Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » NYÁK-lap készítés kérdések
A témában nincs helye a nem szakmai indíttatású vitáknak, ezért a szabályszegést elkövetők azonnali figyelmeztetés nélküli kitiltásban, vagy némításban részesülnek. Ugyan így járunk el azokkal szemben, akik "blog"-nak nézik a fórumot. Ezt mindenki tartsa szem előtt!
Jólvan már, egyelőre csak kívülről látom.
Aztán találtam egy kémiai ónozót is: pontosan ITT Találtam róla némi infót, 320 fokig nem kényes.
Nem mondtam, hogy rossz! Felesleges. Ha meg, akkor már inkább galván ón.
Az elektrolízises ónozásra gondolsz? Azzal már tuti olyan lenne, mint a gyári panel.
Bonyolult, macerás, drága, finom munkára nem is nagyon alkalmas.
Üdv.!
Ha a vaskloridos maratóanyagot párologtatom akkor csak a víz párolog el és ott marad a vas-klorid vagy elillanik a klór is? És ha marad a vas-klorid akkor ugyanúgy lessz oldható mint előtte?
A helyiségben, ahol vasklorid párolog -pld. maratás alatt- a vas eszközök korróziónak indulnak, a vasklorid gőzétől. Tehát nem csak víz párolog, az nem lenne ilyen hatással.
Köszönöm!
Az esetleg nem tudod milyen mennyiségű vas-klorid távozik? Arra lennék kíváncsi hogy érdemes-e elpárologtatni és újra oldani,vagy inkább tároljam-e oldva.
Nyugodtan tárold oldatban , de olyan helyen ahol jó a szellőzés és kevés fém van a helységben
Értem.
Köszönöm
Ha zárható műanyag edényben tárold, akkor több évig eláll mindenféle károsodás és párolgás nélkül.
Sziasztok,
Ha valaki laminálós eljárással készítene panelt , akkor van néhány tapasztatom amit átadnék: Szóval, lézeres nyomtatóval készítem , semmilyen extra papírbeállítást nem használok. A vivőpapír félfényes offset papír. Laminálás után , melegen azonnal megy az áztatóvízbe , mert ha kihűtöm előtte akkor a papír felpúposodik és félő hogy feltépi a vékonyabb vonalakat. Tökéletesen lejön a papír , a végén a finom rajzolatoknál pici sósavas vizzel és ecsettel azt is leszedem. Gond volt eddig , hogy a festék a nagyobb felületeknél nem takart eléggé , ott eddig alámart. Már vettem másik tonert , de azzal sem lett jó. Viszont ha kétszer egymásra printelem ki a rajzot nagyon jó lesz . Nem torzít , talán néhány százados árnyék látszik , de szabad szemmel alig vehető ki ,és a vonalak kontúrja is sokkal szebb. Több mint 25 éves gyakorlatom alatt ez volt a legtökéletesebb megoldás. Ha érdekel valakit , felteszem egy lidis lamináló átalakítását is . Nem tudom ide lehet - e , vagy van ennek egy külön fóruma? Üdv . mezga
Szia!
Idézet: „semmilyen extra papírbeállítást nem használok” Ehelyett állítsd be a papírt a lehető legvastagabbra, amit a nyomtató beállításoknál lehet. Ez különböző néven futhat: kártya, vastag karton, ... Illetve ha lehet, akkor toner darkness maximumra és a minőség is maxra. Ilyenkor több festéket szór egységnyi területre, így jobban fog fedni, nem kell többször nyomtatgatni. Pl. Lexmark 543dn nyomtatóval nekem a 4800CQ, toner darkness 5, card stock, all colors black beállításokkal ragyogóan szokott fedni (az új oki nyomtatóm még nem próbáltam, a xeroxomon pedig vastag karton volt a neve). Persze fontos még, hogy ha véletlenül be van kapcsolva a toner spórolás, akkor azt kapcsold ki!
sziasztok!
Azt szeretném kérdezni hogy fotozáshoz jó a nem fény érzékeny sima epoxid nyák is jó ha befújom pozitiv 20-al?vagy esetleg cellu kell ha f.érz. Kell?
Nincs alap esetben fényérzékeny nyák.Csak , amit azzá tesznek , vagy gyárilag , vagy mint ahogy te is szeretnéd P 20 segítségével.
Tehát innentől kezdve teljesen mindegy milyen a nyák anyaga , csak réz felület legyen rajta. Illetve talán , ha nem mindegy , akkor az a készítendő áramkör fogja meghatározni , hogy elég egy gyengébb alapanyagú nyák is avagy nem.Remélem kiderült számodra a lényeg.
igen,köszönöm
Szia , Hidd el kipróbáltam már minden beállítást könnyű ,nehéz , karton ,stb. minden be van kapcsolva , elpocsékoltam egy csomó papírt , vettem transzfer fóliát ezrekért, még műnyomót is .
Aután ez lett a legjobb legegyszerűbb. mezga
Ha kétszer kell nyomtatni , akkor az a nyomtató nem az igazi.
Valóban , ha jók a beállítások , akkor tökéletesen elég az egy nyomtatás is. Sőt a kétszeri egymásra nyomtatás már nem hiszem , hogy jó minőséget eredményezne.. A hozzászólás módosítva: Feb 26, 2014
(átirányítottak a kezdő kérdésekből)
Sziasztok. Készítettem az utóbbi időben egy-két NYÁK-ot a lézernyomtató + lamináló technikával. Minden szép és jó, de azon gondolkodtam, hogyan lehetne silkscreen-t is rátenni a panelre. Azt találtam ki, hogy a NYÁK maratása és kifúrása után rálaminálnék a panelra még egy réteget (ez lenne a silkscreen) utána pedig lefújnám TN180-al. A lézernyomtató festéke nem vezető. Ez így működőképes? Van esetleg valakinek más - házilag is könnyen kivitelezhető - ötlete? Köszönöm.
Általában az alkatrész oldalra szokták ezt csinálni , mint amit te most leírtál .De persze létezik más eljárás is pozíció rajz készítésére stb stb stb . Kicsit visszább a fórumban.
Szia. Engem érdekelne a lamináló átalakítása. Jelenleg egy régi okmányos szörnyet használok (állítható hőfok 160C-ig, digitális hőfok kijelzés, állítható henger sebesség stb. ideális NYÁK-hoz), de sosem lehet tudni. Ha egyszer bedöglik, akkor jó lenne az alternatíva.
Én most épp silkscreen-nel kisérletezem lásd a kb. 5 perccel ezelőtti kérdésem.
Persze azt értem, a kérdés arra vonatkozott inkább, hogy ez jó megoldás-e erre a problémára. Mert ha igen, akkor egyoldalas NYÁK esetében szinte gyári minőséget lehet elérni odahaza is. (eddig a silkscreen hiányzott). Sőt kétoldalassal is.
Ha bedöglik a lamináló, akkor ott a vasaló.
Érdekes lehet kinézetre is fekete forrasztási oldallal Én inkább amiatt hezitálnék kicsit, ha elkezded forrasztani a forrfejeket melígítve mennyire fog felpuhulni, elégni a körülötte lévő tonerpor a lakk alatt .
Ha kipróbáltad azért majd osszad meg velünk is!
Alapvetően azt gondolom, a házi panelkészítés csak speciális esetekben létjogosult, de most Én is babráltam ezzel, aminek kapcsán megcáfolódott egy korábbi nézetem.
Azt gondoltam eddig, annál jobb egy vasalásos/laminálós porfestékes panelgyártás, minél tökéletesebben sikerül a festéket a rézfóliára felvinni. Ezt mostantól ostobaságnak tartom. Eddig öntapadó fólia hátsó hordozójára nyomtattam, amiről 99,99%-ban minden porszem tökéletesen átkerül a panelra, de egyszer sem sikerült kielégítő panelt gyártanom így. Voltak eredmények, de sosem volt tökéletes. Most szükségből kipróbáltam a műnyomó papírt, amit eddig az áztatás miatt határozottan kerültem. A különbség jelentős, ezért próbáltam jó megnézni a két porfesték átvitelét célzó hordozó anyag hatását. (Próbáltam fotózni, de semmi nem látszik a képeken abból, amit a nagyítón látok.) A matrica háta semmit nem csinál, csak az összes port átviszi maradéktalanul, majd gond nélkül eltávolítható, nem kell vizezni. Nagy méretnél kicsit zsugorodik a hő hatására. Egészen más a helyzet műnyomó papírral. Fel kellett ismernem egy szokatlan tényt, amit el se hittem volna ha nem látom. A műnyomó papír csak részben viszi át a tonerben lévő porfestéket a panelra, de ezen kívül mást is csinál. Eleve az anyagában van egy olyan adalék (talán ragacsos gyantához vagy enyvhez tudnám hasonlítani), ami keveredik a porral, és ez a keverék massza kerül a panelra. Egyértelműen vastagabb réteg van a rézfelületen, aminek az összetétele festékpor+a papír apró rostocskái+egy ragacsos mézga. Tehát nem is a festékpor hozza létre a fedést, hanem annak a papír elemeivel keveredett variánsa. 99%-ban sikeres panelt tudtam készíteni laminálóval felsimítva, majd fejre állított vasaló lapján még egyszer rámelegítve (nem nyomtam rá, csak rá tettem). Mindez panelgyártásra igaz. A felirathoz sokkal jobb a matrica hátlap, mert ott nincs benne semmilyen szennyeződés.
Szaisztok!
Van nekem egy Medicor Q-125 ös karclámpám, és az lenne a kérdésem hogy ez szolgáltat elegendő uv fényt nekem levilágításhoz?
Igen!
|
Bejelentkezés
Hirdetés |