Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » MIG/MAG/Co2 hegesztő készülékek házilag
Témaindító: electorkalandor, idő: Feb 19, 2009
Témakörök:
Nem az a kis lábak semmik, soha az életében nem voltak használva, sehova nem mértem értéket a pöckökhöz képest.
Érdekes. Mi a típusa a diódáidnak, ha látható még rajtuk?
DS856-320-11
Ez volt a gyári állapot, itt sem volt sehova kötve. A hozzászólás módosítva: Aug 13, 2014
Az a jó hogy általában nem lehet adatlapot találni az ilyen régi nagy diódákhoz...
Én még nem láttam diódát gétnek kinéző lábbal a tokján, de ettől még lehet (esetleg valami kapcsolástechnikai trükkhöz van kihozva a belső rétegekből valami). Ha mérted műszer dióda vizsgálóval és diódaként viselkedett akkor jó. Ha tirisztor lenne, akkor szakadást mérhetnél AK és KA irányban is, a láb meg a K között egy gyenge diódát .
Kedves staci123!
Majd nézd meg a töltőáram meredekségét szkóppal soros fojtóval,és anélkül is. Az a pár menet(8-10) nem engedi hogy a töltőáramot csak a trafó impedanciái korlátozzák, mint ahogy gulyi88 is írta. A kondi töltési folyamatát időben kissé elnyújtja a soros légmagos fojtó. Emellett a hegesztési folyamatba nem szól bele ellentétben a vasmagos fojtóval.
Teljesen egyetértek. Aki látott már gyári hegesztőket, azokban egyikben sincs semmi ehhez hasonló sem, csak egy varisztor van a diódahídon a kondenzátorokon kívül. Sok gyártó még kondenzátorokat sem tesz az 1 fázisú gépbe (nem a gagyi barkács kategóriás gépekről beszélek) és mégis tökéletesen hegesztenek, fröcskölés nélkül. A fojtótekercs a kritikus tényező, azt kell tökéletesen eltalálni és nem belepakolni 100.000µF-nyi kondenzátort, mert annak semmi előnye, csak annyi hátránya, hogy kell majd egy 40W-os kisütő ellenállás.
Kedves István,
Idézet: „Az a pár menet(8-10) nem engedi hogy a töltőáramot csak a trafó impedanciái korlátozzák” Meg sorossan mellé a kondenzátorok parazita induktivitása... A ROE 15000mikroFarád 100V kondi 76mm átmérőjű, jópár menetes fólia tekercs... A gyártási technológia miatt már be van építve a folytó. Akár meg is nézhetném szkóppal... De 100Hertzes hullámosságnál, 100Ampernél, 45000mikroFarádnál (az említett kondikból 3 párhuzamossan)"az a pár menet" vagy nélküle kevesebb mint 2% árammeredekséget tesz ki
Tamás, a fojtótekercset csak egy bizonyos áramértékre lehet méretezni, a Co hegesztő áramtartományára kissé nehézkes lenne. Magyarán a fojtó csak egy bizonyos munkaponton ad optimális eredményt, ez alatt lengést okoz, felette pedig elégtelen fojtást. A Fronius korábbi barkács Co gépeiben pont ezért volt viszonylag nagy méretű fojtóval párhuzamosan egy néhány ohmos ellenállás. A lengések csillapítása miatt. A kondi nagyságrenddel javítja ezeknek az akkutöltő méretű "hegesztőgépeknek" a használhatóságát. Egyébként minden magára valamit is adó gyártó beleépíti a gépeibe a kondit, pl. a Weldimpexnél egyfázisú egyenirányítót a pufferkondikkal együtt kapod. Aztán lehetne folytatni a sort pro és kontra, egy biztos, a gyakorlati tapasztalat szerint az egyfázisú gépek használhatóságát a puffer jelentősen javítja. Persze aki csak egyféle huzallal, mindig ugyanazon a feszültségen és előtoláson dolgozik, annak lehet méretezni tökéletes fojtót.
A hozzászólás módosítva: Aug 13, 2014
Természetesen értem, hogy inkább csak elvi, mintsem gyakorlati jelentősége van a vita tárgyát képező légmagos fojtónak, mivel az áramkör döntően legfontosabb elemének, a hálózati trafónak a villamos paramétereit nem ismerjük.A villamos paraméterek alatt nem a kimeneti feszültséget és a tervezett maximális terhelőáramot értem,hanem a trafó HKV elemeit, tehát a primer és szekunder származtatott impedanciáit. Jó néhány esetben találkoztam olyan
'60-as;'70-es években készült táppal, ahol a pufferkondira menő vezetéken a kondi előtt volt 4-5 menet a táphuzalból tekerve. Bizonyára nem azért, mert a huzalt hosszúra szabták és nem akarták elvágni. Ettől függetlenül -talán te is tapasztaltad- számtalan dolgot hagynak figyelmen kívül a ma gyártott berendezésekben takarékosság okán. Ez a hegesztőgépeknél sincs másként. Az említett ROE kondiról: Az a kondi kb. 15-20 ezer Ft, ami a hegesztőkbe kerül, az viszont jó esetben 1800-2000Ft körül beszerezhető. Igaz, kínai gyártmány, de ideig-óráig az is teszi a dolgát. A hozzászólás módosítva: Aug 13, 2014
Ezért tesznek a gyártók a gépekikre többféle fojtó csatlakozást. Pont ezt szerettem volna hangsúlyozni, hogy egy 200A-es gép, ha azt szeretnénk hogy közel optimális munkaponton dolgozzon több fojtó csatlakozást igényel. Ezért inkább a fojtóra helyezném a hangsúlyt, nem pedig arra, hogy pár µF-os kondikat tegyek a gépbe.
A Telwin egyáltalán nem használ pufferkondit az 1 fázisú gépeiben. Még a 220A-es gépben sem, ami 220ezer Ft. Szóval nem mondhatnám hogy barkács kategória. Teljesen ugyanúgy hegeszt, mint a kondenzátoros gép. Próbáltam ezt a gépet pufferrel, semmi nem változott. A mérnökök megoldották kondenzátor nélkül. Bár lehet hogy teljesen felesleges ez az egész, mert szerintem az emberek nem használnak 100-120A-tól többet otthoni barkácskörülmények között.
Nem tudom ki hogy van vele, de 0,8 mm.es huzallal 1mm.es lemezt is kb.120-130A-al lehet szépen hegeszteni-de ami fontos, kb.20-21V munkafeszültség mellett. A barkácsgépek ahhoz hogy a 120A-t leadják, kb.35V-on mennek, és ez a feszültség minden cseppátmenetnél jelen van, nem úgy mint egy normális gépnél. Ha komolyabb munkét szeretnél végezni, pl. 3mm-es falvastagságú profilt hegeszteni, ahhoz kell a 150-160A. Nem 150-160A-es gép, hanem ekkora munkaáram. Na ezt jó esetben tudja a 220A-es gép. De a kisebbek semmiképp. Egy gyárban,-pl. a Telwin-nél egy csomó mérnök dolgozik, sokmilliós szimulációs szofverekkel számolgatják a gépek paramétereit, mégsem jön be mindig az, amit a matek szerint vártak. Aztán vagy megy a levesbe a gép, vagy újratervezés következik. A harmadik lehetőség hogy apró trükkökkel próbálják meg elérni a kívánt eredményt. Pl. nagyobb fojtóval, vagy több menetszámmal a fojtón.
A lényeg nem változik, kondenzátor nélkül hegeszt a gép tökéletesen. Teljesen mindegy milyen módszerrel tervzték a gépet. De ha a szimulációs szoftverek nem működnének jól, akkor nem használnák őket és nem fizetnének értük milliókat.
Így ment ez itthon a 80-as években ahogy mondod, de hát azért egy 50 éve hegesztőgépeket gyártó cégnél csak meg tudnak tervezni egy trafós co gépet elsőre, főleg hogy a 10-20 éve megtervezett gépeket teszik új dobozba némi változással. Kicsit soknak tartom az áram értékeket amiket leírtál. Olyanok mint valami katalógus adat. Az én gyakorlati tapasztalatom az, hogy zártszelvényeket hegesztek 100A-el, 120A-nál már nagyon gyorsnak kell lenni, mert átég. Ezeket az értékeket hitelesített lakatfogós árammérővel mértem.
Lehet hegeszteni 50A-al is 0,8mm-es huzallal-ahogy mondod-lassan,kis előtolással. Tudom, kipróbáltam. Igaz, a forrás egy átalakított BHKV T400C volt,nem barkácsgép. De ugyanezzel a géppel 120A-al gyönyörűen lehet hegeszteni 1mm-es lemezt, igaz gyorsabb tempóban. Ekkor a lemez mindkét oldalán egyforma a varrat. Mondjuk ezt már csak a fiam tudja, az én kezem ehhez már nem elég stabil.A forrás szintén T400C, a toló szintén átalakított Viszék T2/4.
A méréshez 0,5%-os 400A/150mV-os söntöt, és 0,5%-os pontosságú analóg laborműszert használok a mutató a tehetetlensége miatt. sokkal pontosabb mint a digitális, pontosabban a leolvashatóság egzaktabb mint a digitálisnál, ahol szaladnak a számok. Persze terepre ezeket a cuccokat nem lehet cipelni ,oda megfelel a mobilisabb digitális. Egy kérdés: A Telwin nem gyárt szekunder oldalon szabályozott (nem tirisztoros hanem FET-es vagy Darlintonos)hegesztőgépet?
Soha nem csinált olyat. Tirisztoros volt régen, de ma már csak inverteres vagy egyszerű trafós gépek vannak.
Hát végre elkészült a trafó nehéz szülés volt, még egyszer nem állnék neki.
Szóval az adatok: 8 fokozat 17-36,8V-ig, 48cm2 fazonhuzala megtekerve, primer szekunder között 1db klixon (hőbiztosíték), soronként duplán lakkozva állnak a tekercsek mint Katiban a ... A szekundert sikerült 1 sorba tekernem így remélhetőleg jó lesz a hőleadása,a tesztek is nagyon ígéretesek. Köszönet mpisti-nek az elméletbeli segítségéért. A hozzászólás módosítva: Aug 17, 2014
Nagyon szép munka, gratulálok!
Köszönöm.
Valaki tudja hogy 48cm2 fazonhuzal fogja tudni a 180A-t, volt még huzalom de sajnos nem fért rá.
A hozzászólás módosítva: Aug 18, 2014
Gondolom, négyzet millimétert akartál írni?!
Kényelmesen el kell vinnie, -szinte folyamatos üzemben is, ha 4A / mm2-el számolunk.
Valóban mm2 akart lenni, nem tudom miért cm írtam.
Köszönöm.
Tisztelt Fórumtársak! Érdeklődni szeretnék, hogy TW200-as trafót át lehet-e alakítani CO hegesztőnek, ha szereznék hozzá egy huzaladagolót? Egyelőre csak bevont elektródával használom, és ha át lenne alakítva szeretném ha az a funkciója is megmaradna. Ha lehetséges milyen elektronikai átalakítások szükségesek, és egyáltalán érdemes-e foglalkozni vele? A válaszokat, előre is köszönöm. Péter
A trafó maga alkalmas lenne Co hegesztésre, de a szabályzóelektronika alkalmatlan arra a feladatra. Egy másik elektronika kellene bele. Illetve még egy dolog, az eredetileg csillagkapcsolású szekundert átalakítani delta kapcsolásúra, így lehetne 3 fázisú graetz egyenirányítást használni anélkül hogy a kimeneti feszültség a még használható érték fölé emelkedne. Keress egy profi iparost aki ezt elvégzi. Az elektródás üzemmódról viszont le kell mondani az átalakítás után.
Van egy MIG egy fázisú co gépem 180 amperos. Ment több éven keresztül elég jól, egyszer csak az előtoló panelban a BDW 83-as tranzisztor lefüstölt, kicseréltem és ugyanúgy lefüstölt, már végül lekötöttem róla az előtoló motort, akkor viszont nem melegedett. Visszakötöttem, megint elkezdett füstölni. Kérdésem az: vajon a panelba van valami elszállva vagy az előtoló motorom nem jó? Előre is köszönöm a segítséget.
A hozzászólás módosítva: Aug 23, 2014
Szia
Valóban lehet zárlatos a motorod, de erről könnyen meggyőződhetsz, csupán adsz a motorra DC 12-24V-ot és már tudni is fogod.
Szia
24V/60W os motor. (60W/24V=2,5A max ) Ha a motor megy, még a vezetékeket kell átnézni, hogy a szigetelés rajta maradt, ahol kell. Akkor is nagyobb az áram, ha a CO munkakábelba, szorúl a húzal. üdv.
Jó estét!
Lenne valaki ój kedves és megmondaná mennyi az a CO mennyiség ami ajánlott hegesztés közben. Tudom hogy sokszor le lett írva, de ne keljen még egyszer átolvasni ezt a pár oldalt. Köszönöm
Co gázból 12-15liter/perc áramtól függően. Kis áramnál(60-80A) elég a 12liter is de nagyobb huzalátmérőnél illetve nagyobb áramnál a 15 literre szükség van.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |