Köszi szépen. Közben elkezdtem letesztelni azt amit én csináltam és eddig jónak tűnik de azért megépítem azt is amit te csináltál és összehasonlítom.

Csináltam egy lamda szonda monitort és egy szabályzót és az első teszteken elég jó eredmények születtek.

Tudna valaki segíteni hogy az általam megépített pwm-et próbálgatom és a kimeneten csak 10,4 volt jön ki és nem 12 és hogy miért van ez.

Egyrészt a legtöbb műszer a négyszögjelet nem méri korrektül (a freki miatt és a jelforma miatt is lehet), másrészt meg a feten is marad valami bekapcsoláskor. Minél kisebb RdsOn értékű fetet kell keresni, ha ilyen nagy áramokat kapcsolgatsz, pár tized Ohm esetén is összejön az a másfél Volt.

És végtére is mennyi volt a legjobb eredményed?

A legmagasabb MMW 10.7,de ezt csak háromszor mértem.A több tízszer mért érték 9.6 körül mozog.

Értem. De igazából azt sosem értem, hogy hogyan tudtok egy impulzus üzemben működő rendszernél áramokkal feszültségekkel számolni. Elnézve a netes számolót az sima egyennel számol.

Azt nem tudom milyen BIZTOS módszer(ek)van(nak)-csak amatőr szinten művelem az elektronikát.Én szkópon megnéztem a jelet,megmértem(leolvastam a képernyőről)az impulzus paramétereit.Ezután megszámoltam hogy egységnyi idő alatt hány impulzus van üzem közben.Így már tudtam számolni,hogy egységnyi idő alatt mennyi gázt termel,ehhez mennyi a befektetett energia-illetve mennyi a termelt gáz energia tartalma.Műszeres méréssel áramot mérni soha sem lehet pontosan,főleg lüktető egyenáramot nem,mert minden műszernek van egy bizonyos mintavételezési ideje és ez az idő nem mindegy hogy az impulzus idő melyik tartományába esik.Minél magasabb a frekvencia(több az impulzusok száma)annál bizonytalanabb a mérési eredmény.A műszer minden mintavételi idő után más értéket fog mutatni.Ezért megbízhatóbb a szkóp képernyőről leolvasott érték-persze ez sem tiszta eredményt ad,de sokkalta pontosabb mint más mérőműszer adat.

Igen, ezért is kérdeztem. Most épp azon gondolkoztam hogyan lehetne még jobban pontsítani a mérésedet. Pl magas hatásfokú aktív PFC-s tápegységről a primer oldalon pedig egy tekerős fogyasztásmérővel esetleg.

Egyébként nagyfesz bontással nem kísérletezgetsz? Teljesen vezetésképtelen vízzel.
Biztos olvasgattál már amikor megkeresik külső/belső csövek rezgési frekijét és azzal a frekivel megpróbálják berezonáltatni a csövek közti vizet.

Néha olvasgatom ilyesmiket.

Mert én azt mondom, hogy aki kevergeti a KOH, NAOH-s meg egyéb fene tudja milyen elektrolitokat az már eleve rossz úton jár.
Hogy lehetne elérni jó hatásfokot ha már magával az elektrolittal létrehozunk egy fűtőtestes magát a folyadékot. Lehet arra kapcsolni akármilyen egzotikus jelet P=U^2/R törvény akkor is érvényes lesz.

Már próbáltam deszvíz, illetve esővízzel (ez utóbbi rosszabb) csöves bontóval bontani.Nem azt mondom,hogy lehetetlen,de szerintem nem sokat ér.Arról nem is beszélve,hogy (nálam legalábbis) melegedett,vagyis az energiát inkább a fűtésre összpontosította. Naudin oldalán is van hasonló elmélet és persze gyakorlat is.De inkább ahhoz hasonlítanám mint a jó bontás MMW számítása.Vagyis hiába jó az érték,de elenyésző az a fejlesztett gázmennyiség. Már pediglen abból kell ám,de sok.Az impulzusos bontás megfelelően beállítva viszont hatékonyabb,ez tény.

Számolásra szerintem is inkább egy jó minőségű tápegység lenne jobb,és primeren mérni.De ott is érdekes lehet,mert pl egyszer beleszaladtam egy olyanba,hogy volt mikor visszatöltött.Vagyis a bontó maga lett egy pillanatra a "tápegység".Persze ez a hosszasan töltött bontó (mert ilyenkor mint egy akku, és azt biza savazni vagy lúgozni kell),illetve erős áramkorlátozásnál lehet.Így mint egy tiki-taki működik egy darabig.
Vagy akkuból mérni amperóra kapacitást bizonyos merítésig.

Kezdem a PFC-s tápegységgel,meg a tekerős fogyasztásmérővel(meg szuper izékkel);tény és elismerem,vannak dolgok,amik nagyban segítenék a vízbontással kapcsolatos munkát,nekem azonban azon kell(is)törni a fejemet,hohyan osszam be a kasszát 12.ig.(már most fél adag kenyér jut)De ez nem ide tartozik.
Valóban melegszik a bontó,akár NaOH akár KOH az elektrolit,HA NEM AZ IDEÁLIS PARAMÉTEREKKEL ÜZEMEL!!!!!!!Ezt nem tudom eléggé kiemelni.Az én bontóm a jelenlegi beállításokkal ment már egyfojtában 4 órát is többször,de soha sem volt környezeti hőfoktól melegebb.Szóval hibás az a feltételezés,hogy az elektrolit miatt melegszik a bontó.Az enyémen is átmegy 7-10 Amper-mégsem melegszik még ha 24 órát megy sem,és 7dl/perc körűl termel.Ehhez azonban millió részletnek a megfelelőnek kell lennie.Csak néhány;elektrolit töménység,elektródák távolsága,áramr erősség,fesz,jel alak,frekvencia,elektródák anyaga és az ÁRAM SŰRŰSÉG-de sorolhatnám bőven.
A két cső elektróda saját frekvencián történő rezgetése megint nem jó,mert ezek természet szerűen különböznek.A "totál"deszt víz összekeveri ezeket és valami őrűlt káosz lesz belőle.Vagy erre-vagy arra tolódnak el a frevenciák esetleg ki is oltják egymást(talán erősítik is)de SOHA NEM LESZ EGY ÁLLANDÓ ÉRTÉKEN az eredőjük.Mind e mellett a jó hatásfok kulcsa a jelformában,a frekvenciában van elásva.Én is tapasztaltam olyat,hogy bizonyos értékeknél az elektrolit a belső csőben egy idő után "liftezni"kezdett-fel-le járt.Egyre erősödöt,majd lassan megállt.Az ördögi az benne,hogy nem az összes cellában(külön víz térben vannak)hanem csak néhányban,egyszer ebben-másszor abban.Pedig az áram,fesz,fereki stb viszonyok azonosak voltak.
Tény,hogy nem csak a hatásfok a lényeg-hiszen hiába lenne egy bontó MMW-je mondjuk 14,ha nem termel csak (mondjuk)1 dl gázt percenként és ha bár mit változtatunk rajta rögtön leesik az MMW 5 -re viszont a gázhozam 1 L/perc,-nem értem el semmit.Egyetlen út tűnik járhatónak;MMW9.2 fölötti bontót összehozni,még ha a gázhozam csak 7dl-1 liter körül van is,és ugyan ilyen bontókból többet párhuzamosan üzemeltetni.Ennek is van hátul ütője,mégpedig az egység mérete vészesen megnövekszik.Annyira,hogy mire elérem azt a gázhozamot ami kell egy motor üzemeltetéshez,a kocsiban levő összes szabad térfogatot a bontó töltené ki.Erre is igérkezik megoldás:a reakcióban résztvevő felületet megnövelni a bontó fizikai méretének változtatása nélkül.Lehetelennek hangzik,de nem az!Ha a csövek palástjába furatokat teszek,a furat átmérőjével csökken a palást felülete.Viszont minél hosszabb a furat,a furatpalástja annál nagyobb!Például egy 0.6 mm átmérőjű kör területe 1.1304.Ha ilyen furatot csinálok egy 2mm mm falú cső palástjára,ennyivel csökken a palást felülete-látszólag.Ugyanis az lelktrolittal érintkező felület 3.768-al megnövekedett,mivel az elektrolit befolyik a furatba és a furat palástjávan is érintkezik!Összegezve;azzal,hogy a furat átmérője sokkal kisebb mint a cső fal vastagsága többszörösére növelem az elektrolittal érintkező felületet.Növelhetem az áram erősséget(ezzel növelve a gázhozamot)nem növekszik az áram sűrűség-hiszen a felület is megnőtt-így nem melegszik a bontó,tehát nem lesz veszteség ergó nem csökken az MMW.
Bölcs megállapítás,hogy a puding próbája,hogy megeszik.Jogos a kérdés:ha tudom a megoldász miért nem csinálom meg?Pusztán anyagi okok miatt.Van ugyan fúró száram 0.1 től 2 mm ig.de ezek törnek a 316Ti anyagban mint az üveg.Pláne,hogy a furatoknak nem merőlegesen kellene lenni a cső palástjára hanem 45 fok körül.Így meg lehetetlen fúróval kifúrni törés nélkül házi körülmények között.Erre csak lézer alkalmas.
Eléggé bő lére sikerült a mondandóm,de bízom benne hogy hasznos dolgokkal raboltam az időtöket.

Jó ötlet a kis lukak alkalmazása a csöveken, de kérdés, hogy a képződő gázbuborékok nem tömítik-e el, csökkentve az aktív felületet? Jójó, ferdék a lukak, gondolom felfelé, de a kohézió nem lesz-e erősebb a kis luk kerek felületén (a buborék is kerek, tehát jobban illeszkedik), hogy időben le tudjon válni?

A liftező elektrolit engem mechanikus rezonanciára emlékeztet, amiben az elektrolit is részt vesz, azzal is rezonál. A megjelenő és elmúló liftezés azt sugallja, hogy csak bizonyos magasságú elektrolitoszlopnál alakul ki (orgonasíp...) Mivel minden bontó saját rezonanciával rendelkezik (gondolom nem hangoltad össze őket egy frekvenciára), ezért más-más elektrolit-magasságnál ép fel, és ha a bontó elfogyasztja az elektrolitot a rezonanciaszint alá, eltűnik.

Vélemény?

Nem valószínű hogy eltömítődnek,ugyanis a buborékra (mint gáz halmazállapotra)ható felhajtó erő nagyobb mint a kohézió tehát a "pumpálás"folyamatos lenne.
Az elektrolit magasság biztos beleszól a liftezésbe,de nem csak ez lehet a kiváltó,mert különböző szinteknél is előfordult,nem volt azonos milliméterre minden liftező csőben.A megszűnést sem magyarázza az hogy fogy az elektrolit,mert annyi idő alatt amennyi alatt megszűnik a jelenség(max 1-2 perc)szinte mérhetetlen kis mértékben fogy az elektrolitból.Szerintem inkább a frekvencia elmászása miatt szűnik meg.De miért mászik el a frekvencia?Éredekes,de nem jelentős kérdés hiszen a gázhozamot méréseim alapján nem befolyásolja.
A buburék formája viszont nem kerek,hanem GÖMB ez lényeges különbség.

Szia! Érdekes ez a víz probléma, amit említettél. nem is gondoltam volna, hogy ilyen különbség van a 2 között. A deszt vizet Te állítottad elő, mert a boltokban már régóta Akkumulátor víz-nek nevezett dolgot lehet kapni, ami ioncserélt víz valójában. Nekem normál dry cell-em van, esővizet gyűjtöttem s azzal használom. Szerintem az jobban hasonlít a deszt vízhez, s ha már az eső lemosta a tetőt, utána megfelelő tisztaságú is, gondolom én. Tud erre valaki nekem valami magyarázatot adni? Köszi: Mike

Jól látod,a tiszta esővíz kenterbe vág akármilyen "desztillált "vizet.Ha kifeszítesz egy nagy fóliát-mondjuk 4x4 méterest-karókra mint egy sátor tetőt és a közepére kis lyukat fúrsz,majd a lyuk alá gyűjtő edényt teszel így is összetudod gyűjteni az esővizet.Máris kiküszöbölted a tetőről belekerűlő csekéj szennyeződést.

A desztillálás alatt azt értettem,hogy a vizet arra alkalmas párolóval (pályinkafőző) nyertem ki. Négyszeresen desztillált. Az esővíz kb 100V-on (de pontosan nem emlékszem) már pezsgett,vagyis szennyezett.De ez sok mindentől függ ugye.

A "liftező" elektrolitról nekem a következő a véleményem.
Tudjuk ugye,hogy szoktunk úgy kutakat tisztítani,hogy sűrített levegőt nyomunk a kút mélyére.Ekkor még a kavicsokat is a felszínre hozza.Fajsúlykülönbség.
Ha a cella mérete,annak gáztermelése,hozama -ideális- akkor a gáz az elektrolitot a két cella anyag közül "kitolja".De mivel egy víztérben van (kivéve drycella, bár ott is kell kiegyenlítő tartály) ezért átbuckázik az elektrolit egy alacsonyabb felhajtóerővel rendelkező térrészre.Ez a folytonos kiegyenlítődgetés eredményez egy lüktetést.Hasonlóan mint itt.

Szia, Itt Írországban szinte mindig esik, úgyhogy elenyésző az a kis veszteség. Igen az jó ötlet a fóliával, csak nincs akkora szabad területem...

Szia! Igen az a tökéletes desztillálás! De ha már van ilyen alkalmatosságod, az üresjáratokban célszerű nemesebb folyadék előállítására kihasználni. Azt én is észrevettem, ha egy nagyobb tápról megemeltem a tápfeszt, hirtelen annyi gáz termelődött, hogy a bontó mindkét végén kitört, az után-folyás pedig megszűnt, s elkezdett lüktetni.

Ezért kell egy bevagas akulso csore, igy azonos lesz arezonaciafrekvenciajuk.

Mekkora volt a masodpercenkenti impulzusok szama, es akitoltesi tenyezo?

Az aramerosseget nem novelheted tetszes szerint egy eleve rezhez kepest viszonylag nagy ellenallasu roszdamentes lemezben. Egy szuper hatasfoku bonto nagy es nehez lesz. Ez nem baj. Ha beindul arezonancia, ellatja az egesz haztartast.
Nekem szinte mindegy, hogy a felszabadulo plusz energia hokent vagy gazkent szabadul fel. A hovel tudok futeni.

Magasabb frekivel, rovidebb impulzusokkal (150kHz-en probaltam, 50%-nal rovidebb kitoltesi tenyezovel) sok apro buborek fejlodik, nem tapad a lemezhez.

Elméletileg jó a magyarázatod a liftezésre,de hadd vitatkozzam egy cseppet.
A folyamat max 2 perc alatt megy végbe,lassuló ütemben szépen megszűnik.Viszont gáztermelés továbbra is van,az elektrolit fogyáa pedig ennyi idő alatt olyan kevés,hogy szinte mérhetetlen.Ezek azt sugallják(legalábbis nekem)hogy más oka van.De ennek kiderítésével ráérek foglalkozni amikor már olyan bontóm lesz,ami 3-4 liter/perc gázt ad MMW10.4 mellett.
Ámen!

Javaslom,hogy menj ki a Phoenix park-ba!-az elég nagy.(ez vicc volt)
Viszont,ha jössz haza megdobhatnál egy üveg Jamason vagy Dundangal-al...

Azt lehet,és szerintem mindegy is kinek van igaza.Me az is,hogy liftezik vagy se.Azt azért még hozzátenném,hogy az -egycsövesnél- nálam is megszűnt idő után,de azért mert már a cső mellett is televolt buborékkal (gáz) így megemelkedett az egész szintje.Tehát nem volt hová átbukni.De a lényeg az utolsó mondatodon van.

Nos ez már szalonképtelenebb (vajon miért tűnt el Robi esti hozzászólása )változat.Legalábbis annak aki nem érzi.

Akár a perforált lemezes elektródáknál, ahol jól láthatóan az éleknél fejlődik intenzívebben a gáz, mint a relatíve jóval nagyobb sík elektróda felületeknél. Ezt a jelenséget a mágneses pólus élekből kilépő mágneses erővonalakkal tudom azonosítani. Vízbontás és a mágnesesség.

Hm, akkor miért is terjedt el az, hogy a lemezek anyagai nem mágnesezhetőek kell, hogy legyenek?
Én inkább az éleknél fellépő nagyobb elektromos térerőt tartom felelősnek a nagyobb bontóképességért. Hiszen nagyobb térerő, jobb elektron-piszkálási képesség. Nem?

316Ti anód elektródákat kevésbé kezdi ki az oxigén.
Visszakérdeznék. Miért is nem szabad egy már működő bontó esetén az elektródákat csereberélni? Ahol villamos áram halad, ott vele megjelenik a mágneses mező is..

Csereberélés a kémiailag különbözővé válás miatt ellenjavallott, mint ahogy egy ólomakkut sem kötünk be fordítva, mint ahogy megformázva volt. Természetesen a modern akkuk már más miatt sem fordíthatók meg eleve.

Persze, megjelenik a mágneses mező, de ahogy egy trafónál sem célszerű ezt a mágneses mezőt konzerválni, úgy egy bontónál sem lesz az - befolyásolja az elektron- és ionáramlást. Nekem ez jön e abból a meglátásból, hogy nem mágnesezhető anyag legyen az elektróda.

Amúgy a térerős tippemet a gázokban is megfigyelhető csúcshatás jelenségének analógiája ihlette. A hegyes csúcsoknál könnyebben ionizálódik a gáz a magas térerő miatt, mert könnyebben lépnek ki elektronok - azt az elektrolitban is megtehetik. Ezek az elektronok meg kellenek a víz alkotórészeinek atomossá válásához, hogy kiléphessenek a folyadékfázisból.

Azon is dolgozom, hogyan lehet bioenergia felhasználásával jelentősen segíteni a vízbontást.
Nem pedálos generátorra gondolok...

Véleményem szerint a mágnesezhető lemezben sok a vas, reakcióba léphet az elektrolittal. Korrózió, elektrolitrontás. A rozsdamentes anyag kedvezőbb. A neten olvasott infók szerint platina, palládium, titán, nikkel a barátunk.

A reakció a negatív póluson (hidrogén) vékony, fehéres színű réteget hoz létre, ami a netes leírások alapján növeli a bontás hatásfokát. Ezért nem jó cserélgetni, és kézzel fogdosni ("elromlik" ez a katalizáló réteg).

Gondoltatok már rá, hogy a csöves bontó kondenzátorként/rezgőkör részeként begyűjti a környezet energiáját, és innen is származhat a magasabb hatásfok?

A reakció sajnos letompítja ezeket a hegyeket, éleket (nagy áramsűrűségnél még krátereket is létrehozott a pozitív lemezen.).