Egyetértek. Én a 0.01V és 0.001V közé rakom le a voksom. Összerakom a panelmérőt, és a használat során kiderül, hogy van-e bármi szükség a 0.001V kijelzésre.
A belső ellenállás mérőm kalibrálásánál kellene a nagy felbontás és a pontosság, ezt jelenleg multiméterrel végzem el. Hasznos lenne ilyenkor a 0.001V kijelzés, de az én felhasználásom (kalibrálás) nem éppen gyakori dolog a hobbistáknál.
Ami nekem kell, az a teljesítmény kijelzés (két oldalé), ventilátor vezérlés, és koppanásgátló. Így rengeteg helyet megspórolok a dobozban.
A wifit szimpatikusnak találom, de csak az szoftverfrissítés szempontjából. Rendben van, hogy leválasztott kommunikációt is meg lehet egyből oldani, de ezt a 20Ft-os optocsatoló is megteszi, és nem kell a szoftverbe beépíteni, hogy fel tudjon lépni a wifire, jelszót mentsen, stb.

Önellentmondás.

A szoftverfrissítés lehetőség, nem kötelező. Én nem alkalmaznám, csak a mérésadatokat küldeném el. Azért írtam csak, mert akár ilyen lehetőség is van.

Akkor a fapadosom alakulásáról.
A túlzott disszipáció elkerülésére olyan trafót tekerek (hogy csuda) aminek 8-16-32 V-os önálló tekercsei lesznek. Az automata váltásról több, nem részletezett okból lemondtam, helyette egy 6 állású yaxley-vel, kézi erővel csinálom.
A 3 feszültség variációival elég széles tápfesz kínálatom lesz, így végtelen raffináltsággal lesz egy váltóáramú kimenetem is. Amit bármire, főleg arra lehet majd használni, jól jöhet. Az a kimenet is kap egy AC-t mérő kis digi modult.
A képen a spártai kapcsoló modul, diódás kapuzással.
A fő ütőerőt továbbra is az Alkotó társunk elektronikája képviseli majd.
Kicsit finomítottam a 431-es áramát, megváltoztatva a beállító szervek értékét és az érzékelő hídba az egy nagyságrenddel pontosabb ellenállások kerültek.

Szerintem nem a pontosság a lényeges, mivel egy potival fogod pontosan beállítani, hanem a stabilitás (hő, idő, stb).
A forgatógombos beállítás tetszik, ötletes! Úgysem kell sűrűn azt kapcsolgatni.

Ha nem éri nagyobb hőmérsékletváltozás, akkor az LPSU is egész stabil, simán elkéri a 4,5 digites feszültségmérőt, persze ha megcsinálod rajta a változtatásokat amiket írtam. A poti még ami gyenge láncszem, de azt is át lehet kapcsolni egy sok állású yaxley-re, adott értékekre állítva a már emlegetett 0,1%-os ellenállásokból.
Trafót sem feltétlenül kell tekerni, nálam úgy van ez általában megoldva, hogy egy kapcsoló vagy relé vált egyetlen szál drótot, egyik állásban graetz, másik állásban kétszerező egyenirányítás van, így duplázódik (vagy feleződik honnan nézzük) a pufferfesz.

@ Kovidivi
Így igaz, szerintem is az időbeli stabilitás a lényeg. Valószínű, így is túlteljesíti az elvárásaimat, de egy ritkán kihasznált jó képesség megnyugtató...
@ Ge Lee
Már megcsináltam az összes ajánlott átalakítást.
A trafó nem gond, kis túlzással imádok trafót tekerni. Van néhány szett SM102B, abból egy szolgál majd a tápban. A direkt AC kimenetet nem akarom szabályozni, de U-I-P "indikáló" csajna műszerecske lesz ott is. Aztán egy életre a táp ügyet letudtam. A helipotok jók, egyik Bournsabb, mint a másik.
Kicsit sokat kell tekerni, de dolgozó nyugdíjas vagyok, tudok időt szakítani a beállításokra.

Látom már a netes összeköttetésnél járunk , de ha egyszerű panelmérőt szeretnél, nézegesd a TLC7135-őt. Ez külső referenciával megy, és van túlcsordulás/alulcsordulás kimenete az automata méréshatár váltáshoz. Szerintem PIC-el egyszerűbb, de analóg módon is megoldható a méréshatár váltás. Van belőle smd-s mintapéldányom, ha gondolod küldök. Vagy el lehet indítani egy közös fejlesztést valami panelmérős topicban.

Engem azok a dolgok legkevésbé sem érdekelnek, nekem az kell, hogy ha 18,256V-ot ad ki a tápom, akkor azt lássam rajta, ilyen egyszerű.
Köszi a felajánlást, lehet hogy majd szavadon foglak, mert akkor lehet hogy kérnék egy MAX-ot is ha van feleslegben, aztán meglátom mire jutok velük. De ez nem mostanában lesz, mert jelenleg semmire nincs időm. Nekem nagyon tetszik az Aneng automata méréshatár váltása, be van kapcsolva voltmérés állásba, és méri a 100mV-ot is meg a 900V-ot is anélkül hogy hozzá kellene nyúlni. Ha nem csak 10V-ig tudná a 4 digitet akkor vennék még belőle, és beleépíteném a dobozba. Meg a kalibrálás a másik gondja, egyszerűen szoftverből lehet, csak a kínai nem árulja el hogy hogyan.

Sziasztok!
Nagyjából egy éve vetettem fel a problémámat az Alkotó-féle tápommal. (Kimeneten durva lengés hullámosodás terhelés hatására) Akkori legfőbb javaslat az volt hogy a konstrukcióval van gond (hosszú vezetékek a trafó körül). Sokáig nem akartam szétszedni, de nemrég szétkaptam hogy, újraépítsem majdnem nulláról. Kezdetnek a trafót eltávolítottam az áramkör közeléből és rövidre vágtam az áteresztőkre menő vezetéket. A hiba így is fennáll. Aztán IC tápját és annak jelalakját mértem. Már itt megbukott a dolog. Képen látható. Még mielőtt bármit is csinálnék rá néznétek hogy mi okozhatja ezt a jelalakot már az ic tápon.

Az IC tápfeszültsége szűretlen. Közvetlenül az IC táp lábai közé tegyél 100nF kerámia kondenzátort. Továbbá nem árt Z2 és Z3 -mal párhuzamosa egy kis puffer sem (10 .. 47uF).
Ezenkívül ellenőrizd le a Z2 áramát, minden lehetséges üzemállapotban meg kell lennie a -5.1V -os tápfeszültségnek. Ugyanígy nézd meg a +24V -os tápfeszültségét is.
Nekem más műveleti erősítő alkalmazásakor a Z2 árama lecsökkent és nem állt elő a negatív táp megfelelően.

Valóban szűretlen, akkor viszont ez jó jelalak az IC táp lábon? Most mértem a -5.1V helyett nálam -4.7V van, egy korábbi javaslatra R18-at lefeleztem így annak értéke 1.55K a rajzon ezt jelöltem, a 24V ág az 24.1V. Közepes terhelés esetén is stabilak ezek az értékek.

Sajnos a oszcilloszkóp képről a legfontosabb adatok nem olvashatók le: Mekkora a jel nagysága, és frekvenciája, melyik ponton mértél.

Odaírtam a kép alá az adatokat IC 4-11 lába között mértem szkóppal. 120mVpp a jel amplitúdója, és 50Hz a frekvenciája. 50mV/DIV, 5ms/DIV

Az említett szűrőkondenzátorok segíthetnek.
Mérd meg a -5.1V -on és a +24V -on is a váltakozó feszültség komponenst.

Rendben köszönöm az eddigi segítséget is, holnap jelentkezem az adatokkal.

Sziasztok.
Szerintetek megfelelően átalakítva (gondolok arra hogy megfelelő szigetelt vezetékkel szekundert tekerni) jó lehet egy mikrohullámú trafó labortápba?

Szerintem nem, a primerje sem erre a célra van kialakítva, üresjáratban is nagyon melegedne, a lemezek pedig általában össze vannak hegesztve.

Csak elméletben beszélgetek. Ha lehet hinni a videóknak akkor az eredeti primert ki kell vágni és a szekunderből lesz primer. A szekundert szétvágás nélkül, befűzve a vezetéket lehet feltekerni. A videón ( ponthegesztő készítés ) 2 menet ad kb 1,5-2 V. melegedésről nem beszélnek, bár ventilátor is van némelyikben illetve legtöbbje szakaszos üzemű.

Erről lebeszéllek,a mikrotrafó nem erre való,nagyon 'sarkos'.

Mi a baj vele?

Tipikus brumm feszültséget látod, csak fejjel lefelé. A 120 mV is nagyjából stimmel. Az áteresztó tranzisztor, vagy FET után is lesz valamennyi, de az azért jóval kisebb.

Az a baj vele, hogy normális üzemben kicsi a teljesítménye. Így jelentősen túlgerjesztve tudja az a 7 - 800 W -ot, ennek következménye, hogy a jelalak jelentősen eltér a színusztól, ami a labortápban gondot okozhat. A túlgerjesztés miatt melegszik is rendesen, ezért csak szakaszos üzemre alkalmas. Kívülről hűtheted, az nem sokat ér, az ilyen túlgerjesztett üzemű trafókat trafóolajban fürdetik, és az olajat keringtetik, hűtik olajhűtőben ventilátorral.
Nem hiszem, hogy olcsóbban jönnél ki, mint egy rendes trafó vásárlásával.

Köszönöm a válaszod most már értem is hogy miért nem jó

Meg egyébként is a primert kell rajta hagyni,és a szekundert levágni,újratekerni!

Lehet hogy rossz a nyákterv, és az IC arról a vonalról kapja a tápfeszt amit a nagy áramú áteresztő is használ. Ha nem, akkor meg kell pufferelni az IC táplábait.

Jó az, csak az egész trafót újra kell tekerni, plusz csévét kell készíteni bele. Eredeti formájában azért nem jó, mert durván túl van gerjesztve a mag, amit én mértem azon 1,85T a gerjesztés és ehhez 2A-es üresjárati áramfelvétel párosul, ami veszteség nem kicsit fogja melegíteni a vasmagot. A szekundert pedig azért nem használhatod primernek, mert nagyon alul lenne gerjesztve, alig tudnád terhelni a trafót. Meg egyébként sem jó, mert egymás mellett van a két tekercs, azaz laza a csatolásuk, egymás fölé kell tekerni a primert és a szekundert, és akkor lesz belőle egy kb. 350VA-es trafód. De ilyet ma már használt toroidban is annyiért utánad dobnak, hogy a huzalt sem nagyon kapod meg annyiért, és akkor még dolgozni is kell vele, szóval nem éri meg.
Nézni kell a hirdetési oldalakat, van hogy 3-4000Ft-ért kapsz egy ekkora toroidot használtan, legrosszabb esetben át kell rajta tekerni a szekundert.

Nyákterv Alkotó-által tervezett sokak által után épített terv. Ma is mértem kicsit ami furcsa volt hogy kis terhelésnél is már a C1 pufferen a képen látható jelalak keletkezett, terhelés levétele után újból "sima" lett. A tegnap kért -5.1 és 24V-on lévő AC komponenst is csatolom. Még nem puffereltem pluszban semmit. Amit eddig csináltam már: végignéztem már minden ellenállást kicseréltem a pufferkondit, IC-t, próbából Z2vel párhuzamosan kötöttem egy 47µF kondit, de eddig egyik sem segített.

A szkóp beállításánál figyelj oda a fényerő fókusz beállítására, mert pl egy vastagabb vonalról nem lehet eldönteni, hogy gerjedés, vagy csak fényudvar. Felesleges akkora fényerő, hogy olvasni lehessen mellette.
Ajánlom figyelmedbe

A telefon miatt kellett magasabbra venni a fényerőt alacsony frekvencián villog is ugye, nehéz fotózni. A képekről meg lehet állapítani hogy ez gerjedés, azért van egy mérési pontról két mérés is. Köszi a javaslatot!