR),
2. a kondikat töltő-kisütő áram okozta Wattos veszteség (P = dI^2 * ESR), ami fűti a kondikat, és ami miatt a kondiknál katalógusban szokás megadni a max. tolerált ripple current értékét.
Ezeket általában az ESR csökkentésével lehet kordában tartani, amit a gyakorlatban a beszerezhető kondik korlátos választéka miatt több kondi párhuzamos kapcsolásával érnek el. Meg persze ezért használnak Low-ESR kondikat.

Szóval a gyakorlatban a max. ripple current értékét kell kiszámolni, és úgy pakolni oda a kondikat, hogy azok bő tartalékkal tudják ezt. Ja, és ezért nem rakunk ismeretlen katalógus-adatú kondikat kapcsolóüzemű tápba.

OK, tudom hogy összetett a kérdés, de mégis valami gyakorlati, tapasztalati megközelítés, hogy ne kelljen mindig számolni és adatlapokat böngészni, vagy ez elkerülhetetlen? Igazából egy "közelítő" szükséges minimum meghatározása lenne a cél, amitől szükség esetén felfelé eltérve tartalékot tudok képezni (nem tudom érthető-e ez így). Feleslegesen ne puffereljem túl az adott tápot.
Szekunder oldalon kizárólag LOW-ESR kondikat használok, azokból is tápáganként legalább kettőt az ESR további csökkentése miatt.

Nincs közelítő képlet. Legfeljebb az áramhullámosságra. Saccnak vedd azt, hogy az áram hullámossága közel a kimeneti áram (szinuszos áram van a rezonáns tápoknál). Aztán előveszed a kondit adatlapját (rendes villamosmérnök amúgy sem vesz semmit adatlap nélkül), és megnézed, majd kiszámolod, hány kondi kell.

Szóval, ahogy vl elmondta!

(remélem nem a teljesen helytálló szakmai infókért kapta a némítást)

Udv!
Segitenetek ebben?

Szerintem ez a mag nem lesz megfelelő.

Ertem. Megvarom meg masok velemenyet is.

Vársz, amíg olyan vélemény nem érkezik, ami pozitív. Ez is egy megoldás.

De hányszor mondtma, hogy ne a véleméynekre hallgass, hanem tanulj meg gondolkodni. Vegyél elő egy ETD49 vagy ETD54 adatlapot, mondjuk egy EPCOS N87-eset, nézd meg menyi annak az Al-je. Tök más, és nincs most légrésed. Akkor inkább kuka.
Kísérletezhetsz ismeretlen dolgokkal, de inkább egy ismeretlen magot dobj ki a kukába, mint egy félig elkészült tápot egy halom alkatrésszel.

Kapcsolóüzemű táppal (is) foglalatoskodó amatőr asztalán illik pluszban néhány céleszköznek is lenni, ilyen pl. egy egyszerű híd vagy félhíd. Ez többek között arra is jó, hogy ne kelljen az embernek ilyen kérdéseket feltennie egy fórumban, ha pl. egy ismeretlen maggal találkozik. Mert teker a magra néhány menetet, beköti a helyére, és máris jönnek a kérdésre a válaszok, amiket a szkóp és a műszer szolgáltat. Nem kell annak a hídnak (vagy félhídnak) a hálózati feszről menni, mehet az 30-40V-ról is, annak pedig már tényleg illik lennie egy műszerész asztalán.

Nos tanulva ez előző hibámból nem sietem el ezt az egészet. Cimopata rezonáns tápját építettem.Megtörtént az első beindítás. A kimeneten 29,8 voltot mértem terheletlenül,terhelve pedig 26,7 volt ekkor 4 amper folyt.Amit eddig megmértem az a gate jel és a hármas láb(képek mellékelve).Megpróbáltam beállítani a rezonancia frekvenciára úgy, hogy rátettem a kimenetre egy 7,5 ohmos ellenállást a kimenetre és addig állítottam a kapcsolófrekit amíg a kimeneten a legnagyobb feszültséget nem kaptam,emellett pedig néztem a gate jelalak frekvenciáját. A mérés közben az áramkör leválasztó trafóról, és egy állítható toroidról ment.
A trafó szórt induktivitása: 75,6 uH
A két rezonáns kondi értéke egyenként: 47 nF
A trafó keresztmetszete: 0,98 cm2
A beüzemelés után járattam a tápot meghibásodást keresve, de nem találtam.Úgy gondoltam beteszem az Irf730-as fetet(nekem csak irf740 volt így az került bele), ami majd éleszti az áramkört beindításkor.Ekkor is leválasztóról és a toroidról járattam.Bekapcsolom feltekerem a toroid feszültségét nem történik semmi. Utána gondoltam a leválasztó miatt van valami gond a telje elszeparálódás miatt így csak a toroidot kötöttem rá.Bedugom a hálózatba a biztosíték kiég levágja a biztonsági relét.Kiforrasztom az indító fetet és megnézem leválasztóról és az ic-nek külső tápot adva működik e még az áramkör, semmi baja újabb próba, megint kiég a biztosíték levágja az áramot.Arra szeretnék magyarázatot kapni hogy miért vágja le és, hogy lehet ezt kiküszöbölni? Elnézést kérek a rosszabb képminőségért csak telefon állt rendelkezésre.A gate jelalak felfutó élének van egy kis túllövése. A félhídról nem készült kép mert lemerült a telefon de terheletlenül olyan négyszög mint amilyet egy függvénygenerátor adhat terhelve pedig a felfutó éle egy kicsit megbillen.

Ez a szívás nálam is fenn állt annak idején. Szerintem ez a módszer nem a legjobb indító hozzá.
Találtam a neten egy olyan megoldást, hogy az IRF730 drain lábán volt egy 30K 2W ellenállás. Azért kellene 30K, mert az ic nálam 10mA-t követelt a működéséhez. Ettől nagyobb áram minek akkor? Ezzel meg lehetne fogni a fet nyitásakor a nagy áramcsúcsot. Azt is kigondoltam, hogy a 730 fet gate lábánál lévő zenert ki kellene cserélni egy alacsonyabb feszültségű zenerre, mert akkor amikor az áramkör be indul akkor saját magának termel feszültséget. Ekkor az IR2153 ic-ben lévő zener határozza meg a max feszültséget. Ha a 730-as fet gate-jén 1 V-al kisebb a zener, akkor amikor már el látja magát az áramkör, akkor ez a fet teljesen le zár. Ha mind a két zener egyforma, akkor tapasztalatom szerint kicsit nyitva marad és fűt. Nekem ettől halt meg mindig.

Na ez már egy elég korrekt leírás. Ami nekem gyanús:

A gate jelnél 2V osztást írsz, ez elapján 5Vpp a jel, ez kicsit kevésnek tűnik nekem, mert 10-15V körül kell lennie. Biztos jó állást néztél.
Emmzolee leírta a javastlatát, én sem ezt a beindító áramkört alkalmazok. Én álltalában be sztkam rakni két darab 1206 SMD ellenállást sorba, ami szépen lassan tölti az IR tápját. Amikor eléri a 11V-ot (under-votlage lockout), akkor beindul az IC, és egy rövid ideig működik. Ha ez alatt a segédtekercs át tudja venni a táplálást, akkor ok. Ha nem akkor van egy kis szünet és megint újraindul.

Ha leválasztó nélkül használod és rányomod a szkóp mérőfejet, akkor földzárlatot csinálsz. Szerintem emiatt vágta le a biztosítékot.
De ha nincs mérőfej, egyéb rajta, akkor nézd meg, hogy jó -e az NTC-d. Normál esetben ez megfogná a bekapcsoláskor tapasztalható induló áramot.

Nagyon köszönöm a segítséget. A gate jelet lehet, hogy elírtam majd ha megint szkóphoz jutok megnézem. De ez mit változtat ha kisebb feszültséget kapnak a fetek gate-jei? Mert ha nagyon változtat akkor talán le lehetne venni a gate ellenállásokból. Szóval azt mondod hogy ha beteszek a pozitív ág és az ic 1-es lába közé egy ellenállást akkor működhet? Vagy kell egy külön áramkör? Majd veszek új NTC-t és megnézem azzal is. Mik lehetnek azok a túllövések a fetek gatején?

Sziasztok!
Átolvasgattam a topikot és néha azt látom, hogy nincs pici gyűrű áramváltónak, gate trafónak, stb...
Akinek "gyára" van fazékvasból, vagy sok törött van neki, kis kézügyességgel könnyen tud csinálni..
Igaz, 2-3x vastagabb egy igazinál, de az a méretben nem lehet probléma.
A rajzon láthatóan, a piros nyilaknál picit körbeköszörültem, aztán leaprítottam, letördeltem a felesleget, utána leköszörültem az élesebb részeknél.
4-5 mm-es belső lyukkal már megtekerhetőek.

Másik... kapcsolódva Gee Lee megjegyzéséhez... egy 100-200 watt környéki kapcstáp nagyon hasznos csak az alkatrészek teszteléséhez..
Én is szórakoztam kis gyűrűket tesztelve a primer körben, egy szál 1-es rézhuzalra fűzve ( kis elválasztó szigetelőkkel, hogy ne zavarják egymást..), milyen "terhelésnél" mennyire melegszenek, vagy hány menetnél és elegendő wattos ellenállásnál mi jön le róluk..
Meg lehet nézni, tapasztalni a sorosan betett induktivitások viselkedését, ill. hatásukat a kimenő teljesítményre.
Nemcsak esetleg szükséges, szórt induktivitás kiegészítésre jók, szűk tartományban szabályozni is.
Még egy apróság... aki nem DC-t akar a kimeneten és tesztel pl. 10-20 volt szekunderen, figyeljen arra, hogy a műterhelés indukciómentes legyen.. a 60-100... kHz nagyon át tudja vágni.
Egy pár ohmos csuklóvastagságú, régi huzalellenállásnak ( 1-2 mm-es ellenállásdrótból ) is van 20-60 uH induktivitása és vissza lehet számolni, hány ohmnak felel meg ( XL)..

Csak azért írtam be ezt a pár sort, mert sok hsz-ben úgy látom, egyből 1 kW-os kapcstáp kéne és semmi alapismeret hozzá...

kW-os táp. Oké. De mi az érdemleges különbség ha ugyan az csak 200W ? Semmi.

Csináld meg és megtudod!

Ha másnak nem, a kis gyűrűmag gate meghajtónak jó lehet. De ha jó nagy az Al, akkor akár kompenzált zavarszűrőnek is jó.

Az észrevtéeled jó a műterhelések induktivitásáról. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogyha az egyxenirányítást kiveszed, akor egyéb dolgok is történnek, pláne egy rezonáns konverterlnél. Hirtelen megváltozik a primerre nézve a terhelőimpedancia.
(arról nem beszévle, hogy egy rezonaáns konverternél igencsak eltolja a rezonanciafrekvenciát)


Bizony-bizony, sok az ifjú titán, de nem hallgatnak a szép szóra.

Azt te csak hiszed.
(sokkal nagyobbat fog robbanni)

Újból és már sokadszorra írom le az ilyen fejléc nélküli topicokban, hogy az "alapköveket" föl kellene tüntetni a fejlécben. Úgy ahogy a Pic-es topicban is van.
Bővebben: Link

Akkor nem lenne mindig és mindig ugyan olyan kérdés (probléma).

Jó az áramváltónak is..- természetesen az AL-t meg kell mérni, ez magától értetődik.

Az egyenirányítást nem "veszem ki", az egy más tészta.. . .. arról írtam, aki nem DC-re használja.
Rezonáns konverternél eltolja a frekit? Hm.. én meg tudom csinálni ezzel a módszerrel, hogy + sorossal ráindítok, utána "kiveszem" a primerből ( nem kézzel..): ugyanaz, amikor valaki pl. 120 kHz-cel indít és lemegy 90 kHz-re ( kb.. ! )..
Nézőpont kérdése..
Minden relatív és csak gondolatébresztőnek írtam be..

Tudna nekem valaki segíteni abban, hogy megrajzolnám laybe Ge Lee fullhídját, de rezonánsra áramkorláttal és átnézné majd nekem? Amíg minden elméleti rész lerajzolódna, addigra szereznék egy induktivitásmérőt is.

Rakjd be, aztán majd meglátjuk. Ha nem szólunk, akkor vagy nem érünk rá, vagy nagyon szörnyű.

Azért mielőtt nekiállsz a rajzon sem ártana faragni egy picit, már így is éppen elég fetet tettél tönkre. A helyedben az 555-el mindenképpen kibővíteném az áramkorlátot, és valamivel nagyobb szórással csinálnám meg a trafót, hogy nagyobb eséllyel legyen örökös. Illetve a gate trafónak is valamivel nagyobb mágnesezési induktivitást kell csinálni, vagyis adott frekihez több menetet kell rátekerni (a szkópon szépen látszik hogy mennyivel). Ne várd hogy megcsinálom helyetted. Majd egyszer meg fogom, de most nincs rá időm.

Jó értem, de most ott tartok, hogy az 555 IC-t ha berakom a körbe, akkor valamilyen szinten ugrik a galvanikus leválasztás, ha mindezt vissza vezetem a 494 DTC (10kval) lábára. Mert onnan visszafelé már ugye csatlakozik a kimenetre. Persze a 494 egy kis 230/12V hálózatiról megy, azzal nem lesz baj viszont a 494 a nagyfesz részt (gate trafót) mégis csak ez húzza. Vagy az lenne a megoldás, hogy oda is egy optót?

Miért ugrana? Az 555-öt az optó után rakod, azaz az optó tranyója nem közvetlenül fogja felhúzni a DTC lábat hanem az 555-ön keresztül. Vagyis addig marad felhúzva amíg az 555 úgy akarja.
A vezérlés pedig nincs galvanikus kapcsolatban a főkörrel, mert egyfelől leválaszt a gate trafó, a söntnél pedig az optó. De az sem gond ha galvanikus kapcsolatban vannak.

Értem, köszi.
Na közbe rajzolom tovább...

Üdv, Én is folytathatom a Skori féle önrezgős táp építést, összeraktam egy Induktivitás mérőt, az LM2 Marc PIC16F628 félét és úgy néz ki, hogy működik is. Így tudok mérni szórási induktivitást, meg hasonlókat, amire szükség lesz. Az alkatrészek is megvannak már minden. Panel is ki van marva, már csak beültetni kell, meg bemérni tesztelni beállítani. Remélem hamarosan kész is lesz.

Hali. Van ez a táp, amit minnél kisebbre kell építenem. A kimeneti teljsítménye 5V kb 200-300mA. Nekem arra kell, hogy egy IC-s áramkör egy relét kapcsoljon; kb 30mA. Mit gondoltok, megépíthetném SMD alkatrészekből? 10nF kondi és az 1N4148 biztos mehet smd, az ellenállások is 0,25W-osak. A tranzisztorok maradhatnak. Tehát a kérdés, szerintetek megtervezhetném 0805 mérető SMD ellenállásokkal, ha a kimenet csak egy relét kapcsol?