Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Indukciós hevítő készítése
Bocsi azt hiszem elirtam, tévedni emberi dolog ZVS, és a mágnesező induktivitás tölti. Skory honlapján egyébként sok hasznos info van.
Mit jelent az a segéd táp ??A 12V os táp részre gondolsz ?Mert én ezt 3 db sorba kapcsolt autó akkuról akarom majd meghajtani..És ott egyszerűen tudok majd 12v-ot kötni az elektronikához..
A hozzászólás módosítva: Szept 29, 2015
Akkor nálad ez a gond letudva.Ha pl. hegesztőtrafó volna a táp tegyük fel 50V DC akkor érdemes 12V os segédtápot tenni.
Miért van szükség a ilyen magas feszültség szintű kondikra a tank kapcsolásnál.És miért éppen MKP kondi a jó?? A katalógusban találtam MKP, MKP2 MKP4 ,MKP10 szóval elég nagy a választék.
Most melyik MKP ?Ha le tudnátok írni milyen paraméterekre keressek rá a kondiknál, mik a kritikus paraméterek akkor az nagyon sokat tudna segíteni..Már csak a kondik hiányoznak...
Mert az áramkör a kondikkal és a tekercsel egy rezgőkör - oszcillátor. Ezeknek a 'jóságától - veszteségétől függően alakulnak a dolgok. A tekercsben nagy áramok folynak a kondenzátorokban nagy feszültségek ébrednek, az egész munkát végez nagy teljesítményen. Ha a tekercs vékony volna, akkor az áram nem annyira a mágneses mező létrehozására fordítódna, hanem a tekercs melegedne..
A kondenzátor esetében is hasonló a helyzet. Nem jó oda akármilyen kondenzátor. Még a jobbak is rövid életűek lehetnek, ha alá van méretezve. A félvezetők esetében is hasonló a helyzet, mert ha írják is, max rate, 400V , az nem azt jelenti, hogy annyin még üzemszerűen működni is fog. félvezető esetében nem lenne vicc 3x túlméretezés, mint alapszabály. És itt nem a tápfeszültséghez kell viszonyítani, hanem a rezgőkörön ébredő feszültséghez. A hozzászólás módosítva: Okt 7, 2015
A kondi ESR-ét kell figyelni. Ez általában lineárisan nő a kapacitással. Tehát egy 100nF-os MKP kondinak kisebb az ESR-e mint a nagyobb kapacitásúnak. A növekvő MKP szám emlékezetem szerint jobb ESR-t azaz kisebbet jelent. Tehát MKP10-ből használhatsz 600-1000nF-ig. Bár ezt az adatlap hamarabb elmondja. Valamint fontos, hogy a kondik a hűtőcsőre lesznek-e szerelve közvetlen vagy csatlakoztatva lesznek.
Azért van szükség mert a tankban megszalad a feszültség (több 100 volt) és elég nagy áram mellett ezért kell impulzus tűrő kondi, vagy több párhuzamos kapcsolt MKP. FKP lenne a legjobb , de az drága , igy marad az MKP. Ami még olcsóbb az MKT de itt a dielektrikum polietilén ami nagy frekvencián igencsak veszteséges, igy hamar tönkre fog menni.
MKP 100 nf vagy kisebb kondenzátorokból rakd össze a tankot, 630voltos legyen minimum
Na jó de ott IGBT kapcsol kb. 1400VDC-t és az a kondi van vagy 1 µF-os.
Köszönöm az infókat
Felmentem wima oldalára és kiválasztottam a pulse capacitors szekciót.. Bővebben: Link Itt MKP10 FKP4 FKP1 kondikat hoz.. Ezek közül melyik lenne a legjobb ?? Boltban ahol én keresgélek wima ból 100nF os MKP4 es kondi van .. Van még egy 100nF MKP21 Bővebben: Link Bővebben: Link
Hello
Mi a véleményetek az első két kondiról 100nF 1000V ,100nF 1600V kondi 22.5mm es lábtávolságú. Jó lehet-e ez ,vagy keresek 27 est ??27-es lábtávú csak 220nF os van.
A lábtávolság mindegy; kapacitás a lényeg, akkora feszültség meg úgy sincs ott, hogy áthúzna.
Én bele tenném a 220nF-osat. Nem fog kelleni olyan sok belőle. Persze csak akkor, ha vízzel lesz hűtve a rendszer és ezzel érintkezni fognak a kondi lábai is.
Egyébként nem lesz egyszerű ráforrasztani a csőre a kondikat. Elég nehéz felmelegíteni a csövet. Javaslom, hogy a kondikkal kezdj és gázégővel melegítsd fel előtte rendesen a csövet. Vagy egy szélesebb rézlemezre forraszd először a kondikat és majd azt tedd a csőre.
Szia
A topicot végigolvasva és még jopár másikat is..Azt írták többen , hogy nem célszerű rézlemezre forrasztani a kondikat majd azt a csőre mert a forrasztó ón sokkal rosszabbul vezet mint a réz, és nagy lehet a veszteség.Azt olvastam , hogy csőre kéne ráforrasztani minél kevesebb ón használatával..Amúgy jopár rézlemezes megoldást láttam és szerintem mind működött.. A hozzászólás módosítva: Okt 14, 2015
Üdv. 200W-os forrasztó pákával megy a dolog.Lapozz vissza egyett képen jól látszik .A Fetekhez eső
első kondik melegszenek kicsit ,huzamosabb használat esetén.
Szia
Azt gondolom , hogy valószínűleg azért melegszik a kondi bank mert nem egyforma távolságra vannak a kondik a tekercstől. Bővebben: Link Láttam olyan megoldást is , hogy két kör alakú rézlemezre forrasztgatták a kondikat, körbe..
Igen, a második megoldás a jó, mert így mindegyik kondi ugyanazt az impedanciát ( bekötést ) látja maga előtt.
A kör alakú elrendezéssel az a baj, hogy az előbbit meg lehet csinálni, de azt már nem, hogy egy kondira rámegyünk két huzallal ( fóliával, lemezzel ) és elmegyünk róla két huzallal. Vagy nem tudom, hogy lehet megvalósítani. A kondik terhelhetőségét a du/dt tűrőképessége adja meg. ( Wima katalógus ) Az áram egy kondin addig folyik, míg feszültségváltozás van a két fegyverzetén. A du/dt az egységnyi idő alatti feszültségváltozást adja meg. Pl: 1000 V/us. Ez azt jelenti, hogy az adott kondin 1 us alatt 1000 V-ot változhat a feszültség. Ha ez a kondi 1 uF, akkor a kondi árama: Ic = C x du/dt, vagyis 1 µF x 1000 V/us = 1000A lesz. Ha ez a du/dt folyamatosan ennyi, vagyis folyamatosan nő ezzel a sebességgel, akkor a kondi árama folyamatosan, 1000 A, egyenáram. Ha kiszámoljuk az előbbi képletből, akkor az 1 µF-os kondi feszültsége 1000V-ot változik 1 us alatt. A hozzászólás módosítva: Okt 15, 2015
Ónnal Én sem merném, de ezüsttel már jó lehet. Persze, ha megy akkor rögtön a csőre.
Szia
Sajnos nem találtam már meg a kör alakú kondi bank képét..De úgy volt kivételezve , hogy 2 db kör alakú rézlemez, kb 1.5mm , és 12-15 cm átmérőjűre volt kivágva.. Egymás mellé volt téve és körbe a kerülete mentén ráforrasztva a kondik. Kondi egyik lába egyik rézlemez, másik láb másik rézlemez..Középen meg volt a kivezetés, csavaros megoldással..
A csőre forrasztásnál jobb, de a rézlemez ellenállása belelátszik. Bár ilyen helyen elmegy, hirtelen áramváltozások nincsenek, az áram szinuszos, ha jól gondolom.
A hozzászólás módosítva: Okt 21, 2015
Tudok küldeni egy átlátható szimulációt, ha gondolod.
Inkább tedd fel ide, akkor mások is tanulhatnak belőle. Erre való ez a fórum.
Én szeretnék tanulni belőle..nem csak összedrótozgatni..
Ez úgy tudom hogy egy kicsit átalakított ZVS kapcsolás..De sehol sem találtam meg , hogy hogyan is működik../ebben a topicban sem.. A hozzászólás módosítva: Okt 29, 2015
A szimulációs programon belül a File fülön meg kell nyitni az Import funkciót. Majd kiválasztani a Pimi nevű file-t. A kondi és a transzformátor értékeinek változtatásával jól megfigyelhető a működés. Valamint látható, hogy a tápágba behelyezett fojtás mi vélt szolgál.
Köszönöm
Lehet majd átalakítom két fojtósra..
Ha grafit tégelybe alumíniumot teszek akkor az indukciós hevítő tekercse a tégelyt melegíti és átadja a hőt a fémnek, vagy a mágneses tér átmegy a grafit tégelyen és közvetlen a fémet melegíti?
Még nincs meg semmi hozzá azért kérdezem.
Mindkettőben örvényáramot fog kelteni (van bennük szabad elektron), de az fog jobban hevülni, amelyikben erősebb áram tud kialakulni, azaz kisebb az ellenállása (az áram négyzetével arányos a fejlődő hő, míg az ellenállással lineáris arányban van csak).
Ehhez: http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_post_1348243.html#1348243
hol lehet megrendelni a fojtó E 60 magot? |
Bejelentkezés
Hirdetés |